Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-11 / 59. szám
NÉPÚJSÁG 1983. március 11., péntek Iskolagaléria-kiállítás Békéscsabán, a Szabó Pál téri általános iskola aulájában tegnap délután Csepelé- nyiné Fekete Mária, a városi tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője nyitotta meg három pedagógus képzőművész: Virág Ferencié, Várkonyi János és- Pataj Pál kiállítását. A negyvenöt olaj-, akvarell- és temperaképet bemutató kiállítás március 25-ig lesz nyitva, és első alkalma egy sorozatnak, melyen a város és a megye képzőművészeit ismerhetik majd meg az iskola tanulói, és a városrész lakói. Fotó: Veress Erzsi Megyénkben vendégszerepei a Népszínház táncegyüttese Március 14-től megyénkben szerepel a Népszínház táncegyüttese. Az első, megyei bemutatkozás hétfőn délután 1 órakor lesz Békéscsabán, a Jókai Színházban. Az előadást 3 órától megismétlik ugyancsak ezen a napon. Másnap, 15-én Csanádapá-, cán, 16-án Sarkadon, 17- én pedig Gyulán mutatkozik be az együttes, melynek művészeti vezetője a SZOT- és Erkel-díjas koreográfus, Györgyfalvay Katalin. Ezt követően március 21- én ismét Békéscsaba, 22-én Kondoros, 23-án Szarvas — két előadásban —, 24-én pedig Gyomaendrőd közönsége tapsolhat az együttes tagjainak. A műsor címe: „Utcák és kitérők”. Cél: a mezőgazdasági export fokozása A Békés megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetsége és a Külkereskedelmi Minisztérium Békés megye összekötője közös szervezésében tanácskozást tartottak tegnap délelőtt Békéscsabán, a szövetség székházában. Az ülésen a Külkereskedelmi Minisztérium két osztályvezetője, kilenc külkereskedelmi vállalat képviselője, tizenöt Békés megyei termelőszövetkezet elnöke, illetve megyei mezőgazdasági integrációs szervezetek igazgatói vettek részt. Az összejövetelt Győrji Károly, a szövetség titkára nyitotta meg. Bevezetőjében elmondta, hogy az értekezlet célja, hogy fokozzák a megye mezőgazdasági termékeinek exportját, illetve a mezőgazdasági szövetkezetek alaptevékenységen kívüli tevékenységéből származó termékek kivitelét. Ezt követően Zolta György és Nyulász Géza, a KKM osztályvezetői ismertették a mezőgazdasági termékek exportjában elért 1982-es eredményeket, majd az idei feladatokról beszéltek. Elmond- tákT hogy itt a fő hangsúlyt azokra a mezőgazdasági termékekre, terményekre kell. fektetni, amelyek eddig nem képviseltek számottevő arányt kivitelünkben. A megyei gazdaságok képviselői ezt követően ajánlatokat tettek különböző áruféleségek exportálására. Többek, között szó volt a lóbabtermesztésről, a vetőmagtermelésről (ezen belül cukorrépa, zöldség és kukorica), a hal és különböző haltermékekről, és a forró levegős szárítmányokról. Az is felmerült, hogy a szövetkezetek egy része termék- váltás előtt áll. Jó lenne, ha megkapnák azokat az információkat, amelyek segítenék az új profilok kialakúlását. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység export- lehetőségeit a jövőben jobban ki lehetne használni. Több meglevő kapacitás kecsegtet exporttal, például az orosházi Üj Élet Termelő- szövetkezet vasipari termékeket tudna szállítani a külpiacra. A külkereskedelmi vállalatok képviselői válaszoltak az elhangzottakra, és ismertették vállalataik elképzeléseit. Ezután a konkrét ajánlatokat kiscsoportos beszélgetésekben vitatták meg. Bár üzletet nem kötöttek, de jó néhány esetben jó kilátás van erre. Ezeket a megbeszéléseket a jövőben is folytatják. A szövetkezetek