Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-19 / 91. szám
NÉPÚJSÁG 1983. április 19-, kedd Végső búcsú Klaukó Mátyástól Több ezer ember kísérte utolsó útjára tegnap Békéscsabán a Vasúti temetőben Klaukó Mátyást, az MSZMP Központi Bizottsága, Közr ponti Ellenőrző Bizottsága volt tagját, országgyűlési képviselőt, a megyei tanács nyugalmazott elnökét. A ravatalnál dr. Papp Lajos, az MSZMP Központi El- - lenőrző Bizottságának tagja, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának vezetője, a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, az Országgyűlés és a Minisztertanács nevében búcsúzott az elhunyttól. Méltatta a csaknem négy és fél évtizedes munkásmozgalmi tevékenységét, azt a munkát, amelyet a felszabadulást követően a különböző országos fórumokon végzett. A megyei pártbizottság, a megyei tanács és a család nevében Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke vett búcsút Klaukó Mátyástól. Felidézte az ellenforradalom utáni években a megyei pártbizottság első titkáraként végzett munkáját, szólt arról a csaknem másfél évtizedről, amelyet a megyei tanács élén töltött, tevékenyen részt vállalva a megye arculatának formálásában. Munkásságával maradandót alkotott. A szülőfalu utolsó üdvözletét Lehoczky István, a tótkomlósi Nagyközségi Tanács elnöke tolmácsolta. Koszorúzúsi ünnepség Komócsin Zoltán újságíró, a magyar munkás- és ifjúsági mozgalom kiemelkedő személyisége születésének 60. évfordulója alkalmából ko- szorúzási ünnepséget rendeztek hétfőn a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjának sírsétányán. Arra a kiváló politikusra emlékeztek, aki 1962-től haláláig tagja volt a pártpolitikai Bizottságának, 1965 után pedig a Központi Bizottság külügyekért felelős titkáraként végzett elismert tevékenységet. 1974-től pedig a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetője volt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság osztályvezetője, a KISZ Központi Bizottsága képviseletében Szandtner Iván, a KB titkára és Tóth András, a Külügyminisztérium részéről Púja Frigyes miniszter és Somodi Gyula, a minisztérium pártbizottságának titkára, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága nevében Papái József titkár, a szegedi városi pártbizottság képviseletében Török József első titkár, az országgyűlés tisztikara részéről Péter János alelnök és Darvasi István, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára, a Csongrád megyei Tanács nevében Petrik István elnökhelyettes, Szeged város Tanácsa részéről Papp Gyula tanácselnök, a Népszabadság szerkesztő bizottsága képviseletében Berecz János fő- szerkesztő és Rényi Péter főszerkesztő-helyettes, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében Fodor László, a MUOSZ alelnöke és Király András főtitkár koszorúzott. Elhelyezték a megemlékezés és a kegyelet virágait a családtagok, a volt harcostársak és Komócsin Zoltánról elnevezett szocialista brigádok képviselői is. Új érméket bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank A Magyar Nemzeti Bank április 18-án új 20 forint névértékű, továbbá módosított kivitelezésű 5 és 10 forintos pénzérmét bocsátott ki. A 20 forintos érmék bevezetését a forgalom szükségleteinek jobb kielégítése, továbbá a különféle automaták jelenleginél nagyobb címletű érmékkel való ellátása indokolja. A fém 20 forintos könnyebb és kisebb a meglevő régi 10 forintosnál. Ennél is kisebb az új 10, s még kisebb az új 5 forintos, amelyeket azért bocsátottak ki, hogy fémpénzeink egymással összhangban legyenek, s a különböző címleteket jól meg lehessen különböztetni egymástól. A sárgás színű 10 forintost alubronzból, a fehéren fénylő 5 forintost a húszashoz hasonlóan kupronikkelből verték, A 20 és az 5 forintos érme széle recés, a 10 forintos sima, úgynevezett széldísszel készül. Az új pénzek megjelenése után is érvényben maradnak a 20 és 10 forintos bankjegyek, és a régi 10 és 5 forintos érmék. Húsz és tíz forintos bankjegyekből újabbakat már nem nyomnak, a meglevő készletek elhasználódásig maradnak forgalomban. A régi 10 és 5 forintos érméket olyan ütemben vonják be, ahogyan azokat az újakkal helyettesíteni tudják. A Magyar Nemzeti Bank az új 20, 10 és 5 forintos érméket fokozatosan bocsátja a gazdálkodó szervezetek rendelkezésére. Hamarosan megkezdődik a fürdési szezon, de vannak, akik már most is kihasználják a délelőttönként kellemesen simogató nap melegét, és vidáman lubickolnak a Gyulai Várfürdő szabadtéri medencéjében Fotó: Veress Erzsi Antropológiai konferencia Történeti antropológia címmel kétnapos tudományos ülésszak kezdődött hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A rendezvényt — melyet az MTA nyelv- és irodalomtudományok osztálya és kulturális antropológiai munkabizottsága szervezett — Harmatta János akadémikus nyitotta meg: Az ülésszakon etnográfusok, folkloristák, történészek és szociológusok több mint húsz előadást tartanak. Tudományáguk sajátos eszközeivel a múlt és a jelen viselkedésformáit, társadalmi kapcsolatait kutatják, így próbálván rekonstruálni a vizsgált korszakban élt generációk mindennapi gondolkodásmódját. Általános elméleti és módszertani kérdések mellett a konferencián három témát vitatnak meg. Az úgynevezett populáris kultúra elemzése során a műveltségnek azt a tartományát vizsgálják, amely a hagyományos paraszti és az elitnek nevezett kultúra között helyezkedik el. Az előadók áttekintik az egyházi reformok befolyását a paraszti világképre, kultúrára, feltárva a társadalom és a műveltség rétegeződése közötti összefüggéseket. A tánc- és a lakáskultúrára vonatkozó példák felsorakoztatása után eljutnak a XIX. század kalendáriumainak, napisajtójának az egész társadalom gondolkodásmódját befolyásoló szerepéhez. A különböző társadalmi rétegek életformáit kutatva példákat ismertetnek a XVIII. században Dunántúlon élt parasztemberek életpályáiból, felidézik a kisne- mesek családi viszonyait, háztartásaik szokásait. Végül elemzik azt is: a múlt században a nagyvárosi környezetbe került nők életsorsát, családalapítását miként befolyásolta az illő kelengye összegyűjtésének szokása. Termékbemutató és kóstoló ízletesek a korszerű tápanyagokból — búzapehelyből, kukoricalisztből — készült ételek, finomak a rostos és diabetikus, kalóriaszegény italok Fotó: Gál Edit Ezt a feliratot, jelszót olvashattuk a békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet aulájában, ahol tegnap, április 18-án a korszerű, egészséges táplálkozásról tartottak ankétot. A rendezők: az iskola egészségnevelési csoportja, a HNF Békés megyei bizottsága, a Fogyasztási Szövetkezetek megyei Szövetsége, a Békéscsaba Vidéke ÁFÉSZ, valamint a KÖJÁL egészségnevelési osztálya. A bemutatott termékeket és az azokból készített hidegtálakat, süteményeket meg is lehetett kóstolni. Akik pedig mindezeket felvonultatták és kínálták megismerésre, fogyasztásra a közönségnek és a lakosságnak: a Békéscsabai Konzervgyár, a Békés és Csongrád megyei Gabona- és Malomipari Vállalat, a Békés megyei ZÖLDÉRT, a ■ Sárréti Tejipari, az Üdítőipari Vállalat és a Magyar Hűtőipari Vállalat békéscsabai gyára. A termékek megvásárolhatók a GMV szaküzleteiben Békéscsabán és Orosházán, a ZÖLDÉRT főként Budapestre és a kórházaknak szállít, a kereskedelem egyelőre keveset rendel. Mindazok a termékek, amelyeket itt bemutattak, az élelmiszerüzletekben viszontláthatok. Az ételek fogyasztásáról dr. Godó Béla gyermekgyógyász főorvos szólt. Kiemelte előnyeiket, amelyek a korszerű, egészséges táplálkozást szolgálják. Ezután a bemutatót és kóstolót két egészségnevelési film követte. — számadó — Közlekedésbiztonsági napok A Magyar Autóklub Békés megyei Szervezete az idén is megrendezi a közlekedésbiztonsági napokat. A korábbi évekhez hasonlóan minden ősszel és tavasz- seal egy-egy hetes időszakban ingyenes fényszóró-beállítási akciót szervez, egybekötve a kedvezményes tagbelépéssel. Az akció a megye több településére kiterjed. Békéscsabán a műszaki állomáson — Szarvasi út — mától szombatig naponta 7 óra 30 perctől 22 óráig várják a magánautósokat. Szarvason április 27-ig a Halászcsárda előtti parkolóban áll készenlétben a sárga angyal, reggel 7 órától 20 óráig. Orosházán a Rákóczi utca 6. szám előtti parkolóban április 27-én- 8 órától 16 óráig kerül sor az ingyenes fényszóróbeállításra. Békésen a Csabai út 27. szám alatti miniállomáson tegnaptól április 23-ig naponta 13 és 19 óra között vehetnek részt fényszóró-beállításon az érdekeltek. Ugyancsak ebben az időszakban várják a klub szakemberei Szeghalmon, a_ Vörösmarty utca 1. szám előtt a magánautósokat. Nagyszénáson a művelődési ház előtt április 28- án 8-tól 13 óra 30 percig, de ugyanezen a napon Gádoroson a tanácsháza előtt 14 és 17 óra között lesz ingyenes fényszóróbeállítás. Kevesebb húst a kolbászba?! S ajátos a helyzete az élelmiszeriparnak abban a kormány- programban,. amelyet a Minisztertanács a gazdaságos anyagfelhasználás és a technológia-korszerűsítés feltételeinek kialakítására indított az elmúlt esztendőben — bocsátotta előre Kiss Ferenc, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője, azon az április közepi sajtótájékoztatón, amelyen a minisztérium illetékesei a programból az agrárágazatokra háruló feladatokat taglalták. A főosztályvezető gondolatmenete szerint a tizennégy szakágazatot, illetve hetven gyártási ágat felölelő élelmiszeriparra — amely az országban mintegy 4600 helyen oldja meg az élelmiszerfeldolgozást és -gyártást — általánosan követhető szabályokat nehéz lenne megfogalmazni a takarékossági tervek összeállításakor. Annál is inkább igaz'ez, mert az előbbiek mellett tovább tarkítja a képet, bonyolítja a helyzetet még az, hogy az élelmiszer-feldolgozásban egymás mellett tevékenykedik az állami, a szövetkezeti és a kisüzem. Van azonban mégis egy nagyon fontos dolog, amely egyként vonatkozik minden élelmiszeripari egységre, ez pedig az, hogy az igazán gazdaságos anyagfelhasználás ehben a körben egyet jelent a minőséggel! A hasznos anyagot ugyanis nem lehet takarékosság címén élelmiszereinkből kispórolni. Nem lehet ugyanannyi csabai kolbászt kevesebb húsból, ugyanannyi kenyeret kevesebb lisztből előállítani. De lehet ugyanabból a húsból és lisztből ízletesebb, vagy kevésbé jó ízű kolbászt, illetve kenyeret készíteni, amely azután a piacon — itthon és külföldön egyaránt — minősége szerint értékesül. Ha mindehhez hozzátesz- szük, hogy az élelmiszeripar tulajdonképpen nem más, mint az agrárágazat végtermék-kibocsátója, akkor egyértelmű a következtetés: a minőség kérdése a gazdaságos anyagfelhasználásban nemcsak az élelmiszergyártás konkrét folyamataiban alapvető, hanem a nyersanyagtermelésben, azaz a földművelésben és állattartásban is. A jelzett sajtótájékoztatón Magyar Gábor, a MÉM mi- niszterhelyettése összegezte az újságírók előtt azokat a lehetőségeket, amelyeket a mezőgazdasági üzemek ragadhatnak meg az anyagfelhasználás gazdaságosságának fokozására, s az ezt elősegítő technológia korszerű- sütésére. Abból kell kiindulnunk — mondotta a miniszterhelyettes —, hogy mezőgazdaságunkban abban az időszakban honosodtak meg a korszerű technológiák, amikor a nyersanyag meg az energia még viszonylag olcsó volt. Az azóta alaposan megdrágult technológiák felváltása a takarékosabbakkal nem mehet máról holnapra, hiszen ez a váltás újabb beruházásokat előfeltételez, aminek napjaink gazdasági helyzete egyáltalán nem kedvez. Azokat a lehetőségeket kell tehát elsősorban megtalálnunk, amelyeket kisebb beruházásokkal, alapvetően szervezési intézkedésekkel aknázhatunk ki. Erre már számtalan jó, bevált, követhető és követendő kezdeményezés született. Ilyen a talajvizsgálatra alapozott tápanyag-utánpótlás, a biológiai alapokban rejlő tartalékok mozgósítása, az energia- takarékos talajművelés, az adottságokhoz igazodó föld- használat, vagy az állattartásban az olcsó férőhely építési módok elterjesztése. Ez a felsorolás is bizonyítja: elég széles a skála a gazdálkodás ésszerűsítésében, és ha mélyebben elemezzük, kiderül, hogy az üzemek háromféleképpen is csökkent- hetik költségeiket. Legelőször úgy, ha összességében is csökkentik az anyag- és energiafelhasználást. Csak egyetlen példa: amennyiben kialakítják a kukorica nedves tárolásának a feltételeit, a továbbiakban mentesülnek a szárítóüzem tüzelőanyagfelhasználásától. A második út — amely a megelőző felsorolásból is kiolvasható — a hatékonyság növelése, azaz a felhasznált anyag és energia értékesülésének fokozása, s végül a harmadik lehetőség a veszteségek megelőzése: jól szervezett betakarítással és tárolással többek között. Világosan kell azonban látni azt is, hogy a takarékosság nem válhat önmagában céllá. Elég ha csak arra gondolunk, hogy népgazdaságunk nem mondhat le arról a terméktöbbletről, amelyet mezőgazdaságunk a termésátlagok, a hozamok növelésével érhet el. A többlettermelés pedig aligha képzelhető el a hozamfokozó eszközök felhasználásának erőteljes csökkentésével. Más kérdés, hogy az egységnyi termék előállítására fordított költségek mérséklésében még korántsem jutottunk el a lehetőségek határáig! a zután azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a gazdaságos anyagfelhasználás nem csak szemlélet dolga. Ha a rossz ízű, gyenge minőségű kolbász gyártója, a csaknem ehetetlen kenyér készítője ugyanakkora személyi jövedelemhez jut, mint a minőségi munkát végzők, ha a költségeit lefaragó mezőgazdasági üzem nem élvez külön előnyöket, miközben ' az esetlegesen indokolatlan költségnövekedésből másnak hátránya nem származik, mert a nyereséget más úton is növelni tudja — nos, akkor, a gazdaságos anyagfelhasználás a legnagyobb jóindulat mellett is csak jelszó marad! Köváry E. Péter Sikeres polgári védelmi üzemi Komplex gyakorlatot hajtottak végre a közelmúltban a mezöberényi Építőipari Szövetkezetben, melybe bevonták a nagyközség üzemeinek egy-egy polgári védelmi alegységét, valamint a mezöberényi Aranykalász és a csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezet állat- és növényvédelmi szakaszait is. A gyakorlatot megtekintette a megyei polgári védelem törzsparancsnoka. Képünkön a beosztott állomány az egyéni védőeszközök tartós használatát gyakorolja munka közben Fotó: Lopták István
