Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-20 / 92. szám

1983. április 20., szerda NÉPÚJSÁG Szomszédolás „Legyen a fűszeres pedáns és jellemes!” A Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Főis­kola szolnoki tagozatának ta­nárai, hallgatói nemes vál­lalkozásba kezdtek. Elhatá­rozták, hogy feldolgozzák a megye, illetve a környező megyék kereskedelmének, vendéglátásának történetét. Természetes, hogy rendkí­vül idő- és munkaigényes a megszerzett anyagok átdolgo­zása és rendszerezése, ezért az intézmény várja mindazok segítségét, akik e területről bármilyen írásos anyaggal, dokumetummal, tárgyi em­lékkel rendelkeznek. Cserebere fogadom, to­vábbadom. A zsúfolt, nem éppen könnyen kisilabizálha- tó táblákon egymás hegyén- hátán az eldásra, vagy cse­rére kínált holmik: nagybő­gő, grillsütő, betonkeverő gép, kerékpár. Takács Antal nyugdíjas kereskedő ötlete tulajdonképpen Kolumbusz, tojása: magánvállalkozásba kezdett, megunt holmik cse­réjének és eladásának köz­vetítését végzi. Hogy ötlete életrevaló volt, bizonyítják a zsúfolt táblák, s hogy az ilyen holmik köre valóban határtalan. Az idén ünnepli 20 esz­tendős jubileumát a szentta­mási ménes. Az állami gaz­daság a csikókat 20 hónapos korukig neveli, majd a bu­dapesti versenypályán foglal­koznak tovább a reménysé­gekkel, köztük Imperiál utó­daival is. Az utóbbi négy év­ben a szenttamásiak lovait értékelték a legeredménye­sebbnek, tavaly 1,5 millió fo­rintot hoztak a Törökszent­miklósi Állami Gazdaságnak. tátják a puszta páratlan ér­tékeinek megmentését, a hi­vatásos természetvédelmi őrök mellé megszervezik a Nemzeti Park Baráti Körét. Emellett lehetőséget terem­tenek arra is, hogy a turis­ták, a hazánkba látogató külföldiek megismerjék a Hortobágy nevezetességeit. A nyár elején az idén is meg­rendezik a nemzetközi lovas­napokat, augusztusban pe­dig a hídi vásárt. A százötödik újítás után. Rohrbacher Béla, a Hajdú- Bihar megyei Moziüzemi Vállalat műszaki osztályá­nak vezetője 1947 óta dolgo­zik a filmszakmában. Mun­kája során végig az a kérdés foglalkoztatta, hogyan lehet­ne technikailag minél töké­letesebb előadást produkálni. Az újságírp százötödik újí­tásának elfogadása után ke­reste fel. „A néző számára feltétlenül öröm, ha jobb minőségű a kép és tisztább a hang. A vállalat számára az újítások hozhatnak jelen­tős gazdasági eredményt, ugyanakkor korszerűbbé, könnyebbé teszik a műszak munkáját.” Elszomorító tapasztalatok. Nem megnyugtató Hajdú-Bi- har megye első negyedévi baleseti statisztikája. ösz- szehasonlítva az elmúlt év hasonló időszakával — ami­kor 102 személyi sérüléses baleset következett be — az idei első három hónapban 65,7 százalékkal több köz­úti tragédia történt. Egye­bek között e riasztó adatok miatt is volt szükség a kö­zelmúltban fokozott közúti ellenőrzésre. Csupán a gyors összegzés alapján megállapít­ható, hogy a megyében to­vábbra is laza a közúti fe­gyelem. nitnmuiimnm ^ Hu ff ml Urnáét CSOHGRÁD (I VÖT A D DÉLUASYARORSZÁB Történelemóra Ópusztasze­ren. A téli szünet után, áp­rilis elsején nyitotta meg kapuit az ópusztaszeri nem­zeti történeti emlékpark. Az első szervezett programot az elmúlt hét végén tartották: a tavalyihoz hasonlóan a me­gye gimnáziumainak, szak- középiskoláinak és szakmun­kásképző intézeteinek ta­nulóit kalauzolták a történe­lem évszázadaiban a régé­szek, történészek, néprajzo­sok. Napfényes Bulgária. Éven­te 200—250 ezer magyar uta­zik Bulgáriába, s az utóbbi téli szezon tapasztalatai sze­rint már a síelők körében is egyre kedveltebb a Vitosa, a Rodope hegység. Az elmúlt héten Szegeden, a Technika Házában idegnforgalmi kiál­lítás nyílt, mely Bulgária tu­risztikai nevezetességeiről, szolgáltatási színvonaláról villantott fel képeket, s mely­nek nézői természetesen prospektusok révén is tájé­kozódhattak nyári-téli úticél­juk árairól. Százéves a múzeum érem­tára. Űjabb értékes ado­mánnyal gazdagodott Szeged egyik közgyűjteménye: a Móra Ferenc Múzeum érem­tára. Liebmann Béla. az is­mert fotóriporter több száz­ezer forint értékű numizma­tikai gyűjteményét hagyo­mányozta a múzeumra. Az idekerült ókori klasszikus pénzek mellett találhatunk a gyűjteményben újkori ma­gyar és külföldi pénzeket is, és érdekesség a rómaiak mintájára készült reneszánsz kori érmek sorozata. Az idén is lovasnapok, hí­di vásár. A hortobágyi nem­zeti park szakemberei az idei esztendőre elfogadott program szerint tovább foly­Megdöbbentő kiállítás ká­ros szenvedélyeinkről. Az idén már másodszorra hir­dette meg a vásárhelyi Vö­röskereszt az iskolások kö­zött azt a pályázatot, amely plakátokkal igyekszik küz­deni 'az egészséget súlyosan károsító szenvedélyek, a do­hányzás és az alkoholizmus ellen. A káros terjedési fo­lyamat fékezése csak társa­dalmi összefogással érhető el, a kiállítás pedig ezt a társadalmi felvilágosítást szolgálja. Napóra a gimnáziumnak. A vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium és a Metripond Mérleggyár régi szoros kap­csolatának szép példája az elmúlt héten átadott Ekva- toriális napóra. Az impozáns szemléltető-, egyúttal deko­rációs eszközt az iskola ma­tematika-fizika szakos taná­rának és csillagászati szak­köre tagjainak közös tervei alapján a mérleggyár Uni- verzál brigádja készítette el társadalmi munkában. Vízhálózat-tisztító „had­művelet”. A vásárhelyi víz­hálózat a megye legöregebb rendszere. Karbantartása ugyan folyamatos, ám egy áttekintő felmérés és általá­nos nagy tisztítás, javítás feltétlenül szükségessé vált. Ebben az évben új eljárással 150 kilométeres szakaszon, 16 millió forintos költséggel tisztítják meg a városban a gerincvezetéket. „Kacagó-kocogók”. A KISZ szentesi városi bizottsága a helyi sportfelügyelőség és -központ, a szakmaközi bi­zottság és a városi úttörőel­nökség az elmúlt hét végén „Kacagó-kocogó” elnevezés­sel vidám sportnapot rende­zett. Ezen ötleteket, módsze­reket nyújtottak az üzemek­ben, intézményekben mű­ködő tömegsportmozgal­maknak, s nem utolsósorban látványos bemutatókkal, szórakoztató programokkal kellemes időtöltést kínáltak a most még csak nézőként meg j elenteknek. összeállította: B. A. Iskolafogászat — félelem nélkül „No, ezek a gyerekek is jól kezdik a húsvéti szünet utá­ni napokat” — gondoltam a minap, amikor kék köpenyes lurkókat láttam mozgolódni a békéscsabai Lencsési-lakó- telep iskolafogászati rende­lőjének környékén. Ám kö­zelebb érve, a napsütésben a váró előtti pádon, s bent a váróban ollókkal felszerelt, nyírkáló, ragasztó, vidáman fecsegő gyerekeket találtam. Mintha nem is a fogorvosnál lennének... Igaz, a József Attila Általános Iskola 5./C osztálya harmadikos korától rendszeresen jár a fogászat­ra osztályfőnökük, Kiss Lászlóné kíséretében. Van azért közöttük is olyan gye­rek, aki bizony vonakodva ül a fogorvosi székbe, báto­rításra vár, s jó, ha Zsuzsa néni ilyenkor mellette áll. — Helyesnek bizonyult az elgondolásunk, hogy az álta­lános és a fogorvosi vizsgá­latra vigye az osztályfőnök a gyerekeit, magyarázza a tanárnő. — Közvetlenül hall­juk az orvostól, kivel mi á gond, így a szülőket is pon­tosan tudjuk tájékoztatni. Beszélgettünk már erről a szülői értekezleten is. IVJeg- kérdeztem az anyukákat és apukákat: érzik, látják-e, hogy az iskolában mennyire figyelemmel kísérjük a gye­rekek testi fejlődését, egész­ségi állapotát. A vizsgálatok során sok rejtett probléma kiderül, kinek kell ortopé­diára, szemorvoshoz, vagy más szakorvoshoz mennie. A legtöbb szülő tudja, hogy a gyermeke érdekét szolgálják a vizsgálatok. Persze, hal­lunk ellenvéleményt is, hogy valaki bosszankodik, amiért a szakorvosi rendelők előtti várakozással kell töltenie az idejét. Az orvosok munkája sem könnyű. Tény, hogy hal­latlanul nagy türelemre, pe­dagógiai érzékre van szük­sége a gyermekekkel foglal­kozó orvosnak. Egy életre elriaszthatja a kis emberké­ket egy-egy gesztusával, , mondatával, a viselkedésé­vel. Kőfalvi Mikivel sokat baj­lódott már az évek során a doktor néni, nem volt kelle­mes a kezelés, tennivaló is bőven akadt a fogaival. Ma­napság már mégis bátrabban készül a vizsgálatra, mint a kezdeti időkben. Zsilinszki Tünde, Békéssy Emese, Ha­vasi Imre, Börner Mariann, Kmetykö Tibor szakszerű pontossággal, egymást túl­harsogva sorolják, kinek, mit csináltak a fogával: „szanálták”, vagy „kezelték a bal alsó hatost”. A dél­előtt első programja az El- mexes próba volt. A vegy­szer használata kimutatja a csalafintaságot, ki, hogyan mosott, ha mosott, fogat. A doktornő nyitott ajtónál gyó­gyít, mindenki látja a má­sik viselkedését. Közben ké­szülnek a Makk Marci figu­rák, egészségnevelő mese szól a magnóról, jó a han­gulat. Ezek a gyerkek remélhető­leg már nem lesznek olyan rossz fogú, fogorvosnál gyá­va felnőttek, mint sokan a mostaniak közül. December­től majd 2200 gyerek tarto­zik ehhez a rendelőhöz a Szabó Pál téri, a József At­tila és a 3. sz. Általános Is­kolából. Évente legalább két alkalommal eljutnak a vizs­gálatra. Nyáron a környék óvodáinak nagycsoportosai kerülnek sorra. * * * A megye egészségügyi há­lózatának távlati, fejlesztési tervében jelentőségének megfelelő helyen szerepel az iskolafogászat, a 6-14 éves korú gyermekek teljes körű ellátásának programja. A tu- datoá tervezést a megyei ha­gyományok is diktálják, hi­szen a mozgó iskolafogászat, a preventív munka beveze­tésénél a gyulai fogorvosok országosan is úttörők voltak. Évről évre nagy a fejlődés, két esztendeje egy főállású iskolafogász volt, ma pedig már hét van a megyében. Békéscsabán és Gyulán a 14 éven felülieket ifjúsági fog­orvosok kezelik. A cél, hogy legalább a városokban főál­lásúak gyógyítsák á gyere­keket, a községekben pedig a helybeli fogorvosok a há­rom nap felnőtt rendelés, két nap iskolafogászat rendszer­ben gondozzák g gyerekeket. Ä megelőzést és a gondozást legcélszerűbb már óvodás korban elkezdeni, erre ugyancsak Gyulán van már régebben kialakult, jól be­vált, a helyes fogmosást ta­nító, s a fogzománc védel­mét biztosító fluorozási gya­korlat. A megyeszékhely nagy la­kótelepén kívül más telepü­lésekről is egyre több jó hírt .hallunk a gyermekfogá­szati ellátásról. Az Elmex- zselés fogkrémet is megkap­ják már a gyerekek, hogy otthon hetenként egy alka­lommal ezzel mossanak fo­gat. Az eszközök, a helyes technika, a fogorvosi háló-' zat lehetőségei mindinkább adottak, csak élni kell ve­lük. Bede Zsóka Fotó: Veress Erzsi n szocialista életmód és a települések fejlesztése A szocialista életmóddal foglalkozó cikksorozat eddi­gi írásai a fogalmi, tartalmi kérdéseket tekintették át, illetve az életmód és a gaz­dasági fejlettség, az életszín­vonal kölcsönhatásait ele­mezték. Számos olyan kér­dést érintettek, melyek a szocialista életmód és a te­lepülésfejlesztés problémakö­rével is összefüggenek. Az alábbiakban e problémakör rendszerezésére és részlete­sebb kifejtésére teszünk kí­sérletet olyan módon, hogy az általános összefüggések áttekintése után Békés me­gyei példák bemutatására tö­rekszünk. A település fogalmából kell kiindulnunk. Ez — egy lehetséges . megközelítésben — bizonyos társadalmi, gaz­dasági, szolgáltató struktúrák olyan rendszereként adható meg, mely a természeti kör­nyezettel szoros kölcsönha­tásban van. A település fej­lettségét tehát olyan ténye­zők együttese szabja meg, mint a benne élő népesség demográfiai, foglalkozási, társadalmi megoszlása, a benne létesült munkahelyek mennyisége és szektorális, funkcionális összetétele, va­lamint az infrastruktúra szintje, a szolgáltatások el­terjedtsége és színvonala, a rekreáció (pihenés, üdülés, szabadidő-eltöltés) lehetősé­gei. Természetes összefüggés, hogy minél fejlettebb egy te­lepülés, annál kedvezőbb le­hetőséget nyújt a szocialista életmód számára. Település- fejlesztésünk tehát ■— annak üteme, iránya, módja — egyebek mellett a szocialista életmód kibontakozását, el­terjedését, általánossá válá­sát is nagymértékben befo­lyásolja. A településfejlesztés azon­ban — mint az a települé­sek fogalmából következik — rendkívül összetett, hosszú időt igénylő és nagyon költ­séges folyamat. A társadal­mi-gazdasági fejlődés egyes szintjein a településfejlesz­tésben is prioritások érvénye­sülnek, így a fejlettség szintje eltérő — bizonyos időszakokban lényegesen el­térő — lehet. Ez más oldal­ról azt jelenti,, hogy adott időpontban a szocialista életmód számára az egyen­lőtlenül fejlődő települések egyes csoportjai kedvezőbb, más kategóriái kedvezőtle­nebb feltételeket biztosíta­nak. A lényeges különbsé­gek tartós fennmaradása gazdasági és társadalmi cél­jainkkal egyaránt ellentétes. A felszabadulás után örö­költ településhálózatunk szá­mos feszültségével (Budapest túlsúlya, a vidéki regionális központok kialakulatlansága, a városhálózat fejlettsége, a falvak elmaradottsága, a ta­nyarendszer léte) kellett megbirkóznunk úgy, hogy szocialista fejlődésünk szűk-'' ségszerű, vagy körültekin­tőbb, sajátosságainkat job­ban figyelembe vevő politi­kával elkerülhető velejárói újabb ellentmondásokat te­remtettek. Ezek a feszültségek és el­lentmondások az olyan ag­rárszintről induló régiókban, mint az Alföld, vagy me­gyékben, mint Békés me­gye különösen élesen jelent­keztek. Ezek a térségek a szocialista iparosítás szük­ségszerűen extenzív szaka­szából kimaradtak, hátrá­nyuk az elsősorban iparhoz kapcsolódó infrastrukturális beruházások tekintetében is fokozódott. Legjelentősebb gazdasági ágazatukban, a mezőgazdaságban megtermelt nemzeti jövedelem egy ré­sze ugyanakkor — szükség­szerűen — a szocialista ipa­rosítás céljaira csoportosítot­tak át, így más régiókba, me­gyébe került. Az elvándorló népesség célpontjai is Buda­pest és az ország „ipari ten­gelye” volt. (Az elvándorlás nem kis veszteség: Békés megyéből pl. százezerrel töb­ben költöztek el 1949 és 1980 között, mint ahányan itt telepedtek le. A természetes szaDorodás mérsékelte ugyan a veszteséget, de napjaink­ban mégis ehy Orosháza nagyságú város lélekszámá- val élnek kevesebben a me­gyében, mint a felszabadulás után.) Az Alföld és benne Békés megye országos területi mun­kamegosztásban betöltött sze­repe az 1960-as évek köze­pétől lényegesen javult. En­nek alapja a mezőgazdaság szocialista átszervezése után fokozatosan megerősödő nagyüzemek növekvő gazda­sági teljesítménye, az MSZMP KB 1968-as határo­zata nyomán az Alföldön, így megyénkben is kibonta­kozó iparosítás, majd az 1971-es kormányhatározatok bázisán megvalósuló arányo­sabb terület- és település- fejlesztés. Mindezek hatásá­ra a megye urbanizációs fo­lyamata felgyorsult, gazda­*>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents