Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-25 / 47. szám

NÉPÚJSÁG 1983 február 25., péntek Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) A Minisztertanács előtti beszámoltatásnak két ki­emelt kérdésköre volt, a la­kásellátottság és a közokta­tás helyzete. A lakásellátott­ságról a Minisztertanács megállapította, hogy a me­gye települései lakásállomá­nyának állaga és minőségi összetétele elmaradt a reá­lis és kielégítendő szükség­letekhez képest. A feladatok között a szanálási arányok csökkentését, a lakásfelújítá­sok szervezettebbé tételét, az építőipari kapacitások ösz- szehangolását, a magánerő­ből történő lakásépítés ösz­tönzését, a telekellátás biz­tosítását jelölte meg elsődle­ges feladatként. Ez utóbbi­val alig három hete foglal­kozott a végrehajtó bizott­ság, s az ott hozott dönt Is értelmében rövidesen vissza­tér a témára. A kérdés azért is fontos, mivel a megépülő lakások alig 13-14 százaléka valósul meg állami eszközök­ből, a többi magánerőből. Ennek szorgalmazása, támo­gatása, a lehetőségek javítá­sa mindenképpen indokolt. A megyei pártbizottság ja­vaslata alapján a megyei ta­nács ez év júniusában rész­letesen is megtárgyalja a la­kásépítés és -gazdálkodás helyzetét. A másik témával kapcso­latban a jelentés megállapí­totta, hogy a közoktatási in­tézményhálózat és annak korszerűsége elmarad a reá­lis igényektől. A beszámol­tatás óta az óvodai ellátás iránti mennyiségi igények fokozatosan mérséklődtek, A mezőgazdaságban folyó vöröskeresztes munkát érté­kelte tegnap, február 24-én a Vöröskereszt megyei vezető­sége végrehajtó bizottsága. A területi szövetség és a Vörös- kereszt együttműködésének eddigi tapasztalatait vitatták meg, s meghatározták a to­vábbi feladatokat is. öz Fe­renc, a Vöröskereszt megyei titkára szóbeli kiegészítőjé­ben elismeréssel szólt a ter­melőszövetkezetek vöröske­resztes munkájáról. Elmon­dotta, hogy a megye 71 ter­melőszövetkezetében műkö­dik önálló vöröskeresztes alapszervezet. A Békés megyei Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Szövet­ségének képviseletében dr. Drágán Iván titkárhelyettes, a Vöröskereszt képviseleté­egyes területeken a minősé­gi feltételek javítására is volt lehetőség. Az általános iskolai oktatás tanterem-el­látottsága az erőfeszítések el­lenére sem megoldott. Az V. ötéves tervben 6 új iskola, és összesen 97 új tanterem épült, de ezzel is csak a szinten tartást sikerült biz­tosítani. A középfokú oktatá­si intézményekben a demog­ráfiai hullám a VI. ötéves terv végére okoz gondot a tanulók ellátásában. A tava­lyi 14 ezerről az évtized vé­gére 19 ezerre emelkedik a középiskolások száma. A meglevő, igen elavult okta­tási és közművelődési intéz­ményhálózat felújítására a tervciklusban a fnegyei ta­nács összesen 92 millió fo­rintot irányozhatott elő, ami jóval az igények alatti. A szóbeli’beszámoló végül fog­lalkozott a közművelődés előtt álló feladatokkal, majd a különböző ágazatok tevé­kenységével. A vitában felszólalók hasz­nos észrevételekkel egészí­tették ki a beszámolót. Var­ga Zsigmond, a megyei or­szággyűlési képviselőcso­port elnöke a képviselők és a tanács, illetve a végrehaj­tó bizottság együttműködé­séről, a területszervezés ta­pasztalatairól szólt. Novák Mátyás, az ügyrendi bi­zottság elnöke a VI. ötéves terv feladatait taglalta, Györfi Károly, a TESZÖV titkára a mezőgazdaságról, ezen belül a gabonatermesz­tésről és a meliorációról, a most befejeződő zárszámadá­sok eredményeiről beszélt. ben pedig Őz Ferenc titkár írta alá azt az együttműkö­dési megállapodást, amely a jövőben még több lehetősé­get teremt az alapszervezeti munka *jayítására a helyi sa­játosságok figyelembevételé­vel. A termelőszövetkezetek megyei szövetsége fontosnak tartja és támogatja, hogy a termelőszövetkezetekben vö­röskeresztes alapszervezetek működjenek. A törekvés az, hogy az alapszervezetek még szervesebben, jobban illesz­kedjenek a termelőszövetke­zet életébe. Az együttműkö­dési szerződés részletesen foglalkozik a két szerv fel­adataival, a környezetvédel­mi, családpolitikai, elsőse­gélynyújtási és véradómoz­galmi tennivalókkal. Megelégedéssel állapította meg, hogy tovább csökkent a veszteséges gazdaságok szá­ma. Dr. Rajt Miklós, a taná­csi hivatal elnökhelyettese bevezetőben üdvözölte az új­szerű, nagyobb nyilvánossá­got biztosító tanácsülést, amely országosan is figye­lemre méltó kezdeményezés. Beszélt a közigazgatás kor­szerűsítéséről, a tanácsi ön- kormányzat gazdasági meg­alapozásáról, a választási rendszer továbbfejlesztésé­ről. Dr. Takács Lőrinc (Gyu­la) a párt és a tanács kap­csolatáról szólt, Irházi La- josné, az SZMT vezető tit­kára a szakszervezet és a tanács együttműködéséről, az egyeztetések fontosságáról, a társadalmi munka ésszerű szervezéséről fejtette ki véle­ményét. Dr. Kiss Károly (Szarvas) a ráfordítások csökkentését, az innováció jelentőségét, a szellemi erők bevonásának szükségességét hangsúlyozta. A következő napirendben a testület elfogadta a tanács és bizottságai munkatervét. A 4. napirend keretében jó­váhagyta a NEB beszámoló­ját, amely előtt Gyulavári Pál emlékezett meg a 25 éves jubileumról. A bejelen­tések sorában Békés megye Tanácsa 1983. július 1. nap­jától a kevermesi községi tanácsot nagyközségi közös tanáccsá, a dombegyházi községi közös tanácsot szin­tén nagyközségi közös ta­náccsá szervezte. Végül két napirend előkészítéséhez ideiglenes bizottságot válasz­tott a tanácsülés. Február 24-én, tegnap ki­bővített ülést tartott a Ha­zafias Népfront megyei gaz­daságpolitikai munkabizott­sága Békéscsabán. A HNF városi székházában rende­zett tanácskozás első napi­rendi pontjának előadója Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság osztályvezetője volt, aki aktuális gazdaság- politikai feladatokról tájé­koztatta a megjelenteket. Az 1982. évi eredmények­ről szólva utalt arra, hogy a jövedelmek átcsoportosítá­sával kapcsolatos tanulságo­kat is le kell vonni a jövő­re vonatkozólag. S itt első­sorban kellő nyíltságra, őszinteségre kell törekedni mind a tájékoztatásban, mind pedig a tervek gyakor­lati végrehajtásában. A lé­nyeg az, ne csak a főköny­velő, hanem a többi vezető és beosztott is figyelje a gazdálkodás alakulását. Vagyis: minden munkaké­pes embert olyan mértékben Az Egészségügyi Miniszté­rium tegnapi tájékoztatása szerint az elmúlt héten a fő­városból, valamint Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, He­ves, Pest, Somogy, Szabolcs- Szatmár, Tolna és Veszprém megyéből nagy számú influ­enza-megbetegedést jelentet­tek. E megyéken belül vál­tozó azoknak a települések­nek a száma, ahol előfor­dultak e vírusos betegségek. A kórházakban ápolt be­tegek védelmében Heves me­gyében már elrendelték, Borsod megyében pedig feb­ruár 27-től elrendelik a lá­togatási tilalmat. A járvány­helyzet alakulásától függően erre más megyékben is sor kerülhet. Az eddigi információk sze­rint a megbetegedések csak­nem minden korosztályban előfordulnak, és általában Tudományos értekezlet a fasizmusról Az MSZMP KB Párttörté­neti Intézete és Társadalom- tudományi Intézete, az MSZMP Politikai Főiskolája és az MTA Történettudomá­nyi Intézete rendezésében „A fasizmus néhány időszerű ideológiai kérdése” címmel tudományos tanácskozás kez­dődött tegnap az MSZMP Politikai Főiskoláján. A tanácskozáson történé­szek, politológusok és más tudományos kutatók, egyete­mi oktatók tartanak előadá­sokat és folytatnak vitát a fasizmus történeti és mai kérdéseiről, a fasizmus meg­ítéléséről a nemzetközi mun­kásmozgalomban, a Horthy- rendszer jellegéről, valamint a latin-amerikai neofasiz- musról. Különleges öntvények Különleges export öntvé­nyek próbagyártása kezdő­dött tegnap Bicskén, az MMG Gázautomatika üzemében. A vállalat precíziós öntödéjé­ben nagy szilárdságú alumí­nium ötvözetből elektronikus szerelőlapokat gyártanak a svéd Tetra Pak csomagoló vállalat számára. Az első ne­gyedévben két típusban 400 —400 öntvényt készítenek, s további harmincféle öntött alkatrész sorozatgyártását készítik elő. További külön­leges alumínium, acél és bronz öntvényeket NSZK- megrendelésre gyártanak. kell bevonni gazdaságpoli­tikai céljaink megvalósításá­ba, hogy teljes felelősséggel átérezze. a vállalt feladatok súlyát. Ugyanakkor legyen tudatában annak, milyen ér­tékeket bíztak rá . . . Az osztályvezető ezután Békés megye ipari és mező- gazdasági ágazatainak ered­ményeiről, gondjairól szólt részletesen, majd fontosabb társadalmi kérdésekkel fog­lalkozott. Befejezésül elisme­rően nyilatkozott a nép­front eddigi gazdaságpoli­tikai tevékenységéről, a kö­zös tennivalók összehangolt végrehajtásáról. A kérdések megválaszolá­sát követően Orbán Mihály, a testület titkára ismertette a HNF megyei bizottságának gazdaságpolitikai tevékeny­ségét. Ezután Molnár Lajos elnök az idei tervekről tá­jékoztatta a munkabizottsá­got, amely megvitatta és el­fogadta az 1983. évi progra­mot. ---y—fi e nyhe lefolyásúak. A bete­gek vizsgálati anyagából ed­dig harminckét alkalommal A H3N2 altípusé és kétszer B vírustörzset mutattak ki. Ezek hasonlóak az utóbbi években Magyarországon elő­fordult törzsekhez. A Borsod megyei Köz­egészségügyi és Járványügy Állomás igazgató főorvosától kapott információ szerint a megyében elsősorban Ózd és környéke, Kazincbarcika, Le- ninváros és a hozzá tartozó járás területén fordult elő tömeges megbetegedés. A betegek nagy része tizennégy 'éven aluli fiatal. A magas lázzal, levertséggel, fáradé­konysággal járó influenza megelőzése érdekében minél több vitamindús étel, ital fo­gyasztását. és az időjárásnak megfelelő réteges öltözködést javasolnak az orvosok. (MTI) Kirakat M ost érkezett! — fi­gyelmeztet ki tudja, hányadszor az áru­házi kirakat felirata. Alatta csenevésá bőrkabát, színe át­menet a mustár- és a cit­romsárga között. Érkezésé­ről körülbelül egy hónapja szereztem tudomást. Azóta kitartóan macerái, összemos­ván a múltat és jelent, már- már rekvizitummá válik. Az első napokban önelé­gült ember módjára, nevet­ve mentem el mellette, mint aki átlát a szitán. Legszíve­sebben minden bőrkabát után áhítozó vevővel közöl­tem volna felfedezésemet, miszerint téved, ha azt hi­szi, hogy ez a holmi éppen ma köszöntött a boltba: a kabát és az áruház régi is­merősök.'' Később úgy érez­tem, hogy a büszke felirat alatt lapító áru rám vigyo­rog: igenis, most ebben a pillanatban érkezett, rajta a por, az út pora, nem pedig az elhanyagolt portálé. Ár­tatlan trükkről volna csupán szó, amely hozzásegíti az el­árvult bőrkabátot majdani gazdájához? A vásárló lé­lektanát ismerő kereskedő jól tudja a felirat serkentő hatását: a most egyben azt is jelenti, hogy még ... még van a portékából, most vi­gye — járom be én is a ve­vőlogika lépcsőit. Lám, egy­szerű eladói fogásról van szó, kár ezen háborogni. Mégis zavart, hogy heteken át ott láttam a szemet szúró fel­iratot, zavart a kérdés, amely minduntalan társult mellé: vajon a kirakat dol­ga az, hogy füllentsen? Riporteriskolám keserű emléke egy hajdani üzemlá­togatás. Az igazgató karon Ingott, büszkén mutatta a gyárudvar gondozott pázsit­iát, amelyet a városközpont parkja is megirigyelt volna, elkalauzolt a nemrégen át­adott csarnokba, ahol szu­permodern gépek duruzsol­tak, s én — bár láttam a- messzebb fekvő ütött-kopott műhelyt — megnyugodva tértem vissza az irodaszobá­ba. Néhány héttel a riport megjelenése után olvastam a közleményt, amely hírül ad­ta, hogy a helyileg illetékes szakszervezet munkavédelmi osztálya az öreg műhelyben leállíttatta a termelést, mi­xel az elhasználódott épület összedőléssel fenyeget. A vál­lalat vezetője nekem csupán a kirakatot mutatta meg — a díszlet mögötti világot ma­gamnak kellett volna fölfe­deznem. A kirakat dolga a tájékoz­tatás és serkentés valamire, főleg vásárlásra. S ezt lehet szépen, magas színvonalon csinálni. Ezért született, bár vannak, akik úgy vélik, hogy elég, ha informálja a bá­mészkodót • — mit kaphat az üzletben. A kirakatrende­zők — csuklójukon mester­ségük címerével, az elma­radhatatlan tűpárnával — hosszasan fejtegetik szakmá­juk esztétikáját, kikelve az ellen, hogy a portált bárki is egyszerűen áruházi pult­nak tekintse. Feladata nem csak a tájékoztatás: érdek­lődést kell csiholni az áruk iránt, be kell csalogatni a vevőt a boltba, kedvet éb­reszteni a vásárlásra. Érve­lek én is: a kirakat dolga dóban'a dicsekvés, de ez nem alapulhat olcsó trükkö- kön, a vevő becsapásán még olyan ártatlan dologban sem, mint a hetekig kint felejtett cédula. Beszélgetőtársaim bó­logatnak: a kirakatot igazán az dicséri, ha fedezete van — az ajtón belül. A tévériportokban építke­zések sártengere tűnik fel, koszpáncélt viselő drága gé­pekkel, elhajigált szerszá­mokkal, árván gubbasztó építőanyag-halmokkal. Miért a rendetlenség? Amikor a pesti Duna-parton az oszt­rákok szállodáinkat építet­ték, nem á magas technikai színvonal, vagy a fegyelme­zett munka szúrt szemet, ha- ném a rend. Amely nélkül hiába működnek sokat tudó masinák. Lehetetlen az elő­írások precíz megtartása, a pontos kivitelezés. A rend a legjobb rendész. Hiánya pe­dig csakúgy vezethet pazar­láshoz, mint ennek-annak eltűnéséhez — utólagos nyo­mot egyik sem hagy. Vegyünk egy más példát. A rang nem csak tiszteletet — rendet is követel. Így, amikor magas beosztású ven­dég érkezik, mindig tiszta­ságot talál. De sok helyen többnyire csak ilyenkor. Már napokkal előbb abbamarad a tulajdonképpeni munka, előkerülnek a seprők, a la­pátok, takarítóbrigádok ala­kulnak, „kiglancolják” még a környéket is. A látogatást követő napokban azonban már ismét minden a régi. Ügy tetszik, hogy ilyen he­lyen hiányzik a tisztelet a saját közösségük és az őket közvetlenül körülvevő tár­gyak, a közösség értékei iránt. Sokan azt hiszik, hogy a munka eleve rendetlen­séggel jár — a tisztaság a befejezettség jele. Pedig a hanyagság nemcsak egy-egy termék minőségében testesül meg, hanem a munkahelyi környezet képében is. Kellenek a kirakatok. Csak szerepüket nem szabad túl­értékelni, még kevésbé álta­lánossá- dagasztani. , A vásárokon, a divatbe­mutatókon sem talmi, elad­hatatlan portékáikkal büsz­kélkednek a gyárak, fennhé­jázva hirdetvén, hogy mi­iyen kitartóan ragaszkodnak korszerűtlen, ódivatú termé­keikhez. A fényes fesztivár lók, ünnepségsorozatok sem arra valók, hogy a színhe­lyül szolgáló városok fölfed­jék, elibénk tárják árnyé­kos oldalukat. A kirakatok csak akkor kezdenek veszé­lyesekké válni, amikor átlé­pik voltaképpeni céljuk mezsgyéjét, és a magas szín­vonalú tájékoztatás helyett a megtévesztő mutogatás esz­közévé silányulnak. X gyár büszke lesz díjat nyert ter­mékére, amelyből csak kis szériát gyárt — elégedettsé­gében viszont megfeledkezik rossz minőségű, ósdi kacat- jairól, vagy éppen hiánycik­keiről. A túl sok kirakat haj­lamossá tehet az ön­elégültségre, a hibák elkendőzésére, a valóság meghamisítására, a szerep- játszásra. A jó kirakat min­dig másoknak szól — soha­sem önmagunknak. Ezért nem téveszthető össze a tü­körrel. B. Zs. Szép hagyomány Békéscsabán, a 11-cs számú általános isko­lában, hogy a szlovák tagozatos tanulók részvételével szlo­vák napot rendeznek. Az idén február 21-én este volt ez a rendezvény. Képünkön az első osztályosok tartják műsorukat Fotó: Gál Edit Tamás Ervin Szakmai megbeszélés Békéscsabán A Békés megyei Termelő- szövetkezetek Szövetségé­nek békéscsabai székháza adott otthont annak a szak­mai tanácskozásnak, amelyet tegnap, február 24-én tar­tottak. Dr. Kovács Gábor, a MÉM .Növényvédelmi és Agroké­miai Központjának főigaz­gató-helyettese a műtrágyá­zás és tápanyagellátás hazai helyzetét, feladatait ismertet­te a vendégekkel. A beveze­tő után a szakterület me­gyei képviselői mondták el véleményüket, javaslatai­kat a helyzet javításával kapcsolatban. Az elhangzot­takról lapunkban részletesen beszámolunk a jövő héten. m. sz. zs. S. F. Együttműködési szerződés a Vöröskereszt és a termelőszövetkezetek szövetsége között HNF-tanácskozás Összehangolt munka a gazdaságpolitikában Dz Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója az influenzárél

Next

/
Thumbnails
Contents