Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-23 / 69. szám
NÉPÚJSÁG 1983. március 23-, szerda Együttes ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a tsz-szövetség elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) A szövetség legfőbb testületi irányító szerve a tagszövetkezetek küldötteiből álló küldöttközgyűlés, amelynek létszáma 204 főből áll. A mindennapi munkában meghatározó a 19 tagú elnökség, amelynek jelentőségét a tagüzemek és a szövetkezetekkel kapcsolatban álló szervek egyaránt elismernek. Az elnökség mellett tanácsadó, véleményező, javaslattevő és döntési joggal hat bizottság tevékenykedik. örvendetesen kicsi a szövetség apparátusának létszáma, ami azért is döntő, mert így a munka nagy része társadalmasít- ható. A szövetség munka- módszere az ajánlás, az irányelv kiadása, az elemzés, a kezdeményezés, az értékelés és a javaslatok kidolgozása. A vitában felszólaló elnökségi, valamint végrehajtó bizottsági tagok egyöntetűen elismeréssel szóltak a megye mezőgazdasági tagszövetkezeteiben folyó eredményes munkáról, a végrehajtó bizottság pedig külön elismerését fejezte ki a szövetség eddigi tevékenységéért, hangsúlyozva — mint ez a vitából is kicsendült — a2 érdekképviselet további erősítését. Harmadik napirendként a tartósan gazdaságtalanul működő termelőszövetkezetek felülvizsgálatának tapasztalatait, feladatait vitatta meg a testület. Az előterjesztésből kitűnt, hogy 12 termelőszövetkezetben került sor felülvizsgálatra. Ezt követően egyedi rendezésre kerül 1979-ben a dobozi Petőfi, a gyulai Lenin, a sar- kadi Lenin, 1980-ban a békési Viharsarok, a biharug- rai Felszabadult Föld, a sarkadkeresztúri Egyetértés és a vésztői Körösmenti, 1981- ben a gyomaendrődi Béke, a kötegyáni Petőfi, a zsadányi Magyar—Lengyel Barátság, 1982-ben a mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság és az okányi Haladás Tsz. Méhkeréken hasonló jellegű felülvizsgálat volt 1980-ban és 1982-ben, a termelőszövetkezetből 4 szakszövetkezet alakult. A felsorolt gazdaságok a megye összterületének 17,5 százalékán gazdálkodnak. A felülvizsgált üzemek szántóterületének aranykorona szerinti minősége a megyei átlagnál 25 százalékkal gyengébb, de a termőképesség meghatározója a talajok kedvezőtlen vízgazdálkodása. Szinte évenként jelentős károkat okoz a tavaszi belvíz, majd a nyári aszály. A termelés biztonsága tehát csak komplex meliorációs beruházással valósítható meg. Az érintett üzemekben 51 ezer 200 hektáron szükséges meliorációs beruházást megvalósítani, amelynek fedezetét az üzemek többsége nem tudja biztosítani. Eddig megvalósult 5 tsz-ben 14 ezer 200 hektáron a komplex melioráció, az idén 7 gazdaságban mintegy 9 ezer hektáron történik meg, a teljes befejezés azonban csak a VII. ötéves tervben esedékes. Gondot okoz e szövetkezetekben az alacsony fokú eszközellátottság. A felülvizsgálat évében három tsz — a gyomaendrődi Béke, a mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság és az okányi Haladás Tsz — nem volt veszteséges, csekély eredménnyel zártak. Minden évben veszteséges volt a rendezést követően a bihar- ugrai, a zsadányi és a vésztői tsz. Kedvező a helyzet a gyulai Lenin és a békési Viharsarok tsz-ekben, amelyek a rendezést követő éveket nyereséggel zárták. A kötegyáni és a sarkadkeresztúri tsz minimális nyereséggel zárt, a dobozi Petőfi az 1980. évi árvíz, valamint egyéb hiányosságok miatt nem képes a gazdaságos termelésre. A sarkadi Lenin Tsz fokozatosan javul, és 1982-ben 2,5 millió forintot értek el úgy, hogy 15 millió forint árkiegészítésben részesültek. A felülvizsgált tsz-ek közül négy — a dobozi, a gyulai, a sarkadi, a vésztői — központi intézkedéssel árkiegészítésben részesülhetett, kettő — a mezőgyáni és a sarkadkeresztúri — részére lehetőség van bizonyos árkiegészítésre. A vitában nagy felelősséggel esett szó e termelőszövetkezetek helyzetéről, jövőjéről. Mind az elnökség, mind pedig a végrehajtó bizottság tagjai, valamint a témában felszólaló dr. Eleki János, a TOT főtitkára és dr. Borús Gyula, a MÉM főosztályvezető-helyettese hangsúlyozták, hogy- a kedvezőtlen természeti adottság fokozatos javításával, a személyi feltételek megteremtésével lehet csökkenteni a gazdaságtalanul működő szövetkezetek számát, S hogy lehet, arra bizonyíték az elmúlt néhány esztendő, melynek során több közös gazdaság tudta biztonságossá, gazdaságossá tenni termelését. A két testület az előterjesztést elfogadta, és meghatározta a további feladatokat. A tanácsi vállalatoknál és intézményeknél folyó szocialista munkaverseny tapasztalatai ismertetésére a későbbiekben visszatérünk. S. F. Román klubest a báziskönyvtárban A gyulai román iskolában székelő román báziskönyvtár és a román klub klubestet rendezett március 21-én a báziskönyvtárban. Olteán Tivadar, az est házigazdája köszöntötte a megjelenteket, majd ezt követően Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára ismertetést tartott a szövetség szerepéről és tevékenységéről. Kiemelte: „Magyarországon a nemzetiségi politikát becsületesen oldották meg. és ilyen szellemben folytatják napjainkban is. Azok, akik itt vannak a mai klubestünkön, tanúsíthatják ezt. Az új román iskola és az abban működő báziskönyvtár jó szolgálatot tehet a román nemzetiségűek hagyományai, szokásai és kultúrájának ápolásához. Rendkívül örülünk annak, hogy az itt élő román lakosság — és a többi nemzetiség is — teljes jogegyenlőségben élhet. A románok demokratikus szövetsége 1948-ban jött létre, kulturális szervként. 1957 óta politikai kérdésekkel is foglalkozik. A román nemzetiségű lakosság elismeri tevékenységét. De még többet szeretnének tenni a jövőben a tradíciók és az anyanyelv ápolásában. Ehhez be kell vonnunk az értelmiségieket a nemzetiségi művelődés továbbfejlesztésébe. A feltételeink adottak. Hiszen nincs olyan település, ahol a nemzetiségi művelődés alapvető feltételei ne lennének meg.” A klubest baráti beszélgetéssel zárult. L. S. Társadalmi összefogás az értelmi fogyatékos gyermekek támogatására őszinte vélemények és hasznos javaslatok hangzottak el azon a március 22-i összejövetelen, amelyet az értelmi fogyatékosok szüleinek Békés megyei érdek- védelmi szekciója a Hazafias Népfronttal közösen rendezett Békéscsabán. Ezen részt vett és felszólalt Bujdosó Balázs, az országos szervezet titkára is, aki a család és iskola kapcsolatának erősítésére vonatkozó kérdésekről tájékoztatta a megjelenteket. Egyebek között elmondta, hogy az észrevételek, tapasztalatok ösz- szesítéséhez, a javaslatok feldolgozásához, valamint a segédanyagok iskolákhoz való elküldéséhez az Országos Pedagógiai Intézet segítséget ajánlott fel. Ezután Duray Miklósné, az érdekvédelmi szervezet megyei titkára szintén ismertetett néhány fontosabb szempontot a szülőkkel. Ezután került sor a beszélgetésre. Egyesek elismerően nyilatkoztak a kisegítő iskolákban tanító pedagógusok lelkiismeretes munkájáról, míg mások a zsúfoltsággal, a magas tantárgyi követelményekkel, a hiányos szabadidős programokkal, a pályaválasztással, illetve a munkába állással és a közvéleményben még ma is tapasztalható negatívumokkal összefüggő fogyatékosságról mondották el észrevételeiket. A beszélgetésbe aktívan bekapcsolódtak még: Ancsin Györgyné, a megyei tanács művelődési osztályának képviselője; Németh László megyei vezető szakfelügyelő; valamint Dobó Attila intézményigazgató is. Többek között elhangzott az az információ, amely szerint az idén 50, kisegítő iskolába járó gyermek vehet részt megyei táborozáson. Továbbá: az érdekvédelmi szervezet támogatása céljából a munkahelyek és magánszemélyek a 3342-260 számlán fizethetik be önkéntes hozzájárulásukat az OTP megyei fiókjánál. —y—n Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. MÁRCIUS 22-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 150 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 82 Trabant Lim. (Bp.) 14 616 Trabant Lim. (Debrecen) 10 550 Trabant Lim. (Győr) 13 391 Trabant Combi Sp. (Bp.) 6 902 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 8 134 Wartburg Lim. (Győr) 5 002 Wartburg de Luxé (Bp.) 11 224 Wartburg de Luxé (Győr) 6182 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 362 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2 110 Wartburg Tourist (Bp.) 4 ni Wartburg Tourist (Győr) 1162 Skoda 105 (Bp.) 6 110 Skoda 105 (Debrecen) 5 259 Skoda 105 (Győr) 5 742 Skoda 120 (Bp.) 12 690 Skoda 120 (Debrecen) 7 767 Skoda 120 (Győr) 9 108 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 21 383 Lada 1200 (Debrecen) 13 342 Lada 1200 (Győr) 6 736 Lada 1300 (Bp.) 8 761 Lada 1300 (Debrecen) 5 865 Lada 1300 (Győr) 2 163 Lada 1500 (Bp.) 8 742 Lada 1500 (Debrecen) 5 960 Lada 1500 (Győr) 2 545 Lada Combi (Bp.) 4 637 Lada Combi (Debrecen) 2 425 Moszkvics (Bp.) 12 052 Polski Fiat 126 (Bp.) 15 138 Polski Fiat 126 (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 11 540 Dácia (Debrecen) 5 492 Zastava (Bp.) 1 180 Munkahelyi művelődés Tegnap délelőtt a munkahelyi művelődés, valamint az Ember és környezete című közművelődési mozgalom időszerű kérdéseinek megvitatására tanácskozást rendezett a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa Békéscsabán. A rendezvényen megyénk munkahelyi művelődési bizottságainak titkárai és a partner művelődési házak vezetői vettek részt. Először Szeljak György, az SZMT titkára tartott előadást, amelyen többek között a munkahelyi művelődés időszerű és egységes értelmezéséről, a vállalati bizottságok és a szocialista brigádok, valamint értelmiségiek kapcsolattartásának módjairól és szerepeiről, továbbá a művelődés és a termelés kölcsönhatásának erősítéséről beszélt. Külön szólt a vállalati művelődési bizottságok tevékenységéről, a művelődés tervezésének hiányosságairól. Ezt követően dr. Futó Sándor, a megyei szaktanács osztályvezetője adott áttekintést a személyi és a tárgyi feltételek alakulásáról, az anyagi lehetőségek változásairól. Természetesen a szocialista brigádok közművelődési mozgalmának, az Ember és környezete címűnek gondjairól is többen beszéltek azt követően, hogy dr. Tóth Béláné, az SZMT politikai munkatársa rövid elemzést nyújtott a mai helyzetről. Jelenleg 760 brigád nevezett be a mozgalomba megyénk 38 településéről. Ebből a békéscsabaiak aránya a számottevő : húsz munkahelyről közel háromszáz brigád. Többen még ma sem a megfelelő módon értelmezik az egyes fokozatok egymásra épültségét, nem tudják (vagy nem is akarják?) a kitöltött feladatlapokat értékelni. Még ma is előfordul, hogy a vállalati vezetés és a művelődési bizottság eltérően ítéli meg a szocialista brigádok mozgalmát, művelődési szándékait és lehetőségeiket. * * * Megjelent Pusztainé Madar Ilona Uradalmi cselédek Békés megyében című kötete, amelynek elolvasása, tanulmányozása a Múltunk témakör egyik feladata. Hozzá a feladatlap áprilisban kerül a brigádokhoz. Elkészült a Művészet témakör harmadik ágának, az irodalomnak feladatlapja is. Az ezt választó közösségek a helyi könyvtárakban vehetik át. A Színház és a Tartósított élelmiszerek témák feladatlapjait a lakóhelyi művelődési házakban, illetve Békéscsabán a Jókai Színház szervezőirodájában lehet kérni. Szerkeszti: Nemesi László Ezt nézze meg! Fotó: Fazekas László fl tárgyalóteremből Verekedésért 10 hónap szabadságvesztés A Békéscsabai Városi Bíróság tárgyalta Nagy Kálmán, Békéscsaba, Schweidel u. 9. szám alatti lakos bűnügyét. A 27 éves fiatalember súlyos testi sértés elkövetése miatt került a vádlottak padjára. Korábban is volt büntetve hasonló cselekmény miatt. A büntetés végrehajtását a bíróság azonban felfüggesztette. A múlt év szeptember 4-én, szombaton délelőtt K. Zoltán békéscsabai lakos az egyik ismerősénél birkavágásnál segédkezett. Munkájáért kapott birkahússal lakására ment, és meg akarta főzni. Eközben néhány barátja érkezett. Elhatározták, hogy először elmennek a II művelődő kisközösségek és a Hazafias Népfront Ö ankiss Elemér Diagnózisok című könyve tavaly napok alatt eltűnt a könyvesboltokból. A kötet lapjairól idézem a következő gondolatot: „Nemcsak gazdasági, de társadalmi életünk is súlyos hiánybetegségben szenved. Nemcsak áruk és szolgáltatások sora, hanem az egészséges és gazdag emberi-társadalmi lét néhány fontos alkotóeleme is a krónikus hiánycikkek jegyzékén kellene, hogy szerepeljen, ha vezetnénk ilyen jegyzéket. Közülük egyetlenegyet emelek itt most ki: a közösséget, az életképes emberi közösségek krónikus hiányát. E hiányt ma Magyarországon milliók sínylik, de ká-' rát látja társadalmunk fejlődésfolyamata is. Mert a tapasztalatok szerint embernek, s társadalomnak egyaránt szüksége van közösségekre.” Embernek és társadalomnak igénye a közösségteremtés, éppen ezért szükséges megvizsgálni a közösségek létrejöttének akadályait. Nyolc esztendeje lakótelepen lakom. Odaköltözésem után néhány héttel a százhatvan lakásos épülettömb lépcsőházában, liftjében úgy véltem, hogy találkozáskor illő köszöntéssel üdvözölöm akkor még ismeretlen lakótársaimat. Ritkán viszonozták, így azután magam is visszahúzódtam. A minap egyik barátom ennél szerencsésebb történetet mesélt el. Ö egy csepeli hasonló lakótelepi toronyépületben lakik családjával. Bár a beköltözésük óta mindössze néhány hónap telt el, már készülnek a lakóközösségi klubhelyiség átadására, tervezgetik a házi asztalitenisz-bajnokság várható esélyeit, decemberben liften érkezett a kilencedik emeletre a Télapó, ahol a ház gyermekei és szüleik várakoztak a nagy közös ajándékozásra. Ott volt személyes összefogás, együttes akarat a közösség létrehozására, nálunk mindez hiányzott. Tehetetlenül és bosz- szúsan nézem napról napra a lépcsőházi radiátorokon órák hosszat ülő tizenéveseket, akik céltalanul, unatkozva élik napjaikat. A Hazafias Népfront, az Országos Közművelődési Tanács és a Művelődési Minisztérium pályázatot hirdetett a lakótelepi házak kihasználatlan helyiségeinek közművelődési hasznosítására. (Ezzel azonos időben egy másik pályázat a kistelepüléseken létrehozható művelődő közösségek vállalkozásait támogatta!) Talán a meghirdetők is meglepődtek némileg, hiszen a várakozáson felül közel félezer közösség, szervezet, szövetkezet fogalmazta meg szándékait, körvonalazta a közösség munkájának lehetőségeit. Több esetben érzékelni lehetett, hogy a pályázat alapján elnyerhető támogatás már egy hosszabb ideje létező művelődési folyamathoz nyújthatna segítséget, biztató támaszt. A szabad idő hasznos eltöltésének igényét illusztrálta a barkácsműhely, a kondicionáló szoba, a fotólabor, a Kerá- miaműhely, a varrószoba, a játszószoba, a sportpark a művelődést, a szórakozást segítő klubhelyiségek létrehozásának szándéka. Akik a pályázatot komolyan vették, azt a gondolatot erősítették, hogy egy-egy lakótelepen a közösségteremtéshez olyan — minden évszakban igénybe vehető — „állomáshely” szükséges, ahol a gyermek és a felnőtt egyformán kellemes órákat tölthet el. Egy pályázat még önmagában nem cáfolhatja azt a tényt, hogy érezzük a közösségek hiányát. A pályázat tapasztalatait látva azonban megerősíthető az a gondolat, hogy voltak és vannak mindenkor emberek, embercsoportok, akik a nemes cél érdekében képesek összetartásra ösztönözni hasonlóan gondolkodó barátjukat, ismerőseiket, szomszédjukat. A közösség létrehozásánál talán még nehezebb annak megtartása, megőrzése. Ehhez a társadalmi szervezetek, a művelődési intézmények gondoskodása, támogatása, patronálása szükséges. Nem segíti a közösségteremtést a hivatali bürokratizmus, a számtalan — feleslegesnek tűnő — engedély. A hivatali rugalmatlanság rövid idő alatt szétrombolhat figyelemreméltó terveket, elképzeléseket. (A KÖJÁL például egy közösségi helyiség létrehozásakor csak úgy akart engedélyt adni, ha a szervezők gondoskodnak mellékhelyiségek kialakításáról is. A kezdeményezők lakása ugyanabban az épülettömbben volt!) A Hazafias Népfront politikai, társadalmi tömegmozgalom mivoltának érvényesítését tekinti legfőbb feladatának. Ennek érdekében munkájában egyik legfontosabb területe a közösségteremtés elősegítése, a kisközségek, a faluközösségek támogatása. A közösségek egy- egy lakótelep, egy-egy kistelepülés közéleti fórumaivá válhatnak. A pályázat meghirdetésével a kezdeményezők azt kívánták hangsúlyozni, hogy a művelődő közösségek létezése felelősségteljes társadalmi támogatást tesz szükségessé. A népfront megyei, városi, községi bizottságai most arra törekednek, hogy a közéleti tevékenységet a népfront településfejlesztési, gazdaság- politikai, egészségügyi, vagy éppen közoktatáspolitikai munkájában a közösségi vélemények megismerésével társadalmi méretekben is hasznosíthassák. nbb évtizedig tartó feladatra vállalkozott a szocialista társadalom, amikor a közösségteremtés igényét már nemcsak hangoztatja, de tesz is érdekében. Ügy vélem, éppen ezért érdemes odafigyelni e törekvésekre. Hogyan is írja Campanella: „...ha az ember megszabadul az önzéstől, önkéntelenül felébred benne a közösség iránti szeretet”. Maróti István Szarvas bisztróba, megisznak néhány pohár sört, majd bort vásárolnak és ezután folytatják a birkahús főzését. A bisztróban tartózkodott Nagy Kálmán barátaival. Amikor meglátta a belépő K. Zoltánt, odament hozzá és verekedni hívta. K. Zoltán meglepődött, s a kihívást elutasította. Sört rendelt társainak. Nagy azonban nem tágított mellőle. A sörét meg sem itta, amikor ,,na, most megvagy, te spicli!” — felkiáltással rátámadt. Többször megütötte, s arcába fejelt. K Zoltán 18 nap alatt gyógyuló orrcsonttörést szenvedett. A történtek után 6 nap múlva Nagy Kálmán megtudta, hogy bántalmazás miatt feljelentették. Hogy a felelősség- revonást elkerülje, jelentkezett a békéscsabai kórházban felvételre. Szédülésre és agyrázkódásra hivatkozott. Kivizsgálták. Panasza azonban alaptalannak bizonyult. A városi bíróság Nagy Kálmánt súlyos testi sértésért 10 hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie. Ugyanakkor a bíróság elrendelte a korábban kiszabott és felfüggesztett 4 hónap szabadságvesztés végrehajtását is. Az ítélet nem jogerős. A vádlott enyhítésért fellebbezett. S. J.
