Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-27 / 49. szám
NÉPÚJSÁG 1983. február 27., vasárnap Tegnap, szombaton délelőtt Békéscsabán, a víz- és csatornamű vállalat gyermekeit szórakoztatta Rajnai László pantomimművész, vagyis a népszerű Laci bohóc. Az előadó műsora magával ragadta az apróságokat, sikert aratott, a közös játék után nagy élménnyel távoztak a gyerekek Fotó: Kovács Erzsébet Kerékpáros és segédmotoros verseny fiataloknak A hagyományos Nemzetközi Iskola Kupa kerékpáros, valamint az Ifjúsági Közlekedésbiztonsági Kupa segédmotoros verseny megyei döntőjét az idén is megrendezi a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács, a megyei tanács.művelődésügyi osztálya, az úttörőelnökség és a megyei KISZ-bizottság. A versenyt, amely március 5-én, reggel 9 órakor kezdődik, ezúttal Gyulán, a törökzugi lakótelepen, az 5. számú általános iskolában bonyolítják le. összesen 18 csapat — a városi, járási versenyek legjobbjai — nevezhetnek be, március 3-ig a megyei döntőbe, amelyen elméleti, szabályossági és ügyességi versenyen mérik össze tudásukat a résztvevők. A feladatok között szerepel egy tesztláp kitöltése, diaképes vetítés megoldása. A szabályossági pályán öt ellenőrző állomást jelölnek ki, s külön pályán bonyolítják le az ügyességi versenyt. A Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács egyéni és csapatversenyben is az első három helyezettet jutalmazza. A megyei döntőn elért eredmény alapján négy kerékpáros és négy segédmotoros fiatal versenyző jut tovább az országos döntőbe. A XXI. Nemzetközi Iskola Kupa kerékpáros és a VIII. Ifjúsági Közlekedésbiztonsági Kupa segédmotoros verseny országos döntője április 6— 7—8-án, Kecskeméten lesz. Házi készítésű komputerek (Tudósítónktól) Mindennapi életünkben egyre gyakrabban találkozunk komputerekkel. Megyénk sok vállalatánál könyvelésre, bérszámfejtésre vagy éppen a termelés irányítására mind több számítógépet állítanak munkába. A fejlett országok piacán megjelentek a személyi számítógépek, melyek segítenek a háztartás vezetésében, de játéknak sem rosszak. Népszerűségüket talán az is jellemzi, hogy 1982-ben az „Év embere” az Egyesült Államokban a személyi számítógép lett. Áruk — az előrejelzések szerint —• egyre inkább csökkenni fog. Mindezek azt bizonyítják, hogy a számítógépek körüli mítosz lassan oszlani kezd, s a komputerek hétköznapjaink segítői lesznek. Sőt, a vállalkozó kedvűek neki is láthatnak egy saját készítésű számítógép építéséhez. Nekik kíván segítséget nyújtani a békéscsabai ifjúsági és úttörőház a „Számítógép-építők klubja” létrehozásával. Azok a fiatalok, szakemberek és érdeklődő középiskolások, akik a komputertechnika felé vonzódnak, ebben a klubban lehetőséget kapnak, hogy — szakemberek irányításával — megismerjék a komputerépítés alapjait, és közösen építsenek egy komolyabb teljesítményű komputert. Ehhez a békéscsabai ifjúsági ház anyagi segítséget és támogatást ad. A beérkezett jelentkezések azt mutatják, hogy ván érdeklődés és igény a „Számítógép-építők klubjára”, annál inkább, mivel a saját építésű számítógépek olcsók, jól használhatók a háztartásban és a kisvállalkozásokban is. A békéscsabai ifjúsági és úttörőház még elfogad jelentkezéseket a márciusban induló klubba. A számítógép-építők klubja havonta kétszer, szombat délelőttönként találkozik. Munkatervükben kutatómérnökök, elméleti szakemberek előadásai, gyakorlati munka, tanulmányi kirándulás szerepel. Ezenkívül lehetőség lesz a kötetlen beszélgetésre, tapasztalat- és alkatrészcserére is. Nagy Lajos Kedden gépkocsi-nyereménybetétkönyv sorsolás Az Országos Takarékpénztár március 1-én, kedden Budapesten rendezi a gépkocsi-nyere- ménybetétkönyvek idei első, sorrendben 87. sorsolását. A húzáson az 1982. október 31-ig váltott és a január 31-én még forgalomban volt ötezer- és tízezerforintos betétkönyvek vesznek részt. A sorsolás összesített eredményét március 4-én teszik közzé. * * * A lottó februári tárgynyere- mény-sorsolását március 1-én, kedden Budapesten tartja a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A húzáson az 5. játékhét szelvényei között összesen 1290 nyereményt sorsolnak ki. Főbb nyeremények: Lada 1200-as és Skoda 120 L típusú személygépkocsi, valamint 75 színes televíziókészülék. Az igazgatóság programja szerint a következő hónapban hét sorsolást rendeznek. Március 4- én Nagybátonyban, ll-én Nyergesújfalun, 18-án Budapesten, a televízióban, 25-én ugyancsak a fővárosban, a BNV-n húzzák a lottó esedékes heti nyerőszámait, míg a havi tárgynyereménysorsolást március 29-én tartják. Ezenkívül március 15-én rendkívüli sorsolás, a tv-lottószelvé- nyek számhúzása, 22-én pedig nyereménysorsolása lesz Budapesten. Csortos Gyula (MTi-fotó — KS) Színészóriásokra emlékezünk Somlay és Csortos Néhány nap különbséggel most volna száz esztendős a magyar színháztörténet két kimagasló egyénisége: Somlay Artúr és Csortos Gyula. Somlay 32, Csortos 38 éve halott. Legendák maradtak volna csupán, ha a filmszalag nem őrizné meg játékukat számunkra, így még az ifjú nemzedék is láthatta- láthatja őket a Filmmúzeumban, a televízióban. Színészóriások voltak. Somlay Artúr 1883. február 28-án született. A Vígszínház színésziskoláját végezte el, majd a Felvidéken és Erdélyben játszott. Szinte követhetetlenül sokat változtatott színházat. 1905— 1907-ig a Vígben lépett fel, aztán jött Miskolc, majd ismét a főváros, a Nemzeti, a Renaissance, s újra a Víg. Haláláig a Nemzeti Színház tagja volt. Budapest szinte valamennyi színpadán megfordult, és sokat dolgozott külföldön is, színházban, műtermekben egyaránt. Nyugtalansága hajtotta, nehezen al- kalmazkodónak, magányosnak, zárkózottnak, hallgatagnak, hirtelen haragúnak mondották, de senki sem tagadta, hogy mind a színpadon, mind az életben lenyűgöző egyéniség. Legnagyobb sikereit modern művekben aratta, új színjátszó stílust hozott az akkori színházi életbe. Ezért is tért oly gyakran vissza a Vígbe, ahol modern szerzők hozzá hasonló alkatú figuráit kelthetSomlay Artúr te életre. A klasszikus szerepekkel csak élete vége felé barátkozott meg. Az idősödő művész bölcsességével a negyvenes években már nagyon tudta fegyelmezni magát, enyhe gúny vált rá jellemzővé, és az embertársai iránti gyengédség — amit titkolni igyekezett. Leghíresebb színpadi szerepei közé sorolhatjuk a Bánk bán Tiborcát, az Űri muri Szakhmáry Zoltánját, Tennessee Williams Hattyúdalának Thomasát, Wilder A mi kis városunk című darabjának Rendezőjét, Haupt- mann Naplemente előtt-jé- nek Clausen tanácsosát, Lear királyt, Karenint. Nagyon sok filmben játszott, nemcsak magyar produkciókban, például német filmekben (A lassú halál, A vasútkirály), s az osztrák Egy asszony, aki mindenkiében nyújtott kimagasló alakítást. A háború előtti rengeteg magyar filmből is csak néhány címet emelünk ki: Halálos tavasz, Semmelweis, Haláltánc. A felszabadulás után talán legmaradandóbb, legemlékezetesebb szerepét játszotta el Radványi Géza filmjében, ő volt a Valahol Európában mély emberségű idős muzsikusa. Forgatott még a Ludas Matyiban, a Különös házasságban és a Nyugati övezetben. 1951. november 10-én hunyt el. . Csortos Gyula 1883. március 3-án született. A lexikonok 250 szerepét sorolják fel, a legváltozatosabb figurákat keltette életre. Debrecenben, Szegeden, Temesváron játszott, 1907-ben került az akkor megnyílt Népszínház—Vígoperához. A következő évben már a Magyar Színház tagja, egyetlen évadban tizenkét főszerepet játszott, köztük a Sasfiók Flambeau-ját. Ettől kezdve nála is nehéz követni a színházakat, amelyekben részben éves szerződéseket, részben szerepeket vállalt. A Vígszínházban óriási sikerrel játszotta a Színészt Molnár Ferenc Testőrében, Jánost, Bródy Sándor A medikusában. 1927-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz, ahol legjelentősebb alakítása Shylock A velencei kalmárban, Falstaff A windsori víg nőkben. 1932-ben a Vígszínházban kapta élete két talán legjelentősebb feladatát: Molnár Ferenc Liliomjának címszerepét és a Naplementében Clausen tanácsost. Aztán jött a Nemzetiben Ezra Mannon az Amerikai Elektrában és Lucifer Az ember tragédiájában. Szerepei nagyon sokfélék voltak, a tragikustól a legalpáribb bohózatig, de a sok közül alig néhány akadt, amely kielégítette. Egy-egy jó feladatért még szerződésszegésre is képes volt. A felszabadulást súlyos betegen érte meg. Utoljára 1945 májusában lépett színpadra, Csehov A medve című darabjában Szmirnov szerepében. 1945. augusztus 1-én hunyt el. Filmjei felsorolhatatlanok. A kamerák előtt is volt Liliom, 1919-ben. A felejthetetlen, újra és újra műsorra tűzött Hyppolit, a lakáj 1931- ben készült. Aztán a sok közül néhány: Lila ákác. Az új földesúr, Légy jó mindhalálig. Az arany ember. A 111-es, János vitéz, Havasi napsütés, A szűz és a gödölye, Szerelmi láz. De jó is volna most, születésük századik évfordulója alkalmából moziban, képernyőn viszontlátni néhány felejthetetlen alakításukat! Hiszen ezekben élnek még ma is, és élnek tovább. e. m. Reichstag-tííz H íven esztendeje, 1933. február 27-én, röviddel 21 óra után Berlinben lángnyelvek csaptak fel a német birodalmi gyűlés, a Reichstag kupolája felett. Percek múltán rendőr- és tűzoltóautók, s rohamosztagos gépkocsik szirénázása törte meg a téli est csendjét. Hitler birodalmi kancellár, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezére legközelebbi munkatársai kíséretében nyomban a helyszínre hajtatott, ahol a rendőrbiztosok már vallattak egy félmeztelen, kormos fiatalembert, akit az ülésterem mellett fogtak el. Zsebében Marius van der Lubbe névre kiállított, holland útlevelet találtak. Lubbe kihallgatása még tartott, amikor Göring, az akkori porosz belügyminiszter nyilatkozott: „Kommunista bűntettről van szó”. Hitler pedig így fogadta a Reichstaghoz érkező helyettesét, Papent: „Ezt a jelet az Isten küldte, alkancellár úr! Ha ez a tűzvész a kommunisták műve, mint ahogy hiszem, akkor vasököllel kell szétzúznunk a halálos kórt!” Másnap a rendőrség közölte: „A Reichstag felgyújtása jeladás volt a polgárháborúra, amelyet a kommunisták hajnalban akartak kirobbantani”. Ezzel az „óriási veszéllyel” a hitleristák a „legszigorúbb rendszabályokat” állították szembe. Körülbelül egymillió ro- hamosztagost és SS-t riadóztattak és reggelig egész Németországban több ezer kommunistát, szociáldemokratát és baloldali értelmiségit tartóztattak le. Február 28-án Hindenburg elnök aláírta a Hitler által előterjesztett „dekrétumot a nép és az állam védelméről”, amely hatályon kívül helyezte a polgári demokratikus szabadságjogokat. A náci vezérek elemükben voltak, megnyílt előttük az út a cselekvésre. Tömegesen tartóztatták le politikai ellenfeleiket. A törvényesség helyét a terror foglalta el. A rendőrség állítása szerint Lubbe bevallotta, hogy a Holland Kommunista Párt tagja (ez nem volt igaz), s a nyomozás során megállapították, hogy a tűzeset szervezett csoport műve. A gyújtogatás gyanúsítottjaként körözték Ernst Torg- lert, a Reichstag kommunista frakciójának vezetőjét. Alibijét igazolandó Torgler azonnal jelentkezett a rendőrségen, ahol törvényellenesen nyomban őrizetbe vették. Március 9-én egy vendéglőben letartóztatták Georgi Dimitrovot, aki a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának küldötteként, illegálisan tartózkodott Németországban. Vele együtt rendőrkézre került két honfitársa: Blagoj Popov és Vaszil Hadzsi- tanev is. Őket is a Reichstag felgyújtásával gyanúsították. Az elképesztően átlátszó hivatalos megnyilatkozások nyomán nemcsak a német baloldal, hanem a világ haladó közvéleménye is nyomban érezte és megértette, hogy a hitleristák aljas provokációjáról és erőpróbájáról van szó. Milliók tudatára ébredtek annak, hogy öt ember életénél jóval nagyobb tét forog kockán. A harmincas évek elején ugyanis Németországban alapjaiban megrendült a burzsoá rendszer. A gyökeres változásokat követelő baloldal rendkívül megerősödött. Az egymást követő rendkívüli parlamenti választások nem tisztázták a politikai helyzetet.. A kormányok gyors egymásutánban váltották egymást, és a széles tömegek körében minden kilátástalannak tűnt. Berlin valósággal forrongott. A szociáldemokraták azonban elutasították az egységfrontot a kommunistákkal. A kommunista párt vezetősége is lebecsülte a fasiszta veszélyt. Az 1932 novemberi választások eredményeként a nemzetiszocialistáknak 196 képviselőjük került be a Reichstagba, a szociáldemokraták és a kommunisták 221 képviselőjével szemben. 1933. január 30-án azonban Hindenburg elnök mégis Hitlert bízta meg a kormány megalakításával, miután Papén jobboldali centrum pártja koalícióra lépett a nácikkal. Ilyen helyzetben írták ki március 5-re az újabb választásokat, s a Reichstag-tűz a választási hadjárat utolsó hetének elején ütött ki, amikor a politikai szenvedélyek csúcspontra hágtak.. . Hitlerék egyáltalán nem gondoltak arra, hogy a szavazók voksai alapján mérik le a nép bizalmának fokát a kormány iránt. Számukra a választások csak arra szolgáltak, hogy rendszerüket törvényesítsék, és a hatalmat látszatra vértelenül vegyék át. Villámgyorsan saját javukra akarták billenteni a mérleget, és hatálytalanítani a polgári alkotmányt. Ehhez azonban valami különös provokációra volt szükség. így eszelték ki a Reichstag felgyújtását. A birodalmi gyűlés épületének felgyújtásával Hitler és hívei nemcsak arra törekedtek, hogy terrorisztikus fellépéssel lesújtsanak politikai ellenfeleikre, a kommunistákra és baloldali erőkre, hanem arra is, hogy a kommunistákat nemzet- ellenes ' cselekedeteket elkövető emberekként tüntessék fel, akik Moszkva utasítására és számlájára dolgoznak, külföldi ügynökök. Tudatosan választották ki a tervük végrehajtására szolgálatra kész eszköznek van der Lubbét, s e közben a Gestapo erejét megfeszítve kereste a Komintern németországi képviselőinek nyomait — az igazi kommunistákat, hogy kíméletlenül leszámoljanak velük. A terror és a durva csalások ellenére a március 5-i választások nem igazolták Hitler várakozásait és reményeit. Az NKP féllegális helyzete ellenére is közel ötmillió szavazatot kapott, és 81 képviselőt küldött a 647 tagú Reichstagba. Az NSZDP-re több mint 7 millióan adták voksukat, s ez 120 mandátumot jelentett. További 7 millióan szavaztak azokra a pártokra, amelyek nem léptek szövetségre a nácikkal. Az NSDAP 17 millió 277 ezer szavazatot és ezzel 288 képviselői helyet szerzett. Az eredmények láttán a hitleristák elhatározták, hogy végleg leszámolnak mind a parlamenttel, mind a politikai pártokkal. Március 10-én az NKP 81 képviselőjét megfosztották mandátumától, röviddel ezután pedig feloszlatták az összes nem nemzetiszocialista pártot és szervezetet. Közben lázasan dolgoztak a Reichstag-per koholt vádján nak összeállításán, „tanúinak” előkészítésén. Ehhez fél évre volt szükségük. Szeptember 21-én aztán a lipcsei birodalmi törvényszék (Németország legfelsőbb bírósága) előtt megkezdődött az „évszázad pere”, amely Dimitrovnak világhírt, hitlerista vádlóinak pedig leleplezést, csúfos kudarcot hozott. Lubbe az első tárgyalási naptól kezdve szánalmas, összeroppant ember benyomását keltette, aki általában csak „igennel” és ..nemmel” felelt a hozzá intézett kérdésekre. I ^Himitrov a vádlottak padját a német fasizmus leleplezi zésére használta fel. A Hitlerék által felvonultatott I® másfélszáz tanú semmit sem tudott bizonyítani. Ezzel egyidejűleg a Londonban ülésező nemzetközi bíróság „ellenperében” kimutatta, hogy a gyújtogatást Göring irányításával maguk a hitleristák követték el. Ezt a tényt egyébként a második világháború után előkerült okmányok is kétséget kizáróan igazolták. Lubbére saját vallomásai alapján a náci vérbírák ugyan halálbüntetést szabtak ki, a többi vádlottat azonban bizonyítékok hiányában kénytelenek voltak szabadlábra helyezni, majd a Szovjetunióba kiengedni. A világ haladó erői ekkor aratták első sikerüket a fasizmus elleni küzdelemben. Márkus Gyula.