Békés Megyei Népújság, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-15 / 88. szám

1983. április 15., péntek „Inci és Finci” A műhelyben ... — Az ott balra egy síkkö­szörűgép, ami ilyen szép si­mára munkálja a fém felü­letét — magyaráz Tusjak Ta­más, magas, vállas fiatalem­ber a Szarvasi Vas-, Fém­ipari Szövetkezet köszörűs- műhelyében a gyerekeknek. Szépen sorra veszi a gépe­ket, aztán a szerszámkészítő műhely következik. Nem, nem pályaválasztási prog­ram, nem is iskolai látoga­tás — „csupán” játék ez az egész. Izgalmas, okos szün­idei úttörőjáték, itt, Szarva­son, az úttörőházi plakát sze­rint talpraesett őrsöknek. Szép számmal akadt is je­lentkező, köztük a „Kajlák”. De tartsunk sort. — Az egész tulajdonkép­pen úgy kezdődött, hogy a tavaszi szünetet megelőző utolsó tanítási napon meg­kérdezték, akarunk-e részt venni a csillagkereső játék­ban, amit az úttörőház szer­vez. Mi, mármint a 2. szá­mú iskola hetedikes „Kajla” őrse, persze, hogy akartunk. — Melis Erika, a „Kajlák” őrsvezetője buzgón mesél, útban az üzemudvaron át a .termékbemutató terembe. — Tehát beneveztünk. Aztán jött szerdán a meglepetés, a levél. Hol is a szatyor, mind­járt mutatom. Szóval ezt kaptuk — emeli ki a borí­tékból a négyrét hajtott le­velet: „Melis Erika részére, „Kajla” őrs. Köszöntjük az őrs minden tagját, sok si­kert kívánunk a „csillagke­reső játékhoz”! Olyan fiata­lok felkeresésére szólítunk benneteket, akikkel érdemes ismerkedni munka közben is. A mi hét „csillagunk” mind itt dolgozik a városban — de közülük csak egyvalakit kell megtalálnotok: csütörtö­kön délelőtt 9 órára menje­tek a vas-, fémipari szövet­kezetbe. A főbejáraton be­lépve érdeklődjetek, hol ta­láljátok Nagy Lajost. Ha megtaláltátok, tőle fogjátok megtudni, ki az, akivel meg kell ismerkednetek! Ott egy levelet is kaptok, amiben megírtuk a következő felada­tot!” Hát így került a „Kajla” őrs is a vasipari ksz-be, más őrsök természetesen más­más helyekre, például a bú­toripari szövetkezetbe, a rö­vidáruboltba, az óvónőképző intézetbe, vagy éppen a K ISZ-bizottságra. — Tudjátok-e, mi készül j itt? — faggatom a lányokat, j fiúkat. Kórusban felelik: j „Vasaló, csillár, kávéfőző”. — És a Szirénben? — Ingek, blúzok. — A Plastolusban? — Műanyag játékok, láb- j dák, babák, meg minden! A rögtönzött kérdés-fele- : let játékot megmosolyogják. í Mint kiderül, az évek során I a sokféle vetélkedő, akció, játék jóvoltából „Szarvasból i készültek”. — Tavaly is volt ilyen já- J ték a szünetben, és akkor j nyertünk egy kirándulást! — ; újságolja Csonki Andrea, í magas, szőke kislány, akinek az édesanyja ebben a sző- » vetkezetben dolgozik. — Hű, az most is jöhetne! ; — dünnyögi Vavrek Zsolt, akit még a tanárok is a be- ; cenevén, Zsezsének hívnak, j Gördeszkát szorongat a hó- i na alatt, és éppen arról áb- s rándozik, jó lenne egy me- • '"'ei gördeszkaverseny. Mel- : lette, fehér dzsekiben morcos tekintetű, 10 éves forma kis- ; fiú. — Talán ő is tagja az őrs- j nek? — Á, ő csak vendég, az unokatestvérem. Tetszik tud- . ni, az úgy van, hogy el le­het hívni az őrsbe vendéget . is. Máskor is volt már — teszi a kisebb vállára a ke­zét nagy komolyan Zsolt, 1 vagyis hát, bocsánat, Zsezse. ' — Hű, még meg is kell ír- j ni délutánra a beszámolót — ; figyelmezteti az őrsvezetőt J az egyik szőke kislány. — A második levél sze- ; rint ugyanis — magyarázza az őrsvezető — meg kellett , ismerkednünk annak a mun- } kájával, akit felkerestünk. Rövid vita kerekedik, ki , is írja azt a bizonyos be­számolót, aztán úgy dönte- | nek, készüljön közösen. Azt már Gutyan Mihály- tól, az úttörőház munkatár­sától tudjuk meg, hogy a délután is tartogat még iz­galmat, meglepetéseket. Lesz egy kis sport, foci, kézilab­da az úttörőház udvarán, ; utána pedig vetélkedő, még­pedig a tévében látható rajz­filmek témájából. De ez ! most még titok, miként az is, miért „Inci és Finci” a titkos jelszó ... Tóth Ibolya ...és a bemutatóteremben Fotó: Gál Edit Szövetkezeteink fö feladata a hatékonyabb gazdálkodás Tanai Ferenc MESZŰV elnök értékelte a tapasztalatokat A kora tavaszi részközgyű­lések, tagértekezletek, s az ezeket követő küldöttgyűlé­sek mindig nagy jelentősé­gűek a fogyasztási szövetke­zetek életében. Különösen így volt ez ebben az évben, ami­kor az 1982. évi munka ér­tékelése közben egy nehe­zebb időszakról kellett a szö­vetkezetek vezetőinek szá­mot adniuk. E gyűlések ta­pasztalatairól kérdeztük a napokban Tanai Ferencet, a MÉSZÖV elnökét. — A szövetséghez tartozó szövetkezetek zöme az idén tagértekezletet tartott — kezdte válaszadását. — Rész- közgyűlésekre csak ott ke­rült sor, ahol tisztségviselők újjáválasztása volt soron, il­letve új elnököt, elnökhe­lyettest választottak, vagy a helyi intpző, ellenőrző bi­zottságok kiegészítése vált szükségessé. A jövőben még ritkábban — általában csak ötévenként — kerül sor a szövetkezeteknél átfogó rész- közgyűlésekre, amikor a he­lyi szervek vezető testületéi­nek újjáválasztása válik ese­dékessé. Ugyanis a módosí­tott alapszabályok szerint ez­után a szövetkezetek elnökét és más tisztségviselőit is a küldöttgyűlés választja. Ezenkívül más fontos kérdé­sekben is a küldöttgyűlések döntenek. Rendszeresek lesz­nek viszont az évi tagérte­kezletek. Ezek látogatottsá­gát most az aktjvitás jelle­mezte. A közgyűlések min­denütt határozatképesek vol­tak és megfelelő döntéseket hoztak. A tagértekezleteken a megjelenési arány azonban szövetkezetenként váltakozó volt. Ezután a következőket mondta a szövetség elnöke: — Az ÁFÉSZ-ek igazgató­ságai beszámolóikban álta­lában mindenhol kiegyensú­lyozott áruellátásról adhat­tak számot. A takarék- és lakásszövetkezetek igazgató­ságai pedig a szolgáltatások bővítéséről számolhattak be. A felszólaló tagok többsége elégedettségét fejezte ki szö­vetkezeteink munkájával -kapcsolatosan. Az ÁFÉSZ-ek 1982-ben is aktív tevékeny­séget folytattak a kisgazda­ságok termelésszervezésében. Ennek eredményeként a me­gyében 1,2 milliárd forint értékű mezőgazdasági ter­mék felvásárlásáról és ér- | tékesítéséről adhattak szá­mot a gyűléseken, küldött- gyűléseken. Ebből 725 millió I forint értéket képviselt az az árualap, amely tőkés ex­portra került. Igaz, egyes | cikkeknél az értékesítési ne­hézségek szövetkezeteink I munkájában is kedvezőtlenül ; hatottak. Ezért a felvásárlási j ágazat nyeresége az előző I évihez képest 40 százalék- | kai csökkent. A késedelmes j árbevételekért a tagok is sok bírálatot mondtak. A gaz- | dálkodás viszont már gyen­gébb pontja volt szövetkeze- i teink 1982. évi tevékenységé­nek. Többségüknél nem tud­ták ellensúlyozni a korábbi- ( nál szigorúbb gazdasági sza- | bályozók hatását. Néhány szövetkezetnél pedig vezeté­si, szemléleti problémák ■ okoztak kieséseket. Mind- I ezek együttes hatására 20 ’ százalékkal csökkent az ÁFÉSZ-ek nyeresége 1981- j hez képest. így az alacsony - hatékonysággal működő, j nagy nyereségvisszaesésről i számot adó szövetkezeteknél általában több bírálatot mon- ' dott a tagság. Tájékoztatóját a követke- j zőkkel fejezte be: — Az igazgatóságok be­számolói a legtöbb helyen \ őszintén szóltak a gondokról j is. Szinte mindenütt hangot j adtak annak, hogy szövetke- ■ zeteinknél a jövőben az el- j látási feladatok színvonalas \ teljesítésére, a megfelelő tér- j meltetés és értékesítés szer­vezésére, valamint a jobb í szolgáltatási tevékenységre való törekvés mellett állan- j dóan szem előtt kell tartani ■ a hatékonysági követelmé­nyeket. Nem állíthatom vi­szont, hogy a felszólalók a magasabb követelményeket mindenütt egységesen tá- j mogatták. Voltak ezzel kap- ! csolatban eltérő vélemények : is. Viszont mindenütt azzal ■ zárult a vita és olyan jelle­gű ' határozatok születtek, : hogy szövetkezeteinknek a : tagsági érdekek szolgálata mellett az eddiginél hatéko­nyabb gazdálkodásra kell j törekedni. Az 1982. évinél ( nagyobb gazdálkodási ered­mény elérésével szükséges hozzájárulni fogyasztási sző- ; vetkezeteinknek is az állami j költségvetéshez. Vagyis job­ban kell szolgálniuk a nép- gazdasági érdekeket. Balkus Imre Bibakö és Noé szőlője Újabb természetvédelmi területek Heves megyében az utób­bi két évben huszonnégyről harminchétre nőtt a helyi oltalomban részesülő termé­szetvédelmi területek száma. Több mint 4 300 hektáron óvják a növény- és állatvi­lágot, földtani, tájképi, s nem utolsósorban kultúrtör­téneti értékeit. A közelmúlt­ban újabb védett területek határát vonták meg. Védetté nyilvánították Tarnaőrs' határában Vak Bottyán kuruc generális ha­lálának színhelyét, ahol mint­egy ezer négyzetméteren em­lékparkot alakítottak ki. Vé­delmet kapott Kápolna köz­ségben három hársfa, amely a krónika szerint arról hí­res hogy 1849-ben a kápol­nai csata idején itt tartott haditanácsot Kossuth Lajos Dembinszky Henrik főve­zérrel. Ugyancsak Kápolnán történelmi emlékhellyé nyil­vánították azt a területet, ahol Károlyi Mihály 1919- ben saját birtokán megkezd­te a földosztást. Védik Pétervásáron a mintegy hatvanöt hektár ki­terjedésű ősborókást, vala- ; mint a parádfürdői parkot, j amelynek területe mintegy í nyolc hektárra terjed ki. A f Tárná partján nagy becsben tartanak egy több száz éves tölgyfát, amely a múlt hír­nökeként jelzi, hogy vala­mikor hatalmas erdő borí­totta a most jól termő szán­tóföldként használt Dél-He­ves megyei területet. Védett továbbá a gyöngyössolymosi bábakő — amely sajátos for­májával hívja magára a szakemberek figyelmét — és óvják Istenmezején a Noé szőlőjének nevezett hegyol­dalt, amelynek érdekessége, hogy kőbe faragott, avagy kővé vált szőlőtáblához ha­sonlít. A természeti értékek meg- oltalmazásában részt vállal­nak a heljli tanácsok, vala­mint az iskolák diákjai is Heves megyében. Negyven eves a Magyar Országos Horgász Szövetség ünnepi megyei küldöttközgyűlés A napokban Nagy Jenő elnökletével tartotta ün­nepi küldöttközgyűlését a megyei horgásztábor, a Magyar Országos Hor­gász Szövetség megala­kulásának 40. évforduló­ja alkalmából. Az ülést a Békés megyei Tanács V. B. Oktatási Igazgató­ságának nagytermében tartották meg. Már a két világháború kö­zött egyre több horgász látta szükségét annak, hogy szer­vezett körülmények között, egyesületekbe tömörülve űz­hesse kedvelt sportját. Ele­inte elsősorban a vizek kör­nyékén — így Békés me­gyében Orosházán, Mezőbe- rényben, Gyomán, Békésen és Békéscsabán — jöttek létre egyesületek, de ugyan­úgy az ország más területe­in is. Csaknem ötven évvel ezelőtt merült fel a gondo­lat: a horgászok jogvédelmét egy országos szervezetnek kellene ellátnia, de akkor a gazdasági, politikai helyzet nem tette lehetővé a köz­ponti irányítás létrejöttét. Tíz évvel később, 1942. már­cius 12-én viszont 38 egye­sület az alakuló közgyűlésen belépett a mai MOHOSZ jogelődjeként megalakult Országos Horgász Szövet­ségbe. Az akkor elfogadott szabályzat és távlati elképze­lés még ma is helytálló, füg­getlenül a társadalmi rend­beli változásoktól. A szerve­zeti élet a hadi körülmé­nyek között döcögött ugyan, de a II. világháború befe­jezte után alig néhány hó­nappal, a Földművelésügyi Minisztérium halászati osz­tályának jelentős támogatá­sával újra megkezdődött a szervezés, és megalakult a Magyar Országos Horgász Szövetség, bár működéséhez hiányoztak a törvényes ala­pok. Egy évvel később, az 1946. december 15-re össze­hívott közgyűlésen azonban már megválaszthatták az el­ső vezetőséget, ők az elődök nyomdokain járva létrehoz­ták a mozgalom mai formá­ját. Később, ahogy növeke­dett a horgászlétszám, elő­ször területi bizottságok, majd a hetvenes évek köze­pétől közigazgatási határo­kon belüli megyei intéző bi­zottságok képviselték továb­biakban a negyedmilliós hor­gásztábort, intézték a több, mint 700 egyesület ügyes-ba­jos dolgait, és végzik ma is általános közmegelégedésre. Az ünnepi közgyűlésen rászt vett Kürti Ferenc, a MOHOSZ osztályvezetője, a Békés megyei Tanács vadá­szati és halászati főfelügye­lője, a Viharsarok HTSZ, a Szarvasi Haltenyésztési Ku­tató Intézet, a KÖVIZIG és a megyei rendőr-főkapitány­ság képviselője. A Magyar Vadászok Országos Szövetsé­ge Békés megyei intéző bi­zottsága és a kétezres me­gyei vadászmozgalom nevé­ben Romvárj László kö­szöntötte a küldötteket, és rajtuk keresztül a közel tíz­ezer horgászt a jubileum al­kalmából. Az ülés maga szokatlan aktivitással zajlott le. Erre jellemző, hogy két és három­negyed óráig tartott az első napirendi pontról, a legutób­bi küldöttközgyűlés óta vég­zett intéző bizottsági mun­káról szóló vita. Annak elle­nére, hogy a küldöttek mesz- szemenően meg vannak elé­gedve az IB munkájával, még mindig gondot okoz a gáton való közlekedés. Nagy Jenő, az IB elnöke válaszában elmondta, most folynak az egyeztető tárgya­lások a KÖVIZIG-nél, de senki ne számítson arra, hogy egyszerűbb lesz a vi­zek megközelítése, bár nagy változások sem történnek. Valamennyi sporttárs előtt ismeretes az 1980-as békési árvíz kártétele. A katasztró­fát követően beható vizsgá­latot végeztek a szakembe­rek és megállapították, hogy a Körösök árvédelmi rend­szerében több helyen van­nak gyengébb, veszélyes szakaszok, elsősorban a holt­ágak becsatlakozásainál. Az egyre intenzívebb, Romá­niából levonuló árhullámok kivédésére eddig is tetemes összeget költött az állam, és költ ma is. Mindenki számá­ra érthetőnek kell lennie: el­sődleges szempont a városok, lakott és ipari, mezőgazdasá­gi területek megóvása, az ott élők lakó- és munkakörül­ményeinek biztosítása. Ezért annyi változás várható a gátakon való közlekedésben, hogy a frissen épített, vagy veszélyes szakaszok lesznek lezárva a gépkocsiforgalom elől. Több horgászegyesület képviselője elmondta, van más megoldás is, így példá­ul a csárdaszállási Petőfi Tsz-szel kialakult jó kap­csolat révén a Danzug és a félhalmi holtágrendszer szin­te egész évben megközelíthe­tő, mert a szövetkezet útjait állandóan karbantartja. Ezt követően a küldött- közgyűlés egyhangúlag elfo­gadta az ellenőrző és fegyel­mi bizottság beszámolóját, valamint az 1982. évi zár­számadást. Befejezésül az évforduló alkalmából az intéző bizottság elnöke a mozgalomban kifejtett több évtizedes munkája elismeré­séül három sporttársnak Horgász sportért jelvényt, és oklevelet, több horgásznak pedig a horgászmozgalom­ban kifejtett kiemelkedő munkáért oklevelet nyújtott át. Plavecz Pál Hulladékgyűjtés Sikeres rajt Békésen A Népújság januárban már jelezte, hogy az országos ak­cióba — próbaképpen — bekapcsolódott Békés megye több települése. Békés város népfrontbi­zottsága a helyi tanáccsal, a MÉH Vállalattal és az 1. sz. általános iskola úttörőcsapa­tával együttműködve előké­szítette a begyűjtést, A körültekintő szervezés­nek, továbbá a III. és IV. kerületi HNF-testületek ve­zetőinek, valamint a lako­soknak köszönhető, hogy fél nap alatt járművekre került 43 tonna fém- és 1,2 tonna textilhulladék, ezen felül 5 tonna papír, összesen 63 ezer forint értékben. Kedvező ta­pasztalat az, hogy a pontos, érthető tájékoztatásra az ál­lampolgárok nagyon egysé­gesen reagáltak. Az utcákon végighaladó autókra felpa­kolták a szelektált hulladé­kokat. A lomot és az üveg- törmeléket a köztisztasági dolgozók gyűjtötték össze konténerekbe. A városi tanács kezeli a bevételt, amely a helyi szer­vek és lakosok kívánságá­nak megfelelően a komplex nevelési központ pénzalap­ját gyarapítja. Az akció a város egyharmadára terjedt ki és a szervezők önbizalom­mal készülnek a folytatásra. Varga Sándor városi HNF-titkár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents