Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-04 / 29. szám
1983. február 4., péntek Nők az újkígyősi Aranykalász Tsz-ben Az újkígyősi Aranykalász Tsz-ben a női munkaerő foglalkoztatásának hagyományai vannak, mint azt Mucsi Andrásné, a nőbizottság vezetője mondotta. A téesz megalakulásától dolgoztak már itt nők, többségük besegítő családtagként. 1968-ban gyarapodott a taglétszám, 140 nő lépett a szövetkezetbe. A munkaterületük elsősorban a növénytermesztésben volt. A gépesítés fokozódásával csökkent a munkalehetőségük, ezért a téesz vezetői a foglalkoztatás biztosítására faipari üzemet alakítottak. Az üzem két épületben működik, présüzemi és fur- nírüzemi részleggel. A szövetkezet össztagságá- nak létszáma 1800, ebből 1000 a nyugdíjas. A nők létszáma megközelíti a 300-at, s ez a dolgozók 27 százaléka. A legtöbben, majdnem százan a faipari üzemben dolgoznak két műszakban, folyamatosan. A kisgyermekes anyák számára jó lehetőséget biztosít a kismamaműszak. Az állattenyésztő telepeken 30-an, a kertészetben és növénytermesztésben 70- en, a háztáji főágazatban ti- zenketten nők. Függetlenített munkakörben 55 nődolgozót tartanak számon. Gyesen 19 kismama van, de számuk évről évre csökken. A kismamák — 2-3 fő kivételével — a gyermekgondozás teljes időtartamát igénybe veszik. A fizikai dolgozók többsége ez idő alatt háztáji állattartással egészíti ki a jövedelmét. A függetlenített munka- körűek a gyes lejárta előtt visszamennek dolgozni. Kevés kismama, mindössze kettő tanult az utóbbi években otthonléte során. Kevés a szakmunkás Gond, hogy a dolgozó nők többségének nincs szakmája. A fizikai dolgozóknak mindössze 25 százaléka rendelkezik szak- vagy betanított munkás képzettséggel. Az alkalmazotti függetlenített munkakörben dolgozók 90 százalékának középiskolai végzettsége van, s felsőfokú képzettséggel a dolgozó nők 10 százaléka rendelkezik. A téesz vezetői, a nőbizottság arra törekszik, hogy minél több asszony és leány tanuljon a továbbképzéseken. 1980-ban 24 fős asszonybrigád tanult a palántanevelőzöldségtermesztő betanított munkás tanfolyamon, amelyet helyben szerveztek. A különböző oktatási intézmények tanfolyamai főként férfiaknak való szakmát biztosítottak, így ide nők nem jelentkeztek. Az esti, vagy levelező tagozaton továbbtanulók között is kevés a nő. Január végén betanított sertésgondozói tanfolyamot indítottak a gyomaendrődi szakmunkásképző iskola irányításával, a 27 jelentkező közül 7 a nő. A tanfolyamon még ebben az évben vizsgáznak. A nők folyamatos foglalkoztatását biztosítja a termelőszövetkezet, bár ez a kertészetben nehézségekbe ütközik. A téli hónapok során azok, akik dolgozni szeretnének, a faipari üzemben, vagy a Békéscsabai Hűtőháznál, ZÖLDÉRT-nél vállalnak munkát. Ide busszal szállítják a • dolgozókat. A nők többsége olyan munkaterületen dolgozik, ahol kevés férfi van, így az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megvalósítására nem sok az összehasonlítási lehetőség. A vezetésbe a megfelelően képzett és rátermett nőket bevonják. A négy legmagasabb vezetői beosztásban egy női vezető, közgazdasági elnökhelyettes munkakörben dolgozik. Egy agrárszakember nő gyermekgondozási szabadságát tölti, visszatérte után sertéstelep-vezetőként szeretnék alkalmazni. Középvezetői munkakörben többen dolgoznak. A téesz 25 tagú vezetőségéből négy a nő, s a különböző bizottságokban megfelelő arányban vannak jelen a nők. A bizottsági tagok felelősségteljesen és komolyan végzik munkájukat. A szocialista brigádokban 40 nődolgozó tevékenykedik. Munkahely és otthoni műszak Az évek folyamán sokat javítottak a nők munkahelyi és szociális körülményein. így például a kertészet új szociális épületében ebédlő, hideg-meleg vizes mosdó és öltöző van. Az állattenyésztő telepek szociális épületeinek ellátottsága is jó. A faipari üzemnél a régi épülethez alkalmazkodva alakították ki a szociális létesítményt, de itt még van javítani való. Az állattenyésztő telepekre és a kertészetbe autóbusszal szállítja a szövetkezet a nődolgozókat. Üzemi étkezést is biztosítanak számukra a helyi étterem segítségével. 