Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-20 / 92. szám

NÉPÚJSÁG 1983. április 20., szerda Nemzeti egységben a szocialista Magyarországért! Rendszeres programot, szorosabb kapcsolatot Ülésezett a mozgássérültek egyesülete A megye sok településéről érkeztek a minap Békéscsa­bára a mozgássérültek, hogy részt vegyenek a mozgássé­rültek városi egyesületének közgyűlésén. Az új vezetőség 1982. szeptemberében vette át az irányítást. Az azóta eltelt időt a szervezeti for­mák megteremtésére, a kö­vetkezetes és rendszeres egyesületi élet lehetőségeinek felkutatására fordították. Ko­vács Sándor titkár köszön­tötte a megjelenteket, majd dr. Ácsai Pál, az egyesület elnöke tartott beszámolót. Is­mertette a megalakulás óta eltelt időszak gondjait, prob­lémáit, a tagszervezés hely­zetét. Régebben megalakult mozgássérült-egyesület a gyu­laiaké, de bármelyik közös­séget választhatja a megye bármelyik területén élő moz­gássérült. Az újjáválásztott vezetőség szociálpolitikai információ­kat kérdező adatlapot kül­dött a tagságnak. Az ismere­tek birtokában lehet majd a legjobban a mozgássérültek helyzetét értékelni, a jövő terveit, a segítségnyújtás le­hetőségeit kidolgozni. Re­szortfelelősök tevékenyked­nek majd a munkaügyi, egészségügyi, szociális, okta­tási és kulturális, sport- és közlekedési bizottságokban. Az egyesület minden szerdán 8-tól 12-ig tart ügyfélfoga­dást a mozgássérülteknek Békéscsabán, a Petőfi utca 3. szám alatti irodájában. A jövőben szorosabb kap­csolatot szeretnének kialakí­tani a politikai, állami és társadalmi szervekkel, vala­mint az országos és a gyu­lai egyesülettel. Levélben fordulnak támogatásért gaz­dasági egységekhez. A Hyco- mat gépkocsik elosztásánál a szervezet képviselője is je­len lesz. Távolabbi terveik között szerepel egy klubhe­lyiség kialakítása. A közgyűlés 18 hozzászólá­sa többek között foglalkozott a Hycomat gépkocsik hosszú használati idejével, a moz­gássérültek munkavállalá­sának szűkös lehetőségeivel. A találkozón jelen voltak az állami irányítás, a népfront, a Vöröskereszt és az MHSZ •képviselői is. B. Zs. „Hazatértek” az ötösikrek A Tarjányi-ötösikrek — akik április 24-én lesznek három hónaposak — ked­den „hazatértek” Kiskun­félegyházára az Orvosto­vábbképző Intézet Szülésze­ti és Nőgyógyászati kliniká­járól. Miként dr. Gáti Ist­ván professzor, a klinika igazgatója és dr. Dobos Anna adjunktus, a koraszülött ősz-' tály vezetője elmondta, mind az öt gyermek megfelelően fejlett, egészséges. A labora­tórium- és a röntgenvizsgá­latok születésükkor rögtön bizonyították, hogy az újszü­löttek szervei kezdettől jól működtek. Ennek ellenére percenként, majd félórán­ként, óránként ellenőrizték légzésüket, szívműködésüket, vércukorszintjüket. Az inten­zív megfigyelést csak akkor csökkentették, amikor azt tapasztalták, hogy az újszü­löttek egészségi állapota megfelelő, jól érzik magukat az inkubátorban, elevenek, mozgékonyak. Március közepétől már kétóránként 50-50 gramm anyatejjel, illetve tápszerrel táplálták őket, intravénás táplálás már nem volt szük­séges ahhoz, hogy egyenlete­sen fejlődjenek. Hét héttel a születésük után mindegyik gyermek testsúlya elérte, il­letve meghaladta a 2 kilót, kinőtték az inkubátort, ek­kortól üvegfalú helyiségben, az utóbbi héten pedig már az érett újszülötteknek meg­felelő hőmérsékletű szobában gondozták őket. hogy hozzá­szoktassák az otthoni élet­körülményekhez. Mind az öt gyermek jó étvágyú, követeli magának az ételt, testsúlyuk rohamosan gyarapodott, csaknem egyforma, s a ki­sebb súllyal született három gverek behozta az elmara­dást, jelenleg Melinda 3,40 kiló, Szilvia 3,20, Hajnalka 3,50, Erika 2,80, Sándor 2,79 kiló. Az orvosok felhívták a szülők figyelmét, hogy az egyik gyerek nyugodtabb, a másik sírósabb, az egyik mo­hón, gyorsan, a másik las­sabban eszik, nehogy rend­ellenességre gyanakodjanak. Az osztály orvosai, a nővérek elmondták, bemutatták azt is: mikor, mivel táplálják, miként gondozzák, öltöztes­sék az ötösöket otthon. A továbbiakban is figyelemmel kísérik az ötösikrek testi, szellemi fejlődését. Délután megérkeztek Kis­kunfélegyházára az ikrek, s velük a család, a szülők és a rokonok, akik Budapestre utaztak értük. Félegyházán Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke kö­szöntötte a szülőket és a gyerekeket, s ünnepélyesen a város polgárává fogadta Tar­jányi Szilviát, Melindát, Haj­nalkát, Sándort és Erikát. Ezután tértek haza új ott­honukba, a háromszobás, hallos, berendezett családi házba, amelyet a városi ta­nács vásárolt számukra, el­engedve a használatba vételi díjat, s a lakbért is. Míg az ikrek Pesten gyarapodtak, otthon az üzemek, vállalatok, szocialista brigádok megtar­tották ígéretüket: felújítot­ták a házat, bebútorozták a szobákat, függönyt tettek az ablakokra, mosógépet a tágas fürdőszobába. A kiskunfél­egyházi kórház egy-egy gon­dozónője naponta reggel 6 órától este 10-ig segít a szü­lőknek a gyermekek ápolá­sában. Kedden megérkezett Kiskunfélegyházára a Kecs­keméti MEZŐGÉP Vállalat három szocialista brigádja készítette két- és háromsze­mélyes babakocsi is. Gépkocsiátvéteii sorszámok: 1983. ÁPRILIS 19-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 534 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 25 Trabant Lim. (Bp.) 14 616 Trabant Lim. (Debrecen) 11 241 Trabant Lim. (Győr) 15 393 Trabant Combi Sp. (Bp.) 7 143 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 8 134 Wartburg Lim. (Győr) 5 002 Wartburg de Luxé (Bp.) 11 224 Wartburg de Luxé (Győr) 6182 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1362 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2110 Wartburg Tourist (Bp.) 4 171 Wartburg Tourist (Győr) 1612 Skoda 105 (Bp.) 6 710 Skoda 105 (Debrecen) 5 259 Skoda 105 (Győr) 5 742 Skoda 120 (Bp.) 12 811 Skoda 120 (Debrecen) 7 877 Skoda 120 (Győr) 9 183 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 21 578 Lada 1200 (Debrecen) 13 549 Lada 1200 (Győr) 6 970 Lada 1300 (Bp.) 9 045 Lada 1300 (Debrecen) 5 932 Lada 1300 (Győr) 2 187 Lada 1500 (Bp.) 8 742 Lada 1500 (Debrecen) 5 960 Lada 1500 (Győr) 2 545 Lada Combi (Bp.) 4 664 Lada Combi (Debrecen) 2 425 Moszkvics (Bp.) 12 052 Polski Fiat 126 (Bp.) 16 056 Polski Fiat ; 126 (Győr) 4 432 Polski Fiat ; 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 12 194 Dácia (Debrecen) 5 562 Zastava 1100 GTL (Bp.) 1 287 Csehszlovák vendég a TIT megyei szervezeténél Tegnap, április 19-én ér­kezett, a TIT Békés megyei Szervezete vendégeként Bé­késcsabára Karéi Fanta, a prágai házassági és család- védelmi tanácsadó vezetője, a szocialista akadémia prá­gai ifjúsági bizottságának vezetőségi tagja. A vendéget délelőtt dr. Krupa András, a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei titká­ra fogadta. Tájékoztatót tar­tott a TIT Békés megyei szervezetének munkájáról, a pedagógiai ismeretterjesz­tésről, valamint a TIT ifjú­ságpolitikai bizottságának tevékenységéről. Délután a mezőkovácsházi Járási Hivatalban fogadták a helyi párt- és állami ve­zetők Karéi Fantát. Majd ezt követően Mezőhegyesre látogatott el a csehszlovák vendég, ahol a TIT helyi tit­kára, valamint az intézmény vezetői kalauzolásában meg­tekintette többek között a művelődési központot és a méntelepet. Nagybánhegyesen este, a párt, a tanács, valamint a TIT helyi képviselői mellett, a szlovák klub vezetősége fo­gadta Karéi Fantát, aki 6 órától a szlovák klub tagjai­nak, valamint a szlovák anyanyelvű lakosságnak tar­tott előadást. Beszélt a há­zasság előtti nevelésről, va­lamint a házastársi és szülői kötelességek tudatosításáról Csehszlovákiában. Ma Békéscsabán néz körül megyénk vendége, majd Gyomaendrődön, a községi pártbizottságon tájékoztat­ják a helyi TIT-szervezet te­vékenységéről. A találkozót követően a Kner Nyomda Múzeumban néz körül a vendég, végül a pártpropa­gandisták és TIT-előadók klubjában tart előadást, majd az esti órákban vesz búcsút vendéglátóitól. N. Á. Tervszerűség és kreativitás a reklámban A tervszerűség és az al­kotókészség ma már a rek­lámban alapvető követel­mény. Erről tartott előadást kedden délután Békéscsabán a Magyar Reklámszövetség megyei szervezetének szer­vezésében dr. Kandikó Jó­zsef kandidátus, az Ipari Reklám és Propaganda Vál­lalat igazgatója. Hangsúlyoz­ta: az utóbbi években vál­tozott a magyar vállalatok, szövetkezetek gazdálkodása, piaci munkája. Mindez ma­gával hozta a propaganda megújításának igényét is. Jó példa erre az a kutatás, amelynek főbb megállapítá­sai a Reklámtükör ’82 című kiadványban jelentek meg. Persze, azóta sok minden megváltozott. Mindenek­előtt fel kell tenni a kér­dést: napjainkban mire töre­kedjen a reklám? Elsősor­ban az olcsó hazai termékek és áruk népszerűsítése a fon­tos. A reklámban is új sze­lek fújdogálnak. Gazdasági munkaközösségek, kisválla­latok jöttek létre, előtérbe került a marketingprogra­mok szervezése. Ez előnyére válik a reklámnak, erősíti a versenyt. Kiderült az is,-hogy a ter­melőeszközöket gyártó és forgalmazó vállalatok fejlőd­tek a legjobban. Tavaly át­lagosan minden ilyen cég 3,9 millió forintot költött rek­lámra, míg az országos át­lag a vizsgált 370 cégnél csak 2,6 millió forint volt. Az igazsághoz az is hozzá­tartozik: ezek a vállalatok régebben alig költöttek propagandára, ebből is adó­dik a gyors és dinamikus növekedés. Ugyanakkor lé­nyegesen emelkedtek a rek­lámköltségek. Az Viszont fi­gyelemre méltó, hogy a ter­vezésben egyre nagyobb sze­repet kap a bázisszemlélet helyett a konkrét feladatok­hoz való alkalmazkodás. S. S. A világ harmadik legnagyobb magán-Iepkegyűjteményével rendelkezik a 80 éves Bazsilla László. Hetven éve gyűjti, cseréli, vásárolja a világ minden