Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-26 / 48. szám

1983. február 26-, szombat o Úttörők vetélkedője Békésszentandráson Gyulán Hz idei első ÁFÉSZ küldöttgyűlés (Tudósítónktól) Megyeszerte zajlanak a tu­dományos, technikai úttö­rőszemle vetélkedői. A szarvasi járás úttörői Békés­szentandráson tartották a szemle járási fordulóját. Az új iskola szeretettel fogadta a nyolc vendég úttörőcsapat legjobbjait. Több mint 100 pajtás mérte össze tudását öt különféle szakágban: tár­sadalomkutató, természetku­tató, technikus, orosz nyelv barátai, matematika. A verseny szünetében a pajtások a helyi kiállítást nézhették meg a Szovjet­unióról, szamovárban főtt teát kortyolgatva. A hangu­latos és izgalmas verseny ün­nepélyes eredményhirdetés­sel ért véget. Képünk a természetkuta- tök versenyén készült. Bakulya Anna A Gyula és Vidéke ÁFÉSZ tegnap, február 25-én dél­előtt tartotta küldöttgyűlését Gyulán, a városi tanács dísztermében. A küldöttgyű­lés résztvevőit és a vendé­geket Szikes Péter igazgató- sági tag köszöntötte. Ezután Schreyer József, az ÁFÉSZ kereskedelmi főosztályveze­tője mondott szóbeli kiegé­szítőt. Többek között el­mondta, hogy 1982-ben az ÁFÉSZ 729 millió forintos árbevételt teljesített. Ez azt jelenti, hogy a múlt évben 9,7 százalékos fejlődést ért el összteljesítményben a szö­vetkezet. Ezen belül a kis­kereskedelmi ágazat 605 mil­lió forintos árbevételről ad­hatott számot. A vendéglátás a bázis idő­szakhoz képest 6,6 százalé­kos növekedéssel is a várt­nál gyengébb teljesítményt ért el, ugyanakkor a cukrá­szati termelőüzem 3.8 száza­lékkal teljesítette túl tervét. A felvásárlási ágazat 104.7 százalékos teljesítésével a korábbinál jobb eredményről adhatott számot. Ugyanis ez a tervtúlteljesítés 13 száza­lékkal volt magasabb, mint 1981-ben. Ezt követően Schreyer Jó­zsef főosztályvezető az 1983. évi feladatokat összegezte. Többek között elmondotta. hogy ebben az évben az ÁFÉSZ 788,1 millió forint forgalom teljesítését tervez­te. A beszámolót élénk vita követte. A küldöttgyűlésen felszólalt Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke, aki elis­merően beszélt a Gy.ula és Vidéke ÁFÉSZ múlt évi te­vékenységéről. Ugyanakkor felhívta a figyelmet néhány fogyatékosságra is. Arra, hogy mindenekelőtt előbbre kell lépni a vendéglátó ága­zat eredményességében. Ezen túl, illetve ezzel összefüggés­ben a korábbinál sokkal na­gyobb figyelmet kell fordí­tani a költségcsökkentő té­nyezőkre. A küldöttgyűlésen sor ke­rült tisztségviselők megvá­lasztására is. A szövetkezet e legfelsőbb fóruma igazga­tósági tagnak és egyben ÁFÉSZ-elnökhelyettesnek választotta Schreyer Józsefet, a szövetkezet főosztályveze­tőjét. Továbbá igazgatósági tag lett Kiss Lajos, az ifjú­sági bizottság elnökévé vá­lasztották Perei Gabriellát. A MÉSZÖV küldöttévé pe­dig Horváth Istvánt válasz­tották. A küldöttgyűlés Szikes Pé­ter zárszavával fejezte be munkáját. Balkus Imre Napirenden a tanács és a szakszervezet együttműködése az egészségügyben Gazdátlan nyereményautók a megyében A szerencse után szinte mindenki áhítozik — ugyan­akkor érdekes módon meg­történik, hogy — képletesen szólva — nem nyújtják ki a kezüket érte. Egészen pon­tosan; nem mindenki kíséri figyelemmel a sorsolásokat. A gépkocsinyeremény-betét- könyvek negyedévenkénti sorsolásán az 1982. novem­beréig kihúzott autók közül 14-ért a mai napig nem je­lentkeztek. A következő számjegyzékben azon gépko­csi-takarékbetétkönyv szá­mok és a betétkönyvet ki­állító pénzintézetek neve kö­vetkezik, amelyek nyeremé­nye gazdátlan. 10 ezer forintos betétköny­vek: 36035 Békéscsaba, OTP körzeti fiók; 41739 Békés, postahivatal; 53706 Békés­csaba, OTP megyei igazga­tóság; 59525 Békéscsaba, OTP megyei igazgatóság. 5 ezer forintos nyeremény­betétkönyv; 543172 Endrőd, postahivatal; 560922 Oroshá­za, 2-es postahivatal; 563414 Mezőhegyes, postahivatal; 569856 Szarvas, OTP; 571064 Orosháza, OTP; 650241 Oros­háza, OTP; 671720 Orosháza, OTP; 672484 Békéscsaba, OTP körzeti fiók; 685713 Szarvas, OTP és 702912 Me- zőberény, takarékszövetkezet. A nyeremény igény termé­szetesen nem évül el, de ha a nyertesek késve jelentkez­nek, akkor csak a kisorsolt gépkocsi hivatalosan megál­lapított fogyasztói árára tart­hatnak igényt. Az eddi­gi gépkocsinyeremény-taka- rékbetétkönyv sorsolásokon megyénkben összesen 1465 különböző típusú autót nyer­tek a szerencsés betétkönyv­tulajdonosok. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Békés me­gyei bizottsága tegnap, feb­ruár 25-én délután ülésezett. Dr. Sonkoly Kálmán elnök köszöntötte a megyei pártbi­zottság képviselőjét, B. Nagy Gyulát, dr. Szentannai Mar­git megyei főorvoshelyettest és Berényi Ildikót, az EDSZ politikai munkatársát. Csa- mangó Vilmos megyei titkár jóváhagyásra terjesztette elő a megyei bizottság ez évi munkaprogramját és első fél­évi ülésrendjét. Ezt követően az alapszervezetek elmúlt évi gazdálkodását értékelte Ga­luska Béláné, a gazdasági munkabizottság vezetője. A szervezettség alakulásával kapcsolatosan elmondotta, hogy bár nagy gondot fordí­tottak a témára, a szerve­zettségi százalék nem az el­képzelések szerint alakult. A mezökovácsházi járás, a szeghalmi kórház és a me­zőhegyes! kórház alapszervei­nek szervezettsége nem éri el a 90 százalékot. Nagy gon­dot jelent az üdülőjegyek megfelelő felhasználása, még mindig sok az elő- és utósze­zonban fel nem használt be­utaló. Sok hozzászólót késztetett vitára a következő témakör, amelyet a megyei tanács egészségügyi osztályának fő­előadója, Niedzielsky Géza terjesztett a résztvevők elé. Tanácsülés Mezőberényben Díszgalamb-kiállítás Dévavánván A dévaványai kisállatte­nyésztők díszgalamb-kiállí- tást rendeznek ezen a hét­végén. A művelődési házban sorra kerülő bemutatón több mint kétszáz példányt mu­tatnak be a galambok helyi szerelmesei. A minden bizonnyal igen érdekesnek ígérkező kiállí­tást ma és holnap, reggel 8- tól este 6 óráig látogathat­ják az érdeklődők. (Tudósítónktól) Szerdán délután a tanács­háza nagytermében tartotta meg soros ülését a mezőbe- rényi Nagyközségi Közös Ta­nács. A két ülés között vég­zett végrehajtó bizottsági munkáról és a lejárt határ­idejű tanácshatórozatok vég­rehajtásáról szóló napirend után a testület megvitatta és elfogadta a tanács és intéz­ményei 1982. évi költségveté­sének, a fejlesztési alap fel- használásának végrehajtásá­ról, valamint az éves adóbe­vételi terv teljesítéséről szóló beszámolót. Az elmúlt évben ésszerű gazdálkodás mellett — ha szűkösen is — elegendő pénz állt a rangsorolt feladatok megvalósítására. Fő hang­súlyt a tanács az alapellátás javítására, a meglevő és új A beszámolóhoz kapcsolódó­an mondta el véleményét Magyar György, a munkavé­delmi bizottság elnöke. Fo­kozottabban kellene foglal­kozni a nők és fiatalkorúak veszélyeztetettségének kérdé­sével — mondotta —, a fog­lalkozási megbetegedésekkel, a munkavédelem társadalma­sításával. Ez utóbbira jó pél­daként említette a gyulai kórház munkavédelmi őrhá­lózatának tevékenységét. El­mondotta, hogy bővíteni kel­lene az egészségügyben dol­gozók üzemorvosi hálózatát is. A további kérdések fő­ként a munkavédelmi ter­vek tapasztalataira, a szem­lék és az oktatások folyama­tára, az elavult intézmények érintésvédelmére, az egész­ségügyi osztály segítségnyúj­tó szerepére vonatkoztak. Más hozzászólók a munkaal­kalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos gondokat emlí­tették. A mezőgazdaságban dolgozók közül egyre többen keresik fel a körzeti orvoso­kat az alkalmassági vizsgá­latokért, de ezt a jelenlegi szabályok szerint csak bel­gyógyász szakorvos végezhe­ti. A főhivatású üzemorvo­soknak tudniuk kell, hogy a különböző munkaterületen dolgozóknak milyen alkal­massági vizsgálaton kell részt venniük, mégis több és más vizsgálatokra irányítják intézmények fenntartására és működtetésére fordította. A tavalyi költségvetés bevétele a módosított előirányzathoz viszonyítva 100,6 százalékra teljesült. A tervek valóra váltásából a községek szövetkezetei, vál­lalatai is kivették részüket. Az intézmények működtetési költségeihez 472 ezer forint­tal járultak hozzá. A fejlesz­tési feladatok megvalósításá­ban számottevő segítséget je­lent a lakosság és az üzemek által nyújtott mintegy 1,8 millió forint pénzügyi támo­gatás. Komoly eredményt ért el a két község a települést fejlesztő társadalmi munká­ban, melynek összértéke az elmúlt évben Mezőberényben 17.1, Csárdaszálláson 1,9 mil­lió forintot tett ki. A tanácsülés ezt követően őket, ami megterhelő és gaz­daságtalan az egészségügyi hálózat számára. Csamangó Vilmos megyei titkár a szakigazgatási szerv és a szakszervezet együttmű­ködésének tapasztalatairól beszélt. Az együttműködés elvei általában megvalósul­tak, de különböző területe­ken van még javítani való. Többek között szorosabb együttműködésre van szük­ség a bérgazdálkodás, a mun­kahelyi demokrácia kérdései­ben, a beruházások és felújí­tások gyorsításában, az egész­ségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javí­tásában, az etikai helyzet alakításában, a szociális ter­vezés továbbfejlesztésében-. Nagy érdeklődéssel várják a gyulai megyei kórházban a jogsegélyszolgálat bevezeté­sét. Az együttműködésről az egészségügyi osztály képvise­lője is elmondta véleményét. A megyei bizottság meg­tárgyalta az EDSZ Központi Vezetőségének állásfoglalá­sát a munkamódszer tovább­fejlesztéséről és a szakszer­vezetek irányító tevékenysé­géről. Befejezésül a résztve­vők meghallgatták a megye VI. ötéves tervének szakma- politikai programját, az ed­dig megvalósultakat és az 1983-as célkitűzéseket. Bede Zsóka elfogadta a tanácstagi be­számolók megtartásáról szóló jelentést és az itt elhangzott felvetések végrehajtására vo­natkozó intézkedési tervet. Az év januárjában megtar­tott tanácstagi beszámolókon a két településen 1568 fő je­lent meg. Hozzászólásra 233- an emelkedtek. Közérdekű bejelentést, javaslatot 99-en tettek. A felvetéseket a ta­nács erre a célra rendelke­zésre álló pénz függvényé­ben rangsorolta. Negyedik napirendi pont­ként Szűcs Lajos tanácsel­nök, megyei tanácstag szá­molt be a felsőbb testületben folytatott tevékenységről. Ez­után a tanács elfogadta az 1983. évi munkatervet, és tu­domásul vette a végrehajtó bizottság és a tanács bizott­ságai 1983. évi munkaterveit. A tanácsülés bejelentések­kel és interpellációkkal zá­rult. Barna Mihály H könyvek haszna a már senki előtt sem lehet vitás, hogy a szak­mai tudás a leggyorsabban visszatérülő beruhá­zás a népgazdaság minden ágában. Olyan erőfor­rás és olyan tartalék lehet ez — ha megfelelő helyen és megfelelő időben alkalmazzák —, hogy nemcsak köny- nyebbé teheti, de meg is sokszorozhatja a termelést. Különösen vonatkozik ez a mezőgazdaságra, amely mint tudjuk, a legtovább maradt meg ősi állapotában, ahol évszázadokig ugyanúgy kapáltak, kaszáltak, palán- táltak, s ugyanolyan módszerekkel nevelték az állatokat, ahogy a fiúk az apjuktól, azok meg őseiktől tanulták. A hagyománytisztelet mindig a falun volt a legerősebb, a hozzá való kötődés szálait nehezen lehetett fellazítani. A hagyomány törvény volt. A mezőgazdasági termelésben a felszabadulást követő esztendőkben változott meg gyökeresen a helyzet a szo­cialista nagyüzemek létrejöttével, az egyre újabb és korszerűbb gépek és hatásosabb vegyszerek alkalmazá­sával. Amikor egybeszántották a kis parcellákat és a nagy táblákon belterjessé vált a gazdálkodás, akkor már bi­zony kevésnek bizonyult az a régi mozdulat, amelyet a fiú az apától lesett el. Erre az időszakra, a nagy átalakulások, átszervezések korára esik az a változás, hogy a kapát, kaszát felváltó egyre korszerűbb gépek, vegyszerek mellé belép egy újabb nagy segítő: a tudomány. Ennek hatására alapjaiban változott meg egyes növé­nyek termelési technológiája. Ez már érthetően mást hozott, újabbat és többet, mint az a régi, apáiktól ellesett tapasztalat, s ez a termésben is hamarosan megmutat­kozott. A tudományos módszerekkel, az új technológiá­val művelt földekről nagyobb termést takarítottak be. Az új termelési módszereket, a tudományos állattartási eljárásokat, az új gabonafajták, gyümölcsök, zöldségfé­lék nemesítési eredményeit a könyvek, a tudományos fo­lyóiratok közvetítették, azok által váltak ismertté, s ter­jedtek el, segítve a mezőgazdaság fejlődését, az új falu kialakulását, és nem utolsósorban az emberek gondolko­dásának megváltozását. Hazánkban immár hagyománnyá vált, hogy február­ban megrendezik a mezőgazdasági könyvek és folyóira­tok hónapját. Ez azt bizonyítja, hogy a szakkönyv egyre hasznosabb eszközzé vált a mezőgazdaságban. Szerepe, hatása elválaszthatatlan a termelés sikereitől. Most, a könyvhónap lezárásával megállapíthatjuk, hogy az idén is nagy érdeklődéssel fogadta a falu népe a könyvújdonságokat. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok mellett sokan mások is vásároltak könyvet. A hobbis könyvek ott sorakoznak minden kertészkedő em­ber könyvespolcán, ami azt eredményezi majd, hogy a jövőben még szakszerűbben és színvonalasabban gazdál­kodnak; csiszoltabb, korszerűbb technológiát alkalmaz­nak. A múlt esztendők bebizonyították Erdei Ferenc igazát: „Csak az olyan gazdaság képes eredményeket felmutatni, amelyiknek a vezetői a szakkönyveket is munkaeszköz­nek tekintik, éppen úgy, mint a különböző gépeket és vegyszereket”. Azt mondta Erdei: „Legyen a könyv is kapa és kasza!” Ma már megszűnt a kapa és a kasza szerepe, a fiata­labb generáció nem is tud ezekkel a szerszámokkal bán­ni, megnőtt viszont a szakkönyvek jelentősége. Ma már nem ritkák az olyan kiadványok, amelyek elérik, sőt meghaladják a százezres példányszámot. Csak egy pél­da: Prohászka Szőlő és bor című könyve már a tizen­harmadik kiadásban jelent meg. Különösen sokan vásárolták az idei könyvhónapon a kistermelést, a ház körüli munkákat segítő könyveket. E munkák korszerűsítésének lehetőségeiről faggatták a szer­zőket is az író-olvasó találkozókon. □ háztáji és kisegítő gazdaságok szerepének fontos­sága a Hazafias Népfront Országos Tanácsának legutóbbi ülésén is szóba került. Pozsgay Imre főtitkár mondta: „A több száz kertbarátkor sok tízezer tagja az értelmes kedvtelésen túl ellátja családját, és te­temes mennyiséget juttat piacra is. Az ebben részt vevők kiegészítő jövedelemre tesznek szert, egyszersmind je­lentős mértékben hozzájárulnak a közellátáshoz ..Hoz­zátette még, hogy az ilyen tevékenység, jövedelemkiegé­szítés természetesen előnyösen befolyásolja a közhangu­latot ... A februári könyvhónap jó eredménnyel zárult, a könyvek nagy része olyan kezekbe került, amelyek szer­számként használják és útmutatásukkal, tanácsukkal nö­velni tudják majd a termelést, a jólétet. Illés Sándor Ismét nYereséges a gyulavári Lenin Tsz Tegnap, pénteken délelőtt Gyulaváriban a Lenin Ter­melőszövetkezetben zárszám­adásra gyülekezett a tagság. Az arcokon nem volt nyug­talanság, hiszen már koráb­ban elterjedt a híre, hogy a Lenin Termelőszövetkezet, bár nem rendelkezik a leg­kedvezőbb termőhelyi adott­ságokkal, sorrendben a har­madik évet zárja nyereség­gel. Amint azt Püspöki György, a termelőszövetkezet elnöke már bevezetőjében elmond­ta, a nem éppen optimális időjárás ellenére csaknem hárommillió nyereséggel zár­ta a gazdaság az elmúlt évet. A természeti megpróbáltatá­sok tavaly sem kerülték el a szövetkezetei. Egyenlőtle­nül hullott a csapadék a föl­dekre, volt aszály és jégve­rés, a napraforgót pedig kár­tevők pusztították, így a nö­vényi átlagtermések szeré­nyek voltak. Kifizetődőnek bizonyult az állatkihelyezés, hiszen a tagok több mint 120 bikát hizlaltak. A termelőszövetkezetben befejeződött a legnagyobb beruházás, a 45 millió forin­tos meliorációs munka. Most a sertéstelep kialakításán van a sor, amit két év alatt szeretnének megvalósítani. Szó volt az idei tervükről is. Az elnök elmondta: össze­hangoltabb, becsületes mun­kával, jobb szervezéssel je­lentősen emelhetők a hoza­mok. Reálisnak tűnik, hogy ha a tervek valóra válnak, jövőre már több mint hat­millió forintos nyereséget produkálhatnak. Béla Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents