Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-10 / 58. szám
A pálya kezdetén 1983. március 10-, csütörtök NÉPÚJSÁG Fiatal gyógyszerészek Dévaványán Rokonszenves fiatal házaspár dr. Szilágyi István, a dévaványai patika vezetője és felesége, Éva. Néhány esztendeje azonos pályát, közös sorsot választottak maguknak. öt éve végeztek ugyanazon az évfolyamon, s azóta bejárták már a pályakezdők útjának több állomását. — A feleségem békéscsabai, én szegedi vagyok. Közös megegyezéssel » ide telepedtünk — kezdi a bemutatkozást a kerek arcú fiatalember. — Dolgoztunk Dobozon, Vésztőn, megjártam a honvédséget is, majd kineveztek erre a határ menti vidékre változó munkahelyű vezetőnek. Az első esztendő mindenképpen a tanulásé, az elmélet és gyakorlat összhangjának megteremtéséé volt. Minden gyógyszerész rejtett vágya, hogy doktoráljon a szakterületén, így éreztem én is. A szakterület sajátosságait olyan élvezettel magyarázza, sorolja, hogy a téma fontossága magával ragadja a laikust is. A disszertációját is e témkörből választotta: a' gyermekgyógyászati kenőcskészítmények fertőződésének tényezőit elemezte. — Gyakran szabad időnkben is a gyógyszerek hatás- mechanizmusát kutatjuk, kísérletezünk a feleségemmel és az orvos barátainkkal — folytatja. — Ebben az időnként gyógyszerhiányos világban nem értékelik még kellőképpen a magisztrális gyógyszerei ést. Pedig sok hiánygyógyszert helyettesíthetünk a patikában készített szerekkel. Nekünk, fiataloknak ritkán adatik meg a régi patikusok örömei a klasszikus gyógyszerkészítés tudásra alapozott felelőssége. Talán ezért is kedvelem az állatgyógyászatot, mert ott még több lehetőség adódik a készítmények összeállítására. Az állatorvosok kihasználják a szaktudásunkat. A pálya megbecsüléséről beszélgetünk. A gyógyszerészkaron nincs nagy túljelentkezés, akit ugyanis anyagi szempontok vezérelnek a pályaválasztásban, az nem ide igyekszik. Az oktatás célja mégis a magas színvonalon képzett, nagy követelmények elé állított szakemberek kibocsátása. Munkába állásukat követően az első gondolataik, tapasztalataik nemegyszer kicsit keserűek. Többen mondják: ahogyan a gyógyszerészek megbecsülése csökken, úgy találja meg egyre nehezebben helyét a gyógyszerész az egészségügy szervezetében, a hétköznapok értékítéletében. Szerencsére, az átmeneti lehangoltságot hamarosan felváltja a munka öröme, az emberek, a gyógyítás szeretete, ha megfelelő környezetbe kerülnek. Szilágyiék úgy érzik, Dévaványán otthonra leltek. — A gyógyszertárunk kollektívája szakmailag és emberileg is nagyszerű — meséli a fiatalasszony. — A gyógyszertár mellett szép szolgálati lakást kaptunk. Szeretjük a ványaiakat, úgy látjuk, ők is befogadtak. A KÖJÁL egészségnevelőitől kapott filmekkel, oktatóanyagokkal gyakran látogatunk az öregek napközijébe, az óvodába, a szociális otthonba. A szabad időnk kevés, ha van, kirándulunk. I zenét hallgatunk. A nyitva I tartásunk ugyan meghatáro- I zott, az esti ügyeleti forgalmunk mégis magas. Sajnos, a pihenésre ezért is kevés idő jut. — Nehezen szokják meg I az emberek, hogy hét végén I a sürgős gyógyszereket az I orvosok kézi gyógyszertáré- I ból kaphatják meg — I mondja a gyógyszertárveze- I tő. — Ezt pedig nem mi találtuk ki, a rendelkezés az egész megyére vonatkozik. A hiányzó gyógyszerekről annyit mondhatok, -a beteget lehetőleg nem járkáltatjuk patikáról patikára. A helyi orvosokkal megbeszéljük, hogy a hiányzók helyett milyen gyógyító szert adhatunk. A fiatal pár büszkén beszél ötéves kisfiáról. Igazi patikusgyerek — mondják, legalább 50-féle gyógyszer nevét sorolja percek alatt, s engedély nélkül semmilyen szerhez nem nyúl. Amikor Szilágyi Istvánt terveikről kérdezzük, ismét a szakma világában vagyunk. — Toxikológiával szeretnénk foglalkozni. A környezetszennyeződés gondja mindenkit érint, s nekünk, gyógyszerészeknek is jócskán vannak feladataink e területen. A feleségemmel rendszeresen készítünk pályázatokat a Rozsnyai Mátyás emlékversenyre. Hall- ' gatókként és előadóként tudományos konferenciákon eddig is részt vettünk, s ez- | után is szeretnénk. Ha más í megyékben dolgozó kollé- i gákkal találkozunk, büszkén j valljuk, hogy Békés megyei gyógyszerészek vagyunk. Ez ugyanis már rangot jelent [ az országban .. . Bede Zsóka i Sárréti ikebana (Tudósítónktól) A virágkötészet egyedi megvalósítása, sárréti ikebana címmel nyílt kiállítás Szeghalmon. Az ikebanákat Homoki Lajosné Nagy Jolán állította össze. így vall az újszerű virágkötészetről: „Megpróbáltam a természetben vadon élő növényeket beültetni a lakáskultúrába. A természetben nagyon sok nö- _vény, virág él, ezeket díszítőelemként használtam fel a kompozíciókban. A Sárrét- ,hez kapcsolódó elemek feldolgozásával sikerült megvalósítani a múlt, a jelen és a jövő egységét a virágkötészetben. A természet szorosan kapcsolódik életemhez, sárréti embernek vallom magam, s most a lakáskultúrában lehetőségem adódott megteremteni és becsülni a szépségét, értékét.” A nagy érdeklődést kiváltott kiállítás valóban az új erejével hatott. A vadon élő virágok és különböző növények szárazon, ízlésesen ösz- szeválogatva, köcsögbe vagy gvékény szakajtóba helyezve a sárréti múlt hangulatát idézik. A kiállítást Békés megyében több helyen bemutatják. Kép, szöveg: Oravszki Ferenc Száraz és zöld virágok kompozíciója. A paprikatörő edényben jól láthatók a sárréti táj jellegzetes száraz növényei Tavaszi Kertbarát Magazin Sokszínű csokrot, rengeteg időszerű, hasznos tanácsot nyújt át olvasóinak a • tavaszi Kertbarát Magazin most megjelent száma. A témaválasztékból: hogyan kell a fiatal gyümölcsfákat metszeni? Miért a virágok királya a liliom? A szakállvirágok gondozása, az ősgyep védelme, fajta- választék vörös borszőlőből, öntözés nélkül is lehet jó minőségű zöldséget termeszteni stb. Tanácsot ad a lap egyebek között a fűszernövények termesztéséhez, a kert kialakításához, a sziklakért építéséhez. Közreadja annak a szerzőnek, kistermelőnek a. tapasztalatát, aki a tájára sem ment a zöldségboltoknak, hiszen húsz négyzetméteres fekete fóliás talajtakarás segítségével, csöpögtető öntözéssel megtermelte családjának az egész évi friss zöldséget. j \ A csabai oroszlán Békéscsaba nem akármilyen város. Már azért sem, mert van egy oroszlánja. Mégpedig a címerében. Ilyesmivel ftem dicsekedhet sem a fürdőjéről messze földön híres Gyula, sem az üvegiparára büszke Orosháza, de még a megye legszebb fekvésű városa sem, melynek csak egy szelíd szarvasra futotta. Ám bárki bármit mond, ez nem hencegés. Csabának joga van az oroszlánhoz. Tűnt idők emlékei bizonyítják, valaha volt a városban egy oroszlán. így hívták az egyik bírót. Nem ez volt a neve, csak rajta ragadt. Akkoriban Csaba még nem volt város, csak álmodozott, hogy egyszer majd az lesz. Tavasszal és ősszel elárasztotta a víz, nyáron a por verte fel, meg a szúnyoghad. S mindezt tetézte a szemét. Akkoriban döntöttek úgy a csabaiak, Hogy egy erélyes embert választanak maguknak. Nagy növésű, malomkővállú ember lett a bíró. Kovács volt a mestersége. Érces hangja és roppant ereje miatt nevezték el oroszlánnak. A szájhagyomány szerint a főtéren elkiáltotta magát: legyen rend és tisztaság. Ha por van, a kereskedők csináljanak vizesnyolcasokat és seperjen ki-ki a maga portája előtt. A vizeket elvezette és rendben tartotta az árkokat. Ügy szól a fáma, jaj volt annak, aki szemetelt. Ha a szekérről potyogott a szalma meg a széna, nem volt rest felszedetni az illetővel. Ám a csabaiak nem sokáig tűrték a kemény leckét. Ugyan milyen jogon szégyeníti meg őket, ha szemetelnek. Szemébe nem merték mondani, mert féltek tőle. Végül egy éjszaka álmában gúzsba kötötték, kivitték a kereki nádasokba. Aztán többé soha senki sem hallotta hírét, de időtlen-időkig tartottak tőle, hogy ismét megjelenik, s kellemetlenkedni fog a szemét miatt, a csatornák miatt, meg a járdák miatt. Voltak olyanok, akik azt állították, hogy az oroszlán csak alszik. Azóta sok minden megváltozott. Békéscsaba évről évre gyarapodik. Nagy várossá nőtte ki magát, felsőfokú központtá. A lecke azonban most is fel van adva. Az utcákon akad szemét, sőt, itt- ott szemétkupacok éktelenkednek. A felszíni vízelvezető rendszer 220 kilométeres hálózatából 60 kilométer" a zárt csatorna, 160 kilométer pedig nyitott árok. Az összegyűlt felszíni víz túlnyomó részét nagy kiterjedésű záportározók fogadják. A zárt csatornák karbantartása azonban döcög. 1981-ben a 60 kilométeres hálózatból csupán 11,3 kilométeres szakaszt tettek rendbe. A nyílt árokrendszer tisztítása is kívánni valót hagy maga után. A legérzékenyebb pontjai, az átereszek feliszapolódnak. Ezt állapították meg a népi ellenőrök. Ám a város épül. Ha az előző nemzedék feltámadna, rá se ismerne. Talán el se hinné, hogy Csabán jár. Az építkezés azonban gonddal párosul, sőt bontással. Olykor a járdák, olykor az utak kerülnek sorra. Hol * azért mert új vezeték kerül a földbe, hol azért, mert a régit kell kicserélni. Ezt a feladatot a közműveket üzemeltető vállalatok végzik. A munkák után a tanács által kiadott engedélynek megfelelően azonban csak a föld visszatöltésére és tömörítésére kötelezettek. A burkolat helyreállítása már a kertészeti és köztisztasági vállalat feladata. A helyreállítás viszont sokszor várat magára, s gyakran a munka minősége sem megfelelő. Nem csoda, ha a járdákon megáll a víz. A városi tanácsnak rendszeresen ellenőriznie kellett volna a munka minőségét. De kit ellenőrizzen, a saját vállalatát? Esetleg csak egy kis ejnye-bejnyére futotta, vállveregető megértésre, vagy még arra sem. Január elsejétől azonban fordult a kocka. A járda és az útburkolatok felbontásának feltételei szigorúbbak lettek Békéscsabán. Az eddigiekkel ellentétben, a kivitelező vállalatoknak kell gondoskodniuk a helyreállításról. Az engedély előírásainak betartását számon kéri a tanács. Wgy bizony, számon kéri! Az illegális szemétlerakó helyeket sorra felszámolják, s a szemetelőket szigorúan büntetik. Vajon mi történt? Megmozdult a város címerében az oroszlán? Vagy csak az álmot törölte ki a szeméből? Serédi János A következmény tragikus Kerékpárosok és az alkohol Nem olyan szándékkal ment a pálinkafőzdébe, hogy igyon. Csak azért, hogy megkérdezze, mikor kerül rá a sor. Szerencséjére, vagy inkább szerencsétlenségére, éppen egy régi ismerőse főzte a pálinkát. Természetesen megkínálta egy pohár pálinkával. Mert mi az az egy pohár?! Aztán jött a következő. Azzal az érvvel tukmálta rá az ismerőse, hogy „hiszen csak kerékpárral vagy, haver”. Mikor a harmadik poharat tartotta a kezében, már ő is ezzel az érvvel nyugtatta korábban tiltakozó lelkiismeretét. Jó kedvvel pattant fel a kerékpárjára és visszakarikázott a városba. Még fütyürészett is útközben. Könnyűnek, légiesnek érezte magát. Azt hitte, övé az egész út széliében, hosszában. Már sötét volt. Kihaltnak tűnt az utca. Az autó hirtelen bukkant elő. ö csak a fényt látta, ahogy táncol előtte. Aztán hallotta a fékcsikorgást, amint a gépkocsi kí- perdül az út szélére. Ö pedig hamarjában azt se tudta, merre fordítsa a kerékpár kormányát. Hajszálon múlott a baleset. Később a rendőrök igazoltatták. Méltatlankodva tiltakozott, mikor szemébe mondták, hogy részeg. — Hiszen, éppen csak megnyaltam a poharat. Kórházba vitték. Vért vettek tőle. El kellett ismernie a tényt, a súlyos alkoholos állapotot. Szabálysértés címén, „vastagon” megbírságolták. A pénztárcája bánta. Nagyon sokba került az a három pohár pálinka. Megfogadta, nem nyúl többé könnyelműen az italhoz. Vajon tartani fogja-e a fogadalmát? A rendőrség ezekkel a szigorú intézkedésekkel a súlyosabb bajt akarja elkerülni. A halálos közlekedési statisztika szomorú tükröt mutat. Okulásul is szolgálhat az a két halálos közlekedési baleset, amelyik azon a napon történt, amikor M. P.-t ittas kerékpározásért megbírságolták. Még arra is, hogy fogadalmát betartsa. Február 12-ét mutatott, a naptár. Tövisháti Zsolt, Gyula, Kenyérsütő utca 25. szám alatti lakos sem gondolt arra, hogy ezen a napon egy súlyos balesetet okoz, amikor beült édesapja kocsijába. Már sötétedett. Békéscsabáról Gyulára ment, a 44-es számú főközlekedési úton. Amikor a 125-ös kilométerkövet megközelítette, egy szembejövő gépjármű miatt személygépkocsijának lámpáit tompítottra kapcsolta. A sebességet azonban nem csökkentette. A helytelenül megválasztott sebesség következtében a 19 éves fiatalember későn vette észre, hogy előtte és vele azonos irányban az úttest szélétől mintegy 2 méterre kivilágí- tatlan kerékpárod* egy férfi közlekedik. A baleset egy szemvillanásnyi idő alatt következett be. A kerékpáros, Susánszki Mihály békéscsabai lakos olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. Ugyanezen a napon, éjféltájban egy másik kerékpáros is meghalt az országúton. Hajdú Lajos, Gyula, Vasút utca 5. A szám alatti lakos Békéscsabáról Békésre ment Wartburg típusú gépkocsijával a 47-es számú főútvonalon. Amikor a 122- es számú kilométerkövet megközelítette, a tompított világítás mellett későn vette észre, hogy előtte, s vele azonos irányban az úttest szélétől csaknem két méterre kivilágítatlanul közlekedik egy kerékpáros. A gázolást már nem tudta elkerülni. A kerékpáros, Szűcs Gábor a helyszínen meghalt. Mind a két baleset bekövetkezésénél közrehatottak a kerékpárosok. Ittasak voltak. A vizsgálat Szűcs Gábornál 3,01, Susánszki Mi- hálynál pedig 2,25 ezrelék véralkoholt talált. Könnyelműen, a következményekre nem gondolva ültek a kerékpárra, hogy hazahajtsanak. A családjuk hiába várt rájuk. Szívszorító döbbenettel értesültek halálukról. De hibásak voltak a gépkocsi- vezetők is. Mindkét ügyet a Gyulai Járásbíróság tárgyalta. Megállapította, hogy mind a két vádlott elkövette a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségét. Ugyanis megszegték a KRESZ-nek azt a rendelkezését, mely szerint a jármű sebességét úgy kell megválasztani, hogy a vezető a járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül, és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítani kell. Hajdú Lajost 8 hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság, melynek végrehajtását egyévi próbaidőre felfüggesztette, ugyanakkor egy évre eltiltotta a személygépkocsi-vezetéstől. Mellékbüntetésként 6 ezer forint pénzbírsággal sújtotta. Tövisháti Zsolt egy év szabadságvesztést kapott, két évre felfüggesztve. Ugyancsak két évre minden gépjármű vezetésétől eltiltották, és 5 ezer forint pénzbüntetés kifizetésére kötelezték. A két ítélet jogerős. Még csak az év elején vagyunk. Ám megyénkben januárban és februárban hét halálos kimenetelű közlekedési baleset történt. Minden második balesetet ittas kerékpáros okozta. Többségben ők voltak az áldozatok is. A közlekedési szakemberek úgy mondják, a kerékpárosok az országutak legvédtelenebb járművezetői, őket nem védi sem karosz- széria, sem bukósisak. A szabályok megszegése, s az alkoholos befolyásoltság csak tetézi a veszélyhelyzetüket. A következmény tragikus. Az adatok figyelmeztetnek. S. J. Filmvetítés a terhesgondozóban A Békés megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya fontos feladatának tartja a terhes kismamák egészségnevelését is. A megfelelő ismeretek elősegítik, hogy a terhesek egészséges módon éljenek és egészséges kisgyermekeket hozzanak a világra. A jó tájékoztatást segíti az egészségnevelési osztály újabb akciója, amelyet Békéscsabán a terhesgondozóban indítottak. A vezető védőnő tanácsa alapján választják ki négyhetenként a terheseknek vetítendő filmeket. Az asszonyok áltálában havonta egyszer mennek el a gondozóba, így nagy valószínűséggel folyamatosan látják a filmeket. Ezek főként a terhesség alatti változásokról és a helyes életmódról szólnak. A terhesgondozóban minden kedden és szerdán délelőtt fél 10-től vetítenek. Az élet első napjai című francia filmet március 8-án, 9-én vetítették, illetve 15-én és 16- án vetítik. A további négy hét keddjén és szerdáján a Mama, hallod című film kerül műsorra, majd a következőkben a Mama, itt vagyok című filmet láthatják a kismamák. B. Zs.
