Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-10 / 58. szám

NÉPÚJSÁG 1983. március 10., csütörtök SZAB pályázati felhívás Megemlékezés Marx Károlyról A Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottsága pályá­zatot ír ki az alábbi témákban készítendő tudományos mun­kákra: 1. Vertikális szervezésű termelési rendszerek néhány jel­legzetessége a Dél-Alföldön. 2. Vállalatnagyság és hatékonyság összefüggései Dél-Alföld agrártermelésében. 3. Ipari és mezőgazdasági hulladékok hasznosítása, illetve újrafeldolgozása. 4. A természetes energiaforrások, a nap-, szél-, víz- és geo­termikus energia alkalmazásának lehetőségei, illetve a gaz­daságos -alkalmazást biztosító új műszaki megoldások. A pályázaton bárki részt vehet, terjedelemkorlátozás nincs. A pályamunka beküldési határideje 1984. szeptember 30. A pályamunkákat a SZAB által felkért bíráló bizottság ér­tékeli. Az értékeléstől függően a pályadíj összege 3000,— Ft-tól 5000,— Ft-ig terjedhet, kivételesen értékes pályamun­kák esetében (az MTA illetékes tudományos osztályával egyetértésben) 10 000,— Ft-ig. A pályázati eredményhirdetésre 1984 decemberében kerül sor. Az eredményeket a pályázatok meghirdetéséhez hasonló­an hozza a pályázat meghirdetője nyilvánosságra. További pályatételek is kiírásra kerültek, amelyekről rész­letes felvilágosítás a SZAB központjában (Szeged, Somogyi u. 7. I. emelet 101.) a 12-586-os telefonszámon nyerhető. Ez utóbbi pályamunkák benyújtási határideje 1983. szep­tember 30. SZEGEDI AKADÉMIAI BIZOTTSÁG Szarvason a város központjában található a bevásárló- és szolgáltatónegyed Fotó: Bukovinszky István Tanácsülés Sarkadkeresztúron (Tudósítónktól) Sarkadkeresztúr idei első tanácsülésén a testület meg­hallgatta és elfogadta az ügyrendi bizottság jelenté­sét, valamint a tavalyi költségvetés végrehajtásáról előterjesztett beszámolót, a tanács és annak testületéi­nek 1983 84. évi munkater­vét. Az utolsó napirendi pont­tól a tanácsülést a tanács elnökhelyettese vezette. A tanács ezen a napirenden belül személyi kérdésekkel foglalkozott. A tanácselnök­helyettes bejelentette: Deb­reczeni Sándor nyugdíjba vonulására tekintettel kéri a tanácsot, hogy választott tisztsége alól mentse fel. A tanács kérésének eleget tett. Ezután a HNF községi bi­zottságának javaslatára és a tanácstagok egybehangzó szavazata alapján Nagy Mi­hályt választották meg ta­nácselnökké. Az újonnan megválasztott tanácselnök eskütétele után Szigeti Zoltán, a Gyulai Já­rási Hivatal elnöke ismer­tette a nyugdíjba vonuló Debreczeni Sándor érde­meit, aki 1961-től volt Sar­kadkeresztúr tanácselnöke. Nyugdíjba vonulása alkal­mából Szigeti Zoltán adta át neki a Tanács Kiváló Dolgozója kitüntetést és a Tanácsi Munkáért törzsgár- dajelvény arany fokozatát. Drozdik József Kiállítással és zenés iro­dalmi műsorral emlékeztek meg a Ma rx-évfórd ülőről szerdán az NDK kulturális és tájékoztató központban. A berlini német történeti mú­zeum gyűjteményéből válo­gatott dokumentumok átte­kintést adnak a tudományos szocializmus, a dialektikus és történelmi materializmus megalkotója, a nemzetközi munkásmozgalom legna­gyobb elméleti irányítója, szervezője és vezetője mun­kásságának legfontosabb ál­lomásairól. Korabeli fotók adnak képet Marx és En­gels kapcsolatáról is. A tárlat anyagát kiegészí­tik a Magyar Munkásmoz­galmi Múzeumban őrzött könyvek, valamint az 1919- ben, a Rottenbiller utcai is­kolában megalakult, Marx Károly nevét viselő úttörő- csapat történelmi dokumen­tumai. A rendezvényen megjelent Rudolf Rossmeisl, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete Ott voltak a Marx Károly nevét viselő szocialista kol­lektívák képviselői. II baromfitenyésztés idei feladatai A Magyar Agráripari Egyesülés Békés megyei Szervezete, a Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkeze­tek Szövetsége, valamint a megye baromfitenyésztő ter­melőszövetkezeteinek és a baromfifeldolgozó vállala­tainak képviselői tanácsko­zást tartottak március 9-én, tegnap délelőtt Csorváson, a művelődési házban. Az értekezlet első napi­rendi pontjában Tóth Mi­hály, a TESZÖV képviselő­je a baromfitenyésztés 1982. évi Békés megyei eredmé­nyeit és problémáit foglalta össze. Ezt követően dr. Tóth Mátyás, a Baromfitermelők Egyesülésének igazgatója a baromfihús világpiaci ér­tékesítésének lehetőségeiről és az idei év második felé­nek termékértékesítési szer­ződéskötések lehetőségeiről tartott előadást. Többek kö­zött elmondta: „Az elmúlt év meglehetősen nehéz volt a baromfiágazat számára. Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon je­lentősen nőtt* a baromfihús­termelés, ezzel egyidejűleg csökkent a világpiac felve­vőképessége. Ez az ellent­mondás vezetett el oda, hogy az elmúlt évet jelen­tős eladatlan készletekkel zárta az ágazat. 1983-ban — jelenlegi ismereteink sze­rint — a piac továbbra is nyomott lesz, mindaddig, amíg a meglevő készleteket nem sikerül értékesíteni. Az viszont mindenképpen ör­vendetes, hogy az árak sta­bilizálódtak. Vannak olyan előrejelzések is, hogy a má­sodik félévtől kismértékű fellendülé.s várható. Az 1983- as tervről: a tyúk és a ka­csa változatlanul, szinte problémamentesen exportál­ható. Ez elmondható a tojás­kivitelünkre is. Csirkéből minden eladható, de a nagy világpiaci kínálat miatt nem az egészet értékesíthet­jük nyereségesen. Mégis úgy döntöttünk, hogy ha alacsonyabb áron is, de ér­tékesíteni kell ezt a meny- nyiséget, mert így legalább nem pazarlódik el a megle­vő kapacitás. Nagyobb a gond a liba értékesítése kö­rül. Számottevő a nyitókész­letünk, ezért idén nem cél­szerű fenntartani a tavalyi termelési szintet. Célunk az. hogy visszaálljunk az 1981- es mennyiségre. (Ez mintegy 32—33 ezer tonna liba fel­vásárlását jelenti.) Ehhez igazítjuk a naposliba-foigal- mazásunkat is. Békés megyében a két ba­romfifeldolgozó vállalatnak ugyanaz a megoldás kínál­kozik, mint az ország más részein. Közösen kell meg­állapodniuk a megye ba­romfitermelő gazdaságai­val. Ismereteim szerint az egyeztetések már elkezdőd­tek és várhatóan hamarosan eredményre is vezetnek”. Az ülés második részében Orbán Mihály, a DÉTE igaz­gatóhelyettese a baromfite­nyésztés 1982. évi eredmé­nyeit ismertette, amelyet a DÉTE integrációjában vé­geztek. Ezt követően vitával zárult a megbeszélés. L. S. Tragikus közúti szerencsétlenség Tegnap este Komárom külte­rületén az Ml-es autóúton Ce- culovic Jovan 32 éves jugoszláv állampolgár, dusanovaci lakos személygépkocsijával eddig is­meretlen okból áttért az úttest bal oldalára, és ott összeütkö­zött a vele szemben haladó sze­mélygépkocsival, melyet Lauer Michael. 50 éves esztergályos, NSZK állampolgár, fürstenfeld- brucki lakos vezetett. A baleset következtében a két személygép­kocsi vezetője és az utasok kö­zül Feichtmayr Franz Paul 74 éves nyugdíjas és Gröger Maria 68 éves nyugdíjas, NSZK állam­polgárok, müncheni lakosok, va­lamint Ceculovic Ljubinka 31 éves jugoszláv állampolgár, du­sanovaci lakos a helyszínen meg­halt. További két utas súlyos sérülést szenvedett. A baleset okának vizsgálatát a rendőrség szakértő bevonásával megkezd­te. Sírkert Békéscsabán, a Lipták András utca végén levő vaske­rítéssel határolt sírkertben az első világháborúban el­esett katonák tetemei nyugosznak. Bizonyára sebesülten kerültek ide, és már nem lehetett megmenteni őket. A hősi halottaknak ezt a temetőt jelölték ki. A kő emlékművek márványtábláiba vésett nevek ma is olvashatók. A nevek mellett feltüntetett számok alapján megállapítható, hogy a katonás rendben sorakozó kövek kinek a sírhelyét jelzik. Amint olvasom a neveket, kü­lönös érzés támad bennem. Mennyire együvé kerültek itt a K. u. K. hadsereg különböző (magyar, német, szlo­vák, szerb, román) nemzetiségű férfiai, akik akarva, nem akarva a császárért, a királyért adták fiatal életü­ket. Többek között Szavits Lazó 24, Achim Lázár 30, Hotorán Demeter 18, Bomba Lajos 35 évesen halt meg. Külön részen nyugszanak az orosz cári hadsereg volt katonái. A sírkert közepén szobor áll: egy katona a haldokló bajtársától átveszi a zászlót. Popp Vilem készítette. A talapzat egyik márványtábláján az alábbi szöveg olvas­ható: „Ezen emlékművet és sírkertet Békéscsaba és kör­nyékének polgársága létesítette a világháború hősei iránt való mélységes kegyeletének jeléül 1917-ben.” Egy csöppnyi a történelemből. Csak az a baj, hogy nem óvják, gondozzák kellően. A kerítés néhány kőosz­lopának a díszítése ledőlt, a szobornak pedig különösen az alapzatát rongálta meg a múló idő. A növényzet kissé elburjánzott. Mindezt nem nagy költséggel rendbe lehet­ne hozatni. Jó lenne, ha ez a szomorú emlék megma­radna tanulságul az utókornak is. p. p. Az üveggyári tájékoztatóban olvastuk Az Orosházi Üveggyár üzemi lapja, a Gyári Tájé­koztató idei első, összevont száma gazdag tartalommal jelent meg. Mindjárt az ele­jén érdekes cikket olvasha­tunk Tarján Józsefnek, az üzemi pártbizottság titkárá­nak tollából A pártmunka eszközeivel a gazdaságpoli­tikai célok eredményesebb végrehajtásáért címmel. Eb­ben elemzi a gazdasági ve­zetés, a mozgalmi szervek feladatait, a szocialista bri­gádmozgalom továbbfejlesz­tésének kérdéseit. Ez utób­bival kapcsolatban megálla­pítja, hogy „a továbbfejlő­dés kulcsa elsősorban a gaz­dasági vezetés kezében van azzal, hogy a munkaverseny céljait egyértelműen és konkrétan meghatározzák a területek sajátosságait fi­gyelembe véve”. Több, a felújítással fog­lalkozó írást is találunk a lapban. Az egyik beszámol a most már jó fél éve műkö­dő II. hutáról, ahol az új kemencekonstrukció révén nőtt a termelékenység és II gvógyszertári ügyeletek Az influenzás megbetege­dések számának emelkedése miatt a szükséges gyógyszer- ellátás érdekében a megyei tanács egészségügyi osztálya és a Békés megyei Gyógy­szertári Központ vezetője el­rendelte a megye több tele­pülésén levő gyógyszertárak javult a minőség. A másik ilyen témájú írás az I-es hu­ta tervezett felújítását is­merteti. Ennek érdekessége, hogy eddig ilyen nagy volu­menű munkát nem végeztek Orosházán felújításkor. Le­cserélik a tetőszerkezetet, átépítik a kemencét, átala­kítják a hűtőcsarnokot és az osztályozóteret, felújít­ják a teljes adagolószerkeze­tet. Lényegében tehát egy jóval korszerűbb, szinte új csarnok jön létre. Végül egy érdekes írás elemzi a vas- és csőszerelő munkaközösség tapasztala­tait. Mivel is foglalkozik ez a kollektíva? A különböző beruházások, felújítások zö­mét külső, nagy vállalatok végzik. Ők azonban nem szívesen vállalják a kisebb volumenű munkákat, alkat­részek készítését. Ezt vette át a munkaközösség, mint­egy kéz alá dolgozik, s ez­zel folyamatossá, gyorssá vált a felújítás. Mindeneset­re ez igen jó példa arra, mi is a haszna lényegében a kisvállalkozásnak. változásáról szombat-vasárnapi ügyeleti szolgálatát. » Így a megbetegedésektől függően, március 25-ig szom­bat-vasárnapi ügyeletet tart a nagyszénási, tótkomlósi, battonyai, medgyesegyházi, eleki, vésztői, dévaványai, kondorosi, újkígyósi és me- zőhegyesi gyógyszertár. Közvetítés helyett szolgáltatás D közhelyszerű megál­lapítás — cseppben tükröződik a tenger a gazdaságra is igaz. Ele­gendő a legapróbb részlet­hez nyúlni, s az érdekek, mozgatórugók, ellentmondá­sok, fejlődési fázisok szöve­vénye bontakozik ki. Ha pél­dául az utóbbi három évti­zed munkaerőmozgását és -mozgatását kísérjük figye­lemmel, gazdaságtörténetünk fejlődési szakaszai, állomásai is kirajzolódnak. Az ötvenes és a hatvanas évek munkaerő-áramlását a falvakból a városba telepü­lés jellemezte: ezt indokolta a mezőgazdaság átszervezése és a nagyiramú iparosítás. Később a munkaerőhiány miatt alapjaiban változott meg a helyzet — a szükség hozta létre a kötelező közve­títést. A módszer nem nél­külözte az ellentmondáso­kat: a hivatal elsősorban a nagyvállalatokat részesítette előnyben a kiközvetítések­nél. Már amennyire előny vojt a közvetítő irodák „kí­nálatából” munkaerőhöz jut­ni. Ugyanis a munkaerő­közvetítő hivatal csak azok­kal foglalkozott, akik egy esztendőn belül legalább há­romszor újra cserélték mun­kahelyüket, illetve azokkal, akiknek a „kilépett” bejegy­zés szerepelt a munkaköny­vében. A kötelező közvetí­téssel szemben ellenszenvvel viseltettek az emberek is. A módszer már a múlté* a kötelező munkaközvetítés megszűnt, és a munkaerő- mozgás bürokratikus gátjait föloldották. Most már csak az volt a kérdés, mi legyen az egykori munkaerő-közve­títő hivatalokkal? Az ötlet megszületését követően ta­valy sorra átalakultak mun­kaerő-szolgálati irodákká. Először Budapesten, Kecske­méten és Békéscsabán jött létre ez a szolgáltatás, s — amint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal vezetője nemrégiben elmondta — az i írszág tizennyolc megyéjé­ben működik már munka­erő-szolgálati iroda. Az átkeresztelt hivatalok nem csak nevükben újak. Újak módszereik is. Nem csupán a tekintetben, hogy a füstös várótermeket és a kisablakon át folytatott be­szélgetéseket kulturáltabb környezet és kulturáltabb bá­násmód váltotta fel. Az iro­dák« célja, hogy felmérjék a vállalatok munkaerőigényét, és erről informálják a mun­kát keresőket. Feladatuk, hogy megteremtsék a mun­kaerőpiac keresletének és kí­nálatának egyensúlyát. A békéscsabai iroda fejkvóta alapján térítést kap szolgáltatásaiért a vele szer­ződést kötött vállalattól. Mi­után tudnak róla, hogy né­melyik gazdálkodó szervezet kapacitása kitöltetlen, felke­resik a cégeket, és felajánl­ják, akár átmenetileg is el­helyezik a felesleges mun­kaerőt. Az ajánlást — ami­hez hasonlót Borsodban is terveznek — nem mindig fo­gadják szívesen. A vállala­tok nagy része tiltakozik az átmeneti munkaerő-átcsopor­tosítás ellen, még akkor is, ha egyébként munka híján náluk csak lézengenének a dolgozók. Egyrészt abban bíznak, hogy hamarosan megváltozik a helyzet, más­részt attól tartanak, hogy az átmenetileg átadott emberek egy része végleg ott marad az új cégnél. Az élet azonban egyértel­műen igazolta, hogy olykor szükség van ilyen átmeneti átcsoportosításokra. Borsod­ban például számítógéppel dolgozzák fel az igénylők és a jelentkezők adatait, s vál­lalják az idényjellegű mun- "kák munkaerő-szükségleté­nek megszervezését is. A legtöbb iroda megkü­lönböztetett figyelemmel ke­zeli a csökkent munkaképes­ségű emberek foglalkoztatá­sát, és segítséget nyújtanak az átképző és továbbképző tanfolyamok megszervezésé­ben. Akad olyan iroda — pél­dául a már említett békés­csabai —, amelyik átvállal­ja a vállalatoktól a hirdeté­sek megszervezését is, s a megyei lapban rendszeresen hírt ad a különböző szak­mák elhelyezkedési lehetősé­geiről. A Baranya megyében megalakult munkaügyi szol­gáltató iroda az említett ál­talános teendők mellett cé­lul tűzte ki, hogy bekapcso­lódik a felnőtt korúak szak­munkásképzésébe, és segítsé­get nyújt a városban tanuló egyetemi és főiskolai hallga­tók alkalmi munkavállalá­sához. Zalaegerszegen a diá­kok szünidei munkájának megszervezésére is vállalkoz­tak, a szolnokiak pedig ugyancsak a — termékvál­tás illetve kapacitáskihasz­nálatlanság miatt szükséges­sé váló — munkaerő-átcso­portosítások megszervezésé­re adták fejüket. Szerény dí­jazás ellenében veszik elő­jegyzésbe (és értesítik a meg­felelő állásról) a munkát ke­resőket, a gyesen levők és a nyugdíjasok számára pedig díjtalanul végzik a szolgál­tatást. Az irodák egy része kiter­jesztette tevékenységét a kis­vállalkozókra, mások a szom­szédos megyék hasonló iro­dáival keresik az együttmű­ködést, megint mások a hu­mán szolgáltatást (öregek, ápolása, gyermekek gondo­zása, esti gyermekfelügyelet stb.) vállalókból alakítanak ki szolgáltató gárdát. >vid múlt áll még a munkaerő-szolgá­lati irodák mögött. Szépítés volna azt állítani, hogy már mindenki felis­merte az előnyeit. De azt már kevés helyen vitatják, hogy mégiscsak jobb ez a kötele­ző munkaerő-közvetítésnél. Hiszen ma a dolgozóknak már reális esélyük, sőt le­hetőségük nyílik arra, hogy olyan munkahelyet találja­nak, amely a felkészültsé­güknek, az érdeklődési kö­rüknek leginkább megfelel. S. a vállalatok is olyan em­berekhez jutnak, akiknek a jelentős részéről már felté­telezhető, hogy jól érzi, fel­találja magát az új munka­körében. Molnár Patricia Jubileumi kiállítás Orosházán Hosszú évek óta eredmé­nyesen működnek az Oros­háza és Vidéke ÁFÉSZ kis­állattenyésztő szakcsoport­jai, valamint a városi ga­lambtenyésztő egyesület. Te­nyésztői munkájuk eredmé­nyeit rendszeresen kiállí­táson mutatják be a nagy- közönségnek. A X., immár jubileumi kiállítást március 11-től 13-ig rendezi meg a Magyar Kisállattenyésztők Országos Egyesületének Bé­kés megyei Szervezete, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ kisállattenyésztő szakcso­portjai, valamint az oroshá­zi galambtenyésztő egyesület. A kiállítás a Csorvási út 3. szám alatti új felvásárlóte­lep bemutatótermében (a vásártér mellett) március 11-én, 9 órakor nyílik. Már­cius 11-én és 12-én 17 óráig, március 13-án, vasárnap pe­dig 16 óráig láthatja a kö­zönség a megyei kiállításon a kisállatokat: házinyulat, nut- riát, nyércet, rókát, ba­romfit, a húsgalambokat és a kertészeti kisgépeket. A ju­bileumi kiállításon román, csehszlovák és jugoszláv te­nyésztők is részt vesznek. t. i.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents