Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-17 / 90. szám
1983. április 17., vasárnap ■KWMTtj BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Dobozon A z ötezer lakost számláló nagyközség, Doboz több mint 900 éves múltra tekint vissza. Életét nagyban meghatározza, hogy — mint a doboziak mondják — húszpercnyi távolságra van a megyeszékhelytől. Éppen ezért a munkaképes korú lakosság negyven százaléka Békéscsabán keresi meg a kenyerét. A helyi Petőfi Termelőszövetkezetnek nyolcszáz tagja van, aktívan azonban csak négyszázan vesznek részt a nagyüzem munkájában, a többiek nyugdíjasok. A Budapesti Harisnyagyár telephelye 1969-től több mint kétszáz lánynak és asszonuiak ad munkát; nem éri el az ötve- net azoknak a száma, akik a BEKÖT helyi telephelyén dolgoznak. Doboz biztosítja lakóinak az alapvető kommunális létesítmények nyújtotta előnyöket. A község valamennyi óvodába és bölcsődébe jelentkező gyermekének helyet tudnak adni — igaz, ebben a születések alacsony számának is szerepe van. Az általános iskola felső tagozatosai a régi kastélyban kaptak helyet, az alsó tagozatosok több épületben, szórtan találhatók. Az emlékezetes 1980-as nyári árvíz jelentős károkat okozott a községben, a felmérések szerint a belterületen csaknem 200 millió forintnyit. A lassan három éve folyó helyre- állítási munkák eredményei máris tapasztalhatók. Sorra épülnek az új házak a régi, belvizesek helyett, készülnek a pormentes utak, járdák. Az év végére teljesen elkészül a bclvízlevezető csatornarendszer, s ismét újabb területek mentesülnek a sártól. Itt kell megemlíteni, hogy a doboziak tavaly csaknem négymillió forint értékben munkálkodtak községükért, ezzel a járásban elsők lettek a társadalmi munka értékelésekor. Az idén újabb 1,2 »kilométeres járdaszakasz építését vállalta a lakosság. A lelkes lokálpatrióták önmaguk nem oldhatnak meg mindent — vallják a tanács vezetői. Épp ezért, központi és saját anyagi források igénybevételével új egészségügyi központot építenek, amelyben helyet kap majd egy gyermekorvosi körzet is. Emellett gondot fordítanak a népszerű üdülőkörzet, Szanazug fejlesztésére. A tanács telket ajánlott fel vendéglátóvállalatoknak, hogy éttermet építsenek rajta, ezzel is kedvezve a hét végén ide látogató, gyakran ötezer pihenni vágyónak. A képen látható ház egyike annak az öt szolgálati lakásnak, amelyet a múlt évben kezdtek felújítani. Lakóik — három pedagógus és két orvos — rövidesen újra beköltözhetnek az újjávarázsolt épületekbe flz ismeretlen kastélypark A dobozi kastélyparkot a Békés megyei Tanács 1979- ben nyilvánította természet- védelmi területté. Csak nagyon kevés település büszkélkedhet olyan üde színfolttal a , belterületén, mint Doboz. Igaz, mindössze hathektáros, de órákat lehet sétálni az 1850-es években született fák között. A legidősebbek és legterebélyeseb- bek több mint 130 tavaszt éltek már meg, s talán korábban is épp olyan méltósággal készültek felölteni zöld lombjukat, mint ezekben a napokban. Találhatunk közöttük kocsányos rtölgyet, vadgesztenyét, platánt, szürkenyárt, szomorú- japánakácot, páfrányfenyőt, feketefenyőt. A helyi tanács anyagi lehetőségei meglehetősen végesek. A község közterületeit mindössze egy ember gondozza. De a kastélykert fenntartási, ápolási munkái közül a legszükségesebbeket mindig időben megcsinálja. Tavaly a megyétől 20 ezer forintot kaptak erre a célra, ami jelentős segítség volt. A park növényzete két műemléket is rejteget. Az ide látogatók építőművészeti szempontból is igen jelentős, neo- román stílusú kápolnát, és egy szintén esztétikus kriptát is felfedezhetnek. Az épületek szinte beleolvadnak a környezetükbe, s az embernek az az érzése támad, hogy máshol nem is építhették volna fel őket. Sajnos, megyénkben kevesen tudják, hogy Dobozon járva vagy átutazva érdemes megállni egy rövid időre, • s ismeretséget kötni a kastélyparkkal. A művelődési házban Mint minden község életében, így Dobozon is a helyi művelődés, szórakozás a művelődési házra ró jelentős feladatot. Ezek az intézmények máshol is olyan feladatot látnak el, amelyek eredménye csak hosszú évek után jelentkezik. Turbucz Jánosné 1981 márciusa óta vezeti a Kulich Gyula Művelődési Otthont. Sok eredmény bizonyítja, hogy munkája ha lassan is, de meghozza gyüriiöícsét. . — Amikor idekerült mit tartott a legfontosabb teen- «■ dőnek a környezet megismerése után? — Már akkor is látszott, hogy nehéz az embereket a művelődési otthonba szoktatni. Sajnos, napjainkban sem állunk sokkal jobban. Elsődleges szempontnak azt tekintettem, hogy a gyerekeket kell ideszoktatni, akik majd később is eljárnak hozzánk. " — Milyen klubok és szakkörök dolgoznak a művelődési otthonban? — Három néptáncszakkör, úttörő, kisdobos és KISZ-es korosztályoknak. Hanglemezbarátok köre — közös szervezésben a könyvtárral és az általános iskolával. Fafaragószakkörünk is van, egy fafaragó vezetésével. Nemrégen indítottuk a cigánygyerekek klubját, kizárólag játékos programokkal. Azokat a gyerekeket hívtuk meg, akik az előző években részt vettek a hátrányos helyzetű gyerekek nyári táboraiban. Ezenkívül vannak bélyeg- gyűjtőink, kisdobos gyermekklubunk, tinédzserklubunk és ifjúsági klubunk. A művelődési ház ifjúsági klubja több kitüntető címmel büszkélkedhet. Az 1973 óta működési engedéllyel rendelkező klub ma 45 tagot tart nyilván. Elnyerték a Járás Kiváló Klubja, a Megye Kiváló Klubja, valamint a „Közösségben a közössé^ gért” pályázatban a Terület Legjobb Klubja címet is. Általában programjaik zöme szórakoztató jellegű, de rendszeresek az úgynevezett komolyabb műfajok is. A valóban kiemelkedően dolgozó klub tagjainak egyik legfőbb kívánsága, hogy valamilyen módon bővítsék a létszámhoz képest kicsi klubszobát. Uj elnök a téesz élén Vajószínű, hogy Balázs Mátyás a megye legfiatalabb téeszelnöke, hiszen ez év március 18-án választotta meg a Petőfi Tsz tagsága. Ezért is kértük, mutatkozzon be, mondjon néhány mondatot terveiről. — Harminchét éves vagyok, Gerendáson születtem. Kígyóson végeztem a mező- gazdasági szakiskolát, majd a hódmezővásárhelyi állattenyésztési főiskolára kerültem. A főiskola után a Pan- kotai Állami Gazdaságban dolgoztam, majd Tiszaber- celre mentem. A Szabolcs- Szatmár megyei téeszben először mint sertéstelep-vezető, majd mint főágazat- vezető dolgoztam nyolc évig. Volt alkalmam megismerkedni vele, milyen gondokkal küzd egy kedvezőtlen adottságú üzem. — Békés megyébe három évvel ezelőtt tértem vissza, ide a dobozi Petőfi Tsz-be. Míg fiatalabb voltam, Szabolcsba kötött az, hogy nem volt lakásom, egzisztenciám. Most már úgy tűnt, nincs értelme tovább maradni. Ráadásul a feleségem békéscsabai, így nagyon is kézenfekvő volt a választás, hogy jöjjünk haza. Amikor Dobozra kerültem, rögtön a nyakunkba szakadt az árvíz, minden nehézségével. A sertéstelepről ötezer állatot kellett kitelepíteni, mert elárasztotta a víz az egészet. Kemény próba volt, és úgy tűnik, most térül meg a kár, ami akkor keletkezett. Sokat segített a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát a helyreállításban. Kedvezményes áron kocasüldőket vettünk tőlük, és ami fontos, egy helyről, jó minőségben. Kaptunk még különböző gépeket is ajándékba, nagyon jól jött a segítség. Váratlanul ért, hogy engem jelöltek elnöknek. Egy hétig gondolkodtam, hogy vállaljam-e, ha megválasztanak? Nehéz helyzetben levő üzemet veszek át, tavaly jelentős veszteséggel zártunk. Épp ezért, nincsenek nagy céljaim. Szeretnénk, ha az idén először nyereséggel zárnánk az évet. Erre most nagyon jók az esélyeink. Nem árasztott el a belvíz, s ami csapadék hullott, az is éppen jókor jött. Sokat remélünk a komplex meliorációtól, ami 1985-ben fejeződik be a szövetkezet területén. És addig is igyekszünk többet termelni, hogy kihasználhassuk az egyedileg támogatott üzemeknek járó pénzügyi támogatási keretet. 11 harisnyagyárban A Budapesti Harisnyagyár 1969-ben létesített telepet a községben. Akkor negyvenötén kezdtek el itt dolgozni, ma már 236 a telep dolgozóinak száma. A községben ebben a gazdasági egységben dolgozik a legtöbb nő. A 35 éven aluliak aránya meghaladja az 50 százalékot. A termelés két műszakban folyik, de a kismamáknak — pillanatnyilag 40-en vannak — egy műszakos munkalehetőséget biztosítanak. Az utóbbi évek gazdasági nehézségei a telep életére, eredményeire is kihatással voltak. Az elmúlt évben módosítani kellett az eredeti tervet, a fokozatosan szűkülő piac felvevőképessége miatt. A fő profiljuk az úgynevezett „durva harisnya- nadrág” készítése. A durva szó természetesen nem a minőségre, hanem a harisnya- nadrágok anyagának vastagságára vonatkozik. Termelésük zömét krepp-, pamut- és akrilltermékek adják. Ebben az üzemben a gyulai harisnyagyárban elkészített harisnyaszárakból varrnak harisnyanadrágot. A minőségi követelmények szinte ugrásszerűen nőttek a közelmúltban. Megszigorították a minőségellenőrzést, ennek eredményeként az I. osztályú termékek aránya 65 —70 százalékos volt tavaly, a várt 85—90 százalékkal szemben. A telep vezetése a minőség javítására“ 600 ezer forint minőségi munkát jutalmazó mozgóbéralapot hozott létre. A? I. negyedév tapasztalatai kedvezőek. Sikerült 70 százalék fölé kerülni. Gazdasági eredményeikről pontos képet nem kaphattunk, mivel itt csak a termelés közvetlen adminisztrációját vezetik. A Budapesti Harisnyagyár összvállalati nyeresége 1982-ben 48 millió forint volt, amiből a doboziak is kivették részüket, nem lehet tudni, hogy pontosan mennyivel. A kollektíva ezért szeretné, ha munkájáról átfogóbb képet is kaphatnának. Türelmetlen ismerősök Doboz legnagyobb vegyesboltja a főút mentén található ABC, amely valóban általános bevásárlóközpontnak tekinthető. Erről győztek meg a látottak és az üzletvezető-helyettes, Szabó Kár rolyné szavai: — Nem panaszkodhatunk az ellátásra, jó a kapcsolatunk a szállítókkal. Elég, ha az árúk nagy részét telefonon rendeljük meg, úgy js időben megérkezik. Hogy milyenek a doboziak vásárlási szokásai? Kicsit másab- bak, mint a városi lakosoké. Ezt onnan tudom, hogy már városi üzletben is dolgoztam. Itt mindenki ismer minket, mert doboziak vagyunk, és mint ismerősöktől, azt várják, hogy hama^ rabb kiszolgáljuk őket. Persze, ezt nem lehet anélkül megténni, hogy ne sértsük meg a másik siető vevőt. Máskülönben a doboziak is szeretik az utolsó pillanatra hagyni a bevásárlást, igaz, ebben is van némi javulás. A szombati csúcs lassan áttolódik péntek délutánra. Ebben az is szerepet játszik, hogy a péntek délelőtt érkezett friss húst ilyenkor kezdik árusítani. Lehetne azonban enyhíteni ezen a csúcson is a bolt kollektívája szerint. — Tizenketten vagyunk — folytatja Szabóné —, és ez a létszám már elég lenne, hogy két műszakban dolgozzunk. Most héttől tizenegyig, illetve kettőtől hatig tartunk nyitva. De jobb volna, ha folyamatosan üzemelhetne az ABC, meg tudnánk oldani saját erőből a szervezést. Jól járna a lakosság, és enyhülne a péntek délutáni csúcs. Sajnos, a gyulai ÁFÉSZ eddig nem értett egyet velünk, de reméljük, megkapjuk rövidesen az engedélyt,rá. A száz évnél is idősebb magtárépületet Ybl Miklós tervezte. Jelenleg a Petőfi Tsz tulajdonában van az agrártörténeti műemlék. A képen is látható, hogy nem valami jó állapotban ... A szövetkezetnek nincs pénze a felújításra, karbantartásra, pedig érdemes lenne... ‘ Az írásokat M. Szabó Zsuzsa és Lovász Sándor, a fotókat Fazekas László készítette.
