Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-19 / 66. szám

mi2nss 1983, március 19., szombat Mongólia Építkezés a sztyeppén Mongóliában központi fel­adatnak tekintik a lakásépí­tés meggyorsítását. Az ötéves terv 830—860 ezer négyzet- méter * lakóterület építését irányozza elő. A gyorsított ütem fő oka: a városok la­kosságának nagyarányú nö­vekedése. Egyidejűleg ked­vező hitelek nyújtásával igyekeznek elősegíteni a ma­gánépítkezést a falvakban is. Az iparosítás eredménye­ként arra számítanak, hogy a főváros, Ulánbátor lakossá­ga húsz év alatt megkétsze­reződik. A lakásépítési prog­ram ennek megfelelően fél­millió lakó számára készült. A főváros központjától nyu­gatra, a hosszan elnyúló ré­gi jurtanegyed és lámakolos­tor mellett új, modern lakó­telep emelkedik. Innen, a Tuul-folyó völgyében húzó­dik Ulánbátor legnagyobb építési negyede. A jelenlegi ötéves tervben itt az elő­irányzottnál 120 ezer négy­zetméterrel több, 400 ezer négyzetméter lakást kíván­nak felépíteni. Az év végé­ig elkészül a szovjet segít­séggel épülő panelüzem, amely meggyorsítja majd az építkezéseket. A lakóházak­kal párhuzamosan épülnek az iskolák, óvodák, bölcső­dék, üzletek és szolgáltató- egységek. Lakótelep épül Érdenetben (Fotó: MTI — Külföldi Képszolgálat — KS) D. Darmaa építési brigádve­zető eredményesen dolgozik a lakásépítési program vég­rehajtásán A múlt évben négy új is­kolát, ugyanennyi bölcsődét és óvodát adtak át Ulánbá­torban: a felét a most épülő új lakónegyedben. A közel­ben több egészségügyi léte­sítmény épül: szülőotthon és 500 ágyas gyermekkórház. Más városrészekben két ki­sebb, 120—120 ágyas gyer­mekkórház készült el. Né­hány hete adták át rendel­tetésének a modern rákkór­házat. Nagy gondot fordítanak a lakosság több mint ötven százalékának otthont nyújtó jurtanegyed életfeltételeinek javítására is. Tavaly a többi között iskolát, óvodát, ke- vásárlóközpontokat és kis klubokat építettek ide. Az idén kereken 400 lakást újí­tanak fel és korszerűsítenek Ulánbátorban. Nagyarányú az építkezés a vidéki városokban is. Egy autóórányira a fővárostól, Darchanban, az ország má­sodik iparvárosában a ce­mentgyártók vámosa nőtt ki a sztyeppén. Hasonló képet kapunk Boro-Undur bá­nyászvárosban. Érdenetben kórház, poliklinika, kereske­delmi és szolgáltatóközpont épült. Egyre több ház épül a fal­vakon is. A párt és a kor­mány múlt év decemberi ha­tározata a mezőgazdasági dolgozók lakáskörülményei­nek megjavításáról szól. A határozat kiterjed a többi között két- és több lakásos családi házak építésére. Anyagi kedvezményekkel, különleges hitelekkel, pré­miumokkal és kiemelt fizeté­sekkel igyekeznek a kelet- mongóliai sztyeppevidék la­kóinak kedvezni. Jobb keres­kedelmi ellátással, szolgálta­tással kívánnak gondoskodni az itt dolgozókról. g. V. Jegorov: Pontos emlékek Ny. P. Iszajev egy de- szantalakulatban harcolt, és Sztálingrád falaitól egészen Bécsig eljutott. Semisejká- ban nincs is olyan fiú, vagy lány, aki né ismerné ezt az embert. A háború után Nyi- kolaj Pavlovics az egyik legszebb hivatást, a pedagó­guspályát választotta. A ne­bulókat nemcsak írni és ol­vasni tanította, hanem azt is megmutatta, miként kell élni, s hogyan kell szeret­ni a hazát. Személy szerint sokat tett azért, hogy minél eredményesebb legyen az if­júság körében végzett haza­fias-honvédelmi nevelés. Számos ilyen példát le­hetne felhozni. A munkás- mozgalom és a háború ve­teránjainak százai fejtenek ki hasznos tevékenységet an­nak érdekében, hogy a szov­jet patriotizmus, hazaszere­tet szellemében nőjön fel az ifjúság. A hazafias-honvédelmi ne­velésre sokféle lehetőség kí­nálkozik. Ám maradjunk csak a legalapvetőbb for­máknál! A veteránok agitá- ciós és propagandamunkájá­nak ideális központjaivá a harci dicsőséget bemutató múzeumok váltak. Vegyük például a penzai 49. sz. is­kola emléktermét, amelyben a Lenin-, a Szuvorov- és a Vörös Zászló-renddel ki­tüntetett 354. lövészhadosz­tály történetével, hőstettei­vel kapcsolatos anyagok lát­hatók. De nemcsak a doku­mentumgyűjteményt ismer­hetik meg a tanulók, hanem az úttörő- és Komszomol- tagfelvételt megelőző fog­lalkozásokon, versenyeken is találkoznak a helyi vete­ránszövetség képviselőivel. G. G. Matrunyeckij há­borús veterán, a 31. sz. penzai iskola igazgatója ve­zette azt a munkát, amelyet a tárgyi emlékek felkutatá­sa és összegyűjtése céljából szerveztek. Sokat törődött a fiatalokkal. Elhatározta ve­lük, hogy az egyik terem sarkában tárgyi emlékeket állítanak ki, hogy ezzel is méltóképpen emlékeztesse­nek a karéliai front egykori katonáira. • Különös figyelmet szentel­nek azoknak a rendezvé­nyeknek is, amelyek hazánk történetében végbement for­radalmi és háborús esemé­nyekhez fűződnek. Felvo­nulásokat szerveznek a hősi emlékművekhez, és eseten­ként sor kerül ünnepi tö­meggyűlésekre is. A Nagy Honvédő Háború halottainak emlékére meggyújtott örök­mécses mellett díszőrséget is felállítanak. Hét év telt el azóta, hogy a penzai hő­sök emlékművének megvan az 1. sz. őrhelye, amelyet már több millió ember te­kintett meg. Eddig mintegy. 14 ezer fiú állt díszőrséget, és sokan közülük a szovjet hadsereg tisztjei lettek. A komoszomolistákat és általában a fiatalokat foko­zottan érdeklik azok a tú­rák, melyeket a szovjet nép forradalmával, felszabadító harcaival, illetve fáradságos, nagy önfeláldozást igénylő munkájával kapcsolatos helységekbe szerveznek. Most következik „A Nagy Honvédő Háború életrajza” című országos expedíció 10. fordulójának legfelelősség- teljesebb szakasza. Itt az a cél, hogy tovább erősítsék a fiatalok eszmei edzettségét, hazafias érzel­mét; valamint, hogy megis­mertessék velük az előző nemzedékek dicső tetteit. Ebbe a mozgalomba a ser­dülő fiúk és lányok ezrei kapcsolódtak be, ami egy­úttal a szovjet emberek ha­gyományápolásának folya­matosságát is bizonyítja. A veteránok itt az események középpontjában állnak. Fia­tal barátaiknak szívesen be­szélnek a Nagy Honvédő Háború felszabadító jelle­géről, és azokról a nehézsé­gekről, amelyekkel népünk­nek is szembe kellett néznie. Egyebek között szólnak a munkások, katonák és hadi- tengerészek akaraterejéről, elszántságáról; a munkában és harcban tanúsított helyt­állásáról. (Penzanszkaja Pravda) ...""" """""" ................ Tu dományos innen­' ' ' ' , - ' ................................................. „...... ....................................................S—---- —------------—--------------------------------------------------------------------------------—------------­N apjaink repülőterei Napjaink repülőterei — elrendezésük szerint — négy csoportba oszthatóik. Vannak lineáris, móló, bolygós és szállító típusúak. Kezdetben a repülőtér egy hangárból állt, melynek egyik sarkában voltak az utasok, a gépek pe­dig az épület előtt álltak. A forgalom növekedésével az utasok számára már külön épületet emeltek, a gépek közvetlenül az elé gurultak. A következő lépésben az épületet úgy hosszabbították meg, hogy előtte több gép is elférjen. Ezt az elrende­zést nevezik lineáris repülő­térnek, amely kisebb for­galom esetén jól bevált. Eb­ből alakult ki a móló típusú repülőtér, melyen az épület­ből folyosók nyúlnak ki, s az utasok rajtuk át jutnak a gépek közvetlen közelébe. A fejlődés következő állo­mása a bolygós repülőtér. Az utasok egy központi épüle­ten, és onnan többnyire föld­alatti folyosókon át jutnak az egyes járatcsoportokhoz tartozó adminisztrációs épü­letekhez (ilyen például a pá­rizsi De Gaulle repülőtér, ahol a folyosókban mozgó­járdák szállítják az utaso­kat a „bolygókhz”). A leg­újabb a szállító típusú repü­lőtér, amely szintén a li­neárisból alakult ki. A repü­lőgépek azonban nem az utasellátó épületek előtt áll­nak meg, hanem jóval mesz- szebb, ahová az utasokat nagy buszok szállítják ki. A repülőtéri tapasztalat, valamint az utasok részéről érkező sok panasz azt mu­tatja, hogy — függetlenül a repülőtér típusától — nincs olyan nagy forgalmú légi­kikötő, amely az utasok szempontjából kielégítő len­ne. A repülőtérre való kiju­tás, a csomagkezelés, az ad­minisztráció, és végül az úti cél elérése azon felül, hogy fizikai és idegrendszeri terheléssel jár, rendszerint a tényleges repülési idő több­szörösét teszi ki. Egyelőre el­képzelés sincsen, hogyan le­hetne a gyors járatú gépek adta lehetőségeket az utas számára — az utazási időt csökkentve, és a kényelmet növelve — hasznosítani. Képünkön az egyik legmo­dernebb európai repülőtér, a frankfurti légikikötő móló típusú elrendezését láthatjuk madártávlatból. (KS) A tulipán története A liliomfélék családjába tartozó tulipánnemzetségnek eredetileg mintegy 50 faja is­mert. Neve a perzsa „toli- ban”-ból származik, amely­nek jelentése: turbán, s nyilvánvalóan a virág alak­jára utal. A kecses virág va­lószínűleg ázsiai eredetű, a sztyeppéken volt az őshazá­ja. Onnan a perzsák és a tö­rökök útján került Közép- Európába, majd még nyuga­tabbra, Németalföldre 1557- ben jutott el a tulipán, ahol csakhamar annyira megked­velték, hogy termesztése rendkívül intenzívvé vált. A krónika szerint a hollandok 1629-ben már ezer fajtáját ismerték és termesztették. Hollandia lett a tulipán új hazája. Botanikai szempont­ból is nagyon érdekes a je­lenség, ugyanis a tulipán rendkívüli alkalmazkodóké­pességéről tanúskodik. A sztyeppek száraz éghajlata után nagyon otthonosan érez­te magát a hollandok tenger- melléki, csapadékban bővel­kedő földjén is. A tulipánok alapvető pa­lettáját a következő színek alkotják: fehér, sárga, na­rancssárga, rózsaszín, piros és fekete-piros. E színek kombinációjával jönnek létre az új színek és a különféle minták. A változatosságot a