Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-27 / 49. szám

NÉPÚJSÁG 1983. február 27., vasárnap Tegnap, szombaton délelőtt Békéscsabán, a víz- és csatorna­mű vállalat gyermekeit szórakoztatta Rajnai László panto­mimművész, vagyis a népszerű Laci bohóc. Az előadó műsora magával ragadta az apróságokat, sikert aratott, a közös játék után nagy élménnyel távoztak a gyerekek Fotó: Kovács Erzsébet Kerékpáros és segédmotoros verseny fiataloknak A hagyományos Nemzet­közi Iskola Kupa kerékpá­ros, valamint az Ifjúsági Közlekedésbiztonsági Kupa segédmotoros verseny me­gyei döntőjét az idén is megrendezi a Megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács, a megyei tanács.művelődésügyi osztálya, az úttörőelnökség és a megyei KISZ-bizottság. A versenyt, amely már­cius 5-én, reggel 9 órakor kezdődik, ezúttal Gyulán, a törökzugi lakótelepen, az 5. számú általános iskolában bonyolítják le. összesen 18 csapat — a városi, járási versenyek legjobbjai — ne­vezhetnek be, március 3-ig a megyei döntőbe, amelyen elméleti, szabályossági és ügyességi versenyen mérik össze tudásukat a résztvevők. A feladatok között szerepel egy tesztláp kitöltése, diaké­pes vetítés megoldása. A szabályossági pályán öt el­lenőrző állomást jelölnek ki, s külön pályán bonyolítják le az ügyességi versenyt. A Megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács egyéni és csapatversenyben is az első három helyezettet jutalmaz­za. A megyei döntőn elért eredmény alapján négy ke­rékpáros és négy segédmoto­ros fiatal versenyző jut to­vább az országos döntőbe. A XXI. Nemzetközi Iskola Ku­pa kerékpáros és a VIII. If­júsági Közlekedésbiztonsági Kupa segédmotoros verseny országos döntője április 6— 7—8-án, Kecskeméten lesz. Házi készítésű komputerek (Tudósítónktól) Mindennapi életünkben egyre gyakrabban találko­zunk komputerekkel. Me­gyénk sok vállalatánál köny­velésre, bérszámfejtésre vagy éppen a termelés irányításá­ra mind több számítógépet állítanak munkába. A fejlett országok piacán megjelentek a személyi számítógépek, me­lyek segítenek a háztartás vezetésében, de játéknak sem rosszak. Népszerűségüket ta­lán az is jellemzi, hogy 1982-ben az „Év embere” az Egyesült Államokban a sze­mélyi számítógép lett. Áruk — az előrejelzések szerint —• egyre inkább csökkenni fog. Mindezek azt bizonyítják, hogy a számítógépek körüli mítosz lassan oszlani kezd, s a komputerek hétköznap­jaink segítői lesznek. Sőt, a vállalkozó kedvűek neki is láthatnak egy saját készítésű számítógép építé­séhez. Nekik kíván segítséget nyújtani a békéscsabai ifjú­sági és úttörőház a „Számí­tógép-építők klubja” létre­hozásával. Azok a fiatalok, szakemberek és érdeklődő középiskolások, akik a kom­putertechnika felé vonzód­nak, ebben a klubban lehe­tőséget kapnak, hogy — szakemberek irányításával — megismerjék a komputerépí­tés alapjait, és közösen épít­senek egy komolyabb telje­sítményű komputert. Ehhez a békéscsabai ifjúsági ház anyagi segítséget és támoga­tást ad. A beérkezett jelentkezések azt mutatják, hogy ván ér­deklődés és igény a „Számí­tógép-építők klubjára”, an­nál inkább, mivel a saját építésű számítógépek olcsók, jól használhatók a háztartás­ban és a kisvállalkozásokban is. A békéscsabai ifjúsági és