Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-26 / 72. szám
o 1983. március 26., szombat Ez aztán a hóka-móka Ház, lelek, zárt kert Ingatlanforgalom Mezőkovácsházán Földszintes ház Békéscsabán. A hátsó traktusában két ütött-kopott helyiséggel. Az egyik agyonzsúfolt hálószoba, a másik konyha, műhely, fürdőszoba egyszerre. — Hát ez még istenes, de tavaly február elején még ilyen sem volt. Utcára kerültem a lányommal. K. László nyurga, göndör hajú férfi. Hangja idegesen sistereg. Nem tud másról beszélni, csak a bontóperéről. Gondolatai folyton-foly- vást ekörül kavarognak. Jóllehet házasságát még 1980- ban bontotta fel a bíróság. Igaz, a per azóta is folyik. — Háromszobás lakásunk volt. Jól kerestem. Rádió-, tévészerelő vagyok. Tenyerével az asztalra csap. Csak akkor nyugszik meg, amikor belép a lánya. Arca felderül, szeme megtelik melegséggel. — Taníttatom — suttogja. — Miért váltak el? Ismét elragadja az indulat. — El se hiszi. A feleségem kijelentette, nem tudja elviselni az izzadságszagomat. Ügy mondja, hogy a lánya is hallja. Mintha tanúskodni hívná. A lánya csinos. Valami megnevezhetetlen, kétségbeejtő szomorúsággal mosolyog. — Ugye, mondtam, apu, hogy ne nősülj meg — mondja alig hallható hangon. — Igazad van, de ki tudta ezt akkor? Látja, így maradtam — mutatja a meztelen tenyerét —, pedig rávertem a melóra. fl kezdeti viták Idilli szépsége volt a kezdetnek, amikor K. László először találkozott Sz. Irénnel. Egymásba szerettek. Az asszony négy évvel volt idősebb a férfinál, ám egyikük sem volt már fiatal. K. László egy, S. Irén két gyermeket nevelt. Meg- hányták-vetették jövőjüket. Ügy döntöttek, összeházasodnak. Mind a ketten jól keresnek. A pénzt félretették. Így jutottak egy háromszobás szövetkezeti lakáshoz. Beköltöztek, és minden jel arra mutatott, tökéletes lesz a boldogságuk. Még autót is vásároltak. Hamarosan gyűlni kezdtek a viharfellegek. Az asszony nagyobbik lánya ki-kimaradozott. Emiatt támadtak az első nézeteltérések. A kezdeti viták észrevétlenül gyűlölködéssé fajultak. A legkisebb ok is elég volt, hogy parázs veszekedés támadjon köztük. S azok a fogyatékosságok, amelyeket első találkozásaikon észre sem vettek, egyszeriben elviselhetetlenné váltak. Különösen az asz- szony szemében. Legalábbis ezt állítja K. László. — <3 indította meg a válást. ö volt a felperes. — És maga? — Én — lemondóan legyint —, ugyan mit csináltam volna? A törvény szerint, ha a házastársak egyike kéri a házasság felbontását, a bíróság úgyis felbontja. — Nem próbált változtatni a magatartásán? — Hogyan?! — emeli fel a hangját. — Higgye el, ragaszkodtam a feleségemhez az utolsó pillanatig. Ez volt a második házasságom. Még a válás után is reménykedtem. — Miben? — Hogy az együttélést sikerül visszaállítani. Ez az egyik bírósági ítéletben a következőképpen van megfogalmazva: ,,Az alperes kérésére az együttélést nem volt hajlandó visszaállítani. Az előző házasságából származó két gyermekével elköltözött a lakásból.” És most figyeljen! Azért, mert én, az alperes az asztalt megemeltem és a rajta levő pohár felborult. Hát ez volt az ok. Mondja, egy ilyen apróságért egy asszony elhagyja a férfit? Persze, felfújták. « Engem felmentettek Csakhogy az ítélet indoklásában a következő áll: „A házassági életközösség kizárólag az alperes tettleges, durva, goromba magatartása miatt romlott meg.” — Nevetnem kell. — Talán nem igaz? Az asztalon garmadában sorakoznak a bírósági ítéletek. Kiválaszt egy másikat. — Tessék, ezt nézze meg! A büntető bíróság hozta ezt az ítéletet. A volt feleségem megtámadott. Bejött a lakásba. A bíróság könnyű testi sértés vétségében marasztalta el. — ön ellen pedig becsületsértés .miatt indult eljárás. — Csakhogy engem felmentettek — válaszolja szinte diadalmasan. Hogy kinek a ^libájából romlott meg a házasság, bizony nem könnyű megítélni. Az újabb per sem emiatt folyik, hanem a házassági vagyonközösség megosztásáért. A házasság felbontása után a háromszobás lakást az asszony kapta meg. A férfi viszont nem költözött el a lakásból. Erre az asszony ment el. Űjabb per indult. K. Lászlót kötelezték, hogy lakáshasználati díjat fizessen az asszonynak a kiköltözéséig, ő pedig kapjon értékkülönbözet címén, egyéb összegek beszámításával 25 ezer forintot. Nem magamért beszélek — Csakhogy a szakértő véleménye szerint a lakás forgalmi értéke 550 ezer forint. Gondolja el, és én ebből kapok 25 ezret. Mit kezdjek ennyi pénzzel? — Bizonyára. levonták az OTP-tartozást. — Ez természetes, de nem erről van szó. Azért, mert a lakásban maradtam, kimondták, hogy 40 százalékkal csökkent a lakás forgalmi értéke. Ezért az elszámolásnál 330 ezer forintot vettek figyelembe. Ebből vonták le az OTP-tartozást. Így az ingatlan tiszta értéke 80 ezer forint lett, melyet feleztünk a feleségemmel. De az én részemből még különböző levonásokat is eszközöltek. — Miért maradt a lakásban ? — Mert azt akartam, hogy én váltsam meg a lakást, ellenkező esetben az én részemért 127 ezer forintot fizessen nekem a volt feleségem. Meggyőződésem, hogy így lett volna igazságos. De levonták azt a 40 százalékot. Higgye el, nem magamért beszélek. — Hát? — Gyermekem van, nevelem, taníttatom, felelős vagyok érte. Vagy az én gyermekem nem gyerek, csak a volt feleségemé? Hiszen neki is csak egy kiskorú gyermeke van, a másik már felnőtt. Vagy egy apát másképpen ítélnek meg? Elönti a keserűség. A halántékát fogja. — Ez aztán a hóka-móka. A volt feleségem elcserélte a 3 szobás lakást kétszobásra. Persze, nem bagóért. Mi pedig itt élünk, ebben a lyukban. A jogerős ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke- törvényességi óvást emelt. Az óvás alaposnak bizonyult. Eszerint megalapozatlanul csökkentették a háromszobás lakás forgalmi értékét 40 százalékkal. Vitathatatlan, hogy a bentlakás értékcsökkentő hatását a benne lakó tulajdonosnak kell viselnie. Ám K. László nem lehet bennlakó, mert a bíróság őt kiköltözésre kötelezte. A megváltási ár megállapításánál kinnlakó tulajdonostársnak kellett volna tekinteni, és nem lehetett volna a teljes lakottság értékcsökkentő következményeit vele viseltetni. A kiköltözési késedelemnek csak az lehet a következménye, hogy a megváltási árat ,a kiköltözéskor veheti fel. A közös tulajdon megszüntetése során a felperest kellett volna bentlakónak tekinteni. Jóllehet, a felperes ideiglenes távozása az alperes magatartására vezethető vissza, ám az nem eredményezhet a felperes számára olyan vagyoni előnyt, melyet a megváltási ár teljes lakottság melletti megállapítása jelentene. A megváltási árat tehát részbeni beköltözhető ár alapulvételével kellett volna megállapítani. A Legfelsőbb Bíróság a korábbi ítéletet hatályon kívül helyezte. Iránymutatásának megfelelően kell lefolytatni az új eljárást. Serédi János Az új, kedvezőbb jogszabályok hatására Mezőkovácsházán is megélénkült az ingatlanforgalom. A 6700 hektár külterületen már nem Vásárolnak házat, az itt levő földet zárt kertként művelik: zöldséget, gyümölcsöt termesztenek, hét végén pedig pihenésre használják. Az Országos Építésügyi Szabályzat lehetővé teszi ugyanis, hogy 30 négyzetméter alap- területű gazdasági épületet építsenek. Népszerűek emellett, a 800 négyzetméteres hobbikertek, amelyekből 164-et osztottak ki 15 éves használatra. A nagyközségi tanács 1979- ben jóváhagyta az összevont rendezési tervet. Ebben meghatározták a belterület nagyságát, felhasználásának jellegét. Kialakították az északi és a déli ipari körzetet, a lakóházak és az intézmények területét. A településre a nagy kiterjedés a jellemző. Meglehetősen soka be nem épített telek, amely elsősorban családi házak létesítésére alkalmas. Olcsó, megosztható telket mindenekelőtt Reformátuskovács- házán lehet vásárolni, de a rendezési tervnek megfelelően az Orosházi út mentén is osztanak ilyen portákat. Ugyanakkor a község központjához közel, a Fáy András, a Kossuth és a Dózsa utca között újabb kisebb telkeket bocsátanak a családi házat építők rendelkezésére. A kisajátított telkeket 70 évig tartós használatba adják. Sokan idegenkednek ettől az ingatlanszerzési lehetőségtől, inkább olyat vesznek, amelyet aztán saját tulajdonként telekkönyveztet- nek. így volt ez Mezőkovácsházán is, ahol fél évig alig érdeklődtek az állami tulajdonú porták iránt. A használati jog pedig valójában határidő nélküli, a ház tulajdonosát, örökösét és vevő.. mindaddig megilleti, amíg az épület áll. Tehát a sokat emlegetett 70 év csupán elszámolási kategória. Az ingatlanforgalmat befolyásolja a kisajátítási érték. Ennek nagyságát államigazgatási és igazságügyi szakértő becsüli meg a különböző irányelvek alapján. Viszont az a tapasztalat, hogy a két szakember általában nem egyformán értékel. Az utóbbi 40—50 százalékkal is többre taksálja egy- egy ingatlan értékét. Emiatt a tanács által tartós használatba adható telkek értéke is drágul, amely befolyásolja a keresletet. S. S. Az első magyar bűvészversenyt március 25—26-án rendezi meg Budapesten a József Attila Művelődési Központban a „CORODINI” Bűvész Klub. A Figaró bűvészcsalád legfiatalabb tagja, a 9 éves Fanny vidám gyermekműsorral készül a találkozóra (Fotó: MTI — Pólya Zoltán felvétele — KS) Megérkezett a biharugrai busa a békéscsabai HALÉRT-bolt- ba Fotó: Veress Erzsi A hal húsa biológiailag értékes. Sok fehérjét tartalmaz, könnyen emészthető, ízletes. Mégsem szeretjük igazán. Leginkább a pontyból készült halászlevet és rántott halad kedveljük. Érdekes ellentmondás: Európában a tógazdasági haltermelésben a hozamokat tekintve elsők vagyunk, de az édesvízi haltermelésben is előkelő helyét foglalunk el. Ezzel szemben a fogyasztásban az utolsók között kullogunk. Magyarországon az egy erp- berre jutó halfogyasztás az importtal együtt mindössze 2,5—3 kilogramm évente. A szóródás óriási. A nyugati határszélen ez a szám fél kiló, míg Baján eléri a 40 kilót. Bikali baklövés Az utóbbi években minőségi változáson ment át a hazai haltermelés. A meglevő és az új tavakba növényevő halakat telepítettek. Ezeknek kevés a tápanyagigényük, és takarmány nélkül nevelhetők. Húsz évvel ezelőtt a tógazdaságok 95 százalékában pontyot termeltek. Most ez az arány megváltozott: 65 százalék a ponty, 35 a növényevő hal. Vannak gazdaságok, mint például a hortobágyi, ahol még nagyobb az eltérés. A közkedvelt Körösi halászlé is ebből készül. A közel-keleti országok szintén a feldolgozott és a fagyasztott halat veszik szívesen. Csak az a bökkenő, hogy a feldolgozás jócskán megemeli a fogyasztói árakat, ami mérsékli a keresletet. A bikaliak baklövése sem használt a hal népszerűségének. A dobozra ráírták, hogy szálkamentes pontyszelet. Fogyott is, mint a cukor. Végül kiderült: növényevő hal van benne, ráadásul az íze sem hasonlított a haléra. Azóta jóvátették a hibát. A szálkamentes, panírozott, keszeggel dúsított halszeletet olcsóbban árusítják. Mindennap — halnap! Holnap — halnap. A szlogen mára nem érvényes. Ugyanis mindennap halnap van! Tavaly 42 ezer tonna halat halásztak ki a tavakból, ami rekordnak számít. Ez azt jelenti: várhatóan a nyár közepén is lehet majd halat kapni! Még pontyot is! Jelenleg 2 ezer tonna hal vár értékesítésre. Ha ezek nem kerülnek ki idejében a telelőtavakból, az idei termelés veszélybe kerül. Mert ahogy kitavaszodik, a növendékeket ki kell helyezni a tavakba, amelyekből áruhal lesz. Csakhogy a külpiac, főként fizetési nehézségek miatt, akadozik. Pedig hazánkat az édesvízi halexportőrök között az előkelő helyen jegyzik. Érdemes a számokra figyelni, hiszen 1975-ben 1546 tonna — főleg pontyot, süllőt — szállítottunk külföldre, öt évvel később már 6400, az elmúlt esztendőben pedig 6800 tonnát exportáltunk. Ugyanakkor évente 1000—1500 tonna pontyot is eladunk külhonban. Igaz, a növekedést a növényevő halakkal értük el. flngolnaiizlet A kis hal is hal! — hangsúlyozzák. a MÉM-ben. Szerencsére erre már a külkereskedelmi vállalatok is rábólintottak. Teszik ezt azért, mert az úgynevezett aprócikkek listáján a hal jelentős helyet foglal el, közvetlenül a galamb után következik. Az NSZK a legnagyobb vevőnk. A pontyon, a pisztrángon kívül nagy lehetőségeink vannak az angolna értékesítésében. Tavaly 100 tonnát adtunk el. A közelmúltban két telepet építettek, így néhány év alatt megötszörözik a termelést. Legutóbb ez az üzlet 20 millió forintot hozott. A fejlesztést akkor értjük meg igazán, ha arra gondolunk: az angolna ára a világpiacon vetekszik a füstölt lazacéval. Ha már az áraknál tartunk, érdemes megjegyezni: az ágazat csupán három éve nyereséges. Korábban a hal kötött áras voú aztán szabad áras lett. Az a furcsaság állt elő, hogy az importált hal olcsóbb, mint a hazai. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek emiatt visszafogták az exportot. Csak önös érdekeiket helyezték előtérbe, keveset gondoltak a holnappal. Az idő sürget, mindenképpen lépni kell. Akár úgy, hogy az import- és a hazai árakat közelítjük egymáshoz, mert senki sem szeretné, ha elúszna a belföldi halpiac. Hasznos együttműködés A szakemberek szerint most az a legfontosabb, hogy a meglevő piacokat megtartsuk, ami nem könnyű feladat. Sajnos, itt is fellelhetők a káros megkülönböztetések, egyes nyugati országok pedig olcsóbban kínálják a halat a régi vevőinknek. A kesergésre viszont nincs ok: a tengerekben egyre kevesebb a hal, megnőtt a kereslet az édesvízi halak iránt. Hasznos kezdeményezésnek számít az Ausztriával kötött megállapodás, Ezek szerint a Fertő-tavon az osztrákok angolnaivadékot, mi pedig pontyot és süllőt telepítünk. A saját területén mindenki annyit fog, amennyit tud. A magyar halászok a drága angolnából évente mintegy 300 mázsát emelnek ki. Kétségtelen, nálunk még ' mindig csak a ponty számít halnak, és általában karácsonykor kerül az asztalra a halétel. Fogyasztói szokásainkat egyik napról a másikra nehéz megváltoztatni. Azt is lássuk be: a propagandánk sem valami erőteljes és meggyőző. Jó lenne ezen is változtatni! Seres Sándor
