Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-22 / 44. szám

1983. február 22., kedd A VI. kongresszus szellemében Ecsegfalva, Szeghalom, Füzesgyarmat, Kertészsziget vöröskeresztesei A Vöröskereszt Békés megyei vezetősége minden év­ben megszervezi a városi, járási alapszervezeti és csúcs­titkárok továbbképzését, amelyen a résztvevők felfrissí­tik ismereteiket, s gondolataikat egymással is kicserél­hetik. A mostanában sorra kerülő képzések jelentőségét fokozza, hogy a Vöröskereszt VI. kongresszusának hatá­rozatait a konkrét helyi tennivalókra fogalmazzák át az aktívák. A szeghalmi járás vöröskeresztes titkárainak továbbképzésére a 64 meghívott közül 61-en jöttek el, őket köszöntötte Giricz Lajos járási vöröskeresztes tit­kár. A szünetben négy asszonnyal beszélgettünk, mun­kájukról szívesen, lelkesen meséltek. Vezsenyi Imréné középko­rú, jó kedélyű, fekete hajú füzesgyarmati asszony: — A Vörös Csillag Tsz-ben hét éve vagyok csúcstitkár — mondja. — Három alapszer­vezetünk helyben van, egy pedig a szomszédos Kertész- szigeten. A legtöbb ottani ember a tsz-ben dolgozik, a vöröskeresztes alapszerveze­tüket is hozzánk csoporto­sították. Akkoriban javasol­ták Szilágyi Józsefnét ker­tészszigeti titkárnak, mond­ták, hogy igen jó aktíva. Nemrégen költöztek oda Kö­rösújfaluból, és megbízatás nélkül is sokat tevékenyke­dett. Nem csalódtunk benne, munkájának eredménye meglátszik, felpezsdült a kis­község vöröskeresztes élete. Persze, a véradómunka már évek óta náluk is kiemelke­dően jó, hét éve a vándor­zászló birtokosai. Szilágyiné gyermekgondo­zónő az óvodában. A férje iskolaigazgató. A kisközség idős és fiatal lakóit hamar megismerték. Ugyancsak ap­ró településről, Ecsegfalvá- ról érkezett Jantyik Istvánná körzeti ápolónő: — Sokat nem tudok mesélni a mun­kámról — mosolyog szeré­nyen. — Az eredményeink szebbek is lehethének, bár mi, vöröskeresztesek nagyon igyekszünk. Csak több fia­talt kellene beszervezni. A gyerekek és az öregek szíve­sen tevékenykednek, a fiata­labb korosztályok hiányoz­nak közülünk. A társaságból erre min­denki bólint, még Kupái Lászlóné, a szeghalmi nagy­község vöröskeresztes csúcs­titkára is. A középiskoláso­kat, fiatal dolgozókat nehéz a különféle társadalmi tevé­kenységekre mozgósítani. Nagy a megterhelés az isko­lában, sok a tanulnivaló, a kötelező foglalkozás, ké­sőbb a családalapítás, a la­kásszerzés, a gyermeknevelés gondjai vonják el az embe­reket a közösségi munkától. Ecsegfalván körülbelül 1700- an élnek, majdnem köze­lebb Kisújszálláshoz, mint a megyebeli szomszédhoz, Dévaványához. Jantyikné járja a falut, a betegeket házról házra látogatja, s úton-útfélen szervez, beszél­get, dolgozik a Vöröskereszt­nek. Segítenek a község, a tsz vezetői, amiben tudnak, de mostanában mindenhol szűkösen mérik az anyagia­kat. Persze, az is igaz, hogy a Vöröskereszt céljainak el­éréséhez nem annyira a pénz a döntő tényező, mint in­kább az emberi segítőkész­ség. Az pedig megvan a vö­röskeresztes vezetőségben, aktívákban, akár az állami gazdaságban dolgozókat, akár az otthoni fazekak, jó­szágok között tevékenyke­dőket említjük. — Ismerek én minden élő lelket, a legkisebb gyerek­től a legöregebb emberig — mondja. — Még azt is tu­dom, egy-egy családban ki dohányzik és ki nem. Meg­tanultam 17 év alatt, kihez, hogyan lehet szólni. — A mi munkánkban na­gyon fontosak az emberi kapcsolatok — veszi át a szót a kertészszigeti fiatal- asszony. — Bármilyen moz­gósításra, eseményre, gyű­lésre szívesebben jönnek az emberek, ha nevükre szóló meghívót kapnak vagy sze­mélyesen hívjuk őket. Tár­sadalmi munkában is sokan dolgoznak. Az idén például fásítani fogunk a községben. Ehhez a programhoz • a megyei népfronttól is kap­tunk pénzt. Az iskola kis egészségőrei vállalták a ját­szótér gondozását, a Tiszta osztály mozgalom megvaló­sítását. Még ebben a hónap­ban fogászati, szemészeti szűrésre, gondozásra hívjuk a község lakóit. A Vörös Csillag Tsz autóbusszal szál­lít mindenkit a szeghalmi szakorvosokhoz. Így renge­teg időt takarítunk meg, és a vizsgálaton gyerekek és felnőttek egyaránt sorra ke­rülnek. Saját orvosunk nincs, a körzeti doktor két­hetenként háromszor rendel nálunk. Tizenegy alapszervezet irányítása Szeghalomban Kupái Lászlóné feladata. A különböző munkahelyek ak­tíváit összefogni nem köny- nyű. Mégis öröm, ha a köz­ségben alapszervezet alakul, mint alig két hete a haris­nyagyárban, ahol új közös­ség szerveződött: — Üj alapszervezet, de a titkára régi aktívánk — meséli Ku­painé. — A területünkön a véradás megy a legjobban. A megyében tizenkétszer lettünk elsők, vándorzászlót kapott az állami gazdaság (itt külön csúcsvezetőség tevékenykedik), és az ÁFÉSZ, s igen aktívak a költségvetési üzem, a Sár­réti Tsz, a Csepel Autógyár, a bölcsőde dolgozói. A segí­tőkészség jó példája volt, amikor az állami gazdaság egyik dolgozójának agymű­tétéhez gyorsan és szívesen 45-en adtak vért.. Az idős emberek gondozása nappal többnyire megoldott az öre­gek napközijében. Aki nem tud oda eljutni, annak az úttörők viszik haza az ebéd­jét. Családvédelemmel fő­ként a cigányok körében foglalkozunk nagy figyelem­mel. Például az ilyen csa­ládoknak tisztasági versenyt hirdettünk, a legtevéke­nyebbeket megjutalmaztuk. Haszonnal forgatják a me­gyei egészségvédelmi kiad­ványt is. A vöröskeresztes aktívák a tisztálkodástól a különböző viselkedési nor­mák ismertetéséig sokféle tudnivalóról beszélgetnek velük. — Segítőkészségben a mi dolgozóink is élen járnak — mondja a füzesgyarmati Ve- zsenyiné. — Tavaly egy szívműtétes betegünk segít­ségére 264-en jelentkeztek véradásra. A munkám, a táppénzes betegek ellenőrzé­se és látogatása, módot nyújt arra, hogy megismer­jem az emberek gondjait, problémáit. Sokan jönnek hozzám is kéréseikkel. Az idős korúakhoz gyakran el­megyünk az aktívákkal. Akivel a családja nem törő­dik, annál először az okokat kutatjuk, még a gyerekeiket is felkeressük. Mifelénk sok az idős ember, előfordul, hogy valakinek a szociális otthoni elhelyezését, a házi szociális gondozását kell el­intéznünk. Füzesgyarmaton 40 aktivista dolgozik a té- eszben, minden munkaterü­leten van olyan emberünk, aki a többit mozgósítja. Ezen a továbbképzésen kíváncsi­an várjuk a hozzászólásokat is, hiszen ilyenkor rengeteg ötletet, jó módszert tanulunk egymástól® Az alapszervezetek leg­fontosabb feladatait így ha­tározta meg a vöröskeresztes kongresszus: támogassák ha­tékonyabban az egészség- ügyi, szociálpolitikai és köz- művelődési feladatok meg­oldását. A családi közösség védelme, az egymás iránti felelősségérzet kialakítása nemcsak vöröskeresztes, nő­politikái, hanem össztársa­dalmi feladat is. A hátrá­nyos helyzetű emberek szo­ciális problémáin, beillesz­kedési gondjain is csak ösz- szefogással lehet enyhíteni. Lényeges szempont az, hogy az aktív vöröskeresztesek kapjanak érdeklődésüknek, szakértelmüknek megfelelő feladatokat. A magyarorszá­gi Vöröskereszt része a nem­zetközi mozgalomnak, amely­nek munkáját segíteni tnindnyájunk kötelessége. A tennivalók sokaságát a szeg­halmi járás vöröskeresztesei a sárréti vidék sajátosságai­nak megfelelően, az ott élők segítségére támaszkodva tudják csak megvalósítani. Bede Zsőka szobába, az asszony mind a két kezével belekapott a ha­jába, a fejét lehúzta, majd elkezdte az arcát ütni. Mi­helyt a végrehajtó kiszaba­dult az asszony kezei közül, az iratokat a táskájába rak­ta, és igyekezett minél ha­marabb távozni. A vádlott azonban még ekkor sem hagyta abba a bántalmazást, ismét a hajába kapott, és ki­felé lökdöste. Közben a kis­lányának kiabált, hogy hoz­za a kést, mert a végrehaj­tót megöli. A városi bíróság Varga Koritár Mátyásnét 8 hónap szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtá­sát azonban 3 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jog­erős. S. J, A tárgyalóteremből Megtámadta a végrehajtót A békéscsabai Városi Bí­róság tárgyalta Varga Kori­tár Mátyásné, Békéscsaba, Kőműves Kelemen sor 88. szám alatti lakos bűnügyét. A 33 éves asszony hivatalos személy elleni erőszak bűn­tette miatt került a vádlot­tak padjára. A tényállás sze­rint huzamosabb időn ke­resztül megfeledkezett a lak­bér fizetéséről. Emiatt a vád­lott és férje ellen többször indult végrehajtási eljárás, melyet a gyulai megyei vég­rehajtó iroda foganatosított. A múlt év október 7-én, délután emiatt jelent meg Cs. János megyei bírósági végrehajtó és R. I. gépkocsi- vezető a vádlott lakásán. Az asszony kislánya nyitott aj­tót. Varga Koritárné kijött a szobából és megállt az aj­tóban. Így akarta megakadá­lyozni, hogy a végrehajtó be­menjen a lakásba. Cs. János átadta a végrehajtási lapo­kat és tudatta vele, hogy milyen célból érkezett. Az asszony felháborodott, kije­lentette, hogy nem lesz sem­miféle végrehajtás, mert ezt az ügyet majd a Legfelsőbb Bíróság elintézi. Az előírás­nak megfelelően a végrehaj­tó le akarta foglalni a búto­rokat. Amikor benézett a Egy levél nyomában Sírnak a Körös-parti fák Egy régi szarvasi olvasónk­tól panaszos levelet kap­tunk a minap. Ebben többek között arról írt, hogy a Kö­rös-parton, a városi strand melletti szakaszon meglepet­ten látta, amikor arra járt, hogy a szép jegenyenyárfa- sor kiszedését megkezdték. Érdemes idézni a levélből: „Ez a sok szép összeboruló nyárfa gyönyörű volt tavasz­tól őszig, nagyon a szívünk­höz nőttek ezek a fák.” Ezek után a levélben leírtak nyo­mába szegődtünk. Nézzük mi a véleménye az esetről az illetékeseknek. Jansik Tamás, a szarvasi Vá­rosi Tanács elnöke: — Az elmúlt év őszén több állampolgártól kaptunk be­jelentést, mely szerint a Kö­rös-parton levő jegenyenyár- fa-sorban található fák egy része balesetveszélyessé vált. Tudni kell, hogy ezen az út­szakaszon nagy a forgalom. A tanács műszaki osztálya megbízást kapott arra, hogy vizsgáltassa meg a fákat és tegyen javaslatot a megol­dásra. A műszaki osztály alapos mérlegelés után a ja­nuár 5-i vb-ülés elé terjesz­tette a véleményét, mely sze­rint a fákat ki kell vágni. A végrehajtó bizottság ezen az ülésén határozatot fogadott el a fák kivágásáról, amelyet a közelmúltban meg is kezd­tek az illetékes szakembe­rek. * A tanácselnök szavai után hallgassuk meg, hogyan vé­lekedik Gaál Sándor, a vá­rosi tanács műszaki osztályá­nak vezetője: — A fák sorsáról szakmai vélemények meghallgatása után döntött a vb. Többek között a városi költségvetési üzem főkertészének és az arborétum vezetőjének a vé­leményét is kikértük. Egyéb­ként a helyszíni tájékozódás során megállapítottuk, hogy a fák közül 14 olyan száraz, korhadt volt, mely már ki­sebb szél esetén is baleset- veszélyessé, mi több, életve­szélyessé válhatott volna. A fák közül, ha csak néhányat vágunk ki, véleményem sze­rint még csúnyábbá tettük volna a környezetet. Higgye el, alaposan megfontoltunk mindent. Fájó dolog, de meg kellett tenni ezt a lépést. A napokban kint járt Boross László megyei természet- és környezetvédelmi titkár, aki azt mondta, hogy négy fa kivételével a többit a gyö­kerek nagyfokú sérülése mi­att el kell távolítani. Ugyan­akkor a minél előbbi újra­telepítést szorgalmazta, ame­lyet mi meg is teszünk a jö­vőben hasonló jegenyenyár­ral. A tanácsi vezetők után hallgassunk meg egy szak­embert, Bauecker Alajost, az Európa-hírű szarvasi ar­borétum vezetőjét: — Az ősszel megkerestek a helyi tanács műszaki osz­tályától, hogy mondjak szak­mai véleményt a Körös-parti fasorról. Akkor a helyszíni szemle során én 8—10 fát jelöltem meg, amely valóban életveszélyessé vált a szára­dás, korhadás következtében. Azóta én semmit sem tudok az ügyről, magától hallok ró­la először. Tudja, van egy fontos elv: ha kiveszünk egy fát, ahelyett mindig telepíte­ni kell másikat. Csak így tudjuk megőrizfii környeze­tünk szépségét, a jó levegőt. Szarvasi tájékozódásom utolsó állomása a Hazafias Népfront. Vaskor Pál városi titkár a következőket mon­dotta: — Nézze, szakemberekkel vizsgáltatták meg a fákat, ezt követően került a vb elé a téma. Most csak annyit tu­dok mondani, hogy a város­ban két tábor alakult ki. S azt hiszem, azok vannak töb­ben, akik sajnálják a szép nyárfasort. Az én vélemé­nyem az, hogy már jóval ko­rábban, 10—15 évvel ezelőtt alaposan gondozni, figyelni kellett volna ezeket a fákat. Az esetlegesen évente jelent­kező betegeket pedig eltávo­lítani, és helyükre újat te­lepíteni — fejezte be a nép­fronttitkár. A fenti vélemények meg­hallgatása után nézzük, ho­gyan vélekedik a Szarvason történtekről Boross László megyei természet- és kör­nyezetvédelmi titkár: — Én is kaptam egy leve­let Szarvasról. Ezt követően február 4-én, pénteken a helyszínt is megnéztem. Saj­nos ekkor már csak a kifor­dított fákat, a jelentősen sé­rült gyökereket láttam. Négy fiatalabb fa esetén azt ta­nácsoltam, hogy azokat húz­zák vissza a helyükre. Való­színű még életben marad­nak. Békés megyében mind­össze 3,7 százalék az erdő. Éppen ezért minden egyes fának fontos szerepe van a környezet védelmében és egészségünk megőrzése érde­kében. A fák, bokrok meg­kötik a port és oxigént ter­melnek, minderre ‘ különö­sen lakott területen van nagy szükség. Persze tudja, az il­letékességre vonatkozóan egy nagy dzsungel van ezen a területen. Például a belterü­leten található fák a taná­csokhoz tartoznak, a külte­rületi az erdőfelügyelőségek­hez, az utak melletti a KPM kezelésébe és még sorolhat­nám. Mindez akadályozza a tisztánlátást. A Szovjetunió­ban külön önálló miniszté­riuma van a természet- és környezetvédelemnek, össze­gezve: valamennyien vi­gyázzunk jobban meglevő természeti értékeinkre — fe­jezte be Boross László. Meghallgattuk az illetéke­sek véleményét. Hogy hol az igazság? Azt hiszem, mindez a fentiekből egyértelműen nem derült ki. Egy biztos: a régi fákat a helyükre visz- szaállítani már nem lehet. A 6zép környezet, a szarvasi Körös-parti nyárfasor látvá­nya mind a helyieknek, mind pedig a városba érkező szép számú turistának sok-sok örömöt jelentett. A Szarvason történtek arra hívják fel fi­gyelmünket, hogy körülte­kintőbben járjunk el, ha be­avatkozunk környezetünk alakításába. Verasztó Lajos Így nézett ki Szarvason a Körös-parti nyárfasor. Mindez ma már a múlté.,. Fotó: Veress Erzsi Mennyi lesz a lakbér? A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat befejezte a kezelésébe tartozó lakások felmérését. Most a lakbérek kiszámítása történik, ami a komfortfokozattól, az alapterülettől és a lakás állapo­tától, valamint környezetétől függ. Erről a vállalat az érde­kelteket a házfelügyelők útján (ahol nincsenek, postán) lak­bérközlési lapon tájékoztatja, amihez egy tudnivalókat tartal­mazó mellékletet és értesítést is kiad. Az utóbbi ismerteti, ho­gyan kell eljárni, ha valakinek észrevétele van. A nyugdíjasok és azok, akik­nek 3, vagy ennél több kiskorú gyermekük van, a szociális tá­mogatás megállapításához szük­séges igénylőlapot a vállalat házkezelési osztályánál vehetik át. A torlódás elkerülése végett a nyugdíjasok lehetőleg délután egy órától keressék fel az osz­tályt. A lakbér emelésével kapcso­latban érdemes tudni, hogy pél­dául egy kétszobás, 53 négyzet- méter alapterületű összkomfor­tos lakás havi bére 318 forint, ami 1988. július 1-től 795 forint lesz. Ez év július 1-től 1984. jú­nius 30-ig azonban csak 143 fo­rinttal, majd évenként 67 fo­rinttal emelkedik. Egy hasonló méretű komfortos lakás havi bére 286 forint, 1988. július 1-től pedig 636 forint lesz. Ez év jú­lius 1-től 105 forint, majd 1984. július 1-től 49 forint lesz az emelkedés. P. B.

Next

/
Thumbnails
Contents