Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-05 / 54. szám
X983. március 5., szombat Mátyás király portré. Ismeretlen festő műve a XVI. század elejéről, a bécsi Kunsthistorisches múzeum tulajdona Mátyás király és kora Mátyás egykori, Európa- szerte csodált, fényűző palotája helyén, a budai várban nyílt meg az utóbbi évtizedek legnagyobb szabású kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. Több tudományág hazai és külföldi kutatóinak együttes munkája nyomán minden eddiginél részletesebben mutatkozik be a magyar reneszánsz, történelmünk utolsó európai rangú korszaka. A sok száz tárgyat szemléltetően, didaktikus rendben felvonultató kiállítás központja Mátyás király legendás alakja, akit a mai nemzedékek számára sem árt felidézni a történelem sárgult lapjairól, egyénisége annyi tanulságul szolgál. Az elmúlt évszázadok sem fa- kították meg okosságát, bátorságát, közmondásos igazságosságát. Hunyadi János fiaként kötelességének érezte hazájáért a halállal is szembenézni, a csatamezőn ért tragikus véget. Békében azonban a felvirágzást, az egységet adta népének jó törvényekkel, biztonsággal, a hatalmaskodók megfékezésével. Uralkodása nemzeti létünk egyik fénykora volt, emlékeit még a török pusztítás sem tudta teljesen megsemmisíteni. A páratlanul gazdag kiállítás megpróbálja nyomon követni Mátyás hatalmas életművét, s vele a reneszánszot, az új stílustörekvést, amelynek a király egyik kimagasló képviselője volt. A humanizmus a középkor századai után hazánkban már Mátyás uralkodása előtt jelentkezett, Mátyás nevelője, Vitéz János és Janus Pannonius, a korán elhunyt európai hírű költő és pécsi püspök udvarában. Mátyás már humanista szellemben nevelkedett, hatalmas könyvtára szerint kora egyik legműveltebb koronás fője volt. Trónra lépte után a reneszánsz humanista életeszményt valósította meg udvarában. A kiállítás két évszázadot ölel fel az előzményektől a stílus uótéletéig. A legszem- léltetőbb, a leggazdagabb azonban a Mátyás királyt és udvarát bemutató rész, amely sokrétűen illusztrálja az uralkodó és környezete ünnepeit és hétköznapjait. 1473 és 1490 között volt legaktívabb az uralkodó, ekkor virultak leginkább olasz- országi kapcsolatai. Kereskedők, diplomaták, és főpapok jártak-keltek Buda és az itáliai városok között. Felesége, Arragoniai Beatrix méltó társa volt a műveltHerkules szobor Bertoldo di Giovanni munkája (1490—91) ségben és a művészetek pártfogásában egyaránt. Mátyás maga köré gyűjtötte a kor neves művészeit és íróit (Bonfinit, Galeottot, Cal- limachust, s Európa egyik legnevezetesebb humanista központjává tetté Budát. Palotáit az új stílusban építették a firenzei építészek és kőfaragók; mint a budai ásatásból származó farag- ványok, a nyéki vadászkastély építészeti töredékei, kedvenc tartózkodási helyének, a budaszentlőrinci pálos kolostornak vörös márvány emlékei, és a nagyszabású, példásan helyreállított visegrádi nyaralópalota mutatja. A budai palota fényűző berendezését az olasz Bon- fini, a király történetírója örökítette meg számunkra, de képet alkothatunk róla vagyont érő aranybrokát trónkárpitja, a kiállított galgóci kárpit szépsége alapján. A király és udvara drágamívű, arannyal átszőtt selyem és bársonybrokát díszruhákat viselt, és ilyeneket ajándékozott a püspökségeknek és kedvelt templomainak, például a szegedi ferenceseknek. A Mátyás és felesége címerével hímzett fojnicai miseruhát Firenzében, Francesco Malocchi műhelyében szőtték. Kincstára pompájáról többször megemlékeznek a kútfők, kincstárából való a reneszánsz ötvösség máig felülmúlhatatlan remeke, a nagyméretű, színes zomán- cos Mátyás kálvária is, amely jelenleg az esztergomi főszékesegyházi kincstár tulajdona. A budai palotát gazdag majolikapadlózat díszítette, a majolikások ott működtek az udvarban, a híres könyvmásoló illuminátorok, könyvkötők, és más külföldi művészek és mesteremberek társaságában. A király legbüszkébb azonban messze földön híres könyvtárára volt. Állandóan és sokat olvasott, humanistáit is gyakorta a könyvtárteremben fogadta. Itáliában, Firenzében a legjobb illusztrátorokat foglalkoztatta, Attavantet, Ghe- rardot stb. Könyvei, a híres, saját ízlését mutató Corvinák közül a kiállításon nemcsak a hazai kötetek, a Philostratusz Kódex, Bon- fini Rerum Ungaricarum Decades-e és Cronicája, hanem a külföldi gyűjtemények féltve őrzött kincsei is láthatók, amelyeket londoni, vatikáni, párizsi, bécsi könyvtárak és múzeumok kölcsönöztek. Mátyás korszerű, jól felfegyverzett hadseregének, a fekete seregnek a fegyvereit és felszerelését is bemutatják. A király és kancelláriájának munkás hétköznapjait az oklevelek, nyomtatványok, címeres levelek és pecsétek illusztrálják, némelyik igen magas művészi színvonalon. Mátyás udvarában a magyar főpapok és főnemesek, de hadvezérei is megbarátkoztak az új stílussal, és amikor az uralkodó élete virágjában tragikus hirtelenséggel elhunyt, a reneszánsz gyökeret eresztett Magyarországon, bár a királyi udvar elvesztette stílusformáló jelentőségét. Mátyás halála után készült el a Bakócz kápolna, a magyar reneszánsz legszebb, épségben fennmaradt emléke az esztergomi székesegyházban. Báthory Miklós váci. Vetési Albert veszprémi, Emuszt Zsi gmond pécsi püspök, Vá- radi Péter kalocsai érsek építkezései, Geréb László püspöknek, Mátyás unoka- testvérének gyulai vára, hadvezérének. Kinizsi Pálnak nagyvázsonyi, Báthory Istvánnak nyírbátori építkezései az egész országban elterjesztették a reneszánsz szellemét. Brestyánszky Ilona Szapolyai István nádor síremléke Szepeshelyről (1499) (Fotő — Hauer I?ajos — KS) Egészség - higiénia Fűtés és egészség A lakások és a munkahelyek fűtésekor mindig olyan „mikroklíma” megteremtésére törekszünk, ami az embernek jó közérzetet, úgynevezett „komfortérzést” biztosít. Ehhez szükség van megfelelő hőmérsékletre, többé-kevésbé egyenletes hőelosztásra, kellő nedvességtartalomra, az égéstermékek maradéktalan elvezetésére, és a levegő rendszeres cserélődésére, a szellőztetésre. Hogy egy helyiséget milyen hőmérsékletre célszerű felfűteni, az elsősorban rendeltetésétől függ. A szokványosán öltözött, nyugodtan ülő ember például általában 20—22 Celsius-fok között érzi jól magát, ez jelenti számára a „komfortzónát”. A lakószobák, irodák, hivatali helyiségek hőmérsékletét tehát ennek megfelelően kell beállítani. Ahol a dolgozók megerőltető fizikai munkát végeznek, ilyen hőmérsékletnél már kimelegszenek, megizzadnak. Az izommozgás ugyanis — intenzitástól függő mértékben — fokozza az anyagcserét, növeli a szervezet hőtermelését. Műhelyekben, szerelő- csarnokokban és hasonló munkahelyen ezért 12—18 Celsius-fok közötti hőmérséklet látszik ideálisnak. A fürdőszobákban és a zuhanyozókban körülbelül 24 Celsius-foknak kell lenni ahhoz, hogy az ott tartózkodók ne fázzanak. így érthető az is, miért fontos az egyenletes hőelosztás. A lakószoba fűtése például akkor jó igazán, ha egyes pontjai között a hőkülönbség nem több, mint 2— 4 Celsius-fok, a hőmérséklet nappali ingadozása pedig nem haladja meg a 3— 6 Celsius-fokot. Az említett követelményeknek a központi, az etázs- és a távfűtés felel meg legjobban. A gázkonvektorok is jól szabályozhatók, helyes üzemeltetéssel ezek is eléggé egyenletes hőelosztást biztosítanak. Cserépkályhával ■már jóval nehezebb úgy fűteni, hogy a hőmérséklet — a meteorológiai tényezőktől függetlenül — folyamatosan megfeleljen a „komfortklíma” követelményeinek. A térbeli hőelosztás is kevésbé egyenletes, azaz a kályha körül mindig melegebb van, mint a szoba távolabbi sarkában. Kedvező viszont, hogy a cserép hosszú időn át képes tárolni a hőt. Jól kezelt cserépkályhával ezért a hőmérséklet nagyobb napi ingadozásai elkerülhetők. A vaskályha igen gyorsan felmelegszik, de gyakorlatilag csak addig ad meleget, amíg a fűtőanyag ég. Állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek, lakások fűtésében ezért ma már egyre inkább háttérbe szorul. A jó közérzetet biztosító mikroklímához feltétlenül hozzátartozik a levegő kellő nedvességtartalma. Ott, ahol a fűtőtest felületi hőmérséklete 80 Celsius-fok fölé emelkedik, a légtérben állandóan jelenlevő por pör- kölődik, ezért a levegő kiszárad. Ilyenkor gyakori a száj- és torokszárazság, a köhögési inger és a szomjúságérzés. Ez elsősorban a gőzzel üzemelő központi, illetve távfűtés esetén jelentkezik. Elektromos párásító készülékkel vagy egyszerűen kevés víz folyamatos párologtatásával lehet rajta segíteni. Központi, etázs- és távfűtésnél káros égéstermékekkel gyakorlatilag nem kell számolni. A kályhák használatakor viszont nagyon lényeges, hogy megfelelő huzatuk legyen, ami biztosítja az égéstermékek maradéktalan elvezetését. Ennek érdekében a kéményt évente, a kályhát pedig — tüzelőanyagtól függően — megadott időközönként tisztítani kell. Ugyanilyen fontos az előírásoknak megfelelő kezelés, a helyes tüzelési technika. Az olajkályhákat és a gázkonvektorokat minden fűtési idény előtt célszerű szakemberrel megvizsgáltatni. A zárt, fűtött helyiségekben előbb-utóbb kedvezőtlenül megváltozik a levegő összetétele. Csökken az oxigén- és emelkedik a széndioxid-tartalom, az emberek bőréből, ruhájáról, valamint használati eszközökről különböző szennyező anyagok kerülnek a légtérbe. A levegő kellő felfrissüléséről az ablakok időnkénti szélesre tárásával gondoskodjunk. Dr. Katona Edit Kalandorok, aranyifjak és más ingyenéiül! Q A rulettcsászár és a fia Az idősebbek még emlékezhetnek az 1931-ben nyílt fényes kávéházra a Körút és a Wesselényi utca sarkán. A tulajdonosa Bucsinszky Lajos volt, akinek kalandos pályafutása nem nevezhető éppen dicsőségesnek. Bucsinszky Lajos az első világháborúban kantinos volt. Itt szerezte meg az induló tőkét, amellyel később, több forduló után vagyonát megalapozta. A háború után a Szentkirályi utcában levő Balaton Űri Klub bérlője lett. Annak idején legálisan több ilyen kártyaklub is működött Budapesten. A bankot — amely tudvalévőén jobbára nyer — Bucsinszky adta. Később, pontosan 1922-ben olasz vállalkozóval bérbe vette a siófoki játékkaszinót. Akkoriban Siófok a mondén világ találkozóhelye volt. A játékkaszinó zsúfolt volt, ömlőitek oda a játékosok, és persze a pénz is, amelynek egy része Bucsinszky zsebébe vándorolt. Így Bucsinszky egyik évről a másikra dúsgazdag ember lett. Társát kifizette, majd egy siófoki panzió bérlőjével társult. Három gyermeke közül fia, Tivadar volt a kedvence. A jó képű, szőke, széles vál- lú fiatalember iskolái elvégzése után Prágában lett hentesinas. Apjának az volt a terve, hogy fia az ő segítségével később Magyarországon hentesüzemet létesítsen. A fiú Prágában valóban megtanult mindent, ami a szakmához tartozik, csak éppen semmi kedve nem volt ahhoz, hogy hentes legyen, s , Morley néven artistaként járta partnerével az európai városokat, és a Balkánt. Később megunta ezt a pályát is, és egy szép nap hazajött. Most már hajlandónak mutatkozott arra, hogy apja kívánságát teljesítse, belépett hát az egyik legnagyobb magyar hentescéghez, ahol csakhamar üzletvezető lett. Eközben apja egyre-másra alapította a fővárosban a titkos kártyaklubokat, ugyanakkor számos helyen bérelt pinkát, azaz adta a bankot, így a filmklubban és az Eötvös utcai filmotthonban. Ezek mellett a Wesselényi utcában titkos rulettklubot nyitott. Krupiék és felhajtok egész seregével dolgozott. A nagyobb kávéházakban, vendéglőkben és mulatókban ott ültek emberei, akik a vendégeknek diszkréten súgták, hol játszhatnak sment, vagy rulettet. A fővárosban gomba módra szaporodó titkos kártyaklubok és rulettbarlangok nagy része Bucsinszky Lajos érdekeltsége volt. Egyre nőtt vagyona, és ezzel egyenes arányban a klubjaiban kifosztott áldozatainak száma is. A Bucsinszky kávéház már csak cégér volt. Klubjaiban napirenden voltak a botrányok, Bucsinszky azonban nem sajnálta a pénzt, hogy a kínos szenzációkat elsimítsa. A lapok sorozatos támadásai következtében azonban 1935-ben a rendőrség kénytelen volt rendőri felügyelet alá helyezni. Az ügy akkoriban nagy port vert fel, hiszen Bucsinszky Lajos este 10 óra után a saját kávéházába sem mehetett be. Ott volt azonban Bucsinszky Tivadar, aki apja utasítására tovább vezette a kártya- és rulettklubokat. Bucsinszky Lajos ebben az időben került összeköttetésbe a szélsőjobboldallal. Fanatikus Hitler-imádó volt, néhány évvel később úgyszólván minden Hitler-gyű- lésre Németországba utazott, hogy tanúja legyen a Führer beszédeinek. Kávéházának falát Hitler-képek díszítették. Amikor a belügyminiszter utasítására 1939-ben valamennyi nyilvános kártyaklubot bezárták, Bucsinszky Lajos egymás után nyitotta meg az újabb titkos kártya- és rulettklubokat. Tivadar most már végleg apja hűséges segítőtársává vált. Teljhatalmú megbízottként vezette a kártyabarlangekat, emellett ő is szoros barátságot tartott fenn a nyilasokkal. Hovarcz Emilnek személyes jóbarátja volt, annál is inkább, mert apja mecénásként nagy összegeket adományozott a nyilaskeresztes pártnak. Közben Bucsinszky Tivadar megnősült. Dúsgazdag főnöke, a hentesmester ellenezte a házasságot, mire a fiatalember megszöktette a lányt. Mindenáron be akart ülni a nagy vagyonba, azonban csalódott, mert a hentesmester az esküvő után kitagadta lányát. Bucsinszky Tivadar, miután házassága révén nem jutott nagyobb összeghez, továbbra is apja mellett maradt. A második világháború alatt is működött két rulettklubja, mindkettő a Délibáb utcában. A rendőrség annak idején sorozatos razziákat rendezett a titkos klubok felgöngyölítésére, így sikerült ezt a két klubot is leleplezni. Bucsinszky Tivadart hat hónapra internálták, majd rendőri felügyelet alá helyezték. Amikor kiszabadult, még szorosabb összeköttetésbe került a nyilasokkal. Most már veszélyesnek tartotta a titkos kártyaklubok létesítését, és anyja szikvízüzemét vezette. Naponta látogatója volt az Andrássy út 60-ban levő nyilasháznak. Újpesti rakparti lakása a nyilasok állandó találkozóhelyévé vált. A hatalomátvétel után Bucsinszky Tivadar Hovracz Emil személyi titkára lett. Bízott — legalábbis úgy viselkedett — a német győzelemben, de azért nyitva hagyta magának az utat az ellenkező esetre is. Az ostromot Budapesten élte át, majd Bécsbe szökött. Apját a demokratikus rendőrség internálta. Néhány hónappal később az egykori rulettcsászár meghalt. Fia azonban hű maradt a „szakmához”, Bécsben rulettklubot nyitott az Ungarnstrassen, egy nyolcszobás lakásban. Nem nehéz kitalálni, hogy miből tellett neki minderre. Mint valamennyi nyilas vezető, ő sem érkezett üres kézzel az osztrák fővárosba. Amikor az osztrák hatóságok felfigyeltek a tevékenységére, Bucsinszky odébbállt, Buenos Airesbe ment. Argentínai életéről nem sokat tudunk, beszélik, hogy volt szakács, majd kávéházat nyitott, állítólag a rulettel is újra próbálkozott, de ott ebből „császár” nem lehetett. (Következik: Az utolsó ma. gyár nábob)