1978-tól üzemorvos látja el a beteg téesztagokat a szövetkezet saját rendelőjében. A község óvodájában és bölcsődéjében, az iskola napközi otthonában helyet biztosítanak a tagok gyermekeinek. A nők otthoni műszakját megkönnyítő szolgáltatások a községben viszonylag jónak mondhatók. Nőtt az élel- miszeráru-választék, bár még mindig nem elég a mirelit termék. Van patyolat-felvevőhely, ÁFÉSZ háztartási és egyéb gépek, felszerelések kölcsönzőhelye, háztartási és villamossági gépjavító felvevőhely. Időszerű lenne a fodrászat bővítése és korszerűsítése. A nődolgozók nem kerülnek hátrányos helyzetbe akkor sem, amikor a téesz vezetői az anyagi és erkölcsi megbecsülést, a kitüntetést, a kül- és belföldi utazásokat, üdüléseket juttatják az arra érdemeseknek. Például 1981-ben nyolc férfi és két nő kapott kitüntetést, míg a következő évben 24 férfi és hat nő részesült valamilyen kitüntetésben. A téesz nőbizottsága minden évben szervez .3-4 napos országjáró körutat, ahová általában 44 nőt küldenek el. Az utazási irodák nőnapi kirándulásaira is mindig utaznak újkígyősi asszonyok. Nem rosszabb, mint az iparban A fizikai munkában dolgozó nők utánpótlása nem látszik biztosítottnak, pedig a valóság az, hogy az itt munkát vállalók nem járnak rosszabbul, mint az iparban. Kevés a jelentkező a kertészetbe és az állattenyésztésbe, s pár év múlva innen sokan nyugdíjba mennek. Az általános iskolából kevés lány vállalja az ilyen jellegű szakmunkásképző iskolában a tanulást. A termelőszövetkezet ösztöndíjjal támogatja a hozzájuk készülő fiatalokat. A szakmunkástanuló ösztöndíjasok tizenhatan vannak, de egy lány sincs közöttük. Az egyetemen, illetve főiskolán tanuló ösztöndíjasaik is férfiak. A pályairányítás , segítésére az iskolában a lányok részére is szerveznek a téeszt bemutató foglalkozásokat, a fiúk hasonló szakköre pedig már évek óta működik. A falun élő, termelőszövetkezetben dolgozó nők sajátságos helyzetben vannak. A családon belüli munka- megosztás még mindig nem ért el arra a szintre, hogy a munkából hazatérő anyának a gyermeken és a háztartáson kívül másra ne legyen gondja. A legtöbb esetben a háztájiban tartott állatok gondozása is a nőkre hárul. Ezért vállalják olyan kevesen a továbbtanulást, a társadalmi megbízatásokat is. A termelőszövetkezet vezetői már a párthatározatot megelőzően és azóta is arra törekedtek, hogy nődolgozóiknak állandó munkát, jó kereseti lehetőséget és munkahelyi körülményeket teremtsenek. Bede Zsóka A dombiratosi általános iskola udvarán műanyag fóliával bélelt jégpálya készült. A nevelők és a tanulók közös munkájára az időjárás egyelőre nem tette fel a koronát, csak víz úszkál még benne. A gyerekek bánatára eddig 0 fok alatt nemigen járt a hőmérő higanyszála Fotó: Fazekas László Változások a gyógyászati segédeszköz- ellátásban Alapvetően a lakosság érdekeit, a betegek igényeinek jobb, gyorsabb, színvonalasabb kielégítését szolgálják azok a jelentős változások, amelyeket a gyógyászati segédeszköz-ellátásban vezettek be az év elején. A változások lényegéről, az általuk elérendő célokról tájékozódtunk az’ Egészségügyi Minisztériumban dr. Simon Kis Gábornál, a vállalatfelügyeleti osztály vezetőjénél, aki elmondta: — Az új rendszerben bővült a kórházak és rendelő- intézetek kijelölt osztályainak, valamint a szakrendelések úgynevezett felírható- sági jogköre. Bizonyos gyógyászati segédeszközöket (például lúdtalpbetétet, gumiharisnyát stb.) körzeti és üzemi orvosok is felírhatnak — gyógyszertári kiszolgálással —, amennyiben a panaszos korábban már járt szakorvosnál, azaz ismételt rendelésről van szó. Bizonyos esetekben egyszeri megjelenés alkalmával több darabot írhat fel az orvos (például haskötők), s bővült az állampolgári jogon kiszolgáltatható rehabilitációs gyógyászati segédeszközök köre. A betegeket felesleges utazástól mentesíti, hogy a hallásjavító készülékek egy részét, valamint a hallókészülék-tartozékok közül az elemeket, akkumulátorokat, zsinórokat és gumidugókat a megyei audiológiai állomások szolgáltatják ki. ♦ Soron kívül ismételten rendelhető gyógyászati segédeszköz, ha az életkorral járó változás, vagy a beteg állapotában bekövetkezett változás azt szükségessé teszi. Üj, egységes vénymintákat vezetünk be, egyben megszüntettük a vényen felírt segédeszköz felülbírálási (pecsételési) gyakorlatát. A kórházból elbocsátott beteget a jövőben minden esetben el kell látni a szükséges gyógyászati segédeszközre jogosító vénynyel is. A rászorulók számára bizonyára örvendetes, hogy — a szervezeti változtatásokkal — ezentúl gyorsabban kapják meg az orvos által felírt segédeszközöket. Az eddigi — több, mint három évtizedes — gyakorlat az volt, hogy az orvos rendelvényét a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságán, illetve megyei igazgatóságain „jogo- síttatni” kellett. Ennek megtörténte után a társadalom- biztosítási igazgatóságok, illetve helyi kirendeltségeik, kihelyezett raktáraikból adták ki a felírt segédeszközt. Tagadhatatlan, hogy az országosan mintegy 140 kiszolgálóhely készletösszetételében voltak eltérések. ♦ A gyógyászati segédeszközellátásra most kijelölt vállalatoknak már van jártasságuk, vidéki hálózatukkal képesek színvonalasan megoldani és folyamatossá tenni az országos ellátást. Ügynevezett bázisvállalatok: a Fog- technikai Vállalat, a Gyógyászati Segédeszközök Gyára, az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat, A Gyógyáru-értékesítő Vállalat, az OFOTÉRT, az Állami Fodrászat és a 19 megyei gyógyszertári központ veszik át a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága és megyei igazgatóságainak feladatait. Ezzel megszűnt a „jogosítta- tás” gyakorlata, a beteg az orvostól közvetlenül a felírt segédeszközt gyártó vállalat helyi részlegéhez mehet, ahol vagy azonnal átveheti a cikket, vagy méret után készítik el. Közérdeklődésre tarthat számot, hogy a lakosság — az eddigi rendszernek megfelelően — az egyes termékek árának 15 százalékát téríti meg, az állam továbbra is 85 százalékkal járul hozzá minden gyógyászati segédeszköz megvásárlásához. Ez a térítési arány azonban nem mindig érvényesülhetett a fogtechnikai termékek körében. Az utóbbi években e területen jelentős választékiminőségi változás következett be, amelynek nyomán — különösen a rögzített fogpótlásoknál — a térítési díj többnyire meghaladta a megszokott 15 százalékos lakossági hozzájárulást, sőt az arany-aranyötvözet és porcelánmunkák esetében a beteg fizette a pótlás teljes költségét. Ezekhez á fogpótlási megoldásokhoz továbbra sem adnak támogatást. Viszont a mindenkire kiterjedő korszerűbb fogászati ellátásban ezentúl az állam minden termék árának felét kifizeti. Arányában pedig még többel; 75 százalékkal járul hozzá a nyugdíjasok teljes protézisének elkészítéséhez. ♦ A gyógyászati segédeszközök és rehabilitációs eszközök jelentős csoportjánál (például rokkantkocsik és egyedi, igény alapján készült eszközök) az eddigi 15-ről 10 százalékra csökkent a térítési díj mértéke, amely a legsúlyosabb esetekben, a művégtagra szorulóknál még ennél is kevesebb: mindösz- sze 6 százalék. Évente mintegy 75 ezer embert érint az ortopéd cipők új térítési díja, amelyek lényege az, hogy amíg az erősen deformált lábra készített cipőért továbbra is csaknem a teljes korábbi összeget kell fizetni, a másik lábra készített, illetve a nem súlyos lábtorzulásban szenvedők cipőinek térítési díját már a normál cipőárakhoz igazították. G. R. Mindenki a maga szemetét... Környezetvédelem. Mi minden juthat eszünkbe e szó hallatán? Többek között az is: szemét. Körülvesz bennünket... Velünk van, hiszen mi „termeljük”. Szőkébb körünkben nem tűrjük meg, de egy egész várost tekintve bizony hajlamosak vagyunk arra, hogy elhanyagoljuk a rend védelmét, e fontos tennivalót. (Gondoljunk csak a tökmagra, a papírzsebkendőre, a cigarettacsikkekre, meg azokra az emberekre, akik a kényelmesebb módot választják, s nem tesznek meg két lépést a hulladékgyűjtőig.) A szeméttel, illetve a szemétszállítással kapcsolatos a kertészeti és köztisztasági vállalat új szolgáltatása is. Erről beszél Rágyanszki János, a vállalat főmérnöke. — Ezzel az új tevékenységünkkel szemétszállítási szolgáltatásainkat kívánjuk bővíteni. Bevezetésekor az vezérelt minket, hogy minél szebbé tegyük a városképet, segítséget nyújtsunk a zavaró és egészségtelen szemét elszállításában. Békéscsabán több mint húsz illegális szemétlerakó van jelenleg is, és hiába a bírság, az emberek nem törődnek vele, hol hagyják a hulladékot. Mi a szemétnek mintegy 54 százalékát tudjuk elszállítani rendszeresen, így még mindig marad 46 százalék, amit valahogy el kellene tüntetni. És éppen ez új szolgáltatásunk lényege: szeretnénk elterjeszteni a nagykonténeres szállítást. Ezt elsősorban a lakosságért, a családi házban lakókért kívánjuk bevezetni, ahol a rendszeres szállítás nem megoldott. De közületek igénylését is elfogadjuk. Két hulladékkategóriában vezetjük be: a háztartási szemétnél és az építési törmeléknél. Az előbbit ötköbméteres, az utóbbit pedig három és fél köbméteres konténerrel szállítjuk. Természetesen egy házban nem gyűlik össze annyi hulladék, ami egy egész konténert megtöltene, de mi pontosan azt szeretnénk, ha többen — szomszédok, lakótársak összefognának, és így kérnék a segítségünket. — Miből áll ez a szolgáltatás? — Azoknak, akik bejelentik igényüket, este egy konténert leteszünk a megjelölt helyre. A szemetet pedig reggel elvisszük a központi városi szeméttelepre, ahol ártalmatlanítjuk, közömbösítjük. Ugyanígy szállítjuk el az építési hulladékot is, nemcsak az építkezőktől, hanem a közületek- től, az IKV-tól, a lakásszövetkezettől is. Természetesen a megrendelőknek gondoskodniuk kell a megfelelő helyről. — Hogyan lehet az igényeket bejelenteni? — A legjobb, ha személyesen keresik meg a vállalat köztisztasági osztályát, és itt mondják meg azt is, hogy körülbelül mennyi szemétet kell elhordani. Mi pedig az igények alapján ütemezzük a szállítást. Jelenleg mintegy 30 köbmétert tudunk elvinni naponta. Konténerhasználati díjat nem számítunk fel, csak az árhatóság által jóváhagyott szemétszállítási díjat, ami 420 forint konténerenként. és mindkét fajtára vonatkozik. Ezzel a lakosságnak teszünk engedményt, hiszen, ha mondjuk valaki építkezik, és a töremléket illegális szemétlerakó helyre viszi, megbüntetik, fizetnie kell, ha pedig nem kér a tanácsnál helyfoglalást, és az utcán tárolja azt, akkor is ugyanígy jár. Amennyiben hozzánk fordul, mindez a mi felelősségünk lesz. — Milyen gondokat jelent ez az új szolgáltatás? — A feltételek adottak — veszi át a szót Fülöp László, a köztisztasági osztály vezetője —, hiszen enélkül nem is fogtunk \talna bele. Szükség lesz persze a jobb szervezésre is, hogy mindig legyen ember, gép a szemét szállítására. Mindezt úgy szeretnénk megoldani, hogy minél hatékonyabb legyen a gépek és konténerek kihasználtsága. A különböző fórumokon, tanácsüléseken, lakóbizottsági összejöveteleken tájékoztatjuk a lakosságot az új szolgáltatásunkról, de sokat jelentene a közületek segítsége is. — Mikor vezetik be? — Március 1-vel szeretnénk elindítani. Ez az első ilyen szolgáltatás a megyében, igaz egyelőre csak a megyeszékhelyen. Ha sikerül elfogadtatni, az esetleges nagyobb igényeket feltétlenül figyelembe vesszük fejlesztési terveink elkészítésekor. A város tisztábbá, szebbé tételéhez szolgáltatásunk csak egy lépés, hiszen mi kevesen vagyunk ehhez az óriási feladathoz. Nagyon sok múlik az emberek szemléletén is. S ez az, ami megérett a változtatásra, ugyanis mi sokan vagyunk... Bieiik Ágnes
