Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-04 / 29. szám

NÉPÚJSÁG 1983. február 4-, péntek Javítják a járdákat Orosházán, a városi tanács költ­ségvetési üzemének dolgozói. Képünk a FKKON üze­me előtt készült, de a tavaszi ünnepekig a város min­den pontján kipótolják a tél okozta hibákat Foto: Veress Erzsi „Nekem szülőhazám” Az elmúlt esztendőben, szeptember 29-én hirdette meg a Magyar Honvédelmi Szövetség Országos Központ­ja és a KISZ KB közösen a „Nekem szülőhazám” honvé­delmi játékot. Azóta az is­kolai versenyek lezajlottak, e hét végén kezdődik a má­sodik forduló, ahol a városi és községi általános iskolá­sok legjobbjai — négyfős csapatok — vetélkednek. Az MHSZ 35 éves, a KlSZ-zász- lóbontás 25 éves évforduló­jának jegyében megrendezett szellemi és ügyességi ver­Előadássorozat , A szarvasi Járási Hivatal művelődésügyi és egészség- ügyi osztálya, a szarvasi vá­rosi tan'ács művelődésügyi osztálya, valamint a TIT já­rási-városi szervezete má­sodízben alakítja meg a szarvasi Vajda Péter-szabad- egyetem közművelődési tago­zatát. Az előadássorozatot a munkahelyi művelődési bi­zottságok elnökeinek, titká­rainak, tagjainak, valamint pedagógusoknak és népmű­velőknek ajánlják. Elsőnek január 27-én dr. Vonsik Gyula kandidátus, az MSZMP Propagandista fo­lyóiratának főszerkesztője tartott előadást. Február 10­seny legfrissebbjei a békési­ek: ők február 5-én, szom­bat reggel 8 órától megkez­dik a városi döntőt a békési 3. sz. általános iskola tor­natermében, ahol a tíz leg­jobb csapat, mintegy .40 di­ákja küzd- meg a továbbju­tásért. Az MHSZ békési ve­zetősége és a városi úttörő­szövetség rendezésében zajló vetélkedőről a három békési általános iskola két-két csa­pata, a bélmegyeri, tarhosi, muronyi, kamuti iskolák 1— 1 „négyesfogata” közül a győztesek jutnak tovább. Szarvason én a korszerű általános mű­veltség tartalmáról esik szó. Később, többek között az iskola és a közművelődés kapcsolatának fejlesztéséről, valamint a munka, az élet­mód és az emberi kapcsola­tok kultúrájáról hangzik el előadás. A sorozat utolsó, nyolcadik előadását május 9-én „A szocialista demokra­tizmus és közéletünk kultú­rája” Címmel rendezik meg. A HNF—TIT székházban délután 5 órakor kezdődő előadásokra eddig 35-en je­lentkeztek, ám a rendező szervek még most is várják az érdeklődők jelentkezését. (N. A.) Tíz deka felvágott — Párizsit kérek, tíz dekát. Előttem a sorban harminc körüli hölgy. Kosarába pillan­tok: zacskóban kifli, úgy nézem kenyér is, fél liter tej; tíz­órait vásárol, vagy gyermekének uzsonnát. Órájára néz, majd tekintete megakad a hentes aranygyűrűs kezén: az éles kés már fel is szelte a felvágottat, s zsírpapírra rakván, a mér­leg felé tart. — A végét nem kérem. — Az asszony hangja határozott, de nem arrogáns. A hentes rá se néz: — Ilyen nincsen, csókolom, azt is el kell adni — s a kis csomagra firkantja az árat. — Nem vitatom — egyezik bele a hölgy, mint akivel lehet alkudni. — Tegye oda olyannak, aki fél kilót visz. Nekem mindössze tíz deka kell. Vége nélkül. — Sajnálom — nem túl meggyőző a válasz. — Óhajt még valamit? A nő szeme élesen villan: — Igen, még kérek. Végignéz a pulton s kezdi: — Ebből az óváriból tíz de­kát . . ., sonkaszalámiból is tízet, öt deka ementálit, tíz trap­pistát is, igen ... — Az eladó keze fürgén jár, szeletel, cso­magol, elvesz, visszarak. A sokadik tételnél bajsza bánato­san lekonyul. — Ja, és még olaszt és sopronit — mondja az asszony. — Tízet—tízet. Jókora halomba gyűlnek a csomagok. A hentes várako­zón felnéz, összecsapkodja tenyerét, köpenyébe törli. Egy­perces néma gyász. — Nos — így az asszony, s hangja rekedt, fojtott, dühös —, kapom a párizsit vége nélkül? — Azt nem. — Köszönöm — áll ki a sorból a nő. — Akkor nem vi­szek semmit . . . Szűcs József Március 10—12 I. idegenforgalmi téli akadémia A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal támogatásával