a külkereskedelmi vállalatokkal a minisztériumi megbízotton keresztül tartják fenn a kapcsolatot. L. S. Áprilisban jelenik meg a Békési Élet ez évi első száma Tegnap délelőtt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat békéscsabai értelmiségi klubjában ülésezett közművelődési és tudományos folyóiratunk szerkesztő bizottsága. A megjelenteket dr. Krupa András főszerkesztő köszöntötte, majd dr. Szabó Ferenc felelős szerkesztő számolt be arról, hogy a Békési Élet ez évi száma — előreláthatólag — április közepén jelenik meg. Bejelentette továbbá, hogy a folyóiratot az 1983/2. számtól a Kner Nyomda gyulai, Dürer üzeme készíti majd. • A szerkesztő bizottság ezután megtárgyalta az 1983 3. szám anyagát. Ebben a számban valamennyi, megszokott rovat képviselve lesz, a témakörök igen változatosak. Folytatják — többek között — a Szomszédolást, ez alkalommal Szabó Ferenc makói tapasztalatait írja meg a városismeret tudományának ottani alakulásáról. Gazdagnak ígérkezik a Tények, dokumentumok, emlékek és a Szemle rovat is. melyben több, a közelmúltban megjelent könyvet mutatnak be a recenzensek. A szerkesztő bizottság távolabbi tervei között szerepel, hogy a községek, városok fényképes bemutatója után sorra veszik a műemlék és műemlék jellegű kastélyokat, nevezetes épületeket, valamint sokkal nagyobb teret kívánnak szentelni a közgazdaság-tudomány témaköreinek. (s—n) Ipari szövetkezetek köz- és küldöttgyűléseiről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) létszám béremelése talán reményt ad arra, hogy a szakmunkások jelenlegi 48,3 százalékos részaránya emelkedjen. BÉKÉSCSABAI GENERÁL IPARI SZÖVETKEZET Az elmúlt évben árbevételi tervét 109 százalékra teljesítette, több mint 70 ezer ügyfelet szolgáltak ki, 36- féle szolgáltatást végezve. A vállalati nyereség mégsem érte el a tervezettet. Egyrészt a' gazdasági szabályozók az elképzeltnél is szigorúbbak voltak, másrészt az energia- és ányagáremelések miatt a költségek növekedését sem 'tudták megakadályozni. Tavaly százzal nőtt a dolgozói létszám, elérte az 527-et, akik közül 237-en ge- binesként dolgoznak a szövetkezetben. örvendetes, hogy a szolgáltatásban egyre többen szeretnének dolgozni. 1982-ben mindössze 17 reklamációt nyújtottak be a szövetkezethez. CSABA SZŐNYEGSZÖVŐ ÉS HÁZIIPARI SZÖVETKEZET Termelésének 54,9 százalékát az export adja. A meglehetősen piacérzékeny szövetkezet az 1981. évi 6,2 milliós nyereséggel szemben elmúlt évi gazdálkodása alapján 9 millió forintos eredménnyel számolhat. Növekedtek azonban a költségeik. Nemcsak a szabályozók, hanem a vidéki részlegek karbantartása, felújítása miatt is, ugyanakkor javították a termelés hatékonyságát azzal, hogy megváltoztatták a szövés technológiáját. A második félévben a csévélő helyett vetélőt használnak a sima vagy csíkos szőnyegeknél: Szükség is volt erre az újításra ahhoz, hogy a létszám 5,8 százalékos csökkenése mellett 108,6 százalékos termelésnövekedést produkálhassanak. Az értékesítés során eredményesen zárták a frankfurti vásárt, ahol csomózott és szövött vegyes technikájú szőnyegeket mutattak be, s kötöttek olyan üzleteket, amelyek áremelést jelentettek a szövetkezetnek. BÉKÉSCSABAI KÖRÖSVIDÉKI CIPÉSZ SZÖVETKEZET Mennyiségben kevesebbet, értékben 0,6 százalékkal többet termeltek, mint ahogyan azt az év elején megtervezték. Nyereségtervüket 7,7 százalékra teljesítették, ösz- szességében 10 millió 851 ezer forint eredménnyel zárták az elmúlt évet. Az egy főre eső termelés kedvezően alakult, hiszen 1981-hez képest 10,7 százalékkal növekedett, a tervhez képest azonban nem éri el a 3 százalékot a többlettermelés. Igen kimagasló a konfekciórészleg termelési érték növekedése, ami a bázishoz viszonyítva 25 százalékos, a tervhez képest is 7,7 százalékos értéknövekedést jelent. GYULAI NÉPMŰVÉSZETI ÉS HÁZIIPARI SZÖVETKEZET Termékeiknek mintegy fele exportra kerül. A 15 millió forint export helyett azonban tavaly összesen 11 millió forint értékű árut tudtak eladni, árengedményekkel egymillió forint nyereségkieséssel. Az év munkaerőmérlege: 50 dolgozóval kevesebbet foglalkoztatnak, mint 1981-ben, s mind jobban igénybe veszik a kooperációs termelési megoldásokat. BÉKÉS MEGYEI SZOLGÁLTATÓ ÉS TERMEÉÖ SZÖVETKEZET Szakmánkénti árbevételi mutatói között igen sok kiemelkedő számot találhatunk. A címfestő, az ipari szolgáltatást végző, a műanyagrészleg, a szűcsök, az építőipari tevékenységet végzők kiemelkedőén végezték munkájukat. Az egy főre jutó árbevételmutató is 117,8 százalék. Eredményes volt az átállás a gebines rendszerre. Több mint 20 millió forint árbevételt értek el, s a szövetkezeti eredmény csaknem 4 százalékkal növekedett, összesen 4 millió 696 ezer forint. —számadó— Készülnek a gyermekpapucsok a Körösvidcki Cipész Szövetkezetben Fotó: Kovács Erzsébet Sógor-komaság, vagy üzlet? P anaszkodik a tsz-elnök, szerinte, amíg a régi igazgató állt a felvásárló vállalat élén, valahogy jobb volt a kapcsolatuk. A nyugdíjba vonult vezető helyébe lépő fiatalember azzal kezdte, hogy felülvizsgálta a szerződéseket, és új feltételeket szabott, azoknak adott több kedvezményt, akik nagyobb termőterületet ígértek a gyárnak. „Pedig mi már évtizedes partneri viszonyban álltunk egymással. A régi igazgató megértéssel fogadta, hogy jövedelmezőségi okokból felére csökkentettük a szerződéses termelést. Belátóbb volt, vagy az is lehet, hogy az új vezető kevésbé rokonszenvezik velünk. Biztos vannak más kedvencei” — érvel a sértődött fél. Nos, a méltatlankodó egy angol-amerikai üzletembertől igen hamar megkapná a választ keserveire: az üzlet — az üzlet! Az üzlet az hosszú távon nem ismer rokoni szálakat, sógorságot-komaságot, s fennállásában is csak addig lehet bízni, amíg az a szerződő feleknek kölcsönösen előnyös. Persze kár lenne tagadni, hogy könnyebben, gyorsabban lehet nyélbe ütni egy együttes vállalkozást, megállapodást, szerződést, ha a felek nemcsak kedvező ajánlatot tudnak tenni egymásnak, hanem kölcsönös rokonszenv is „olajozza” a hivatalos kapcsolatokat. Olyan üzletet azonban, amelyet a szerződést aláírók egymás iránti szimpátiájára alapozták volna csupán, aligha tudnánk itt most példaként felmutatni, hacsak nem a bűnügyi krónikát hívnánk segítségül. Az ugyan - — a szabályt erősítő kivételként — előfordulhat még, hogy egy-egy feldolgozó üzem vezetője élve (visszaélve) helyzeti előnyével átveszi a le nem szerződött portékát is ismerőseitől, barátaitól, miközben másoknál a piaci helyzetre hivatkozva késlelteti az áru felvásárlását. De ez is gyanús ügylet, mert ilyenkor joggal feltételezhetjük, hogy nemcsak a szép emberi érzések táplálják a baráti szimpátiát, hanem „kéz kezet mos” alapon olyan anyagi előnyök, amelyeknek a népgazdaság látja kárát. Az ilyen előnyöket viszont senki sem élvezheti sokáig — büntetlenül. De csak a példa kedvéért tértünk ki erre a szélsőségre, hiszen nem ez a tipikus, hanem az a partneri kapcsolat például, amelyet a Békés megyei Tsz-szövetség meg a Csongrád megyei Állami Gazdaság szakszolgálati állomásának szerződése dokumentál. A szerződés szerint a negyedszázados múltra visszatekintő állomás — a helyi takarmánytermesztő adottságok és költségtényezők figyelembevételével — számítógépes programot ad arra, hogy miképpen lehetne a legkevesebb takarmányból a legtöbb húst előállítani —, egyelőre csak a sertéseknél. „Csak”, mondjuk, és tesszük idézőjelbe ezt a kis szót, hiszen Békés megye három állami gazdaságában már több, mint 200 ezer sertést hizlalnak a szegediek receptje szerint, ' és csupán az orosházi gazdaság mintegy 7 millió forint megtakarítást köszönhet e módszer alkalmazásának. Talán mondani sem kellene, hogy a szakszolgálati állomás sem emberbaráti (de még csak nem is állatbaráti) szerétéiből ajánlotta fel a közreműködést, hanem azért, mert neki is megéri, hiszen kellő juttatást kap a színvonalas munkájáért. Ügy véljük, a Békés megyei példa valóban meggyőző. Egyenrangú partnerek kötötték az együttesen megszerezhető nyereség reményében, amit — a szerződés szellemében — az üzleti tisztesség előírásai szerint osztanak meg egymás között, mint ahogy az esetleges veszteség ódiumát is kölcsönösen vállalják. A z ilyen szerződésre, kölcsönös érdekeltségre és kockázatvállalásra szoktuk mondani, hogy ez a korrekt és korszerű üzleti viszony. Olyan ügylet, ahol valóban semmi helye sincs a sógorságnák, meg komaságnak, a régi és felszínes személyi kapcsolatnak. S ha mégis összebarátkoznak a szerződő felek — mert miért ne tehetnék meg? —, ez a barátság már tartalmas lesz. Együtt sírnak és nevetnek — ahogy mondani szokás. Kőváry E. Péter Tanácsülés Orosházán A városi tanács nagytermében tartották meg tegnap Orosházán a tanács testületi ülését, ahol többek között az elmúlt évi költségvetés és fejlesztési alap felhasználásáról, az 1982-ben végzett társadalmi munkáról számolt be az apparátus részéről Balázs János osztályvezető, majd a természet- és környezetvédelem feladatairól Bátori Árpád, a műszaki osztály vezetője beszélt. A városi tanács ez évi munkatervét Mihály András tanácselnök ismertette, ezután interpellációk következtek. A tanácsi költségvetés tervezett összegét túlteljesítették, a többletbevétel 6,6 százalék, ezt a gazdasági és igazgatási ágazatok érték el. A kiadásokat év közben módosították, így egy százalékkal többet költöttek a költségvetésből, a teljesítés mértéke 96,5 százalék. Az oktatási ágazatban az elképzelések valóra váltak, öt tanuló- és hat napközis csoporttal több indult őszszel, mint az azt megelőző oktatási évben. A diákok egy részének étkeztetését az Alföld Szállóban sikerült megnyugtatóan megoldani. A fejlesztési alaphoz való lakossági hozzájárulás összege csökkent, gyarapodott azonban a társadalmi munkaórák száma és értéke. A tervezett 4 millió forint helyett 36 millió 580 ezer forint értékű munkaórát teljesített a lakosság, így az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke meghaladja az ezer forintot. . Ugyanakkor megvalósították a • tervezett célcsoportos beruházásokat, lassan halad viszont a 26 munkahelyes orvosi rendelő építése, az ATIVIZIG végzi a csapadékvíz-elvezetési munkákat a város déli részén. Még számos eredményről adhatott számot a testületnek Balázs János osztály- vezető, amit a többi napirenddel együtt meghallgatott és elfogadott a tanácstestület, majd interpellációkkal és bejelentésekkel ért véget az orosházi tanácsülés. Sz. J.
