Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-17 / 90. szám
NÉPÚJSÁG 1983. április 17., vasárnap „Nekem szülőhazám...” vetélkedő Akik bejutottak a megyei döntőbe Fotó: Fazekas László Tíz járás és város csapata mérkőzött tegnap Békéscsabán a „legjobb” címért a „Nekem szülőhazám ..nevet viselő nagyszabású honvédelmi játékban. A KlSZ-tábor- beli megyei szintű vetélkedőt járási-városi szintű döntők előzték meg, melyeken eddig mintegy 15 ezer fiatal vett részt. Az MHSZ és a KISZ közös szervezésében formálódó versenysorozat a múlt év szeptemberétől az idei esztendő szeptemberéig tart. Maratoni játék tehát, amely két részből áll, egy szellemi és egy gyakorlati vetélkedőből. A részvevők az általános iskolák felső tagozatosai, a középiskolások, szakmunkástanulók és a KISZ-esek közül kerültek ki. A megyei döntőn 120 tanuló adott ízelítőt tudásából, fel- készültségéből. Magyarország történelmét, annak nagy évfordulóit, kiemelkedő alakjait, az irodalom, a költészet nagyjait, a munkásmozgalom -és az ifjúsági mozgalom történetét és természetesen a szőkébb haza, Békés megye nevezetességeit kellett ismernie azoknak, akik a tegnapi vetélkedőn eredményesen akartak szerepelni. De nemcsak elméleti tudásukról, gyakorlati felkészültségükről is számot adtak a versenyzők. Az összetett honvédelmi verseny feladatai között párbajlövészet és ügyességi játékok is helyet kaptak. A legjobbak, a szarvasi járás tizenkét tagú győztes csapata, részt vehet majd a májusi szegedi területi döntőn, ahol is csapatuk a honvédelmi alakulatoknál és a határőrségnél lezajlott hasonló vetélkedő 4—4 győztesével kiegészülve küzdhet az újabb fordulón. sz j Hétfőtől ismét foghaté süllő Nagy Sándortól, a megyei tanács vadászati és halászati főfelügyelőjétől kaptuk a következő tájékoztatást. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a halászati joghasznosítók kérésére a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet munkatársaival a Körösök vízrendszerén próbahalászatot folytatott. Enpek az volt a célja, hogy ellenőrizzék az ívásokat. A vizsgálatok során boncolással állapították meg, hogy a süllő — a kedvező időjárásnak köszönhetően — leívott. Ezt a tényt 17 ikrás és 4 tejes boncolás adataiból állapították meg. A fentiekre való tekintettel a 44/1977. XII. 24. MÉM számú rendelet értelmében a főfelügyelő 1983. április 18-án 0 órától feloldja a süllő fajlagos tilalmi idejét. m. sz. zs. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. április 15-én Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 519 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 25 Trabant Limousine (Bp. 14 616 Trabant Limousine (Győr) 15 316 Trabant Limousine (Debr.) 11114 Trabant Combi (Bp.) 7 143 Trabant Combi (Győr) 3 406 Wartburg Limousine (Bp.) 8 134 Wartburg Limousine (Győr) 5 002 Wartburg de Lux (Bp.) 11 224 Wartburg de Lux (Győr) 6 182 Wartburg de Lux tt. (Bp.) 2 110 Wartburg Lim. tt. (Bp.) 1362 Wartburg Tourist (Bp.) 4 171 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 S (Bp.) 6 710 Skoda 105 S (Győr) 5 742 Skoda 105 S (Debr.) 5 259 Skoda 120 L (Bp.) 12 811 Skoda 120 L (Győr) 9 183 Skoda 120 L (Debr.) 7 877 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 21 571 Lada 1200 (Debr.) 13 446 Lada 1200 (Győr) 6 970 Lada 1300 S (Bp.) 8 907 Lada 1300 S (Debr.) 5 932 Lada 1300 S (Győr) 2 187 Lada 1500 (Bp.) 8 742 Lada 1500 (Debrecen) 5 960 Lada 1500 (Győr) 2 545 Lada Combi (Bp.) 4 664 Lada Combi (Bp.) 4 664 Lada Combi (Debr.) 2 425 Moszkvics (Bp.) 12 052 Polski Fiat 126 P (Bp.) 16 056 Polski Fiat 126 P (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 (—) 3 532 Dacia (Bp.) 12112 Dacia (Debrecen) . 5 562 Zasztava (Bp.) 1 202 Békéscsabán, a Képcsarnok Munkácsy Mihály bemutatótermében április 14-én, csütörtökön délután nyilt meg Fontos Sándor festőművész kiállítása. A tárlatot — amelyet dr. Lő- kös Zoltán nyitott meg — két hétig, április 28-ig látogathatják az érdeklődők Fotó: veress Erzsi „Vurstli” Békés, Dózsa liget. — Anyu — könyörög egy hároméves forma kisgyerek az óvodából hazatérőben —, fel akarok szállni a kétforintosra... — Nincs most időnk, fiam! — s az anyuka idegesen vonszolja tovább a már bömbölő kisfiút. Pedig a „kétforintos” még ugyancsak ártatlan, s tegyük hozzá, elmés elektromos lovacska, két forintért elringat egy percig bárkit, aki ráül. A mellette levő céllövöldében öt forintért lehet lőni különböző — a lehető Ieggiccsesebb — filléres vacakokat. Ez már köz(ízlés)veszélyesebb. S ami az igazi veszélyt jelenti, az a „forgó”. Kettő is van belőle, az egyik a „klasszikus” típus, a körhinta, a másik a mai kor terméke, ez hidraulikus vezérlésű. Utóbbi kevésbé veszélyes, noha nyolc méter magasba is fel lehet vele emelkedni forgás közben ... A körhintán azonban több mindent lehet csinálni: párosával összecsavarodni, ütközni, egymást lökdösni — miközben egy lazán bekapcsolható lánc védi a kieséstől a benne ülőt. A legaggasztóbb azonban az, hogy sokszor lehet látni 5—6 —7 éves gyerekeket is ezekben az ülésekben. Boldogan vi- songanak, élvezik a körforgás örömeit. Nem tudom osztani örömüket. Amikor ezeket az apróságokat látom nap mint nap a körhintán, mindig szorongás fog el. Ha egyáltalán szükség (?) van a szórakoztatás eme formáira , nem volna-e megnyugtatóbb a veszélyesebb üzemű játékok használatát korhatárhoz kötni? Pénzes Ferenc A Magyar Autóklub Békés megyei szervezete folyamatosan bővíti szolgáltatásait tagjainak. A közelmúltban két lakókocsit vásároltak, hogy a tagság nyaralását megkönnyítsék a kocsik kölcsönzésével. Korlátozott számban, főleg az elő- és utószezonban a lakókocsi még igénybe vehető Fotó: Demény Gyula Változatlan irányban M egbocsátható áz újságolvasók egy részének, ha feltehetőleg nem az elején, hanem valahol a közepén kezdték el olvasni tegnap reggel a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága április 12—13-i ülésének határozatát. Valahol a közepén, az életszínvonalról szóló fejezet táján. Megbocsátható, de fűzzük hozzá, nem helyeselhető olvasói magatartás, nem logikus sorrend ez. Érthető, hogy a családok számára a kérdések kérdése: sikerül-e elérni a három évvel ezelőtt kitűzött célt, sikerül-e megvédeni az eddig elért életnívót? Ám az is világos: a hogyan élünk kérdésére előbb a hogyan dolgozunk kérdésére adandó — tettekkel adandó — felelettel válaszolhatunk. Sőt még előbb: a külső és a hazai politikai feltételek, a nemzetközi és a belpolitikai helyzet számbavételével. Nagy jelentőségű esemény volt — nem csupán a szorosan vett pártéletnek, hanem egész belpolitikai életünknek is — a Központi Bizottság e héten lezajlott ülése, amelyen mérlegre tette a XII. kongresszus óta végzett munkát, és meghatározta a párt további feladatait. Nagy várakozás előzte meg az ülést, és közvéleményünk megkülönböztetett figyelemmel tanulmányozza az ott elfogadott, teljes egészében nyilvánosságra hozott dokumentumot. Nem új módszere pártunknak a két kongresz- szus közötti — felezőnek, félidősnek nevezett — számvetés. Ennek a mostaninak az előmunkálatai is hosszú hónapokra nyúlnak vissza. A budapesti és a megyei párt- bizottságok, a központi állami és társadalmi szervek, a legfontosabb tömegszervezetek, s oly jelentős intézmények, mint a Magyar Tudományos Akadémia segítették a Központi Bizottságot a kiérlelt és megalapozott álláspont kialakításában, a feladatok lehető legpontosabb meghatározásában. A határozat lényegét, summáját dióhéjban összefoglalva, azt mondhatjuk: a XII. pártkongresszuson kitűzött irányvonal jó, helyes, időtálló. Akkor is, ha az azóta eltelt három év alatt az „útviszonyok” tovább romlottak, illetve nehezebbeknek bizonyultak, mint amilyeneknek előre látni lehetett őket. Ennek ellenére nem kellett megváltoztatni, módosítani az irányt, nem kellett lemondani a XII. kongresszus egyetlen lényeges célkitűzéséről sem. Ezeket lényegében sikerült eddig is elérnünk, ha nem is minden ponton és korántsem teljes mértékben. Megvan a reális lehetősége annak is, hogy a hátralevő két esztendőben meg tudjuk valósítani mind a kongresszus határozatait, mind a VI. ötéves terv főbb előirányzatait. Az kell hozzá, hogy még teljesebben kihasználjuk a szocialista társadalmi rend szüntelen megújulásának képességét, miközben még jobban dolgozzunk, még sokkal nagyobb fizikai és szellemi erőfeszítéseket tegyünk. Tehát: megnövekedett és növekvő nehézségek közepette is változatlan irányban, sokkal hatékonyabb munkával! Ez a lényeg. A feladatok természetesen fejezetekre tagolódnak a dokumentumban, de jól kive. hetően a legszorosabban összefüggnek egymással. Nem választható el példának okáért külpolitikai, nemzetközi munkánktól — a gazdasági építőmunka. Nem kedvez hazai fejlődésünknek a feszült nemzetközi helyzet, az imperialista körök törekvése a katonai erőegyensúly megbontására, a fegyverkezési verseny ránk kényszerítésére. Tovább folynak, erősödnek a szocialista közösség elleni heves politikai támadások és gazdasági szankciók, ismét hallatlanul kiéleződött ideológiai küzdelem és a hidegháborús időkre emlékeztető nyugati propaganda-hadjárat. Természetesen a Szovjetunió vezette szocialista közösségnek megvan az ereje egy fenyegető termonukleáris világkatasztrófa elhárításához; megvan a katonai és gazdasági, politikai és erkölcsi erőnk hozzá. Erősíteni összefor- rottságunkat, növelni a szocializmus vonzerejét, kapcsolataink révén is egyengetni az enyhülés és a béke megvédésének esélyeit, eredményesen folytatni szocialista építőmunkánkat — ez a mi szerény, hazánk méreteinek és sajátosságainak megfelelő legjobb hozzájárulásunk a szocialista világ és egyúttal az egész haladó, békeszerető emberiség életbevágó, közös ügyéhez. Népünk nagyra értékeli a tényt, hogy hazánk" belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, szilárd a néphatalom, hogy pártunk az egész nép javára betölti — nagy történelmi felelősséggel — társadalmi vezető szerepét. A belpolitikai helyzet kiegyensúlyozottságának természetesen a jelenlegi nemzetközi és gazdasági nehézségek próbatételt jelentenek. De álljuk e próbát. Nem szűkölködik a Központi Bizottság határozata kritikus-önkritikus megállapításokban. Rámutat, hogy e külső nehézségek élesebb megvilágításba helyezik munkánk gyengeségeit. így a kevésbé rugalmas, lassú reagálást a változásokra, a kényelmességet, a formális megoldásokat, a gyakorta elnéző magatartást az állampolgári fegyelem és a munkafegyelem megsértésével, a felelőtlenséggel szemben, de azt is, hogy elszaporodtak nem kívánatos jelenségek, az élősdiség, a korrupció. Erőfeszítéseink ellenére sem kielégítően fejlődik a szocialista demokrácia.' Munkánk gyengéje, hogy nem elég eredményesen dolgozunk az ifjúság gondjainak megoldásáért, és hogy a fiatalok egyes rétegeit, csoportjait a szocialista társadalom fejlesztése ügyének csak kevésbé tudjuk megnyerni, mint amennyire képességeik, friss alkotó energiáik ezt lehetővé tennék. Ezek a korántsem teljeskörűen említett kritikai megállapítások a kölcsönös bizalmat erősítik. Azt fejezik ki, hogy a párt és a nép, a Központi Bizottság és közvéleményünk egészséges többsége azonos módon gondolkodik ezekről a dolgokról. Népgazdasági gondjaink rendkívül nagyok, a vártpál is súlyosabbak. De épp ezért számít óriási eredménynek, hogy sikerült fenntartani az ország nemzetközi fizetési képességét; az eladósodási folyamat lelassult és megállt. Sajnos, ezt az önmagában igen nagy eredményt nagyobbrészt nem munkánk hatékonyságának javításával, nem a termelés minőségi jellemzőinek kibontakoztatásával — a termelékenység javításával, a termékszerkezet korszerűsítésével, jobb irányítással, vállalati gazdálkodással, kooperációval, energia- és anyagtakarékossággal, a munkaerő leggyümölcsözőbb felhasználásával — sikerült elérnünk. Mindebben csak szerény, kezdeti eredményeket könyvelhetünk el. A fő forrás a beruházások visszafogása és a lakosság fogyasztásának korlátozása volt. Ez azonban hosszú távon nem tartható — szögezi le a Központi Bizottság határozata. A tennivalók, a következtetések önként adódnak a fentiekből. A legközvetlenebb és igen nehéz feladat a következő két évre a fizetőképesség további fenntartása, és jelentős áruforgalmi aktívum elérése — ráadásul olyan világpiacon, ahol változatlanul igen nehéz eladni, exportálni! De csakis ez teszi lehetővé az életszínvonal megőrzését, ez ennek a gazdasági feltétele. A kongresszus határozatának megfelelően eddig sikerült megőriznünk társadalmi méretekben az életszínvonalat. Az első két évben, ha csak kis mértékben is, három százalékkal, de növekedett az egy főre jutó reáljövedelem. Az idén valamelyest csökkenni fog. Ám az egész öt esztendőt tekintve — ha sikerült munkánkat lényegesen hatékonyabbá tennünk — elérhetjük az eredeti célt, a szinten tartást. Továbbra is ez áll pártunk és kormányzatunk törekvésének középpontjában. Ä mai világ- gazdasági helyzetben csak kevés ország mondhatja el ezt magáról. Ezzel közvéleményünk reálisan gondolkodó többsége tisztában van: értékelni tudja törekvésünket. Az egyetértést természetesen ezúttal is tettekkel, az eddiginél jobb munkával kell valamennyiünknek kifejeznünk. A nemzetközi és gazdasági körülmények megváltozása tükröződik az ideológiai, szellemi életben is. Felerősödtek egyes körökben felelőtlen, zavaros, ellenzékieskedő nézetek és magatartásformák. Hángozta- tóik, képviselőik gyakran nincsenek is tudatában annak, hogy a szocialistaellenes nyugati propaganda puszta eszköznek próbálja felhasználni őket. Az ideológiai munka egyik legfontosabb tennivalója, hogy tovább erősítse a szocialista hazaszeretetei és más népek megbecsülését, az internacionalizmust, ezzel is visszaszorítva a helyenként feléledő nacionalista megnyilvánulásokat. Sokrétű, bonyolult feladatokat ír elő a Központi Bizottság a kommunisták, a párt- szervezetek számára. Erősítsék eszmei-politikai, szervezeti és kivált cselekvési egységüket; álljanak ki határozottabban politikánk védelmében és megvalósításáért; bátorítsák mindenütt az új, előrevivő kezdeményezéseket. Szükség van a párton belüli, á közös álláspont kialakítása előtti alkotó vitákra, a pártélet demokratizmusának megfelelően, de a viták lezárása után egyetlen kommunista sem képviselhet „a kertek alatt”, vagyis különféle körökben eltérő magánvéleményt. Fejleszteni kell a politikai munka módszereit, meg kell szabadulni munkánk sok formális, bürokratikus vonásától; s határozottabban fel kell lépni a párttagság egy kis részének egoizmusával, a szocialista erkölcsi normákba ütköző magatartásával szemben. E magatartás idegen a néptől, még kevésbé tűrhető meg a pártban. N em felszólító, hanem kijelentő módban fogalmazott mondattal zárul a határozat: „Pártunk politikájára, népünk összefogására, a szocialista rendszer megújuló képességére építve megoldjuk az előttünk álló bonyolult feladatokat, megvalósítjuk a XII. kongresszus határozatait, és előbbre jutunk a szocializmus építésének útján.” Ez a kijelentő mód erőt és magabiztosságot sugároz, cselekvésre sarkall. Koncz István
