Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-26 / 72. szám

1983. március 26., szombat o Meghalt Csepregi Pál A Békés megyei Tanács mély fájdalommal tudatja, hogy Csepregi Pál, a megyei tanács nyugdíjas elnökhe­lyettese március. 24-én, 51 éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség következtében elhunyt. Csepregi Pál érettségi után, 1945-ben kezdett Békés­csabán, a közigazgatásban dolgozni, majd 1950-ben a me­gyei tanács tervosztályához helyezték át. Néhány év múl­va osztályvezető, 1979-ben pedig elnökhelyettes lett. Köz- gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Fáradhatatlanul és lelkiismeretesen dolgozott a megye fejlődéséért. Közben pártfőiskolát végzett. Egészségi állapota 1980-ban megromlott, emiatt nyug­díjba vonult. • Kiemelkedő munkásságáért az évek során számos el­ismerésben részesült. Megkapta a Munka Érdemrend ezüst, kétszer az arany fokozatát, majd a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrendet. Csepregi Pál temetéséről később intézkednek. A közelmúltban rendezték meg Gyulán az önkéntes határ­őrök tevékenységét értékelő értekezletet, amelyen részt vett Hídvégi Zoltán határőr százados, az orosházi kerület képvi­seletében, dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke, dr. Szé­kely Ferenc, a párt városi bizottságának osztályvezetője. A részvevőket elsőként úttörők köszöntötték, majd Kiss József százados, a gyulai határőr őrs parancsnoka értékelte az el­múlt határőrizeti év eredményeit és tapasztalatait, és elis­meréseket és jutalmakat adott át — képünkön — a legjob­baknak Fotó: Katona László Színvonalas a jogpropaganda munka Orosházán Tények és tervek Tanácsi vállalatvezetők értekezlete Az Elnöki Tanács megtárgyalta Jogtanácsosokról, ügyvédekről Tegnap, pénteken Békéscsa­bán tartotta ülését a HNF me­gyei elnökségének jogi munka- bizottsága. A tanácskozáson részt vett dr. Fodor Endréné, a megyei pártbizottság munkatár­sa. Elsőként dr. Nagy János, a jogi munkabizottság elnöke ter­jesztette elő az idei jogpropa­gandatervet. Ezután Rácz Gá­bor, a munkabizottság titkára ismertette az 1983. évi munka- programot. Dr. Soós Julianna, az orosházi városi munkabizottság képvise­lője adott tájékoztatást a vá­rosban folyó jogpropaganda-te­vékenységről. Többek között el­mondotta: tavaly a munkaterv alapján dolgoztak. A HNF-ak- tívák segítettek megszervezni a népfront politikai vitaköri fog­lalkozásokat. Az elmúlt eszten­dőben Orosházán és a járásban több mint 260 jogi előadás hang­zott el, s a részvevők száma meghaladta a 7 ezret. Jó a bi­zottság együttműködése az ál­talános iskolákkal is. Osztály­főnöki órákon alapvető állam- polgári ismeretekről kaptak tá­jékoztatást a tanulók, összefog­lalva megállapítható: Orosházán színvonalas a munkabizottság tevékenysége. A tanácskozás bejelentésekkel ért véget. Az elmúlt évi vállalati ter­vek teljesítéséről, és az idei feladatokról, gondokról volt szó azon az értekezleten, amelyet a Békés megyei Ta­nács V. B. ipari osztálya hí­vott össze március 25-én, tegnap délelőtt Gyulán, s amelyen a megyében műkö­dő hat tanácsi vállalat igaz­gatói, párttitkárai, szakszer­vezeti titkárai vettek részt. Az értekezleten dr. Tóth Já­nos, a megyei tanács ipari osztályának vezetője érté­kelte a szóban forgó vállala­tok tevékenységét. Részletes, mindenre kiterjedő értékelé­sében elmondta egyebek kö­zött, hogy megyénk ipari termelése tavaly negyedévről negyedévre igen változóan alakult; az első negyedévben dinamikusan, a következőben mérsékeltebben emelkedett, a harmadik negyedévben csökkent, s az év utolsó há­rom hónapjában kismérték­ben ismét növekedett a ter­melés. A megyei tanács felügye­lete alá tartozó vállalatok termelési értéke az elmúlt évben együttesen csaknem 485 millió forint volt, amely az előző évhez képest 1%8 százalékos növekedést, a ter­vekhez képest viszont 3,2 százalékos lemaradást je­lent. Tervét a Patyolat Vál­lalat nem teljesítette, bár a bevétele az előző évi szintet 14 százalékkal meghaladta. Kiemelkedő, 36 százalékos a Gyulai Kötőipari Vállalat eredményjavulása. A haté­konysági mutatók változása alapján a Gyulai Kötőipari Vállalatnál, valamint a Pa­tyolat Vállalatnál történt a legnagyobb javulás. Kellő figyelmet fordítanak a vál­lalatok az energiagazdálko­dásukra. Az értekezlet második fe­lében a vállalatok vezetői és a meghívott vendégek kap­tak szót. Elsőként Kiss Já­nos, a békéscsabai Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat igazgatója szólalt fel. Beszélt többek között 1982. évi komoly anyagellá­tási gondjaikról, amely mi­att sem a termelés, sem a szállítás nem volt ütemes. Kitért arra, hogy energiara­cionalizálási programjuk si­keres megvalósítása megha­tározó további fejlődésükre. Békés megye hosszú távú szolgáltatásfejlesztési terve összhangban van a reális le­hetőségekkel és igyekszik a lakosság igényeit kielégítem. A VI. ötéves tervi elképze­lések a szocialista szektor bővítését helyezik előtérbe, de számítanak a kisiparosok munkájára is. Ennek szelle­mében segítik a kisipari mű­helyépítő szövetkezeteket, társulásokat. Békéscsabán 1981 júniusá­ban alakult meg a lakás-, műhelyépítő és -fenntartó szövetkezet a városi tanács műszaki osztálya, valamint a KIOSZ megyei szervezete bábáskodása mellett. Ancsin Árpád, a szövetkezet ügyve­zető elnöke elmondotta, hogy ügyes-bajos dolgaikat öt igazgatósági tag és egy mel­lékállásban foglalkoztatott gazdasági-pénzügyi szakem­ber látja el. Az előzetes városrendezési terveknek megfelelően a me­gyeszékhelyen — a Kinizsi és a Mednyánszky utca kö­zött — épül fel a kisiparo­sok és a kiskereskedők há­za. A szövetkezet 28 műhely és üzlet, 23 lakás és 8 ga­rázs szervezésére, építésére vállalkozott. Lesz itt többek között férfi- és női fodrá­Elmondta, hogy ma már összesen nyolc gazdasági munkaközösség ténykedik a vállalatnál, hatékonyan se­gítve a termelést. Dr. Markovics Ferenc, a Gyulai Kötőipari Vállalat igazgatója a tavalyi évről szólva elmondta egyebek kö­zött, hogy az átlagos állo­mányi létszám 3,5 százalék­kal csökkent, úgyszintén csökkent a fajlagos anyag­felhasználásuk. A kötődében és a varrodában módosítot­ták a technológiát, üzem- szervezést hajtottak végre, s mindez további, több milliós költségcsökkenést eredmé­nyezett. Gondjuk, hogy ke­vés a jól képzett szakember, szakmunkás, s hogy egyre sürgetőbb egy rekonstrukci­ós beruházás. Brlázs Mihály, az Oros­házi Faipari Vállalat igazga­tója elmondta, hogy az idei esztendő első két hónapjá­nak tapasztalatai a tervezett eredmények elérésével biz­tatnak. Máté László, a Bé­késcsabai Szőrme- és Kéz­műipari Vállalat igazgatója kereskedelmi tevékenységü­ket elemezte, külön részle­tesen beszélt az export ré­vén a külkereskedelmi vál­lalatokkal kapcsolatos gon­dokról. Felszólalt az értekezleten Rimovszki Mihály, a me­gyei pártbizottság munka­társa, aki hangsúlyozta, mennyire fontos az idén az export növelése, beleértve a kis mennyiségű exportot is, hiszen sok kicsi sokra megy. Ezután szólalt fel dr. Sza­bó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese. „A vezető-irányító munká­ban minden szinten tovább kell erősíteni a minőségi ele­meket, enélkül nem lehet megfelelni a hatékonyság, rugalmasság mai követelmé­nyeinek!” — hangsúlyozta, majd a naprakész közgazda- sági elemző munka fontos­ságáról szólt, és elismerés­sel beszélt a Gyulai Kötő- ipari Vállalat anyagtakaré­kosságáról. Végül arra hívta fel a figyelmet,. hogy szük­séges megújítani a szocia­lista munkaversenyt, a bri­gádmozgalmat úgy, hogy le­gyenek konkrétak a célok, a vállalások. T. I. szat, szabóság, kozmetikai szalon; könyvkötő, kárpitos, műszerész, gázöngyújtó-javí- tó műhely és gyorsmosó au­tószerviz. A kiskereskedők divatáruüzletet, bazárt nyit­nak. Előreláthatólag 1984. júniusában adják át a léte­sítményt. Orosházán már el is ké­szült a 9 helyiségből álló kis­ipari és kiskereskedői szol­gáltatóház. A májusi műsza­ki átadás után birtokukba vehetik a korszerű műhelye­ket és üzleteket a tulajdo­nosok és a lakók. Békésen is készülnek a tervek. A vá­rosi tanács közös beruházás­sal szintén 9 műhelyt épít. Itt kap helyet a fényképész, a háztartási gépszerelő, a kozmetikus, a fodrász. Gyu­lán már alapozzák, illetve szerelik az autómosót. A Tö­rökzugban pedig a békésihez hasonló kisipari műhelyek, üzletek épülnek. Persze, nem kevés gond­dal küszködik a szövetkezet. Csak egyetlen példa. A bé­késcsabai építkezés lebonyo­lításához 23 építőipari szer­vezetnél próbálkoztak, míg végül az alapozást a me­gyei ÁÉV, a szerelést pedig a gyomaendrődi kisiparosok vállalták. g. Tóth Ferenc, az MTI fő­munkatársa írja; A jogtanácsosok és az ügy­védek a törvényesség érvé­nyesítésére is hivatottak és kötelezettek. Tevékenységük továbbfejlesztését segíti elő az Elnöki Tanács által most megalkotott két törvényere­jű rendelet. Mindegyik 1983. szeptember 1-én lép hatály­ba. Mindkét jogászi munka- területre vonatkozóan a jog­alkotó az új rendelkezések­kel a megváltozott igények­hez igazította a szabályo­zást, amelyet egyébként ed­dig is magas szintű paragra­fusok — a jogtanácsosokról szóló kormányrendelet, illet­ve az ügyvédségről szóló tvr. — rögzítettek. Az új jogsza­bályok tervezését széles kö­rű szakmai és társadalmi vi­tára bocsátották, és az el­hangzott észrevételeket, ja­vaslatokat mindkét tvr. elő­készítése során felhasználták. A téma hátteréhez tarto­zik, hogy jelenleg a külön­böző gazdálkodó szervezetek­nél csaknem 6 ezer jogtaná­csos és jogi előadó dolgozik, s a jogtanácsosi kar tevé­keny részese a népgazdaság fejlesztésében elért eredmé­nyeknek- Az ügyvédi hiva­tást több mint 1800 ügyvéd és ügyvédjelölt gyakorolja; 19 megyei és a budapesti ügyvédi kamarába tömörül­ve, összesen 161 munkakö­zösségben tevékenykednek, évente 200 ezernél több bün­tető, polgári és peren kívüli ügyben járnak el. A jogtanácsosi tevékeny­ségről szóló új tvr.-t társa­dalmi-gazdasági életünk minden területén a törvé­nyesség következetes és ma­radéktalan érvényre juttatá­sa, a népgazdaságban folyó jogi munka továbbfejleszté­se, a jogi segítség iránt a gazdálkodó szervezetek ré­széről jelentkező igény telje­sebb kielégítése, valamint az egységes jogpolitikai irányí­tás megvalósítása érdekében alkotta meg az Elnöki Ta­nács. A jogtanácsosi munka színvonalának emelését szol­gálja, hogy a jövőben jog­tanácsos csak az erre min­denben megfelelő személy lehet. Ezért tvr. kimondja, hogy jogtanácsosként csak az működhet, akit a bíróság a jogtanácsosi névjegyzékbe bevezetett. Lehetővé teszi az új sza­bályozás, hogy a gazdálkodó szervezetek a jövőben sza­badabban választhassák meg a jogi ügyeik ellátásának legmegfelelőbb szervezeti formáját. Mód lesz a jogta­nácsosi működés új szerve­zeti formáinak kialakítására is. Ilyenek a jogtanácsosi irodák és a jogtanácsosi munkaközösségek, amelyek megteremtik minden olyan szervezet részére a jogi te­Állandó kiállítás nyílt tegnap, március 25-én dél­után 3 órakor Pillantás a természetbe címmel a bé­késcsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. A tárlat anya­gát a század elején dr. Tar­ján Tibor kezdte el gyűjte­ni, s napjainkig gyűltek ösz- sze a természetvédelmi tör­vények figyelembevételével azok a kőzetek, ősmaradvá­nyok, molluszkák — puha­testűek —, amelyek a ter­mészettudományi osztály se­gítségével a rendező csoport által itt most a Békés me­gyei anyagból bemutatásra kerülnek. Ahogyan Starcz Rezső, a Békés megyei bio­lógiai szakfelügyelő fogalma­vékenyseg megfelelő ellátá­sának lehetőségét, ahol nem célszerű önálló jogtanácsos foglalkoztatása. Így tehát mód nyílik a jogtanácsosi munkában is a vállalkozás­ra és a megfelelő szakoso­dásra. Megteremti a tvr. a jogta­nácsosi tevékenység egységes jogpolitikai és módszertani irányításának szervezeti fel­tételeit is. Ennek megfelelő­en: mind a felügyeletet gya­korló miniszterekre, mind a jogpolitikai irányítás össze­hangolását végző igazságügy­miniszterre újszerű felada­tokat ró. Az igazságügymi­nisztert e feladatainak ered­ményes ellátásában országos jogtanácsosi bizottság segíti majd. amelyet javaslattevő, véleményező, tanácsadó tes­tületként hoznak létre­Az ügyvédi tevékenységről szóló új tvr. annak térdeké­ben, hogy az ügyvédek na­gyobb segítséget tudjanak nyújtani az állampolgárok­nak, valamint a jogalkalma­zó — elsődlegesen az igaz­ságügyi — szerveknek, az eddiginél pontosabban hatá­rozza meg az ügyvéd jogait és kötelezettségeit. Eszerint: az ügyvéd feladata, hogy a bíróságok és más hatóságok előtt képviselje ügyfelét, jo­gi tanácsokat és tájékozta­tást adjon, beadványokat, okiratokat készítsen. Az ügy­véd köteles hivatásához mél­tó magatartást tanúsítani. Nem működhet közre abban, hogy a jogszabályok rendel­kezéseit kijátsszák, vagy a joggal visszaéljenek, nem gá­tolhatja a bíróság, a hatósá­gok munkáját. Az ügyvédet .titoktartási kötelezettség ter­heli. Az ügyvédség bevált szer­vezeti rendszerét _ — az ön- kormányzati jelleg erősítése, az önállóság növelése és az ügyvédi munka színvonalá­nak emelése érdekében — a tvr. továbbfejleszti. Az ügy­védek munkaközösségekben fejtik ki tevékenységüket. Még a lehetősége is megszű­nik az ügyvédi magángya­korlatnak. A munkaközösség demokratikus fórumát, a taggyűlést az új jogszabály széles körű jogosítványokkal ruházza fel, s az eddiginél nagyobb hatást kap a mun­kaközösség vezetője is. Bővül az ügyvédi kama­rák jogköre is. Az Országos Ügyvédi Tanács az ügyvéd­séget irányító és az érdek- képviseletet ellátó testület­ként működik. Az önkor­mányzattal rendelkező ügy­védség állami felügyeletét a jövőben is az igazságügymi­niszter gyakorolja- Ebben segíti az Országos Ügyvédi Tanács, amely — önálló sze­repkörén túlmenően — a miniszter tanácsadó, vélemé­nyező és javaslattevő szerve is. zott, talán utoljára láthatjuk ezeket a madarakat. A ter­mészet védelmére mindazo­kat hívja és várja, akik ked­velik a környezetben még megtalálható értékeket. Fel­hívja — ez a tárlat is — a természetkedvelő emberek, társadalmi szervezetek, va­dásztársaságok, mezőőrök, mezőgazdászok, erdészek fi­gyelmét, hogy védjék, óvják a még fellelhető értékeket, hiszen ha kipusztulnak az állatok, az ember élete is veszélybe kerül. De idézzük csak a népme­sét, miszerint ahol madár nem jár. ott ember sem él. Vagy emlékezzünk Radnóti vallomására a Szülőföldről. V. L. Március 27-én Ébresztő — egy órával korábban Az emberek többségének rossz az időérzéke: elfog­laltságuktól függően lassan vagy gyorsan telnek a per­cek, s óra nélkül nem tudják, hogy mennyi a pontos idő. Mégis állítják, hogy a március 21-én, 0 órakor kez­dődő nyári időszámítás egyórás változása megzavarja életritmusukat. Az óramutató előre állítása miatt el­veszettnek érzik a 3600 másodpercet (ami nagy idő!), hetekig tart, mire megszokják, hogy előbb csörög a vek­ker. A gyermekeket alig lehet kihúzni az ágyból, a fel­nőttek az utolsó pillanatban vagy késve érkeznek mun­kahelyükre... S mi a hasznunk ebből? Egy órával „becsapjuk” a Napot: későbben kel, ké­sőbben nyugszik, s ebből nem kis hasznot húzunk. Ta­valy például száztízmillió kilowattóra villamos ener­giát takarítottunk meg, ami megfelel egy kisváros éves áramfogyasztásának. Európa valamennyi országa áttér a nyári időszámí­tásra, ehhez alkalmazkodik a közlekedés is — vasúton, közúton, levegőben, vízen. Eltér a kezdési időponttól a Szovjetunió, ahol április 1-ével és Románia, ahol ápri­lis 3-án állítják át az órákat. Hosszabbak lesznek a napok, munkaidő után több időt tölthetünk a szabadban, a strandokon. Később alkonyo- dik, kevesebbet égetjük a villanyt, tehát kisebb lesz az áramszámlánk. Hétvégeken is egy órával tovább ker­tészkedhetünk, a házépítők tovább dolgozhatnak, hisz később sötétedik. Bármennyire is nem szívesen fogad­juk a változást, be kell látnunk: sok előnnyel jár a „ru­galmas” időszámítás, amelyre alkalmazkodóképességünk gyorsan ráhangol. Az sem egy utolsó szempont, milyen kellemes lesz majd szeptember 25-cn, amikor visszaállítjuk a muta­tót, s egy órával tovább alhatunk. És... hatvan percet visszafiatalodunk! U. a. Kisipari szolgáltató műhelyek épülnek Pillantás a természetbe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents