Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-22 / 44. szám
NÉPÚJSÁG 1983. február 22., kedd Befejező szakaszában a téli nagyjavítás (Folytatás az 1. oldalról) nőtt szakmunkásképző tanfolyamokon szereztek. Mindezek ellenére a munkák folyamatosságát egy-egy gép, berendezés esetében alkatrészhiány akadályozza. Nincs elég alkatrész az MTZ-k, a Rába Steigerek, Zetorok javításához. Az Egyesült Tsz műhelyében a hiány pótlására alumínium és réz alátéteket készítenek, melyek egy részét a Mezőgazdasági Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat forgalmazza. P. J. A SZEGHALMI SÁRRÉTI TSZ-BEN az elmúlt év végi kedvező időjárás és a könnyű, por- hanyós talaj nem vette túlzottan igénybe a munkagépeket. Rövid idő alatt, jó minőségben befejezték az őszi talajmunkákat. Ezért az erő- és munkagépek téli javítását már december elején megkezdték. A munkákat azóta is a gépműhely javító-karbantartó dolgozói csinálják, és, besegítenek az erőgépek kezelői is. A szövetkezetben a javítási költségek csökkentésére és az alkatrészpótlásra kiselejtezett gépek használható darabjait építik be a karbantartás során. Zs. S. A NAGYBÄNHEGYESI ZALKA MÁTÉ TSZ-BEfc a nagyjavítást már november végén megkezdték. A szűkös javítótér miatt a traktorosok mintegy felét tudják itt foglalkoztatni. Eddig a munkák 60 százalékával végeztek. Készen várják már a tavaszi rajtot a talajmunkák gépei. A közös gazdaság a szállítások túlnyomó többségét az elmúlt években IFA tehergépkocsikra alapozta. Többségük elöregedett, de az újak vásárlásához szükséges pénz hiánya miatt változatlanul használják azokat. A „leírt” IFA-k házi javításához bontott anyagot is felhasználnak. Megoldatlan a permetezőgépek szivattyú, a vetőgéptárcsák és az MTZ traktorok alkatrészellátása. M. F. A GYOMAENDRÖDI LENIN TSZ-BEN a korábbi évek gyakorlatától eltérően, a téli gépjavítás Az energiaracionalizálási pályázaton tavaly nyáron elfogadták öt Békés megyei mezőgazdasági üzem jelenleg olajfűtésű telepének gázra való átépítését. Az országos gázvezeték-hálózatról a 37 kilométer hosszú gerinc- és csatlakozó vezeték építése a napokban kezdődött meg a földmunkákkal. A 12 telepet érintő beruházás még ez évben elkészül, a mintegy 67 millió forintos költség négy év alatt megtérül. A Kondorosi Takarmánykeverő Közös Vállalat, a helyi Egyesült Termelőszövetkezet, a hunyai Hunyadi, a kamuti Béke és a kétsopro- nyi Rákóczi termelőszövetkezetek terményszárítóiban, sertés- és szarvasmarha-, baromfi- és fóliatelepein évente 3520 tonna olajat használtak fel, amelynek költsége 33 millió fórint. A gázprogram megvalósulása után az öt közös gazdaság késve, csak januárban kezdődött el. A műhelyvezetők, csoportvezetők előzetesen összeállított javítási terv alapján irányítják a két műhely munkáját. A belső anyag, alkatrész szállítására külön gépkocsit biztosítottak. A traktorok és munkagépek javítását a gépüzemeltető irányítása mellett maguk a gépvezetők csinálják. Az alkatrészgondokon enyhít a központi gépműhelyben alkalmazott javítási, hegesztési, fémszórási technológia. Ezzel az eljárással újítják fel az MTZ- könyöktengelyeket, -féltengelyeket. A KUNÄGOTAI BERCSÉNYI TSZ-BEN a téli gépjavítás az őszi munkák után, december eje- jén, a tehergépkocsik javítása, a szállítási feladatok miatt januárban kezdődött el. A legtöbb alkatrész itt is az MTZ traktorokhoz és az IFA tehergépkocsikhoz hiányzik. A közös gazdaságban a hiányzó alkatrészek egy részét, a költségek csökkentése miatt, a szövetkezet gépműhelyében állítják elő. A korábbi évek tapasztalata alapján a meghibásodásokat egy-egy erőgépnél újítások alkalmazásával előzik meg. A téli karbantartásokat mostoha körülmények között kénytelenek végezni. Várhatóan sokat javít a helyzeten az idén felépülő új javító- műhely. G. S. Január első napjaiban kezdték el a gépek javítását a BÉLMEGYERI ÜJ BARÁZDA TSZ-BEN. A javítás jól halad, ez nem utolsósorban a helyi szervezeti intézkedéseknek köszönhető. A szerelőcsarnok teljes kihasználását két műszakos munkával oldják meg. A szerelőműhelyben alkatrész gyártására nem rendezkedtek be ugyan, de a korábbinál nagyobb arányban újítanak fel berendezéseket, részegységeket. Alkatrészhiány akadályozza a szövetkezetben az MTZ-k, IFA-k és a vetőgépek javítását. B. S. gázfelhasználása várhatóan mintegy 3 millió 750 ezer köbméter lesz, ennek költsége alig haladja meg a 17 millió forintot, így az olaj és a gáz árának különbsége évi 16 millió forint. Ez a megtakarítás négy év alatt fedezi a gázenergia bevezetésének költségeit. A megye ez évi legnagyobb mezőgazdasági energiatakarékosságot szolgáló beruházás tervezését az AGROBER Békés megyei Kirendeltségének kollektívája vállalta, és soron kívül készítette el a gerinc- és csatlakozó vezeték építésének megkezdéséhez szükséges dokumentációt, jelenleg pedig gyorsított ütemben dolgoznak a gerincvezetékről lecsatlakozó telepek szerelési tervein. A földmunkákat az érintett termelőszövetkezetek, a szerelést a Dél-magyarországi Gázszolgáltató Vállalat szakemberei csinálják. Tudom, sokakat érintő, kényes témát boncolgatok. A lakásépítést. Mégpedig a telepszerű, több szintes lakásépítést. Elöljáróban csak annyit: megyénkben több, mint két évtizeddel ezelőtt indult útjára az első 15 éves lakásépítési program. Szántóföldeken, réteken lakótelepek, városnegyedek nőttek ki. Abban az időben korszerűsödött az építők technológiája is: a közép-tégla- blokk akkor — némi túlzással — forradalmasította az építkezést. E technológia bevált. A belőle készült otthonokat már a kezdet kezdetén megkedvelték a lakásvásárlók. Azóta is népszerű. Pedig időközben újabb lakásépítési technológia térhódítását csodálhattuk meg: a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat poligon- és a DÉLÉP házgyári elemeiből egyre több lakóház magasodott, magasodik megyeszer- te. Ezek a lakások is korszerűek. De ... A blokkos lakások továbbra is vezetnek a népszerűségi listán. Mégis csökkentették arányukat. Az elmúlt tervidőszak végén, a mostani tervciklus időszakára csaknem valamennyi építőipari szervezet jelentős fejlesztést valósított meg a lakásépítés további fellendítésére. Tízmilliókat fektettek a technológiák korszerűsítésébe. Az építőipari szövetkezetek a hagyományos technológiáról áttértek a közép-téglablokko^ lakások építésére. Darukat és egyéb gépeket, segédeszközöket vásároltak, olykor nem is olcsón. Közben Békés megyében megszűnt a blokkgyártás. Azt mondják, hogy e termék előállítása ráfizetéses, a sablonpark elavult, felújítása sokba kerülne. No meg az sincs, aki csinálja, gyártsa a téglablokkot. Szóval, szép csendben, miután több építőipari szervezet áttért e technológiára, a helyi téglaanyagból megszűnt a blokkgyártás. Űj gyártó nem akadt, így a mezőtúri Alföldi Téglaipari Vállalattal léptek kapcsolatba a lakásépítő szövetkezetek. Annak idején meg is kötötték a szerződéseket, a vállalat kisújszállási téglagyárában előállított blokkok minőségével elégedettek voltak a felhasználók, s időben szállították a falazó elemeket. Egészen az elmúlt év végéig. Aztán hirtelen leblokkolt a középblokk. A szállítás egyik napról, pontosabban egyik óráról a másikra megszűnt. A szállítás olyannyira leállt, hogy az elmúlt hetekben például a Békési Építőipari Szövetkezetben középblokk hiányában kézi falazóanyagot használtak. Tégla hiányában viszont az a veszély fenyegetett, hogy kényszerszabadságra küldik a kőműveseket. — A középblokk szállítása november 19-től akadozik — kezdi Gonda Károly, a Gyomaendrődi Fa- és Építőipari Szövetkezet elnöke. — 1979-től csaknem hatmillió forintot fordítottunk ennek a technológiának a meghonosítására. Ebben a tervidőszakban 200 otthon átadása szerepel a programunkban. Tavaly 52-őt adtunk át. Az elmúlt években ráálltunk a középblokkos technológiára, pénzünket ebbe fektettük bele. Most nem állunk olyan helyzetben, hogy megint egy újabb technológiára térjünk át. Miről is van szó a gyoma- endrődiek esetében? Csak arról, hogy a korábbi szerződéseknek megfelelően időben és jó minőségű blokkot kaptak. Ez utóbbit a többi kivitelező is hangsúlyozza. A másik nagy blokkfelhasználó a Békési Építőipari Szövetkezet. Gondjaik hasonlóak a gyomaendrődieké- hez. Tamási Géza elnök így fogalmaz: — A gond kettős: a hőtechnikai előírások megváltoztak, az új szabványnak csak részben felel meg a mai blokk. A másik az ár kérdése. A középblokkos lakások építési költségei lényegesen alacsonyabbak, mint a házgyári technológia. A jelenlegi lakásárakat és energiaköltségeket figyelembe véve, azt hiszem, itt egyik tényező sem elhanyagolható. De — szerény véleményem szerint — mindkettő megoldható. Hogyan? Csak egy példát említek. Egyik ismerősöm most épít házat, s perlit vakolattal oldotta meg a hőszigetelést. A négyszobás ház hőszigetelő vakolattal való ellátása nem érte el a 15 ezer forintot. Ezt a megoldást a tömegesnek mondható lakásépítésnél, e technológia esetében, nem lehetne követni? A másik az árkérdés. Köztudott, hogy a blokkos lakások olcsóbbak: hétezer forint körül alakul négyzetmétere. A poligonból készült 10-11 ezer forint, a házgyári lakásoknak 12 ezer forint felett van négyzetmétere. Hogy ezek az eltérések miből adódnak? Legnagyobb hányadukat a szállítási költség teszi ki. A téglablokk úgynevezett helyi anyagból készül. A poligon- és a házgyári elemeknek szinte minden egyes maroknyi adalékát távolról szállítják. A kész elemeket is olykor száz kilométerekre utaztatják. Egy házgyári lakás átlagos szállítási költsége 90 ezer forint körül alakul. — Miután Békéscsabán megszűnt a blokkgyártás, Kisújszállásról fuvarozzuk az elemeket — folytatja Tamási Géza. — A szállítási távolság ugyan megnőtt, de még így is megéri. Pontosabban megérné, ha kapnánk... Az elmúlt hetekben áldatlan állapotokat éltünk át. A blokk elfogyott, a befejezés előtt álló lakások sora állt. Ügy döntöttünk, hogy kézi falazással folytatjuk. Igen ám, de nem volt téglánk, nincs diszpozíciónk, ugyanis erről a technológiáról mi leálltunk. Rohangálás, kuncsorgás után kaptunk kölcsönbe. — S mi lesz a jövőben? — Több variációnk van. Ha nem kapunk blokkot, a jövőben leállunk a lakásépítéssel, felújítással foglalkozunk, ami gazdaságosabb. Vagy bővíteni kellene a békéscsabai poligon üzemet, úgy, hogy bennünket is ellásson elemekkel, netán újabb beruházással áttérünk az öntött technológiára. Mindenesetre hosszabb távon keressük a megoldást — mondja Tamási Géza. Megyénkben a legkorszerűbb építési technológiával a DÉLÉP rendelkezik. Igaz, most kényszermegoldás előtt áll. A vállalat több mint tíz éve nem épített blokkos szerkezetet. Ám az ÉPSZER Vállalattal történt házasságba ez utóbbi hozta ezt a technológiát. No, és az élet is bizonyos körzetekben ezt tartja a legjobbnak a tömeges lakásépítésben. Szeghalom térségében — egyelőre — a vázas és a hagyományos technológián kívül más nem jöhet számításba. Puskás Imre üzemigazgató így summázza: — Egyik gond a fűtés megoldása. Szeghalmon csak egyedi fűtésű lakások építhetők, mivel nincsen gáz. A másik, hogy itt hagyományai vannak az olcsóbb, a blokkos technológiának. A tervidőszak végéig 180 OTP-s, és 76 célcsoportos blokkos lakás építését vállaltuk. Végül is milyen technológiával készülnek el, az ma még rejtély. A DÉLÉP erre az esztendőre Szeghalmon 95 blokkos lakás építésére készül fel, ennyinek készültek el már az alapjai. Ezzel szemben többszöri utánjárásra 750 köbméter blokkot kapnak, ami a lealapozott lakások egyharmadára sem elegendő. De még az sem az a szilárdságú, amire szükségük lenne. Ugyanis a százas szilárdságú elemek helyett csak ötvenes és hetvenes blokkot kapnak. Most a tervezők, statikusok vizsgálják, hogy megfelel-e. — Mit tesznek, ha nem kapnak blokkot? — A blokkot helyettesíteni kell valamivel... Szükséglet és határidő van ... Lehet, hogy két lépést teszünk hátra ... Talán kézi falazással építjük fel. Csak azt tudnám: honnan teremtjük elő azt a sok kőművest? S felvetődik bennem, hogy mi a