márci­us 10—12. között Siófokon rendezi az I. idegenforgalmi téli akadémiát „Az idegen- forgalom gazdasági szerepe és hatékonysága” címmel. Az SZVT e sajátos továbbkép­zési formájának keretében neves elméleti és gyakorlati szakemberek ismertetik mun­kájuk eredményét, tapaszta­latait, A plenáris ülések mel­lett a résztvevők szekcióülé­seken hallgathatják meg a külön e célra felkért előadó­kat, illetve részt vehetnek az előadásokat követő vitákban. Elsősorban azok részvételére számítanak — gazdasági, ke­reskedelmi igazgatók, köz- gazdasági osztályvezetők — akinek napi munkájában e témakör fontos szerepet ját­szik. Az akadémia előadásainak, referátumainak anyagát a résztvevők előzetesen meg­kapják. A kiadvány elsősor­ban a résztvevők számára készült, de hasznosan for­gathatják mindazok, akik a rendezvényeken nem vesz­nek részt, viszont érdeklőd­nek a téma iránt. Ifjúsági találkozó (Tudósítónktól) Az újkígyósi KISZ-bi- zottságnak az elmúlt év de­cember 9-én, a mezőberényi KISZ-bizottságon tett láto­gatásakor a két testület egy­más közötti tartós kapcsola­tának kiépítéséről döntött. A kapcsolatkiépítés követ­kező állomását jelentette szerdán az Űjkígyóson meg­rendezett találkozó, melyen a két nagyközség KISZ-bi- zottságának delegációja vett részt. A program első ré­szében Balogh Józsefné, az újkígyósi pártbizottság tit­kára tájékoztatta a jelenle­vőket a nagyközség történe­téről, politikai, társadalmi, gazdasági életéről, az elért eredményekről és a jövő ter­veiről. Válaszolt a feltett kérdésekre. Ezután Balázs Béla, a KISZ-bizottság tit­kára vette át a szót. Ismer­tette a bizottság munkáját, tájékoztatót adott a két te­lepülés KlSZ-alapszerveze- teinek tevékenységéről, a fiatalok életéről, mozgalmi munkájáról. A nagyközségben tett lá­togatás során a résztvevők megtekintették a szabadkí- gyósi mezőgazdasági és élel­miszeripari szakközépiskolát, majd magát a két települést. A találkozó az újkígyósi Aranykalász Termelőszövet­kezet vendégházában fejező­dött be, ahol rövid tájékoz­tató hangzott el a szövetke­zet 1982. évi gazdálkodásá­ról. Ezt követően kötetlen beszélgetésként vélemény- cserére került sor. Élénk vi­ta alakult ki a fiatalságot foglalkoztató kérdésekről, az ifjúságot érintő gondokról. A mezőberényi delegáció nevében Konyecsni György, a KISZ-bizottság titkára me­leg szavakkal mondott kö­szönetét a szívélyes fogadta­tásért, eredményesnek és hasznosnak minősítette a találkozót. Barna Mihály NDK közlekedési szakember a Volánnál (Tudósítónktól) A Békés megyei Közleke­déstudományi Egyesület Vo­lán 8. sz. Vállalat helyi cso­portja szerdán délelőtt elő­adást rendezett, melyen a Német Demokratikus Köz­társaság drezdai Közleke­déstudományi Kutató Inté­zet műszaki igazgatója, dr. Erns Winkler tartott tájé­koztató előadást az autó­busztelepek optimális for­galmi kialakításáról. A mintegy 70 megjelent szak­ember nagy érdeklődéssel hallgatta az előadást, annál is inkább, hiszen az NDK- ban használt gépjárműpark hasonló a magyar közleke­dési vállalatoknál alkalma­zott gépjárműparkhoz. Az előadás során ismertetett és diasorral illusztrált telephe­lyek építésében, elrendezé­sében, a technológiai sor­rendek bemutatásában szin­tén vannak a magyarorszá­gihoz hasonlóak. Az előadáson elhangzott az is, s talán újdonságnak hat, hogy a telephelyeket az NDK-ban úgynevezett mo­dulrendszerű épületelemek­kel építik, amelyeknek ki­sebb átalakításával többféle funkciót tudnak betölteni a feladatokhoz kapcsolódóan. Szó esett még arról — mint ahogy nálunk is sok helyen alkalmazzák —, hogy a me­netirányítási és diszpécseri tevékenységet a baráti szo­cialista országban is a tech­nika legújabb vívmányai se­gítik, mint például a zárt láncú televíziós rendszer. Az előadás után a megjelentek közül sokan tettek fel kér­dést az előadónak. A kér­désekre adott válaszokkal ért véget a rövid, de annál tar­talmasabb, tapasztalatcseré­nek is beillő előadás. Bikfalvi Ferenc agrometeorológiai előrejelzés Az elmúlt héten folytató­dott az évszakhoz képest enyhe idő. Voltak helyek, ahol a hőmérséklet a 15 fo­kot is elérte. Az enyhe idő hatására — az északkeleti országrész kivételével — eső esett, általában 10 millimé­ter, néhol ennél több is. A csapadék sok helyen zápor, zivatar formájában hullott. Az elmúlt hónapok enyhe időjárása a növények áttele- lésének eddig kedvezett. A gyümölcsösökben is csak az esetleges erős lehűlés okoz­hat komolyabb károkat. A hét végéig az eddigiek­hez képest hidegebbre fordul az idő. Jelentősebb csapádék nem várható, legfeljebb futó hózápor, kisebb havazás ala­kulhat ki. A hajnali, reggeli órákban —6, —1 fokig hűl le a levegő, a nappali leg­magasabb hőmérséklet —2 és plusz 3 fok között várható. Farsangi rendezvények Gyomaendrödön (Tudósítónktól) Farsang van, az ilyenkor ha­gyományos bálák és műsoros »\stek időszaka. Ugyanígy van tv. Gyomaendrödön is. A báli mulatságok mellett január 30- an a Hídfő vendéglőben rende­zett igen hangulatos vacsorát tagjainak és hozzátartozóinak a helyi KIOSZ vezetősége, melyen linóm birkapörköltet készítettek es szolgáltak fel az étterem Egyetértés Szocialista Brigádjá­nak tagjai. Ugyanezen az estén volt közös vacsora és vidám mulatság a Lenin Tsz-ben is. Február 6-án este a Déryné Művelődési Házban rendeznek műsoros estet. Másnap, február 7-én az ÁFÉSZ Körös éttermé­ben Harangozó Teri mutatja be műsorát, _ de találkozhat a kö­zönség népszerű magyarnóta- énekesekkel is. Sztanyik Károly II Minisztertanács megtárgyalta flz amatőr művészeti mozgalom helyzete, továbbfejlesztésének feladatai Az amatőr művészeti moz­galom helyzetével, társadal­mi szerepével és távlataival az elmúlt években több poli­tikai, kulturális és szakmai fórum is foglalkozott. Ezek az elemzések jórészt ma is helytálló következtetéseket tartalmaznak. Ugyanakkor szükség volt az utóbbi esz­tendők legfőbb tanulságainak megfogalmazására, a lénye­gesebb eszmei-tartalmi kér­dések számbavételére, a gon­dok áttekintésére és a továb­bi feladatok kijelölésére. A közművelődési szakem­berek szerint a '70-es évek közepe óta az amatőr cso­portok száma 23 ezer, a moz­galomban részt vevőké 400— 500 ezer körül van. Az ama­tőr művészeti mozgalom több szempontból is megérdemli a társadalom figyelmét: e te­vékenység egyik vonzereje a cselekvő részvételben, a mű­vészetekkel való alkotó kap­csolatban, az önkifejezés le­hetőségében rejlik. Az ered­ményesen működő csoportok kultúraközvetítő feladatot is vállalnak, fontos szerepet töl­tenek be például a kistelepü­léseket ellátó megyei műsor- szolgáltató rendszerben. Né­hány művészeti ágban — amelyekben nincs szervezett képzés — a hivatásos művé­szek utánpótlása is a mozga­lom tagjai sorából kerül ki. Az utóbbi esztendőkben erősödött a csoportok nevelő munkája, közösségteremtő hatása. Biztató kezdeménye­zések történtek a mozgalom demokratikus kereteinek megteremtésére, szélesítésé­re: 1980-ban három szakág­ban — néptánc, színjátszás és képzőművészet — alakult a helyi, megyei csoportokat se­gítő tanácsadó testület. Ta­valy létrejött a Magyar Nép- művészeti Egyesület, vala­mint a Diaporáma- és Múlti- víziós Egyesület is, ugyan­csak a szakmai-szervezeti egység megteremtését szolgá­landó. Az utóbbi egy-két évben szaporodtak a képzőművé­szeti körök.. a bábegyüttesek és a gyermekcsoportok, de csökkent a színjátszásban, a kórusmozgalomban részt ve­vők száma. Néhány üzem, vállalat, intézmény anyagi okokra hivatkozva megszün­tetett, illetve meg kíván szüntetni együtteseket; és mind kevesebb munkás és munkásfiatal vesz részt a mozgalomban. A mozgalom társadalmi át- rétegződése — például az ér­telmiségi fiatalok magas ará­nya — a tartalmi-tematikai változtatás szükségességére is figyelmeztet. Az új for­mákat — beatmozgalom, nép­művészet, táncház — egyelő­re nem tudta megfelelően integrálni és támogatni a mozgalom. Sok kezdeménye­zés nem szorítható a kiala­kult intézményes keretekbe. A harmonikus fejlődés felté­tele az is, hogy a csoportok jobban kötődjenek fenntartó­ikhoz, és ezáltal is formálód­jék sajátos arculatuk. A moz­galom irányítóinak fontos tapasztalata: nem lehet auto­matikusan fiatalokkal feltöl­teni a „megöregedett” cso­portokat, hisz az életmódbe­li, ízlésbeli különbségek ép­pen a közösségi munkát aka­dályozhatják. Nőtt ugyan az iskolai csoportok száma, de továbbra is gondot okoz. hogy a tanintézetekből 'kike­rülők elvesztik folyamatos kapcsolatukat az amatőr mozgalommal, és — nemegy­szer — a közösségi művelő­déssel is. Megoldatlan az oktatók, szakemberek képzésének ügye, s ez is hátráltatja a mennyiségi és minőségi fej­lődést. A mozgalom megtor­panásának egyik oka, hogy ma is a „közönségképes” produkciók támogatása domi­nál, hiányoznak a kötetle­nebb találkozási formák. Nagy — és jórészt megoldat­lan — feladat az intézményes háttér megteremtése oly mó­don, hogy az önkéntesen szerveződő csoportok, s az új kezdeményezések felkarolá­sát össze lehessen egyeztetni a művelődéspolitikai fel­ügyelettel. Az utóbbi években elsősor­ban a tárgyalkotó tevékeny­ség, a népművészeti hagyo­mányok felelevenítése és a vizuális műfajok — fotó, vi­deó — iránt nőtt az érdek­lődés. Fontos teendő a kö­vetkező esztendőkben, hogy a művelődési intézmények tevékenységéhez, az iskolai oktató-nevelő munkához is szervesen kapcsolódjék az amatőr művészeti- tevékeny­ség. Lényeges, hogy mind nagyobb szerepet kapjanak a mozgalom irányításában a társadalmi kezdeményezések: helyi és országos egyesüle­tek, tanácsadó testületek lét­rehozásával tovább szélesít­hetek a mozgalom demokra­tikus keretei. (MTI) Televíziós est az orosházi alkotókörben (Tudósítónktól) Szervezési gondok miatt hosszabb szünet után csak a napokban gyűltek össze is­mét a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága és a városi­járási könyvtár kezdeménye­zésére létrejött orosházi al­kotókor tagjai a helyi Fegy­veres Erők Klubjában. Ezúttal a „Nekem a Bala­ton a Riviera” című riport­filmet nézték meg közösen, majd a film jelenlevő rende­zője, Bohó Róbert, szerkesz­tője, Weisz Károly és ripor­tere, Lintner Sándor beszél­getett a szép számú érdeklő­dővel. A hatvanperces film 1980 nyarán készült. Az alkotók balatoni körsétája elsősor­ban azoknak az átlagembe­reknek a gondjait láttatja a nézőkkel, akik szeretnék sza­badságukat kellemesen eltöl­teni a magyar tenger part­ján, tisztább, rendezettebb és kulturáltabb környezetben. A filmben és a hozzászó­lásokban is megfogalmazó­dott, hogy a Balaton nemzeti vagyon, mindnyájunk kincse, nem mindegy hogyan gaz­dálkodunk vele. Az est befejezéseként az alkotókor vezetője, Varga Zoltán könyvtárigazgató tá­jékoztatást adott arról, hogy ezután a nyári hónapok ki­vételével havi egy alkalom­mal rendszeresen megtartják foglalkozásaikat. Koszorús Oszkár Sokszínű programok a tavaszi szünetben Országszerte készülnek a ter­vek az oktatási, művelődési in­tézményekben a diákok tavaszi szünetének hasznos eltöltésére. Bár a művelődési miniszter utasítása szerint csak április 5— 8-ig tart a tavaszi szünet az ok­tatási intézményekben, de a hét­végi pihenőnapok, illetve ünnep­napok miatt 5 nappal meghosz- szabbodik a szabad idejük a diá­koknak. Így az utolsó tanítási nap április elseje, péntek, és áp­rilis 11-én, hétfőn mennek elő­ször iskolába a tanulók. A szünidő napjaiban sok is­kola tanulói útra kelnek, és egy- vagy többnapos tanulmányi ki­rándulást tesznek, hogy ismer­kedjenek hazánk tájaival, tör­ténelmi nevezetességeivel, bővít­sék földrajzi, biológiai, irodal­mi ismereteiket. Azoknak a gyermekeknek, akik nem vesznek részt iskolai rendezvényeken, a művelődési központok, úttörőházak kínál­nak egész napot kitöltő szabad­idős elfoglaltságot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents