Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-05 / 54. szám
o 1983. március szombat Gabrovói skanzen Gabrovótól nem messze, a Szivek folyó mentén kapott helyet az „Etarat” nevű néprajzi parkmúzeum. Az 1963- ban megnyílt múzeum a gabrovói táj gazdag múltját, építészetét és az itt élő emberek életmódját mutatja be. A bemutatott tárgyak többsége eredeti. A késgyártó műhely például ugyanolyan, mint kétszáz évvel ezelőtt. A zsinórkészítőben érdekes az ajtóba vésett felirat: „1876. május — hó, felkelés ...” Az ismeretlen krónikás emlékezetében a bolgár nép eme emlékezetes napjairól két esemény hagyott kitörölhetetlen nyomot : a hó és a felkelés. A hó azért, mert májusban valóságos csapásnak számít, az oszmán leigázók elleni áprilisi felkelés pedig a szabadságot jelképezi. A skanzen egyik nevezetessége az a ház, amely e vidék jellegzetes múlt századbeli építészeti stílusát és berendezését örökíti meg. A ház földszintjén levő vendéglőben jellegzetes hegyvidéki ételek fogyaszthatok. - A folyó jobb partján továbbhaladva a vízimalmot, a faedényeket megmunkáló faesztergát, az óratornyot, a fűrésztelepet . szemlélhetjük meg. A folyó bal partján húzódik a kereskedőutca. a „csarsi”, amelyen ma is élénk az élet. A boltokban a tapasztalt mesterek a látogatók előtt készítik a szép használati tárgyakat: tarka koraókat és színes anyagA látogatók előtt készülnek a színes agyagedények edényeket, ékszereket, réztepsiket, paszományt. Az üzletnegyedben van kávézó is. A péküzletben meg lehet kóstolni az ízletes gabrovói fehér cipót. A kellemes, hűs vizet adó kút kőlapján a következő bölcsességet olvashatjuk búcsúzóul: „A szél elsöpri a lépteinket. Először a szenvedélyek, majd az idő nyeli el őket. Ez a kút megépült, mert a kő tartósabb, mint az ember, a víz pedig örök". Vaszilka Nikolova (SZÓFIAPRESS—KS) Az ékszer és zműhely ben gyönyörű ezüsttár- Iván Petrov az egyik legidősebb, leggyakor- gyak várják a vásárlókat lottabb rézműves (Fotók: bta — mti — KS) Szenegál: Afrika legnyugatibb országa A hírekben nagyon ritkán szerepel a nyugat-afrikai Szenegál, ahol vasárnap elnök- és parlamenti választásokat tartottak. A volt francia gyarmat a viszonylagos belpolitikai nyugalmával, drámai válságoktól mentes gazdaságával, feltűnést kerülő külpolitikájával a viszontagságoktól leginkább megkímélt afrikai államok maroknyi csoportjához tartozik. A mostani választások sem zökkentették ki nyugalmából a Magyarországnál területileg kétszer nagyobb, hatmillió lakosú országot. Mint az várható volt, könnyű győzelmet aratót Abdou Diouf eddigi államfő és a kormányzó szocialista párt. Az elnök — akit nyúlánk termete, majdnem kétméteres magassága miatt a kormánybarát sajtó kedvesen „zsiráfnak” becéz — a szavazatok 85 százalékát nyerte el. Négy vetélytársa közül a baloldali liberálisnak mondott Abduolaye Wadere kapta meg gyakorlatilag a többi szavazatot. Az afrikai kontinens legnyugatabbra fekvő országa így politikájában és gazdaságában is — változatlanul — a nyugati irányt követi majd. Volt gyarmattartója, Franciaország Szenegált „mintagyereknek” tartja. Különösen azért, mert egykori gyarmatai közül Szenegál az, amely a legerősebben próbál kötődni Párizshoz. Nyu- gat-Afrikában azt mondják erre, hogy a szenegáliak szeretnek „fekete franciákként” viselkedni. Szenegál csak annyiban büszkélkedhet gazdasági sikerekkel, hogy nincsenek olyan katasztrofális nehézségei, ellátási gondjai, mint az afrikai országok zömének. Gazdasága azonban nagymértékben ki van szolgáltatva néhány agrártermék, különösen a földimogyoró, exportlehetőségeinek ingadozásainak. Külön szerencse, hogy az aszályos esztendőket tavaly esőzések követték, és így fellendült a mezőgazdasági termelés. A kormány adótartozások eltörlésével, a felvásárlási árak gyakori emelésével ösztönzi a lakosság nyolcvan százalékát kitevő parasztságot az árutermelésre. Az európaiak számára nehéz éghajlatú Nyugat-Afri- kában Szenegál az egyetlen olyan ország, amely jelentős hasznot húzhat az idegenforgalomból. Az európai télből a kellemes melegbe érkező turisták az Atlanti-óceán partján fekvő főváros, Dakar belvárosában elegáns szállodákban lakhatnak, francia ételeket fogyaszthatnak, és azzal a benyomással távoznak, hogy a szenegáliak nem nyomorognak. Az életszínvonal azonban nem sokkal magasabb, mint a többi afrikai országban. Dakar külvárosaiban ugyanolyan nyomornegyedekben élnek az emberek, mint másutt a kontinensen. A mohamedán Diouf két évvel ezelőtt lett államfő, amikor a katolikus Leopold Sedar Senghor Afrikában példátlan módon önként lemondott a hatalomról, hogy mint az egyik „legfranciább fekete” életének hátralevő éveit normandiai birtokán élje le. A költőként is neves Senghor teremtette meg, utódja pedig kibővítette Szenegálban azt a többpárti politikai rendszert, amely Nyu- gat-Afrikában már csak Nigériában és Gambiában létezik. De a kormányzat bírálói azt mondják, hogy a demokrácia csak látszólagos, és a tucatnyi párt engedélyezésével, a pártszövetségek létrehozásának megtiltásával az államfő és pártja megosztja az ellenzéket. Párizs mindig is megkülönböztetett bánásmódban részesítette Szenegált, nem utolsósorban stratégiai fekvése miatt. Dakar egyike az öt legnagyobb francia támaszpontnak Afrikában. Kurucz János Betörők — és akik belőlük élnek Angliában az egyre sűrűbben előforduló betörések, és a nyomukban hatványozottan terjedő félelem jó üzlet a riasztóberendezések készítőinek. Közülük azonban néhányan majdnem olyan tisztességtelen eszközökkel próbálnak nyereséghez jutni, mint maguk a betörők. Egy felmérés szerint Angliában az elmúlt öt évben a riasztóberendezések forgalma megkétszereződött: az évi bevétel mintegy 100 millió font. Szembeötlő a növekedés a magán- háztartások körében: néhány évvel ezelőtt a riasztóberendezések 90 százalékát vállalatoknál szerelték fel. Ma a vevők többsége lakását, házát igyekszik a betörőktől megvédeni. Elővigyázatosságuk érthető: évente minden 35. háztartás betörés áldozata. Senki nem várja, hogy a riasztóberendezések gyártóit, illetve forgalmazóit a felebaráti szeretet vezérelje. Amit azonban sokan az üzlet fellendítése érdekében tesznek, az egyszerűen felelőtlenség. Nem csupán arról van szó, hogy a betörések veszélyét felnagyítva elsősorban az idősebb, vagy magányosan élő potenciális vevőkre tukmálják árujukat. A baj az, hogy ez az áru sok esetben nem felel meg a kívánalmaknak, s a műszaki kérdésekben járatlan, agyonré- misztett vásárló hiába dobja ki pénzét, ingóságai védelme továbbra sem biztosított. A biztosítótársaságok sem túl boldogak: ők az elmúlt évben pontosan ugyanannyit fizettek ki a betörések áldozatainak kártérítésként, mint amennyit a vagyonukat védeni kívánók riasztóberendezésekre. (És a kifizetett összegek persze még csak nem is fedezték a betörések okozta kárt.) A fő vesztesek azok, akik semmiképpen nem érezhetik magukat biztonságban az illetéktelen behatolókkal szemben. A betörések csökkenésére se lehet számítani — a romló gazdasági helyzet, a növekvő munkanélküliség csak ösztönzi a lopásokat, rablásokat. Sokak véleménye szerint az esélyeket tovább rontja, ha valaki — a vissza- rettentés szándékával — jól látható helyre teszi a riasztóberendezést jelző fekete dobozkát: a „hivatásosok”, akiknek nem gond' a szerkezetet kiiktatni, ebből biztosan megtudják, hova érdemes betörni. Gázvezeték-szerelés Szibériában Földünk 600 ún. üledékes medencéjéből eddig csak 400-at tártak fel és kutattak át. Ezek az üledékes medencék ígérnek a legtöbbet a szénhidrogén-lelőhelyek szempontjából. Feltárásra vár tehát további 200 medence. Viszonylag keveset tudunk Afrikáról, Alaszkáról, Dél-Amerika középső térségéről. Szibériában is vannak még feltárásra váró területek. Nem lehet egyetérteni azzal az elmélettel, hogy a Föld minden baját az olajkészletek kimerülésére és az olajárrobbanásra vezetik vissza. Az utóbbi 15—20 év alatt sikerült új olajlelőhelyeket felkutatni, többek között az Északi-tengeren, Alaszkában, Nyugat-Szibé- riában és a kontinenseken további olajkészletek rejtőznek, nem beszélve az ismeretlen földrészekről, mint a Déli-sarkvidék, amelynek geológiai viszonyait az ember ma még csak hézagosán vagy egyáltalán nem ismeri. A szovjet olaj- és földgáztermelésben területi szempontból a nyolcvanas években Nyugat-Szibéria lépett előtérbe. Földgázban az ötéves terv 1985-ben 600—640 milliárd köbmétert irányoz elő, ezen belül Nyugat-Szibé- riában 330—370 milliárd köbmétert. Nyugat-Szibériá- ban nagy szerepet kap az urengoji lelőhely ebben az évtizedben. A szovjet földgázból az elkövetkezendő években Nyu- gat-Európa és a szocialista államok egyaránt részesednek, és mindez javít majd földrészünk energiagondjain. Képünk gázvezeték szerelését mutatja Szibériában. (APN—KS) Magzati tevékenység az anyaméhben Egy új-zélandi orvoscsoport az egészséges magzat tevékenységét vizsgálta az anyaméhben. Megállapították, hogy a magzat a magzatvízben már a harmadik hónap kezdetétől tevékeny úszómozdulatokat tesz. Sőt, néhány közülük valóságos „sportgyakorlatokat” végzett, kétszer egymás után bukfencet vetett. Ebben az időszakban a magzat még csak 7,5 centiméter hosszú és 30 gramm súlyú. További növekedése során mindinkább kitölti az anyaméhet, és mozdulatai most már arra irányulnak, hogy a méhben a legkellemesebb helyzetet foglalja el. Ha az anya áll, akkor a magzat függő testhelyzetet vesz fel, mintha függőágyban feküdne. Ha az anya hátratámaszkodik, a magzat az oldalára fordul. Az orvoscsoport szerint a méhűri mozdulatok fontos szerepet játszanak a magzat izmainak edzéséhez. Edzi őt a folyékony táplálék felvétele is. A 14. héttől kezdve szívó- és nyelőmozdulatot végez, megtanulja inni a magzatvizet. Bár táplálékának túlnyomó részét az anyai vér útján kapja, úgy látszik, a magzatvíz ivása is bizonyos mértékben hozzájárul táplálásához. Röntgenvizsgálatokkal kimutatták, hogy a magzat az erősebb hangokra hirtelen mozdulatokkal reagál. A kutatók szerint tehát a magzat nem magatehetetle- nül vegetáló, hanem tevékeny élőlény. Repülő magvak A madarak nagy távolságokra szállítanak el magvakat, s ezzel hozzájárulnak a növények elterjesztéséhez, még a tengerentúlra is — állítja már évtizedek óta néhány kutató. Mások viszont tiltakoznak, mondván, hogy a magvak csak rövid ideig maradnak meg a madarak emésztőrendszerében. Ez utóbbi állítást a texasi egyetemen végzett legfrissebb vizsgálatok egyértelműen megcáfolták. Kimutatták, hogy vannak vándormadarak, amelyek 100 óráig, sőt még tovább is épségben tárolják a magokat. s Egy szalonkafaj például mályvamagokat 123 és szömörcemagokat 216 órán át tartogatott a begyében. Egy lilefaj ugyanezen növények magjait 152, illetve 340 óráig, s több-kevesebb ideig még más ellenálló magokat is hordozott. Volt olyan ellenvetés, amely szerint a vízi és tengeri madarak nem magevők. A texasi kutatók ezt is megcáfolták, miközben magevö lilefajokat figyeltek meg. Megdőlt az a feltevés is, hogy a költöző madarak mielőtt vándorútjukra indulnak, kiürítik a zúzógyomrukat, hiszen a fenti madarakról sikerült megállapítani, hogy éppen ellenkezőleg, rendkívül hosszú ideig épségben tárolnak magvakat. Valószínű tehát, hogy azoknak a kutatóknak lesz igazuk, akik szerint a madarak juttatták a távoli szigetekre a kontinensekről származó növényi magvakat. a tűznek ellenálló sztiropor keményhab lapokkal ragasztották le. Ezekre a lapokra betonba ágyazva alumínium profilsíneket erősítettek, s a Vinoflex—700 anyagból készült homlokzati burkoló lapokat felülről tolták a helyükre. A lapok lecsúszását párna akadályozza meg. Ilyen módon hátulról szellőződé homlokzati burkolatbevonat jött létre, amely a kiáramló nedvesség elszívódósát is megoldja. A műanyag homlokzat esztétikus, könnyen tisztítható és időálló. (KS) Újszerű homlokzatok A korszerű építészeti elvek nyomán kifejlesztett váz- szerkezetek, térzsalus technológiák és könnyűszerkezetes rendszerek felvetették a homlokzatkiképzés új lehetőségét. A tömör és teherhordó homlokzati falakat felváltották a „köpeny”-szei i, szerelhető fém, üveg és vasbeton anyagú előregyártott szerkezetek, de alkalmazásra került az azbesztcement és a műanyag is. A fejlődés útja az első nagyméretű üvegportáloktól a bordás függönyfalakon, a szendvicsszerkezetű vasbeton burkolópanelokon át, a mai fém- üveg-műanyag köpenyes rendszerekig haladt. A fémszerkezetek rendkívül jó mechanikai tulajdonságaikkal és időállóságukkal hódítottak teret az építőiparban. A teljes épületeket bevonó, nagy pontosságú fém-üveg-műanyag konstrukciók kiváló hő-, hang- és vízszigetelésűek. Az újfajta homlokzati rendszereket két alapvető csoportba sorolhatjuk: hőszigetelt alapfalra kiszellőztetett légréteg közbeiktatásával felszerelt „hideg” köpenyek, és hőszigeteléssel ellátott, külső fém- vagy műanyag burkolatú, szendvics szerkezetű, „meleg”-pa- nelok. A két típus nemcsak a gyártmánykonstrukcióban, de az összeillesztések megoldásában is eltérő. Képünkön az elsőnek említett változatra láthatunk példát, amely a továbbfejlesztés ismérveit is magán viseli. Az NSZK-ban emelt épület betonozott mellvédjét