úttörőház még elfogad je­lentkezéseket a márciusban induló klubba. A számítógép-építők klub­ja havonta kétszer, szombat délelőttönként találkozik. Munkatervükben kutatómér­nökök, elméleti szakemberek előadásai, gyakorlati munka, tanulmányi kirándulás sze­repel. Ezenkívül lehetőség lesz a kötetlen beszélgetésre, tapasztalat- és alkatrészcse­rére is. Nagy Lajos Kedden gépkocsi-nyereménybetétkönyv sorsolás Az Országos Takarékpénztár március 1-én, kedden Budapes­ten rendezi a gépkocsi-nyere- ménybetétkönyvek idei első, sorrendben 87. sorsolását. A hú­záson az 1982. október 31-ig vál­tott és a január 31-én még for­galomban volt ötezer- és tíz­ezerforintos betétkönyvek vesz­nek részt. A sorsolás összesített eredmé­nyét március 4-én teszik közzé. * * * A lottó februári tárgynyere- mény-sorsolását március 1-én, kedden Budapesten tartja a Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság. A húzáson az 5. játékhét szelvényei között összesen 1290 nyereményt sorsolnak ki. Főbb nyeremények: Lada 1200-as és Skoda 120 L típusú személygép­kocsi, valamint 75 színes televí­ziókészülék. Az igazgatóság programja sze­rint a következő hónapban hét sorsolást rendeznek. Március 4- én Nagybátonyban, ll-én Nyer­gesújfalun, 18-án Budapesten, a televízióban, 25-én ugyancsak a fővárosban, a BNV-n húzzák a lottó esedékes heti nyerőszáma­it, míg a havi tárgynyeremény­sorsolást március 29-én tartják. Ezenkívül március 15-én rend­kívüli sorsolás, a tv-lottószelvé- nyek számhúzása, 22-én pedig nyereménysorsolása lesz Buda­pesten. Csortos Gyula (MTi-fotó — KS) Színész­óriásokra emlékezünk Somlay és Csortos Néhány nap különbséggel most volna száz esztendős a magyar színháztörténet két kimagasló egyénisége: Som­lay Artúr és Csortos Gyula. Somlay 32, Csortos 38 éve halott. Legendák maradtak volna csupán, ha a filmsza­lag nem őrizné meg játéku­kat számunkra, így még az ifjú nemzedék is láthatta- láthatja őket a Filmmúze­umban, a televízióban. Szí­nészóriások voltak. Somlay Artúr 1883. febru­ár 28-án született. A Víg­színház színésziskoláját vé­gezte el, majd a Felvidéken és Erdélyben játszott. Szin­te követhetetlenül sokat vál­toztatott színházat. 1905— 1907-ig a Vígben lépett fel, aztán jött Miskolc, majd is­mét a főváros, a Nemzeti, a Renaissance, s újra a Víg. Haláláig a Nemzeti Színház tagja volt. Budapest szinte valamennyi színpadán meg­fordult, és sokat dolgozott külföldön is, színházban, mű­termekben egyaránt. Nyugta­lansága hajtotta, nehezen al- kalmazkodónak, magányos­nak, zárkózottnak, hallgatag­nak, hirtelen haragúnak mondották, de senki sem ta­gadta, hogy mind a színpa­don, mind az életben lenyű­göző egyéniség. Legnagyobb sikereit modern művekben aratta, új színjátszó stílust hozott az akkori színházi életbe. Ezért is tért oly gyakran vissza a Vígbe, ahol modern szerzők hozzá ha­sonló alkatú figuráit kelthet­Somlay Artúr te életre. A klasszikus szere­pekkel csak élete vége felé barátkozott meg. Az idősödő művész bölcsességével a negyvenes években már na­gyon tudta fegyelmezni ma­gát, enyhe gúny vált rá jel­lemzővé, és az embertársai iránti gyengédség — amit tit­kolni igyekezett. Leghíresebb színpadi sze­repei közé sorolhatjuk a Bánk bán Tiborcát, az Űri muri Szakhmáry Zoltánját, Tennessee Williams Hattyú­dalának Thomasát, Wilder A mi kis városunk című darab­jának Rendezőjét, Haupt- mann Naplemente előtt-jé- nek Clausen tanácsosát, Lear királyt, Karenint. Nagyon sok filmben ját­szott, nemcsak magyar pro­dukciókban, például német filmekben (A lassú halál, A vasútkirály), s az osztrák Egy asszony, aki mindenkié­ben nyújtott kimagasló ala­kítást. A háború előtti ren­geteg magyar filmből is csak néhány címet emelünk ki: Halálos tavasz, Semmelweis, Haláltánc. A felszabadulás után talán legmaradandóbb, legemlékezetesebb szerepét játszotta el Radványi Géza filmjében, ő volt a Valahol Európában mély emberségű idős muzsikusa. Forgatott még a Ludas Matyiban, a Külö­nös házasságban és a Nyu­gati övezetben. 1951. novem­ber 10-én hunyt el. . Csortos Gyula 1883. már­cius 3-án született. A lexi­konok 250 szerepét sorolják fel, a legváltozatosabb figu­rákat keltette életre. Debre­cenben, Szegeden, Temesvá­ron játszott, 1907-ben került az akkor megnyílt Népszín­ház—Vígoperához. A követ­kező évben már a Magyar Színház tagja, egyetlen évad­ban tizenkét főszerepet játszott, köztük a Sasfiók Flambeau-ját. Ettől kezdve nála is nehéz követni a szín­házakat, amelyekben rész­ben éves szerződéseket, rész­ben szerepeket vállalt. A Vígszínházban óriási sikerrel játszotta a Színészt Molnár Ferenc Testőrében, Jánost, Bródy Sándor A medikusá­ban. 1927-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz, ahol legjelentősebb alakítása Shylock A velencei kalmár­ban, Falstaff A windsori víg nőkben. 1932-ben a Vígszín­házban kapta élete két talán legjelentősebb feladatát: Molnár Ferenc Liliomjának címszerepét és a Naplemen­tében Clausen tanácsost. Az­tán jött a Nemzetiben Ezra Mannon az Amerikai Elekt­rában és Lucifer Az ember tragédiájában. Szerepei na­gyon sokfélék voltak, a tra­gikustól a legalpáribb bohó­zatig, de a sok közül alig né­hány akadt, amely kielégí­tette. Egy-egy jó feladatért még szerződésszegésre is ké­pes volt. A felszabadulást súlyos be­tegen érte meg. Utoljára 1945 májusában lépett szín­padra, Csehov A medve cí­mű darabjában Szmirnov szerepében. 1945. augusztus 1-én hunyt el. Filmjei felsorolhatatlanok. A kamerák előtt is volt Li­liom, 1919-ben. A felejthetet­len, újra és újra műsorra tű­zött Hyppolit, a lakáj 1931- ben készült. Aztán a sok kö­zül néhány: Lila ákác. Az új földesúr, Légy jó mindhalá­lig. Az arany ember. A 111-es, János vitéz, Havasi napsütés, A szűz és a gödö­lye, Szerelmi láz. De jó is volna most, szü­letésük századik évfordulója alkalmából moziban, képer­nyőn viszontlátni néhány fe­lejthetetlen alakításukat! Hi­szen ezekben élnek még ma is, és élnek tovább. e. m. Reichstag-tííz H íven esztendeje, 1933. február 27-én, röviddel 21 óra után Berlinben lángnyelvek csaptak fel a német bi­rodalmi gyűlés, a Reichstag kupolája felett. Percek múltán rendőr- és tűzoltóautók, s rohamosztagos gépkocsik szirénázása törte meg a téli est csendjét. Hitler birodalmi kancellár, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezére legközelebbi munkatársai kíséretében nyomban a hely­színre hajtatott, ahol a rendőrbiztosok már vallattak egy fél­meztelen, kormos fiatalembert, akit az ülésterem mellett fog­tak el. Zsebében Marius van der Lubbe névre kiállított, hol­land útlevelet találtak. Lubbe kihallgatása még tartott, amikor Göring, az akkori porosz belügyminiszter nyilatkozott: „Kommunista bűntettről van szó”. Hitler pedig így fogadta a Reichstaghoz érkező he­lyettesét, Papent: „Ezt a jelet az Isten küldte, alkancellár úr! Ha ez a tűzvész a kommunisták műve, mint ahogy hiszem, akkor vasököllel kell szétzúznunk a halálos kórt!” Másnap a rendőrség közölte: „A Reichstag felgyújtása jeladás volt a polgárháborúra, amelyet a kommunisták hajnalban akartak kirobbantani”. Ezzel az „óriási veszéllyel” a hitleristák a „legszigorúbb rendszabályokat” állították szembe. Körülbelül egymillió ro- hamosztagost és SS-t riadóztattak és reggelig egész Német­országban több ezer kommunistát, szociáldemokratát és bal­oldali értelmiségit tartóztattak le. Február 28-án Hindenburg elnök aláírta a Hitler által előterjesztett „dekrétumot a nép és az állam védelméről”, amely hatályon kívül helyezte a pol­gári demokratikus szabadságjogokat. A náci vezérek elemük­ben voltak, megnyílt előttük az út a cselekvésre. Tömegesen tartóztatták le politikai ellenfeleiket. A törvényesség helyét a terror foglalta el. A rendőrség állítása szerint Lubbe bevallotta, hogy a Hol­land Kommunista Párt tagja (ez nem volt igaz), s a nyomo­zás során megállapították, hogy a tűzeset szervezett csoport műve. A gyújtogatás gyanúsítottjaként körözték Ernst Torg- lert, a Reichstag kommunista frakciójának vezetőjét. Alibijét igazolandó Torgler azonnal jelentkezett a rendőrségen, ahol törvényellenesen nyomban őrizetbe vették. Március 9-én egy vendéglőben letartóztatták Georgi Dimitrovot, aki a Kommu­nista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának küldötteként, illegálisan tartózkodott Németországban. Vele együtt rendőr­kézre került két honfitársa: Blagoj Popov és Vaszil Hadzsi- tanev is. Őket is a Reichstag felgyújtásával gyanúsították. Az elképesztően átlátszó hivatalos megnyilatkozások nyo­mán nemcsak a német baloldal, hanem a világ haladó köz­véleménye is nyomban érezte és megértette, hogy a hitleris­ták aljas provokációjáról és erőpróbájáról van szó. Milliók tudatára ébredtek annak, hogy öt ember életénél jóval na­gyobb tét forog kockán. A harmincas évek elején ugyanis Németországban alapjai­ban megrendült a burzsoá rendszer. A gyökeres változásokat követelő baloldal rendkívül megerősödött. Az egymást kö­vető rendkívüli parlamenti választások nem tisztázták a poli­tikai helyzetet.. A kormányok gyors egymásutánban váltották egymást, és a széles tömegek körében minden kilátástalannak tűnt. Berlin valósággal forrongott. A szociáldemokraták azon­ban elutasították az egységfrontot a kommunistákkal. A kommunista párt vezetősége is lebecsülte a fasiszta veszélyt. Az 1932 novemberi választások eredményeként a nemzeti­szocialistáknak 196 képviselőjük került be a Reichstagba, a szociáldemokraták és a kommunisták 221 képviselőjével szemben. 1933. január 30-án azonban Hindenburg elnök még­is Hitlert bízta meg a kormány megalakításával, miután Pa­pén jobboldali centrum pártja koalícióra lépett a nácikkal. Ilyen helyzetben írták ki március 5-re az újabb választá­sokat, s a Reichstag-tűz a választási hadjárat utolsó hetének elején ütött ki, amikor a politikai szenvedélyek csúcspontra hágtak.. . Hitlerék egyáltalán nem gondoltak arra, hogy a szavazók voksai alapján mérik le a nép bizalmának fokát a kormány iránt. Számukra a választások csak arra szolgáltak, hogy rendszerüket törvényesítsék, és a hatalmat látszatra vértelenül vegyék át. Villámgyorsan saját javukra akarták billenteni a mérleget, és hatálytalanítani a polgári alkot­mányt. Ehhez azonban valami különös provokációra volt szükség. így eszelték ki a Reichstag felgyújtását. A birodalmi gyűlés épületének felgyújtásával Hitler és hí­vei nemcsak arra törekedtek, hogy terrorisztikus fellépéssel lesújtsanak politikai ellenfeleikre, a kommunistákra és bal­oldali erőkre, hanem arra is, hogy a kommunistákat nemzet- ellenes ' cselekedeteket elkövető emberekként tüntessék fel, akik Moszkva utasítására és számlájára dolgoznak, külföldi ügynökök. Tudatosan választották ki a tervük végrehajtására szolgálatra kész eszköznek van der Lubbét, s e közben a Ges­tapo erejét megfeszítve kereste a Komintern németországi képviselőinek nyomait — az igazi kommunistákat, hogy kí­méletlenül leszámoljanak velük. A terror és a durva csalások ellenére a március 5-i válasz­tások nem igazolták Hitler várakozásait és reményeit. Az NKP féllegális helyzete ellenére is közel ötmillió szavazatot kapott, és 81 képviselőt küldött a 647 tagú Reichstagba. Az NSZDP-re több mint 7 millióan adták voksukat, s ez 120 mandátumot jelentett. További 7 millióan szavaztak azokra a pártokra, amelyek nem léptek szövetségre a nácikkal. Az NSDAP 17 millió 277 ezer szavazatot és ezzel 288 képviselői helyet szerzett. Az eredmények láttán a hitleristák elhatározták, hogy vég­leg leszámolnak mind a parlamenttel, mind a politikai pár­tokkal. Március 10-én az NKP 81 képviselőjét megfosztották mandátumától, röviddel ezután pedig feloszlatták az összes nem nemzetiszocialista pártot és szervezetet. Közben lázasan dolgoztak a Reichstag-per koholt vádján nak összeállításán, „tanúinak” előkészítésén. Ehhez fél évre volt szükségük. Szeptember 21-én aztán a lipcsei birodalmi törvényszék (Németország legfelsőbb bírósága) előtt megkez­dődött az „évszázad pere”, amely Dimitrovnak világhírt, hit­lerista vádlóinak pedig leleplezést, csúfos kudarcot hozott. Lubbe az első tárgyalási naptól kezdve szánalmas, összerop­pant ember benyomását keltette, aki általában csak „igennel” és ..nemmel” felelt a hozzá intézett kérdésekre. I ^Himitrov a vádlottak padját a német fasizmus leleple­zi zésére használta fel. A Hitlerék által felvonultatott I® másfélszáz tanú semmit sem tudott bizonyítani. Ez­zel egyidejűleg a Londonban ülésező nemzetközi bíróság „ellenperében” kimutatta, hogy a gyújtogatást Göring irá­nyításával maguk a hitleristák követték el. Ezt a tényt egyébként a második világháború után előkerült okmányok is kétséget kizáróan igazolták. Lubbére saját vallomásai alap­ján a náci vérbírák ugyan halálbüntetést szabtak ki, a többi vádlottat azonban bizonyítékok hiányában kénytelenek vol­tak szabadlábra helyezni, majd a Szovjetunióba kiengedni. A világ haladó erői ekkor aratták első sikerüket a fasizmus elleni küzdelemben. Márkus Gyula.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents