Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-15 / 62. szám

NÉPÚJSÁG 1983. március 15., kedd II legjobb gépjárművezető és gyalogos Az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács titkársága, a SZOT Munkavédelmi Tu­dományos Kutató Intézet, a KISZ KB Ifjúmunkás Taná­csa, az Autóközlekedési Tan­intézet közösen hirdet vetél­kedőt. Minden gyalogos és gépjárművezető rajthoz áll­hat, ha az Autó-Motor vagy a Magyar Ifjúság, illetve a Pajtás című lapban megje­lent tesztkérdéseket megfejti és válaszát beküldi a lapok­ban megjelölt címre, április 25-ig. A felmenő rendszerű versenyben május, június hónapban kerülnek megren­dezésre a megyei döntők, s szeptemberben mérhetik ösz- sze tudásukat területi döntő­kön a megyék legjobbjai. Októberben országos döntőt rendeznek 11 kategóriában, ahol a legjobbak oklevelet és a legeredményesebb gépjár­művezető fődíjat, személy- gépkocsit nyer. A helyezet­tek a fődíjon kívül 500 ezer forint értékű vásárlási utal­ványt nyernek, és a legered­ményesebben célba érő úttö­rő 1984-ben Zánkán táboroz­hat. A Csepel Autógyár 3 ezer forintos különdíjat tű­zött ki, s a megyei KBT-k is jutalmazzák a legjobbakat. Erdőtüzek a megyében Március 14ién kilenc tűz­esetről kaptak jelentést a Békés megyei tűzoltóegysé­gek. Közülük kettő komoly kárt okozott a természetben. A békéscsabai tűzoltó-pa­rancsnokság vizsgálja a Me- zőberény mályvási területen keletkezett tűz okát, amit egy eldobott, égő gyufa oko­zott. Ugyancsak tegnap, a 47-es számú főút mellett, a 105-ös kilométerszelvénynél fél 1 tájban észlelték a tü­zet, ahol egy 30 méter szé­les erdősávon az avar égett. A helyszínre érkezett tűzol­tók a meggyűlt területtől 20 centiméterre találtak egy el­lobbant gyufásdobozt. Elol­tották a mintegy ezer négy­zetméterre kiterjedő tüzet, amelyből 700 négyzetméter­nyi avar fogott tüzet. A fák a tavaszi nedves állapot mi­att szerencsére nem gyullad­tak meg. 105-ös kilométerszelvény melletti színhely Fotó: Gyebrovszki Mihály 0 Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. MÁRCIUS 15-TÖL Devizanem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák Schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel USA dollár vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban 6031,04 6037,08 6043,12 3499,35 3502,85 3506,35 85,13 85,22 85,31 464,54 465,00 465,47 741,79 742,53 743,27 582,45 583,03 583,61 1516,64 1518,16 1519,68 168,51 . 168,68 168,85 3273,12 3276,40 3279,68 13686,61 13700,31 13714,01 558,57 559,13 559,69 1676,95 1678,63 1680,31 28,16 28,19 28,22 238,68 238,92 239,16 42,76 42,80 42,84 30,35 30,38 30,41 1943,36 1945,31 1947,26 539,90 540,44 540,98 2597,40 2600,00 2602,60 4013,05 4017,07 4021,09 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek meg­felelően vannak érvényben. VALUTÁ (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. MÁRCIUS 15-TÖL vételi eladási árf. 100 egys. Pénznem forintban Angol font 5855,97 6218,19 Ausztrál dollár 3397,76 „ 3607,94 Belga frank 82,66 87,78 Dán korona 451,05 478,95 Finn márka (a) 720,25 764,81 Francia frank v 565,54 600,52 Görög drachma (b) 44,78 47,56 Holland forint 1472,62 1563,70 Japán yen (1000) 163,62 v 173,74 Jugoszláv dinár (a) 50,67 53,81 Kanadai dollár 3178,11 3374,69 Kuvaiti dinár 13289,30 14111,32 Norvég korona 542,36 575,90 NSZK márka 1628,27 1728,99 Olasz líra (1000) 27,34 29,04 Osztrák Schilling 231,75 246,09 Portugál escudo 41,52 44,08 Spanyol peseta 29,47 31,29 Svájci frank 1886,95 2003,67 Svéd korona (a) 524,23 556,65 USA dollár 3896,56 4137,58 (a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet, 100-as. (b) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet, 500-as. Marx-emlékkiállítás nyílt a Budavári Palotában Marx halálának 100. év­fordulóján tegnap emlékki­állítás nyílt a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeum bu­davári épületében. A Marx életútját, munkásságát, esz­méink világtörténelmi ha­tását dokumentáló kiállí­tást az MSZMP KB Párttör­téneti Intézete, a Kossuth Könyvkiadó és a bélyegmú­zeum a Munkásmozgalmi Múzeummal közösen ren­dezte. Az emlékkiállítást Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos,' közoktatási és kulturális osztályának vezetője nyitot­ta meg. Beszédében a többi kö­zött szólt a kiállítás magyar vonatkozású dokumentu­mairól, kiemelve, hogy ezek az emlékek is bizo­nyítják: Marx figyelemmel kísérte a magyarországi eseményeket. A párizsi mun­kások 1848 júniusi veresége után Magyarországot az eu­rópai forradalom élharcosá­nak tekintette, s Kossuthot a nagy francia forradalom vezéreihez hasonlította. Marx művei itt mint ki­állítási tárgyak vannak je­len, de magyar nyelvre való lefordításuk, kinyomtatá­suk, legális és illegális ter­jesztésük, elmélyült tanul­mányozásuk és propagan- disztikus feldolgozásuk a magyar munkásmozgalom történetének része — mon­dotta a továbbiakban. A könyvekben megtestesült életművet vizsgálva joggal kérdezhetjük: hogyan él, miként hat napjainkban Marx szelleme? A marxiz­mus ellenségei nem győzik hangoztatni, hogy a marxista élmélet, amely a XIX. szá­zad terméke, nem nyújthat már semmit változó vilá­gunknak. Csakhogy azok, akik a marxizmust meghala­dott elméletnek minősítik, megfeledkeznek arról, hogy van egy XX.' századi marxiz­mus: a leninizmus; szem elől tévesztik, hogy a mar­xizmus nem lejárt elmélet; belső igénye és lényegi ten­denciája a megújulás — természetesen saját elméle­ti alapjain és saját módsze­reinek bázisán. Az a kérdés, hogy meg­tart ja-e életerejét és jelen­tőségét a marxizmus—leni­nizmus korunkban, nem el­vont kérdés. Nem csupán el­méleti viták folynak körü­lötte, hanem közvetlen kap­csolatban van a munkás- mozgalom, a kommunista mozgalom és a nemzeti fel­szabadító mozgalom gyakor­latával, e mozgalmak idő­szerű kérdéseinek megoldá­sával, a munkásosztály, a dolgozók érdekeinek védel­mével, a békéért és a szo­cializmusért folyó harccal. Egyetlen burzsoá vagy kispolgári elmélet sem adott választ és nem tud választ adni napjaink égető és fon­tos kérdéseire. Csak a kom­munista testvérpártok által kollektíván fejlesztett és gaz­dagított marxista—leninista tanítás ad megalapozott, tu­dományos választ a kérdé­sekre. A Marx emlékének adózó kiállítás elsősorban az iro­dalmi hagyaték nagyszabású bemutatója. Művei között a két világháború között ille­gálisan terjesztett kiadvá­nyok is láthatók. Megtekint­hető a Tőke első kiadásának egyik példánya is, amely­nek belső oldalán Marx ke­ze írása olvasható. A köny­vet 1867. október 2-án Auguste Vermonel újság­írónak, a francia munkás- mozgalom kiemelkedő alak­jának dedikálta. Különleges emlék 1919-ből a fegyver- és gépgyár által kibocsátott szükségpénz: az első pénz a világon, amely Marx arcké­pével jelent meg. Ugyan­csak először a világon a Magyar Posta adott ki olyan bélyeget, amely Marxot áb­rázolja. A Magyar Tanács- köztársaság idején jelent meg az arcképsor. amelynek mintája eredeti fotó volt, így az eredménye grafikai bravúr: pontosan, hitelesen ábrázolja Marx Károlyt. Az emlékkiállítás ünnepé­lyes megnyitóján jelen vol­tak a szocialista országok magyarországi külképvise­leteinek vezető munkatársai. A fényképek, kiadványok, könyvek, képzőművészeti alkotások gazdag tárlata áp­rilis 6-ig látható a Munkás- mozgalmi Múzeumban. Kinőtték az inkubátort az ötös ikrek Kinőtték az inkubátort az ötös ikrek az Orvostovább­képző Intézet szülészeti kli­nikáján. Miként dr. Dobos Anna adjunktus az MTI munkatársának elmondta, mindegyik gyermek egészsé­ges, s egyikük kivételével testsúlyuk elérte, illetve meghaladta a két kilót. Szil­via 2,09 kilogramm, Melinda 2,35 kilogramm, Hajnalka 2,5 kilogramm, Sándor 1,90 kilogramm, Erika pedig 2 ki­logramm. Hétfőtől üvegfalú helyi­ségben gondozzák őket. Itt már ágyban fekszenek a cse­csemők, a levegő hőmérsék­leté alacsonyabb, mint az inkubátorban volt, mintegy 30 fok, ám — akár az inku­bátorokban — továbbra is csak pelenkát „viselnek”. Kétóránként 50 gramm anyatejjel és tápszerrel, na­ponta gyümölcslével táplál­ják őket. Vitaminokat és vas­készítményeket is kapnak. Ha továbbra is jól fejlőd­nek, előreláthatóan három hét múlva az érett újszülöt­teknek megfelelő klímájú szobába helyezik őket, azért, hogy hozzászokjanak az ott­honi életkörülményekhez. Az aklimatizálódás néhány na­pot vesz majd igénybe. Vár­hatóan egy hónap múlva mind az öt csecsemőt haza- vihetik a szülők. Tavaszi pillanatkép a körösladányi község parkjából Fotó: Gál Edit Forradalmi tavasz ’83 ozgalmi . naptárunk márciusi, áprilisi lapjaira immár ti­zennyolcadik alkalommal ír­juk be a Forradalmi Ifjú­sági Napok (FIN) történelmi évforduló dátumait: 1848. március 15-ét, 1919. március 21-ét, és 1945. április 4-ét. A megemlékezés mindig jó alkalom arra, hogy az ün­neplő ifjúságnak felidézze hazánk történelmének meg­határozó állomásait, vissza­tekintsen, jobban megismer­je a múltat, hogy eligazod­jon a jelenben, s bízzon jö­vőjében. A történelmi korok felidézése mindig is, módot adtak a hazafiasság, az in­ternacionalizmus mai tar­talmának megfogalmazására. Március 15-én, az 1948— 49-es szabadságharc évfor­dulóján országszerte meg­emlékezünk azokról. akik hazafias tetteikkel formálták a történelmet. Százharminc­öt évvel ezelőtt a haza ■ és haladás fogalma már egyet jelentett a forradalom vál­lalásával, a történelmi elő­relépés szükségességével. Egy fejlettebb rend megte­remtését, önálló nemzeti kultúra ápolását és fejlesz­tését igényelte a nép. Egy ország mozdult meg azon a tavaszon ... Több, mint fél évszázadot kellett várni az újabb for­radalmi tavaszra. 1919. március 21-én Magyarorszá­gon győzött a Tanácsköztár­saság. Nehéz körülmények között, nagyon súlyos múltat átvéve láttak munkához a kommunisták, megszületett az ideiglenes kormány, ■ ál­lamosították a nagyobb üze­meket és földbirtokokat, va­lamint az iskolákat. De az intervenciós csapatok miatt ismét fegyverbe kényszerült az ország. Határozott a For­radalmi Kormányzótanács: folytatják a harcot. Strom­feld Aurél csapataival Kas­sáig verte vissza a betola­kodókat. Ekkor is, mint oly sokszor történelmünk fo­lyamán, bizonyítottak a ha­ladó gondolkodású emberek, s köztük számos fiatal. A harmadik sorsdöntő ta­vaszunk 1945. április 4-e, ha­zánk felszabadulásának ün­nepe. Az a nap. amelytől számítva a szocialista közös­ség tagjaként többet tehe­tünk országunkért, és a vi­lágért. Az a kor, amelyben önmagunk világát formál­juk. alakítjuk. Ennek a fe­lelősségét csak az élheti át, csak az értheti meg, aki mindennapi tetteivel méri forradalmiságát. A mai fiatalok szülei át­élték e tavaszt, részesei vol­tak a történelmi fordulat­nak. ők tették meg az első lépéseket társadalmunk épí­tésekor, ők rakták le azo­kat az alapokat, amelyre biztonsággal építkezhetünk ma is. Tiszteletet érdemel­nek. Nem volt könnyű dol­guk 1945 első hónapjaiban. Az ország romokban hevert. Bizonyítani, cselekedni ma is kell. Ma is szükség van a tettekre, a kezdeményező­készségre, mert a mai nem­zedék csak így veheti ki ré­szét a fejlett szocializmus építéséből. Csak így járulha­tunk hozzá a haladás és a béke ügyéhez. A magyar if­júság forradalmi hagyomá­nyaink örököse és folytató­ja, ehhez méltóan él és dol­gozik. Feladataik meghatá­rozója a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség, amely követi a Magyar Szo­cialista Munkáspárt politi­káját, példamutatását. Ma a fiatalok a társadalmi, gaz­dasági célok elérését saját érdekeiknek tekintik, meg­valósításáért dolgoznak, ' ta­nulnak, hiszen ezt látják boldogulásuk forrásának. A társadalom számít az ifjú­ságra. Sok függ munkájuk­tól. hazaszeretetüktől. Természetes, hogy min­denkit, így a fiatalokat is nyugtalanítja a feszültsé­gektől terhes világ. Ahogy minden haladó gondolkodású ember, így a magyar fiata­lok is az enyhülés mellett állnak ki. Azért küzdenek, hogy a világban ne a szem­benállás, hanem az együtt­működés szelleme erősöd­jék. A különböző társadal­mi berendezkedésű országok békés egymás mellett élése, a kölcsönös és egyenlő biz­tonság minél alacsonyabb szintű fegyverkezés mellett valósuljon meg. Felemelik a szavukat a béke mellett. Nem ismerik, de nem is akarják megismerni a há­borút. A történelmi múlt kötelez az internacionliz- musra, s ezért egyre erőseb­ben hallatják szavukat, s követelik, hogy minden föld­részen, minden országban tartsák tiszteletben a békét, mint alapvető emberi jogot. últunk, három tava­szunk — amelyre minden esztendőben immár évek óta emlékezünk a Forradalmi Ifjúsági Na­pok idején — jövőt formáló múlt. Olyan múlt, amelyre joggal lehetünk büszkék. A mai Magyarorszá'gon élő nemzedékek szocialista tár­sadalmat építő programjával azonosulni tudnak a fiata­lok. S most, amikor tiszte­lettel emlékeznek történelmi tavaszainkra, egyben a jö­vőbe vetett hitükről is bi­zonyságot adnak. Ambrus Sándor Jogerős halálbüntetés a ceglédi gyermekgyilkosra Jogerőre emelt halálbün­tetésének kihirdetése után kegyelmet kért Nyiri Mi­hály, a ceglédi gyermekgyil­kos, akinek bűnpere tegnap fejeződött be a Legfelsőbb Bíróságon. A vádindítvánnyal egye­zően nyereségvágyból, aljas indokból és különös kegyet­lenséggel elkövetett ember­ölésnek minősítette a legma­gasabb bírói fórum büntető tanácsa is az 1982. december 28-án reggel Cegléden vég­rehajtott bűncselekményt, amelynek áldozatául esett egy kilencéves kisfiú. Két napig szenvedte a testi-lelki gyötrelmeket amiatt, hogy Nyiri őt elevenen megéget­te, de a kórházi ágyon még nyomra vezető vallomást tu­dott tenni. A tettes — aki egyébként 27 éves, többször volt már büntetve — pénz- szerzési szándékkal lopako­dott be abba az üresnek vélt Zrínyi utcai házba, ahol egyébként ismerős volt. Meg­lepetésére összetalálkozott az álmából felébredő gyermek­kel, s hogy jogtalan behato­lásának tanúját elnémítsa: ökölcsapásokkal leterítette, rádöntötte az olajkályhát, majd az ájult gyermeket le­locsolta egy kanna tüzelő­olajjal és meggyújtotta. Mi­vel pénzt alig talált, egyéb holmikat szedett össze, eze­ket eladta — az ellopott magnetofonon zenét hallga­tott —, és önfeledten italo­zott. Elfogása után bűnössé­gét ugyan elismerte, de az ölési szándékot a büntető el­járás során tagadta, arra hi­vatkozva, hogy „a gyerek rántotta magára a kályhát”. Ezt az igazságügyi szakértői vélemények kizárták, s azt is megállapították, hogy a cselekmény elkövetésekor Nyiri nem volt kóros vagy tudatzavaros elmeállapotban. A bíróság enyhítő körül­ményt nem talált. Súlyosbí­tó körülményként vette vi­szont figyelembe a külön- külön is szigorúbb megíté­léshez vezető tényezőket: a nyereségvágyat, tettének al­jas indokát, az elkövetés kü­lönös kegyetlenségét, a több­szörös visszaesést, s a mene­külést a más ügyben már kiszabott börtönbüntetés le­töltése elől. Nyiri ügye ilyen. Bűncselekményének súlyát tovább növelte, hogy véde­kezésre képtelen kisgyerme­ket ölt meg, mondhatni pá­ratlan brutalitással. Az elítélt védője három napon belül nyújtja be a kegyelmi kérvényt.

Next

/
Thumbnails
Contents