Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-03 / 28. szám

# NÉPÚJSÁG A pihenni és gyógyulni kívánók ezrei fordulnak meg a gyu­lai várfürdőben ilyenkor, a téli hónapokban is. A fürdő ve­zetői gondoskodnak a vendégek kényelméről. E célt szol­gálják a társalgóban elhelyezett korszerű, új műanyag ülő­bútorok is, amelyek rendszerint mindig foglaltak Fotó: Veress Erzsi Ügyvitel-korszerűsítés a mezőgazdaságban Az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek ügyvite­lük korszerűsítésére mind nagyobb gondot fordítanak — ez derült ki a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Irodának szerdán, a mezőgazdasági szövetkezetek házában meg­tartott igazgatótanácsi ülé­sén. Az elmúlt évi eredmé­nyeket és az idei feladatokat elemezve az igazgatótanács tagjai elmondták: évente a MÜSZI közreműködésével 10 —15 százalékkal növekszik a gépesített üzem- és ügyvitel- szervezésre áttérő gazdasá­gok száma, s jelenleg már 1300 nagyüzemben e mód­szer segítségével gazdálkod­nak. Az ügyvitel korszerűsítése iránt fokozódó érdeklődés abból a sajátosságból adó­dik, hogy a mezőgazdaság­ban az ügyviteli munka nem tartott lépést a technika fej­lődésével, s az elavult ügy­vitel gyakran az eredményes gazdálkodás gátjává válik. Ezt felismerve a gazdaságok szívesen áldoznak a korsze­rűsítésre. E törekvésüket megkönnyíti az ipari háttér kialakulása. A MÜSZI létrehozta az el­ső tsz-számítóközpontot, ahol egy R22-es típusú, nagyobb teljesítményű számítógép 12 Budapest környéki termelő- szövetkezet könyvelését, pénz-, anyag-, munkaerő- és energiagazdálkodását segíti. Amíg ugyanis a kisgépek jobbára a napi feladatok el­végzésére szolgálnak, addig a bonyolultabb elemző munká­hoz, a mérlegkészítéshez már a nagyobb gépre van szük­ség. Amennyiben az első tsz-számítóközpont beválik, úgy a tervek szerint az or­szág más körzeteiben is fel­állítanak hasonló komputere­ket. GYORSLISTfl a február 1-én megtartott január havi lottó jutalomsorsolásról, melyen a 3. heti szelvények vet­tek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalvány (1000 fo­rint). B Lada 1200 S típ. sze­mélygépkocsira utalvány. C Tra­bant Lim. Special típ. személy- gépkocsira utalvány. D Videoton Hi-Fi-torony (29 900 forint). E színes tv (30 000 forint). F sze­rencseutalvány (30 000 forint). G iparcikkutalvány (25 000 fo­rint). H otthon lakberendezési utalvány (25 000 forint). I zene­sarok-utalvány (20 000 forint). J televízió (10 000 forint). K vá­sárlási utalvány (10 000 forint). L vásárlási utalvány (9000 fo­rint). M vásárlási utalvány (7000 forint). N vásárlási utalvány (5000 forint). O vásárlási utal­vány (4000 forint). P vásárlási utalvány (3000 forint). R vásár­lási utalvány (2000 forint). HÁROMMILLIÓ 316 317 P 322 584 R 360 186 E 366 453 M 391 521 R 404 055 K 416 589 N 429 123 O 435 390 J 454 191 M 472 992 G 479 259 M 485 526 H 504 327 N 516 861 P 523 128 H 529 395 R 541 929 M 548 196 R 554 463 M 560 730 P 566 991 ' I 573 264 E 585 798 K 592 065 P 604 599 L 610 866 I 617 133 F 623 400 N 642 201 L 648 468 N 654 735 F 661 002 R 667 269 K 698 604 ,M 711 138 N 717 405 N 729 939 O 736 206 P 742 473 P 761 274 P 773 808 M 780 075 R 786 342 M 792 609 N 798 876 R 805 143 R 811 410 E 817 677 H 830 211 L 842 745 P 849 0Í2 P 855 279 R 861 546 R 867 813 R 886 614 P 905 415 R 911 682 K 924 216 L 943 017 I 961 818 J 974 352 K 980 6H,L 986 886 M 993 153 O 999 420 I TÍZMILLIÓ 301 890 I NEGYVENNÉGY­MILLIÓ 672 250 R 678 517 R 684 784 J 897 862 R 904 129 J ÖTVENÖT­MILLIÓ 683 369 N 689 636 G 695 903 M 890 180 O HETVENHAT­MILLIÓ 289 265 K 295 532 L 308 066 N 314 333 R 345 668 I 351 935 L 358 202 R 364 469 M 370 736 O 395 804 P 414 605 F 420 872 ! I 433 406 O HETVENNYOLC­MILLIÓ 000 156 M 006 423 M 018 957 F 025 224 O 037 758 G 044 025 H 050 292 N 056 559 J 062 826 O 069 093 F 075 360 G 081 627 J 087 894 M 094 161 J 100 428 N 112 962 E 119 229 G 125 496 P 131 763 R 138 030 R 144 297 R 150 564 R 156 831 O 163 098 R 169 365 O 175 632 R 181 899 R 188 166 R 213 234 O .219 501 I 225 768 R 232 035 R 238 302 P 257 103 R 263 370 M 282 171 R 288 438 I 294 705 L 300 972 N 307 239 F 319 773 F 326 040 H 332 307 M 338 574 O 351 108 E 357 375 L 363 642 F 376 176 J 382 443 M 394 977 N 401 244 R 407 511 J 420 045 I 432 579 R 457 647 N 463 914 D 470 181 R 482 715 K 488 982 L 501 516 P 507 783 I 526 584 N 539 118 O 545 i 385 .1 551 652 R 564 186 O 582 987 K 589 254 K A nyertes szelvényeket febru­ár 25-ig kell a totó-lottó kiren­deltségek. az OTP-fiókok vagy a posta útján a sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista (melyben a me­gyénkben vásárolt nyertes szel­vények számát közöljük) köz­vetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. 1983. február 3., csütörtök Elfojtották a Hajdúszoboszlói gázkitörést A hajdúszoboszlói 77-es számú gázkút kitörésénél szerdán reggelre tervezték — csaknem kétnapos tervszerű, alapos előkészület után — a sérült csőfejrészek leszerelé­sét, majd utána az új záró­szerkezet felrakását. Szerdá­ra virradó éjszaka azonban váratlan akadály jött közbe: a nagy erővel feltörő gáz újabb két termelőcsövét do­bott ki a kútból. Az egyik öt méterre esett le, a má­sik pedig közvetlenül az elő­készített szerelőgödör mellett fúródott a földbe. Miután hasonló veszélyre lehet szá­mítani, az elhárító csoport szakemberei úgy döntöttek: védőpajzsot emelnek a kút­fej körül kialakított akna fö­lé, ahol biztonságosan dol­gozhatnak a sérült ré­szek ^eltávolításán, s majd a zárószerkezet felrakásán. A váratlan akadály elhárítása miatt a tervbe vett elzárási kísérletet néhány órával el­halasztották. Szerdán délután 15.37-kora mentőcsapatoknak sikerült elzárniuk a nagyhegyesi 77- es gázkút kitörését. 12 óra előtt néhány perccel fordult a szerelőket segítő daru hosszú karja a 200 millimé­ter vastag gázoszlopot kilö- velő kút fölé. 13.38-kor már leemelték a megrongálódott kútfejet. Utána a 10 tagú mentőcsapat tagjainak pre­cíz, pontosan kiszámított, összehangolt munkájával, két nagy daru és két lánctalpas traktor segítségével, a kút fölé emelték a csaknem há­rom tonna súlyú zárószerke­zetet. 3 óra után néhány perccel már ennek a nyílá­sán keresztül jött a gáz. majd a zárószelepek össze­húzása után a 4 napon át tartott erős morajlás és föld­gázkitörés 15.37-kor meg­szűnt. Országos kólótábor Pécsett Országos kólótábor kezdő­dött szerdán legnagyobb nemzetiségi megyénk — Ba­ranya — székhelyén: Pécsett. A balkáni népek híres kör­táncáról elnevezett találkozó résztvevői a magyarországi délszlávok néptánckultúrájá­val ismerkednek. Az ötnapos program házigazdája a Janus Pannonius Tudományegye­tem nemzetközi hírű Bara­nya táncegyüttese. Hazánk minden részéből százan gvűltek össze a Mecsekalján. nemcsak szerb, horvát és szlovén táncosok, hanem a nemzetiségi néptánc iránt ér­deklődő magyar szakembe­rek, együttesvezetők is. Az egész napos szakmai munkát követően esténként a város közönsége előtt is meg­nyílik a kólótábor: táncbe­mutatót, táncházat, hangver­senyt tartanak az érdeklő­dőknek. Tejsavó takarmányozásra A Sárréti Tejüzem szeg­halmi és békéscsabai üzemé­ben a tej feldolgozása, fő­ként a sajt- és túrógyártás során évente 14 millió liter savó keletkezik. A korábban használhatatlannak, értékte­lennek tartott melléktermék az üzem kezdeményezésére a sertéstenyésztés tömegtakar­mányává lépett elő. Napja­inkban ebből a tömegtakar­mányból hatmillió liternyit a nagyüzemeknek, a többit a kisgazdaságoknak értékesítik. A vállalat tankautói na­ponta Békés megye tizenkét községébe szállítják a gaz­dag bel tártál mű tömegtakar­mányt, amelynek literjét 16 —17 fillérért értékesítik a termelőszövetkezetekkel kö­zösen létrehozott elárusító- helyeken. A kistermelők nap mint nap jutnak hozzá a friss takarmányhoz. A tejsavó félhasználásával nemcsak a környezetet vé­dik, miután azt nem enge­dik a szennyvízcsatorna-há­lózaton a folyókba, tavakba, hanem az üzem jelentős be­vételhez is jut. Ezzel együtt természetesen a sertéste­nyésztést is serkentik. Nap­jainkban Békés megyében mintegy 1,1 millió sertést tartanak, ennek közel 60 szá­zaléka a kisgazdaságokban hízik. A tejüzem autói szállítják ki a tejsavót Fotó: Szekeres András Ügyeskedők O címben árnyaltan fogalmaztam. ír­hattam volna azt is csalok. Szinte naponta találkozunk velük a hentes­üzlet, a zöldséges pultja mö­gött, az ABC-áruházak pénz­tárainál. Kezük villámgyor­san jár, fejben számolnak, kétszer ütik be a tizedik té­telt, gyerekeket csapnak be, ha rájövünk a hibára, dur­ván kioktatnak, vagy kö­zömbösen elnéznek a fe­jünk fölött. A nyájas vevő meg pironkodik, a sorban mindenki őt nézi. Az akadé- koskodót, a kákán is csomót keresőt. Olykor még hango­san is szidalmazzák, miköz­ben a háta mögött levő nagyvonalúan odaszól a pénztárosnak: a többi a ma­gáé. Sietek hozzátenni, hogy nem a munka hevében té­vedő, becsületes emberek­ről, hanem a tudatosan, elő­re megfontolt szándékkal, kiszolgáltatottságunkat csú­nyán kihasználó kereskedők­ről beszélek. És nem csú­fján róluk. Találkozhatunk csalókkal, ha úgy tetszik, ügyeskedőkkel a szolgálta­tások területén, a közleke­désben is. A minap egyik is­merősöm felháborodva nyi­tott be az irodámba. Szá­zassal fizetett a távolsági autóbuszon. A gépkocsiveze­tő széttárta a karját, mu­tatta az üres fiókot: nem tud visszaadni. Majd ha leszáll, jelentkezzen nála, odaadja a visszajáró pénzt. Rengetegen voltak, örült, hogy a cso­magjaival valahogy lekászá­lódott. Elúsztak a forintjai. Ügyes manipuláció. Ha na­ponta kétszer-háromszor megismétli, megvan a borra­való. Ugyanis elképzelhetet­len, hogy a több, mint 100 kilométeres szakaszon nem gyűlik össze elegendő apró­pénz, és mindenkinek a zse­bében százas, ötszázas lapul. A legnagyobb baj az: tet­tüket nem érzik igazi bűn- cselekménynek, „csak" ügyeskedésnek. Aki bírja, marja! Vigyázzon mindenki magára. Miért nem figyelt oda jobban a számolásnál? Maholnap odajutunk: ha nem rendelkezünk ellenőri képességekkel, megnézhetjük magunkat. Mielőtt bárki is túlzással vádolna, hadd hi­vatkozzak a közelmúltban el­hangzott nyilatkozatra, ame­lyet a Fővárosi Tanács ke­reskedelmi főosztályvezetője mondott a rádióban. Arról beszélt, hogy azt szeretné: a .Leltár miatt zárva” táblák mitnájára legyenek ilyen feliratok is: „Az üzletet be­zártuk, mert az eladók meg­károsították a vevőket.” Szokatlan az ilyen megfo­galmazás Magyarországon, de jelez valamit. Többek kö­zött azt, hogy nincs min­den rendben a kereskedelmi morál körül. Néhány éve olyan szemlélet ütötte fel a fejét, miszerint nem kell bántani a kereskedelmet, a vendéglátást, másutt is van­nak hibák, visszaélések. Fél­reértett. rosszul felfogott, se­hová se vezető érv a hiá­nyosságok elkenésére. Min­denképpen elszomorító, hogy vannak még ma is, akik nem vették észre, vagy nem akarják észrevenni: nincs bocsánatos csalás. Ugyan­akkor az sem elegendő, hogy a vizsgálati jelentéseket a fiókba zárják, kitöltsék a statisztikai jelentés rubri­káit és kész. A nyilvános­ságra hozott visszaélések­nek nagyobb hatásuk, visz- szatartó erejük van, mint száz elfektetett ügyiratnak. Más, nehezebb idődet élünk. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint: „A jelenlegi gazdasági körülmé­nyele között minden poszton fokozott követelményeknek kell eleget tenni. Minden olyan törekvés, amely arra irányul, hogy személyek­nek, vagy csoportoknak munka nélküli jövedelmet biztosítson, veszélyezteti azokat az erőfeszítéseket, amelyek a népgazdaság egészséges fejlődését kíván­ják elősegíteni.” Szerintem mást is veszélyeztetnek. A társadalom, a közélet tisz­taságát, a józanul gondolko­dó, az önzetlenül, becsüle­tesen dolgozó emberek hi­tét, erőfeszítését. Kétségte­len, mostani gazdasági kö­rülményeink kedveznek az ügyeskedőknek. Rengeteg a hiánycikk, egyre több a sza­badáras termék, gomba módra szaporodnak a buti­kok, a bazárok, a szerződé­ses üzletek. Emlékezhetünk még a karácsonyt megelőző hetekre, amikor a lábunkat lejárhattuk egyebek között Legóért. Az állami és a szövetkezeti boltokban csak ingatták a fejüket az eladók, míg a magánkereskedőknél volt, 500 forinttal drágáb­ban. Amikor a bejelentések nyomán elkezdték vizsgálni az ügyet, a maszekok arra hivatkoztak: szabadáras ter­mék. Szabadár — szabad csalás? Itt már tisztességte­len haszonról van szó. Igaz, a magánkereskedő is felszá­molhatja a kiskereskedelem költségeit, a tisztességes hasznot, de nem hagyhatja figyelmen kívül az arra a cikkcsoportra érvényes irányárrést. Az semmikép­pen nem fogadható el, hogy az állami és a szövetkezeti nagykereskedelem által megadott kiskereskedelmi fo­gyasztói áron felül 10—40 százalékos haszonra tegye­nek szert minden egyes ilyen játék eladásakor. Talán még ennél is felhá- borítóbb az az eset, amelyet magánbeszélgetés során az egyik ellenőr mesélt. A szer­ződéses üzletvezető, némi se­gédlettel, a kiskereskedelmi üzletekből felvásárolta a ba­nánt, és jóval drágábban ad­ta tovább. Természetesen el­csúszott a banánhéjon. Mit gondolnak, mivel védeke­zett? Azzal, hogy az impor­tált gyümölcs is szabadáras! Nem tudom, mi lett a nóta vége, nem is ez az érdekes. Azt kellene már végre meg­állapítani: hol a határ? Ugyanis a szabadár, a tisz­tességtelen haszon nagyon tág fogalom. Sokszor még az ellenőrzéssel foglalkozó szer­vezetek sem tudnak mit kez­deni vele. Az Országos Ke­reskedelmi Főfelügyelőség szakembere is azt mondot­ta az újságíróknak: most alakítják ki a felelősségre vonás gyakorlatát, de eh­hez nagy körültekintésre, mérlegelésre, a hatóságok határozottabb állásfoglalá­sára van szükség. ízért is tartom bátor­nak, és előremuta­I tónak a kereskedel­mi főosztályvezető szemlé­letét, magatartását. Még ak­kor is, ha tudom: még na­gyon sokáig nem tesszük ki azt a bizonyos táblát a kira­katba. Jelképnek azért nem rossz. Mert mások kárára ügyeskedni, csalni semmi­képp nem szabad. Semmi­lyen formában. Seres Sándor Olajipari számítóközpont A Kőolajkutató Vállalat szolnoki központjában szer­dán üzembe helyezték az al­földi olajipari számítástech­nikai rendszer első egységét, az R—10-es Videoton számí­tógépet. A feladata kettős: gyors és pontos információ­kat szolgáltat majd az orszá­gos bányászati nyersanyag­információs rendszer részé­re, továbbá elvégzi a válla­lati gazdálkodás naprakész értékelését, nyilvántartását, bevonják a kutató-, feltáró­munka elemzésébe is.

Next

/
Thumbnails
Contents