tájáról a pillangókat. Bu­dapesti lakásában rendszeresen gondozza, válogatja, rendezi a természet színes ékszereit. A képen: Bazsilla László gyűj­teményével (Fotó: MTI — E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Kiért szólt a Forgó Morgó? Ö lykor még megjele­nik Forgó Morgó a tv képernyőjén, időnként még kifakad Al- fonzó hangján: kinek van erre energiája? .:. Népsze­rűvé, szállóigévé vált a mon­dás, s még sincs elég hasz­na, legalábbis a háztartá­sokban. Erre lehet követ­keztetni a statisztikából, vagyis abból, hogy miköz­ben nem, vagy alig nőtt az elmúlt években a termelő- szféra energiafogyasztása, a lakosság minden esztendőben két-három százalékkal töb­bet használ fel, mint az­előtt. Ebben máig sincsenek érdemleges változások. Maguk az Ipari Miniszté­rium illetékesei figyelmez­tetnek arra, hogy azért nem szabad papírízűen értelmez­ni ezeket az adatokat. Tar­ján Róbert, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság osztályvezetője például meg­jegyzi, hogy az évi- 2-3 szá­zalékos növekmény tetemes része indokolt, s kedvező fej­leményekről tudósít a ma­ga módján. Jogos észrevétel, hiszen minden évben több új lakó­teleppel gazdagodik az or­szág. Hamisan értelmeznénk az energiatakarékosság fo­galmát, ha azt kívánnánk, hogy ezekben az összkom­fortos városnegyedekben is úgy éljenek az emberek, mint azelőtt. Kudarcra ítélt — s életszínvonal-politikai programunkat keresztező — próbálkozás volna azt taná­csolni az állampolgároknak, hogy ne vegyenek például automata mosógépet, mert fogyasztása többszörösen meghaladja az egyszerűét. Nem mondhatunk le évi 80 ezer új gépkocsi behozata­láról sem, jóllehet ezek sem futhatnak benzin nélkül. Nemcsak hogy nem szorgal­mazunk, hanem elítélünk minden olyan takarékosko- dási hajlamot, amely mögött egyoldalúság, szűklátókörű­ség rejlik. Változatlanul elé­gedetlenek vagyunk például világítási kultúránkkal, hi­szen sok lakásunkban, isko­lai tantermünkben még mindig nincs meg a kívánt fényerő, s ennek az embe­rek szemevilága látja a ká­rát. Ne azon az áron akar­junk „takarékoskodni”, hogy szemüveg viselésére kénysze­rítjük az embereket. Az energiapazarlást ott kell tetten érni, ahol rejlik. Most, a fűtési idény végén sem árt például magunkba nézni: vajon hányán ültük végig a telet ingujjra vet­kőzve nézve a tv-t, 25-26 fokra hevítve fel lakásunk hőmérsékletét, holott már ”2-23 foknál jól éreztük vol­na magunkat — egy kényel­mes kardigánban. Hányán határoztuk el még az ősszel, hogy most már szigetelni fogjuk az ablakokat, nem engedjük meg, hogy elszök­jék a meleg — s mégis el­szöktettük. Hányszor hagytuk égve a villanyt, amikor negyedórá­ra, félórára kimentünk a szobából? Hányszor mondo­gattuk magunkban, hogy most már megnézetjük a kocsink motorját, mert mint­ha túl sokat fogyasztana — még most is adósak marad­va elhatározásunkkal. S hány új ház építésénél gon­doltunk a hőszigetelésre, a perlit vakolatra, a kőzetgya­potra, még inkább az üre­ges téglára, vagyis arra, hogy a legtöbbet ezekkel le­hetne elérni. Továbbmenve: vajon eszünkbe jutott-e már, hogy ha teleeresztjük a für­dőkádat, akkor — ismét a már említett Tarján Ró­bert szavait idézzük — két- szer-háromszor annyi meleg vizet használunk el, mintha zuhanyozással is beérnénk? Csak néhány kérdést, in­kább szónoki jellegű kérdést tettünk fel. Nem azzal a szándékkal, hogy pellengér­re állítsuk velük az átlagos magyar állampolgárt. Hi­szen nem ő tehet arról, hogy kevés még nálunk a hőszi­getelt falú ház és sok vil­lanytűzhelyen még ma sincs hőfokszabályozó. Ezért min­denekelőtt a tervezőket, a gyárakat kell elmarasztalni. De azért lássuk, mondjuk ki már azt is, hogy ő sem tet­te meg, ami rajta múlik. Hogy — Forgó Morgó ide, Forgó Morgó oda — kevés ember módosított még az otthoni szokásain. Hogy — tisztelet a kivételnek — a legtöbbünk az energia-taka­rékosság kedvéért sem vál­toztatott az életmódján. Pe­dig sok múlik a lakosságon, hiszen az ország mintegy há­rom és fél millió háztartása harminc százalékkal része­sedik a hazai energiafo­gyasztásból. Többször emelték már az energiaárakat az elmúlt években nálunk is, s ezek — mint a többi áremelések — érzékenyen érintették a lakosságot. A közvélemény nagyobb része abban a tév­hitben él, hogy megfizeti, amit fogyaszt, nem tudva arról, hogy az összkomfor­tos lakások távfűtése, meleg vize lényegesen többe ke­rül a térítési díjaknál, mint ahogy a villany is meglehe­tősen olcsó helyenként. Mindezt nem azért említjük, hogy újabb áremelési tippe­ket adjunk az Országos Anyag- és Árhivatalnak (nél­külünk is tudja, mikor, mi­nek az árát kell emelni), csupán arra szeretnénk rá­mutatni, hogy a családok energiafogyasztása nemcsak magánügy. Ha többe kerül az energia, mint amit fizetünk érte, va­lakinek meg kell térítenie az árát, s ezek a valakik — mi vagyunk. ízért, értünk ágált • hát Forgó Morgó a I I tv képernyőjén, mint ahogy értünk szól min­den olyan reklámműsor, amely elsősorban arra pró­bál hasznos, követhető taná­csokat adni, hogyan tudnánk jobban takarékoskodni ott­hon az energiával. Érdemes odafigyelni arra, mit ajánla­nak, hiszen — több reklám­tól eltérően — nem arra kérnek bennünket, hogy költ- sük el valamire a pénzün­ket. Ezek azt akarják, hogy vastagabb maradjon a buk­szánk. Magyar László Új típusú kishajók Üj típusú kishajók első példányait próbálják ki a MAHART balatoni hajózási üzemigazgatóságának szak­emberei. A kishajók egyike — a különleges ragasztott lemez­ből készült, 5,80 méter hosz- szú és 1,90 méter széles, öt­személyes Pillangó 1. vitor­lás csónak — part menti csónakázásra, vitorlázásra és túrázásra egyaránt alkalmas igénytelen vízi jármű, nem vizsgaköteles, testvére — a Pillangó 2. — hasonló anyag­ból készült, csak kisebb mé­retű. A harmadik — a Poty- ka — fenyőfaanyagból épült, 4,40 méter hosszú, 1,30 méter széles, kétszemélyes evezős csónak. Tervezői horgászok­nak szánták. Csónakázásra és vízi vadászatra egyaránt nagyszerűen használható, igénytelen vízi közlekedési eszköznek ígérkezik a kü­lönleges ragasztott lemezből készített kétszemélyes Ká­rász. Tavi és folyami horgászok részére tervezték a nagy stabilitás miatt külön figyel­met érdemlő alumínium szerkezetű, kéttestű kis Vi­torlás hajót, a négy méter hosszú és 2,10 méter széles ALUKAT-ot. Az új kisha­jók hatósági bemérései, vizs­gálatai április végére befe­jeződnek, így a májusban megnyíló BNV-n már be­mutathatják őket.

Next

/
Thumbnails
Contents