virág alakjának és nagysá­gának különbözőségei is nö­velik; lehetnek teljesek, si­mák, fodrosak stb. A tulipánt a hagymáról szaporítják. Csak a nemesítés, az elsőd­leges nemesítés alkalmával szaporítják magról, ami meglehetősen hosszú ideig tart: hét év is eltelik, mire a magból a növény kivirág­zik. Hollandiát egyelőre még egyetlen országnak sem si­került megelőznie a tulipán- termesztésben. Egy kooperá­ciós megállapodás értelmé­ben hazánkban is foglalkoz­nak a holland tulipánhagy­mák szaporításával. Képünkön: egy e célra lé­tesített szabadföldi kerté­szet életébe pillanthatunk be a virágzás időpontjában. (KS) MESTERSÉGES szívinfarktus Kísérleti állatokban mestersé­gesen kiválthatók bizonyos szív- ér-megbetegedések olyan műszer segítségével, amely az egyik szívkoszorúeret változó mérték­ben szűkíti. Ilyen érszűkítők be­ültetését mutatta be egy szovjet professzor, a tbiliszi klinikai és kísérleti terápiás intézet igazga­tója. Ezzel a beavatkozással egészséges kísérleti állatokban a szívműködés annyira megzavar­ható, hogy az ember betegségé­hez hasonló tünetek lépnek fel. Ebben a kísérleti állapotban a szív vérellátásának javítására és működésben zavarainak meg­szüntetésére szolgáló gyógysze­rek hatását lehet vizsgálni, olyan feltételek mellett, amelyek mesz- szemenően hasonlítanak az em- berorvostan feltételeihez. Eddig az érszűkítöt csak kutyákban al­kalmazták. Elképzelhető a ké­szülékek sertésekbe való beül­tetése is Ez azért lenne hasz­nos, mert a sertések szivkoszo- rűér-ellátása még jobban hason­lít az emberéhez. KOVASAVAS TAKARMÁNY A borjúnevelésben gyorsan ter­jed az űgynevezet feljavított so­vány tej (tejpor) alkalmazása, amelynek kicentrifugált nemes zsírtartalmát (a tejszínt) ol­csóbb növényi vagy állati zsi­radékkal pótolják. A lefölözött sovány tejpor azonban csak ke­vés zsírt képes felszívni, cso­mósodik és vízben rosszul oldó­dik. Egy újfajta, kovasav (szi- licium-dioxid) tartalmú anyag a tejpor zsírfelvevő-képességét nagymértékben megnöveli. A takarmány a szükséges zsírtar­talom felszívása után is laza, porszerű marad. Az 1-2 száza­léknyi mennyiségben hozzáadott aktív kovasav egyben a tárol­hatóságot is javítja. A halgazdaságok takarmányo­zási gondjain is segít az új ter­mék. A halakat a vízfelületre szórt takarmánnyal táplálják, de annak egy része gyorsan le­süllyed, és a halak számára el­vész. Egy-két százalék kovasav hozzáadása esetén a táplálék sokkal tovább úszik a felületen, és csak lassan süllyed le, így a hasznosítás lényegesen ked­vezőbb. „FEL/A KEZEKKEL!” Nyugat-Németországban a bank­rablások és egyéb erőszakos bűncselekmények megakadályo­zására egy fürthi cég újszerű riasztó-adót szerkesztett. Az adó cigarettadoboz nagyságú, és a felsőkaron kell viselni. Ha például egy bankpénztáros felszólításra feltartja a karjait, akkor a készülék 10 milliWattos teljesítménnyel néhányszor 10 méter távolságra jelzéseket ad, amelyeket egy megfelelő vevő- felfog. A vevő meghatározott impulzusokkal riasztócsengőt működtet, vagy fényjelzést vált ki A parányi adóba szerelt öt­letes berendezés megakadályoz^ za, hogy minden karmozdulatra riasztás következzék be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents