Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-16 / 63. szám
1983. március 16.» szerda Szomszédolás »»X« MuKiHtaiTaagiTHi DÉLUABYAR0RS7ÁB Fiatalok, diplomások. A ■ KISZ szegedi városi bizottsága az elmúlt héten olyan programot szervezett, melyen pályakezdő értelmiségi fiatalokkal találkozott a városi pártbizottság titkára és a városi tanács elnöke. A tudását alkotó módon haszno-. sító emberekre nagy szüksége van a gazdaság minden ágazatának. Hol a helyük, milyen feltételeket biztosít a társadalom számúkra, hogy minél hamarabb, minél gyorsabban helyt tudjanak állni szakmájukban és közéleti emberként? E kérdésekre keresték a választ a találkozón. Jó tanácsok minden meny- nyiségben. Hamar népszerű lett Szeged legújabb intézménye, a munkaügyi információs és szolgáltató iroda. Hagyományos' feladata a munkaközvetítés, de a legnépszerűbbek a munkaerőátcsoportosítással összefüggő szolgáltatások. A nyitás után a nyári hónapokban 600-an is megfordultak az új intézményben, az idén januárban pedig megduplázódott a látogatók száma. Időről időre bővül a szolgáltatások köre, hiszen a munkajogi pálya- korrekciós tanácsadás mellett a dolgozók át- és továbbképzése, a felnőtt szakmunkásképzés segítése is feladatuk közé tartozik. Hulladékgyűjtés — jégpályáért. A HNF Országos Titkársága az egész országra kiterjedő társadalmi gyűjtőakciót hirdetett az idén. A nagy városok közül elsőként Szegeden rendezik meg a hulladékgyűjtést, _ melynek célja a háztartásokban fölhalmozódott hasznosítható, a vállalatoknál, szövetkezetekben, intézményeknél összegyűjtött nem termelési jellegű hulladékok szelektív gyűjtése. A népgazdasági előnyök mellett ezzel mérséklődik a környezet szeny- nyezettsége, a bevételből pedig a szegediek régi vágya, a műjégpálya kerül közelebb megvalósulásához. viiAc nouiif/AiicríSOijirui ■NflPLB Csökmői hétköznapok. Ha a Szeged—Debrecen főútvonalon gépkocsival áthaladunk a 2700 lakosú Csök- mőn, a falu út menti településnek tűnik. A kocsi ablakából nézve olyan a község, mintha csak egy utcából állna. Csökmő Debrecenhez 70, Berettyóújfaluhoz 30 kilométerre van. Vasútállomása nincs, tipikus megye széli település: ha a falut elhagyjuk, szinte már Békésben járunk. Milyen is ma Csökmő? Ide, a községbe kalauzolja el az újságíró az olvasót! Magántaxik ostorantennával. Debrecenben ma a nap minden órájában könnyebb taxit kapni, mint akár egy évvel ezelőtt, s mondhatjuk, ez a magántaxi „létének” köszönhető. A Volán 54 kocsija mellett legálisan 68 magánautós rója az utat. A cikk egy olyan közösséget mutat be, melynek munkáját a hamar népszerűvé vált CB-készülék segíti. Tizenhatezer kilométer cső a műanyaggyárból. A Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalat debreceni gyára az elmúlt évben egymilliárd 260 millió forint termelési értéket állított elő. Ebben az évben 16 ezer kilométer hosszú, különböző csövet gyártanak, amely megfelel a London—Vlagyivosztok távolságnak. Tőkés exportra műanyagpor-keveréket is készítenek. Naponta 100 teherautó áru hagyja el a gyárat, és még ma is 30-féle közszükségleti cikk készül az üzemben. Z—SZOLNOK MEGYEI vilao pnoLfttiuuMviswJErBü. Néplap . A MEGYEI PARTBgQTTSAG ES A MEGYEI TWACS LAPJA A megye főiskolásai találkoznak. Immár hagyomány- nyá válik, hogy Szolnokon minden év márciusában megrendezik a megye főiskolásainak találkozóját azzal a szándékkal, hogy a Jászberényben, Mezőtúron és Szolnokon tanuló fiatalok szélesítsék politikai látókörüket, élhessenek jogaikkal, s megismerjék a „társ főiskolák” életét, gondját. Ebben az évben a Marx-cente- nárium jegyében kerül lebonyolításra az eseménysorozat, mely az elmúlt hét végén kezdődött. Lovasiskola a város peremén. A szolnoki Széchenyi- lakótelepen járva, a betonúiról lekanyarodva romantikus, nádtetős épület emelkedik: az lovarda, „összehasonlíthatatlanul jobbak a körülmények itt, mondja Magas Gábor, a lovasiskola igazgatója. Huszonnégy férőhelyes istállóban, 19 lovunk van. Hét vállalat, tsz vett részt az építkezésben, és rengeteg társadalmi ösz- szefogás, áldozat húzódik mögötte. Márciusban pedig megalakítjuk a Szolnoki Lovasklubot is.” Görög—római ízek Mezőtúron. Görög motívumokkal díszített terem, stílusos zene, az asztalokon gyertyafény, sajátos hangulat... A budapesti Hilton Szálló szakácsai, ínyencfalatokat készítettek, a görög—római konyha különlegességeit a mezőtúri ÁFÉSZ Diófa éttermében, az elmúlt hónap végén. VUa IWIMII1, ■MUHI _ ~ — hírlap Egy jó hírbe hozott szövetkezet. Nehéz idők járnak az autójavító vállalatokra, szövetkezetekre. Ilyen körülmények között, ha egy járműjavító szövetkezetről jókat hallunk, érdemes utánanézni, hogyan dolgoznak, A Szegedi Gépjárműjavító Ipari Szövetkezet Csongrá- don szervizüzemet tart fenn. A munkáról és azokról az elvekről, amely szerint • a szerelő- és alkalmazott gárdát verbuválták, Nádai Ferenc üzemvezető a következőket mondta: „Az 1969. óta működő kisüzem 6 szerelővel kezdett munkához. Azóta évről évre nagy gonddal válogatnak a jelentkezőkből. Emellett törődnek azzal is, hogy megérje jól dolgozni, és előzékenyen bánni a kuncsaftokkal.” Faipari termékek Csong- rádról. A szegedi Nívó Ipari Szövetkezet csongrádi részlegét egy keskeny kis utcában, családi házak sorában találjuk meg. Az itt dolgozó 23 tagú kis kollektíva fajátékokat és faipari termékek különböző méretű, nagyságú és alakú elemeit készíti el, amelyet összeszerelésük után a hazai és tőkés piacon értékesít a szövetkezet. Az aranykoszorús szocialista brigád a napi teendők elvégzésén túl gyermekközösségeket és intézményeket is patronál. Választékbővítés — áruházi cserével. Az elmúlt évihez hasonlóan 1,2 milliárd forint értékű áru forgalmazására készül ebben az évben a Komplett Ruházati Vállalat. Az írás azt mutatja be, milyen újdonságokkal hívja fel magára a figyelmet a vállalat, a Szeged Nagyáruház, valamint a •.HÓD-Áruház mellett 43 boltjában vajon milyen kereskedelmi fogásokkal igyekszik elérni, hogy ne csökkenjen az áruellátás színvonala, milyen beszerzési és értékesítési politikát valósít meg. összeállította: B. Á. II szakmára születni kell Csak beszélgetnek, játszanak... Pszichológiai foglalkozás gyerekeknek A mindennapos rohanás, olykor a zaklatott családi környezet, a lakótelepi életforma nem kedvez a gyermekek harmonikus érzelmi, értelmi fejlődésének. A kicsik érzékenysége a káros környezeti hatásokra fokozottabb a felnőttekénél. Következményei : a tanulmányi eredmény romlása, az iskolai, otthoni magatartási problémák és közösségi beilleszkedési gondok. A szülők többnyire nem tudják ilyenkor, mit tehetnek gyermekükért, milyen bánásmód szükséges a túl érzékenyek neveléséhez. A sokasodó gondokat már régen felismerték a pszichológusok, és keresik a megfelelő formákat, módszereket az ilyen gyermekkel való foglalkozáshoz. Az országban azonban még kevés helyen léptek túl úgy az elméleti töprengésen, mint Gyulán, ahol a városi egészségügyi osztály kezdeményezésére kiscsoportos foglalkozásokat szerveztek kis iskolások részére. Februárban néhány szülő a városi főorvos aláírásával kapott levelet. Arra kérték őket, biztosítsák gyermekük részvételét a kiscsoport foglalkozásain. A kedd és szerda délutánokon egy-másfél órán át találkozik a gyermekekkel dr. Gácsér Magdolna pszichiáter, valamint Bartha Zoltánná és Diricziné Kertész Rózsa gyermekszakgon- dozó-nő. — Munkánk lényege a megelőzés — magyarázza a pszichiáter. — Azért dolgozunk, foglalkozunk egyelőre még csak a 6—10 évesekkel, hogy jelenlegi gondjaikból ne alakuljon ki nagyobb baj, idegesség, fokozott túlérzékenység. A pedagógusok választották ki és javasolták a gyerekeket, és a szülők megértésével is találkoztunk. Március elejétől ismerkedünk, úgyhogy nagy tapasztalatokról még nem számolhatunk be. A foglalkozások tervezetét 15 alkalomra állítottuk össze. A gyerekeknek olyan tevékenységi formákat javasolunk, amelyekben levezethetik fölösleges energiáikat. Rajzolunk, beszélgetünk, zenét hallgatunk, bábot készítünk. Mindig az egyéni beszélgetések során derül ki, melyik kicsinek, mi a gondja, hogyan segíthetünk. Idővel jó lenne több gyereket bevonni a csoportmunkába és korban is változatosabb közösségeket összehozni. Közben a rajzasztalhoz telepednek a gyerekek, előkerülnek a filctollkészletek. Ma mit rajzoljunk? — kérdezi Magdi néni. — Anyukánknak és a „tanár néniknek” nőnapi virágot — válaszolják a gyerekek. Kúszik a filc az íves papíron, formálódnak a szívek, virágok, s közben a rajzolók szája egyetlen percre sem áll be. Mesélnek: arról, hogy költözni készülnek, valaki rosszul felelt az osztályban, anya megszidta öcsit — s ha munkájukat értékelik a gondozónők, mohó szemmel lesik a dicséretet. Ezen a foglalkozáson láthatóan jól érzik ma- gukat. Bede Zsóka Szerény, áldozatkész és kellő munkabírású ember hírében áll Gál Gyula, a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ ruházati szakmai ügyvezetője. Az előnyös szellemi, lelki tulajdonságok mellett valószínű, jó egészségi állapotának is köszönheti, hogy a munkahelyi teendők elvégzése után mindig volt elég ereje, energiája arra, hogy a közélet megannyi területén is aktív szerepet vállaljon. Feltételezhető, nem sokan mondhatják el magukról, hogy egyszer sem voltak táppénzen az elmúlt több mint 3 évtized alatt. A paraszti családból származó fiú az általános iskola elvégzése után kereskedőtanuló lett 1949-ben. Felszabadult, és eladósegédként helyezkedett el az akkori földművesszövetkezetben, majd 27 hónapi katonai szolgálat következett. Tizenhat éven keresztül ő volt a szeghalmi cipőbolt vezetője, és 1977-ben nevezték ki az ÁFÉSZ-nél szakmai ügyvezetőnek. Közben különböző tanfolyamokra járt, s emellett — 1952- től kezdve — becsületesen látja el teendőit a szakszervezet vezetőségében. Előbb gazdasági vonalon dolgozott, most pedig a sport- és klubfelelős tisztjét tölti be. A kereskedelmi csoporton belül 1958-ban választották meg NEB-taggá, a vezetők is ifo'ekeztek megadni minden segítséget. Ugyanakkor az erkölcsi elismerés sem maradt el. Különben ő a szakmaközi bizottság számvizsgáló testületének elnöke, az MHSZ- nél pedig 1980-tól a lövészet vezetője. Gál Gyula eddig 5 alkalommal lett kiváló dolgozó és megkapta a 25 éves törzs- gárdatagságért járó aranygyűrűt. Mint volt DISZ-titkár, a mainál sokkal mozgalmasabbnak, öntevékenyebbnek látta az ifjúság akkori életét. Lelkesen szervezte a többiekkel együtt a felvonulásokat, szemináriumokat és az egyéb rendezvényeket, s a színjátszó csoport megalakításában is közreműködött. A társadalmi megbízatások természetesen nem választhatók el a szövetkezeti élettől. Hiszen az önként vállalt feladatok jelentős hányada szorosan összefügg mindennapi tevékenységével. így több szempontot figyelembe véve, nyilvánított véleményt a jelenlegi helyzetről. Szerinte a kereskedelmi hálózat Gál Gyula, a szeghalmi ÁFÉSZ ügyvezetője 25 éve vesz részt NEB-vizsgálatok- ban — beleértve Bucsát, Körös- ladányt és Füzesgyarmatot is — kellő korszerűsítés után érte el a közepes szintet. Noha az ÁFÉSZ vezetői arra törekedtek, hogy lehetőleg mindenütt kedvezőek legyenek a feltételek, ám a kifogástalan áruellátás egyre nehezebb. A tapasztalatok is bizonyítják, hogy a vevő nem mindig kapja meg azt az árut, amelyet szeretne. A választék bővítése céljából a szövetkezet azon van, hogy a hiányzó cikkféleségeket megyén kívül szerezze be. Amikor a szülőföld vonzása került szóba, az ügyvezető a következőképpen fogalmazott: „Sosem vágytam el innen, itt születtem, és itt ismertem meg a szakma szépségét is.. Szerinte a kereskedőkkel szemben régebben magasabbak voltak a követelmények. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a rátermettségre a fiatalok kiválasztásakor, továbbá a kiszolgálás kulturáltságára. A vevők ma is igénylik a közvetlen, emberi kapcsolatot az eladókkal, akik közül jó néhányan valóban ügyesek, előzékenyek, és nincsenek híján a szükséges ismereteknek. Gál Gyula ma is vallja: a szakmára születni kell. A kereskedői pálya teljesen elnőiesedett, ami sok esetben megnehezíti a szervezést. Ám ha a humán oldalát nézzük a dolognak, mégis meg lehet oldani a problémákat. Kép, szöveg: Bukovinszky István Rajzolás közben szívesen mesélnek magukról a gyerekek Fotó: Gál Edit A szocialista életmód, a gazdaság fejlettsége és az életszínvonal A társadalmak belső viszonyait visszatükröző legtöbb fogalomhoz hasonlóan az életmód fogalma is történetileg meghatározott, azaz függ attól, hogy egy adott társadalom milyen fejlettségi szinten áll. A társadalom létének és fejlődésének alapjait az anyagi javak termelése teremti meg. A marxizmusnak ebből az alapvető tételéből következik, hogy a szocialista életmód kialakulását, változását is lényegében a szocialista társadalmi viszonyok — kiemelten a szocialista termelési viszonyok — között folyó termelés határozza meg. A szocialista életmód nem elvont kategória, hangsúlyozni kell fogyasztási jellegét is. Társadalmunk gazdasági célja az, hogy biztosítsa az anyagi javak és szolgáltatások, valamint a nem anyagi jellegű fogyasztói szolgáltatások bővülését, és mennyiségi gyarapodásuk mellett minőségi javulásukat is. Ezek a célok mind a szocialista életmóddal járó fogyasztást hivatottak biztosítani a munkások, parasztok vagy értelmiségiek számára. A szocialista életmód alakulása szorosan összefügg a gazdasági növekedéssel is, ami nemcsak a termelés vagy a szolgáltatások meny- nyiségi növekedését jelenti, hanem a kínálat szerkezetének korszerűsödését is. A gazdasági növekedés eredményességét legátfo- góbban a nemzeti jövedelemmel mérhetjük. Természetes dolog, hogy a szocialista társadalom számára, a szocialista életmód kiteljesedése szempontjából is a gyors gazdasági növekedés, a nemzeti jövedelem gyors emelkedése az előnyösebb. Ekkor ugyanis a nemzeti jövedelem összetevői, a felhalmozási és a fogyasztási alap is gyorsan bővül, ami lehetővé teszi, hogy az életszínvonal emelkedése és az életmód szocialista elemeinek kibontakozása fokozottabban valósuljanak meg. A szocialista életmód szempontjából azonban a nemzeti jövedelem gyors növekedési üteme nem abszolutizálható. Egy gazdaság fejlettségével szorosan összefügg a társadalmilag szükséges nem anyagi szolgáltatások színvonala, de ezen túlmenően a gazdasági irányítás, valamint a demokratikus fórumok működési mechanizmusainak formái is. A nem anyagi szolgáltatásokon elsősorban az oktatás, a közművelődés, az egészségügy értendő. Az oktatás, a kultúra, az egészségügy területén dolgozók munkája csak áttételesen jelenik meg a nemzeti jövedelemben. E tevékenységek jelentősége azonban a gazdasági fejlettség szintjének emelkedésével, a fejlett szocialista társadalom és életmód kibontakozásával fokozódik. ' A társadalmi élet e területeinek fontosságát azért is kell külön hangsúlyozni, mert igaz ugyan, hogy Magyarországon a nemzeti jövedelem 1980-ban az 1950. évinek 4,76-szorosa volt, az ötévenként számított évi átlagos növekedési ütem azonban az 1966 és 1970 között megvalósult 6,8%-os maximumot követően csökkenő tendenciát mutat. így pl. az 1971— 1975-ös időszakban 6,3%, míg 1976-tól 1980-ig évi átlagban 3,2% volt. Várható, hogy a jelenleg folyó ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedési üteme tovább csökken. Ilyen körülmények között a szocialista életmód gazdasági hátterének biztosítása, az életszínvonal emelése jelentős nehézségekbe ütközik. Látva a nehézséget az MSZMP 1980-ban fogalmazta meg az életszínvonal megőrzésének * programját. Népgazdaságunk egyensúlyi, a külső gazdasági környezet megváltozása következtében előállt problémái nem teszik lehetővé a korábban megszokott mértékű életszínvonal-emelést. Az azóta eltelt időszakban a külső feltételek nem javultak, gazdasági erőfeszítéseink eredményeként azonban külkereskedelmi mérlegünk javuló tendenciát mutat. Ennek ellenére az életszínvonal mutatóinak növekedése és szintje 1981-ben és 1982-ben meghaladta a gazdaságilag indokoltat. A reáljövedelem és a fogyasztás mutatói 1983-ban ezért nem nőhetnek. A társadalom nagy többsége számára egy kisebb mértékű, átmeneti reáljövedelem-csökkenés általában elfogadható, a tervek szerint ez azonban nem mehet az 1980-as szint alá. 1983-ban a lakosság fogyasztása az 1982. évi színvonalhoz viszonyítva 0,5—1%-kal fog mérséklődni. A fogyasztás és a lakosság egy személyre jutó reáljövedelme így haladja meg, illetve éri el az 1980. évi színvonalat, a reálbér azonban nem éri el azt.