jobb megoldás: olcsóbb, de bizonytalanabb, vagy a drágább, de biztosabb megoldás? — töpreng az üzemigazgató. Mii ‘mond az egyik legnagyobb beruházó, az OTP? Elöljáróban csak annyit: Csók Sándor megyei igazgató a blokkos technológiát nártolja. Ezért, ha elfogult, elnézést is kér, amikor leülünk beszélgetni. — Nézze: mi évente átlagosan ezer, több szintes, telepszerű lakás építését finanszírozzuk, a DÉLÉP, az ÁÉV és a szövetkezetek építik ezeket az otthonokat. A blokkos technológiával készült lakásoknak majdnem kétszerese a házgyári lakások költsége. Az ár már önmagában is meghatározó. Aztán a blokk előnyének tartom még, hogy tetszés szerint variálható, a házgyári elemekhez képest kisebbek a kötöttségek. Ami a piaci igényeket érinti: továbbra is ezek a lakások, a legkeresettebbed. E lakásoknak másik előnye, hogy bármilyen egyedi módon megoldható a fűtése, ami jóval kedvezőbb, mint például a központi fűtés. Ami a hőtechnikai előírásokat illeti: szerintem nem az a döntő, hogy milyen hatásfokkal üzemel egy- egy konvektor, hanem az, hány köbméter gáz kell a lakás fűtéséhez. Szerintem be lehet tartani a hőtechnikai előírásokat. Ez a költség lakásonként kerüljön 20—30 ezer forinttal többe, de még így is megérné. — Ha ön pártolja a blokkos technológiát, akkor a gyártását itt a megyében az OTP tudná-e segíteni, esetleg finanszírozni? — Természetesen! Mi ebben partnerek vagyunk. A középblokk és a falnagyságú blokkok gyártását is támogatnánk, pénzzel is. Elképzelhetőnek tartom, hogy egy-egy építőipari szövetkezet vagy termelőszövetkezet építőrészlege, netán a kivitelezőkből alakulna egy gazdasági társulás, újból megkezdődhetne a megyében a középblokk gyártása. Kisebb településekben is megván az igény a több szintes, telepszerű lakások iránt, ott pedig nem lehpt poligon- és házgyári elemekből megvalósítani a tömeges lakásépítést — mondotta Csók Sándor. S mit mond a gyártó? Farkas Ferencet, az Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat műszaki igazgatóját Mezőtúron kerestük. Nincs irigylésre méltó helyzetben. A „hazai pályán”, pontosabban Szolnok megyében is helyt kell állnia, mert mint mondotta, Szolnokban is újból divatba jött az olcsóbb, blokkos technológia. — Amikor a legtöbb blokkot gyártottuk, két műszakban évente 15 ezer köbmétert tudtunk megrendelőink részére adni — kezdi a műszaki igazgató. — Háromnégy éve Kisújszálláson a sablonparkunkat kicseréltük, házgyári pontosságú elemeket gyártunk, helyreállítottuk és ugyanakkor visszahoztuk a blokk tekintélyét. Sajnos nálunk is krónikus a létszámhiány. Tavaly egy műszakban tudtunk csak dolgozni, a létszámunk rohamosan lecsökkent, s bizony hétezer köbmétert tudtunk csak gyártani. Szóval, erre az évre áthúzódott néhány ezer köbméter adósságunk — mondja a műszaki igazgató, majd a középblokk áráról beszélgettünk. Az Utóbbi években a falazóelemek árát növelték, ezzel szemben a középblokk ára változatlan: köbmétere 907 forint és 949 forint között alakul. Egyértelmű; jelen pillanatban a blokkgyártás ráfizetéses. Ezért úgy tervezik, hogy az elkövetkező időszakban a középblokk árát legalább 30 százalékkal emelik. De e technológia még így is olcsóbb a többinél. — Mi várható a blokkellátásban? — A Békés megyei szövetkezeteket igyekszünk, mint régi partnereket ellátni. Egy biztos: a megnövekedett igényekkel nem tudunk lépést tartani. Keressük annak a lehetőségét, hogy termelésünket hogyan bővíthetnénk, s azon is gondolkozunk, hogy a megváltozott hőtechnikai előírásoknak megfeleljünk, sablonparkcseré- vel, a 38 centiméter vastag fal gyártására áttérjünk a jövő tervidőszakban — summázza a műszaki igazgató. Hogy milyen lakások és milyen technológiával épüljenek? Mindenesetre olyanok, amelyeket a vásárlók keresnek, meg tudnak fizetni, no és változatossá tehetik egy-egy település, városrész arculatát. Mindezt természetesen a népgazdasági, az egyéni és csoportérdekek szem előtt tartásával. Szekeres András Öt termelőszövetkezet gázvezetéke
