Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-22 / 44. szám

NÉPÚJSÁG 1983. február 22., kedd Gyulán az ipari szakmunkásképző intézet leánykollégiumá­ban tegnap, február 21-én vették birtokukba a fiatalok az új fogorvosi rendelőt. Már régóta gond a városban, hogy az ide kerülő 14 éves fiataloknak nincs ideje és lehetősége községé­ben a rendszeres fogorvosi ellátásra. Ennek a korosztálynak, tehát a 14—18 éves fiataloknak ellátását tűzték ki célul az új, korszerűen felszerelt rendelő átadásával. Az új rendelőt a Békés megyei, valamint a városi tanács összefogásával hoz­ták létre. A gépeket és az eszközöket a megyei kórház és a rendelőintézet biztosította. Képünkön dr. Dima Éva az első beteget vizsgálja Fotó: Gál Edit Hnrgászközgyíilós Gyulán Közel egymillió forinttal gaz­dálkodott tavaly a Gyulai Dol­gozók Horgász Egyesülete, s a jó halgazdálkodás eredménye­ként az egy tagra eső halfogás meghaladta a megyei átlagot. A szakismeretek növekedése, a sportszerűbb magatartás a kö­vetkező esztendők eredményei­nek is záloga. A vasárnap délelőtt megtar­tott közgyűlés jogos elégedett­séggel vetté tudomásul vezető­ségének alapos, körültekintő be­számolóját az elmúlt két esz­tendő tevékenységéről, az egye­sületi élet tartalmasabbá válá­sáról. A taglétszám ugyan nem emel­kedett rohamosan az eltelt két esztendőben (114 horgásszal van­nak többen most), de nőtt az igény a kisebb létszámú csopor­tokra: így ma már 11 üzemi szakcsoport tevékenykedik az egyesületen belül. Számuk a jö­vőben minden bizonnyal emel­kedni fog. A közvéleményben gyakran úgy jelennek meg a horgászok, mint maguknak való emberek. Az üzemi szakcsopor­tok sikere ennek éppen az el­lenkezőjét bizonyítja. Mint ahogy az is, hogy a horgászta­nya igénybevétele és az ott le­zajlott közösségi rendezvények száma emelkedett. A szórakozás és a gazdálko­dás ma már egymástól el nem választható fogalmak. Az egye­sület a téglagyári tavakon ta­valy közel 200 kg halat telepí­tett hektáronként saját erőből és a megyei intéző bizottság tá­mogatásával. Sérelmezték vi­szont, hogy a város alatt elfo­lyó Fekete-Körös tavaly őszön a cukorgyárból kifolyó szennye­zett víz következtében kevésbé volt alkalmas horgászatra. A környezetvédelem érvényesítése sokkal következetesebb és szi­gorúbb szabályok megvalósítá­sát igényelné. A pillanatnyi gazdasági érdekek végső soron a jövőnk szempontjából azt a bizonyos ,,egy tál lencsét” je­lentik. Jogos a horgászok tilta­kozása a vizek bárminemű szennyezése ellen. Sok mindenről esett szó a közgyűlésen. A kritikát a jobbí­tás szándéka, az eredményeket — s ez volt a meghatározó — a realitás fogalmaztatta meg a felszólalókkal is. A közgyűlés méltán adta bizalmát a körül­tekintően működő vezetőségnek. Enyedi G. Sándor B Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN 1983. FEBRUÁR 22-TÖL Devizanem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák Schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel USA dollár vételi közép eladási árt. 100 egységre forintban 6070,29 6076,37 6082,45 3840,36 3844,20 3848,04 83,68 83,76 $3,84 463,50 465,97 466,44 739,00 739,74 740,48 580,62 581,20 581,78 1490,55 1492,04 1493,53 169,17 169,34 169,51 3235,80 3239,04 3242,28 13642,28 13655,94 13669,60 558,87 559,43 559,99 1646,98 1648,63 1650,28 28,56 28,59 28,62 234,36 234,59 234,82 43,12 43,16 43,20 30,60 30,63 30,66 1974,75 1976,73 1978,71 532,57 533,10 533,63 2597,40 2600,00 2602,60 3967,09 3971,06 3975,03 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek meg­felelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN 1983. FEBRUÁR 22-TÖL . vételi eladási árf. 100 egys. Pénznem forintban Angol font 5894,08 6258,66 Ausztrál dollár 3728,87 3959,53 Belga frank 81,25 86,27 Dán korona 451,99 479,95 Finn márka (a) 717,55 761,93 Francia frank 563,76 598,64 Görög drachma (b) 43,61 46,31 Holland forint 1447,28 1536,80 Japán yen (1000) 164,26 174,42 Jugoszláv dinár (a) 50,67 53,81 Kanadai dollár 3141,87 3336,21 Kuvaiti dinár 13246,26 14065,62 Norvég korona 542,65 576,21 NSZK márka 1599,17 1698,09 Olasz líra (1000) 27,73 29*45 Osztrák Schilling 227,55 241,63 Portugál escudo 41,87 44,45 Spanyol peseta 29,71 31,55 Svájci frank 1917,43 2036,03 Svéd korona (a) 517,11 549,09 USA dollár 3851,93 4090,19 (a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet, 100-as. (b) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet, 500-as. Bevált az új nyitva tartási rend Egymillió ember ügye Időszerű kereskedelmi és társadalompolitikai, szerve­zési és ellenőrzési tapasztala­tokról, feladatokról tárgyal­tak hétfőn délelőtt Békés­csabán. Az SZMT-székház- ban megtartott összejövete­len ott voltak a megye ke­reskedelmi és vendéglátóipa­ri vállalatainak, szövetkeze­teinek gazdasági vezetői és szakszervezeti tisztségvise­lői. A megjelenteket Kri- zsán Miklós, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetője köszöntötte, majd Frőhner Béla helyettes osztályvezető számolt be a tavaly január 4. óta érvé­nyes nyitva tartási rend- ’ szerről. Hangsúlyozta: az üzletek új nyitva tartási rendje alapvetően bevált, lénye­ges változtatásokat nem ter­veznek, de néhány területen felülvizsgálják a jelenlegi gyakorlatot. A legfrissebb rendelkezések módot adnak arra, hogy a vállalatok és a szövetkezetek önállóan — a szakszervezeti bizottság egyetértésével — döntsenek. Ezt a szándékukat 30 nap­pal előbb a helyi tanácsok szakigazgatási szervének be kell jelenteni. A tanácsok­nak megszűnt a jóváhagyási joguk, viszont, ha a nem megfelelő nyitva tartás ve­szélyezteti az ellátást, vagy népgazdasági érdekeket sért, kötelezhetik a vállalatot és a szövetkezetét annak meg­változtatására. Ezért felhív­ták a figyelmet arra, hogy a kereskedelmi gazdálkodó szervek minden esetben elő­zőleg kérjék ki a helyi párt- bizottságok, a tanácsok vé­leményét. Az egy és nyújtott mű­szakban dolgozó élelmiszer- boltok nyitva tartása kedd­től péntekig megfelelő,'1' nincs panasz a két műszakos üzletekre sem, hiszen ezek általában 19 óráig fogadják a vásárlókat. A nyári időszá­mítás idején azonban a vá­rosokban 4-5 ABC-áruház este 8 óráig lesz nyitva. El­mondotta az előadó, hogy az (Tudósítónktól) Minden tanévben megrendezik a végzős szakmunkástanulók szakmai és tantárgyi tanulmá­nyi versenyeit. Az iskolai dön­tőket decemberben, a megyei döntőket február második heté­ben rendezték meg a kijelölt tanintézetek. Hagyomány, hogy kőművesszakmában Békéscsabán a 635. sz. Kulich Gyula Ipari Szakmunkásképző Intézetben tartják meg a megyei döntőt. A napokban 13 végzős kőmű­vestanuló kezdte meg az Írás­beli feladatok megoldását, majd a gyakorlati versenyfeladatokat a békéscsabai Városi Tanács Költségvetési Építőipari Üzeme által épített belvárosi óvoda­építkezésen oldották meg. A munkaterület, az anyagbiztosítás - ideális volt, csakúgy, mint a iparcikkeket árusító üzletek­nél nincs ok a változtatásra. Csupán Békéscsabán az OFO- TÉRT-boltok és a Centrum Áruház nyitva tartási rend­jét szükséges a többiekéhez igazítani. Marad a csütörtö­ki bevásárlónap a megye- székhelyen és Orosházán. Ezekben a boltokban 19 órá­ig lehet vásárolni. Békéscsa­bán néhány ilyen iparcikk­bolt nyitva tartása nem in­dokolt, ezért számítani le­het a csökkentésükre. Szom­baton az áruházak és a .töb­bi iparcikkbolt továbbra is 13, a két- és a nyújtott mű­szakban dolgozó élelmiszer- üzletek 14, az egy műszako­sok 13 órakor zárnak. A leg­kritikusabb a hétfői nap. Ugyanis az a tapasztalat, hogy területenként kevés a hét első napján nyitva tartó élelmiszerbolt. Ezen a jövő­ben mindenképpen változ­tatni kell. Ugyancsak gondot okoz az állami és a szövet­kezeti TÜZÉP-telepek, illet­ve tüzelő- és építőanyag-üz­letek nyitva tartása. Jó len­ne, ha ezeket a telepeket áp­rilis 1. és szeptember 30. között szombaton sem zár­nák be, hiszen ekkor van az építkezési szezon. Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára arról beszélt, hogy az új nyitva tartási rendnek két nagyon fontos feltétele van. Az áruellátás nem szenvedhet csorbát, és a dolgozók érdekeit is szem előtt kell tartani. Minden­képpen kívánatos: az évi szabadságát mindenki letölt- hesse, a szabadnapok pedig az eddigieknél jobban kap­csolódjanak a heti pihenő­naphoz. Nagyobb figyelmet szükséges fordítani a gyer­mekgondozási szabadságon levők foglalkoztatására, az üzletvezetők hatáskörének szélesítésére, az úgynevezett előkészítési idő jjegszerve- zésére. Végül Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke szólt a szo­cialista brigádvezetők mun­kahelyi tanácskozásának elő­készítéséről. „ c munkaterület munkavédelmi ál­lapota. A tanulók vakolást csi­náltak^- mintegy hatezer forint termelési értékben, ezzel is hoz­zájárultak az óvoda építésének mielőbbi befejezéséhez. A versenybizottság igen nehéz feladat előtt állt, végül is győz­tes Priskin Pál. a 635. sz. Ku­lich Gyula Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanulója lett. ö képviseli majd Békés megye szakmunkástanulóit Békéscsabán az április 6—8. között rendezen­dő országos döntőn. Kedves színfoltja volt a ver­seny befejezésének a költségve­tési üzem KlSZ-alapszervezeté- nek jutalma a legjobb ered­ményt elérőknek, illetve az em­léklapok átadása a versenyen részt vett fiataloknak. Nagy Sándor A lapok már megírták, a rádióban is hírül adták, hogy január elsejével módosították a ter­melőszövetkezetekre vonat­kozó jogszabályokat. A hír­adásokból egyértelműen ki­derült, hogy ezúttal olyan átfogó rendezésről van szó, amelyet nemcsak a tsz-jo- gászok szűk körének kell tanulmányoznia. Sőt, még akkor sem vagyunk ponto­sak, ha azt mondjuk, hogy az ország egymillió mező- gazdasági tsz-, halászati, il­letve szakszövetkezeti tag­jának élete, közérzete lehet és lesz jobb majd a válto­zásokkal, hiszen még a tsz- ek és az ipari szövetkezetek mindennapos kapcsolatait is befolyásolhatják az új ren­delkezések. Például azzal, hogy a tsz-tagok újabban már több szövetkezetnek, köztük akár ipari szövetke­zetnek is a tagjai lehetnek. E helyütt persze nem le­het célunk a módosítások, az új rendelkezések ismer­tetése, hiszen — amint em­lítettük — a sajtó korábban ezt már megtette. Ezért — csupán emlékeztetőül és per­sze röviden — szólunk arról, hogy a tagság előnyére egy­szerűbbé, rugalmasabbá és hatékonyabbá válik a tsz- önkormanyzat működése. Módosul, fejlődik a szövet­kezetek és a tagság vagyoni kapcsolata, további kedvező lehetőségek nyílnak a tsz- beliek foglalkoztatására. Üj vonás az is, hogy gondosab­ban gazdálkodnak a háztá­ji juttatásokkal. Persze itt sem a túlnyomó többség ká­rára, hiszen az ő eddig ki­vívott jogaikat senki sem csorbítja. Csupán arra ügyel­nek, hogy a jövőben való­ban csak azok juthassanak ingyenes háztáji földhöz, il­letve terményhez, akik tény­leges háztáji gazdálkodást folytatnak. A tsz-tagok tár­sadalmi igazságérzete is azt kívánta, hogy ne részesül­hessen ezekből az előnyök­ből az az ízig-vérig főváro­si ember, aki valamilyen ok miatt Budapesten lépett be egy távolabbi tsz-be. Aligha vélhető ugyanis, hogy ér­demleges háztáji tevékeny­séget folytathat az a sze­mély, aki csak a vonat ab­lakából lát szántóföldet vagy tehenet. Már e vázlatos felsorolás­ból is kiviláglik, hogy a j szövetkezeti mozgalom fej- j lődése érlelte meg, igényel­te azokat a változásokat, amelyeket az új jogszabá­lyok tükröznek. A módosí­tások elmulasztása — vagy ami ezzel egyet jelent: a szövetkezetek mind korsze­rűtlenebbé váló működési feltételei — ugyanis előbb- utóbb az egész tsz-mozgalom kárára váltak volna. Régi igazság: minden jog­szabály annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A le­hetőségek megvannak — szabad a pálya. De hogy a gyakorlatban is érvényre juthassanak az új igények és követélmények, ahhoz arra van szükség, hogy ezeket az átfogó rendeleteket minde­nekelőtt a tsz-vezetőség ala­posan tanulmányozza és megismerje. Hiszen csak így, ezt követően nyílik módja arra, hogy a tagsággal is megismertesse. Ez már azért is nélkülöz­hetetlen, mert a jogalkotást széles körű, majd egy esz­tendeig tartó társadalmi vi­ta előzte meg. Félreérthetet­len jeleként annak, hogy az ágazat, a mozgalom vezetői nem az íróasztal mellett ki­agyalt intézkedéseket akar­tak megszövegezni, hanem valós társadalmi igényeket kifejező rendeleteket. Ezt a szellemet, szándékot tükrözi egyébként az új jogszabá­lyok keretjellege is. Nem akarnak mindent „felülről” előírni: nőtt a kapun belül eldönthető kérdések száma. Hogy csak egyetlen mozza­natra utaljunk: a jövőben a tsz-ek ellenőrző bizottsága akár egyes vezetők felelős­ségre vonására is javaslatot tehet, sőt — indokolt eset­ben — közgyűlést is össze­hívhat, ha a tsz-tagság ez­zel a széles jogkörrel felru­házza. Sokak előtt ismert, hogy ez valóban komoly fel­hatalmazás, hiszen eddig az ilyen esetekben az állami felügyeleti szerveknek kel­lett kezdeményezniük a köz­gyűlés összehívását. Visszatérve a rendeletek megismertetésére: már a zárszámadó közgyűlések is kitűnő alkalmat kínálnak erre. (Ahol persze még nem zajlottak le.) Űjabb lehető­séget ad a tervezés, a terv- készítés is, sőt: e munka so­rán már nem is lehet fi­gyelmen kívül hagyni az új rendeleteket. Végső soron a tsz-ek döntik el, hogy mi­lyen fórumokat használnak fel a megvitatásra. Az a fon­tos, hogy a tagság javaslatai helyt kapjanak, igényei tük­röződjenek, hogy az alapsza­bály módosítását végső so­ron az egész közösség fo­gadja .el. Hiszen csak így le­het elérni, hogy a helyi sa­játosságok is érvényre jus­sanak, alkalmazkodva a gaz­dálkodás, a szűkebb közös­ség konkrét viszonyaihoz. a z agrárszövetkezetek­nek június 30-ig kell átvezetniük a vál­toztatásokat. Látszólag még hosszú az idő, ám ne tegyen senkit kényelmessé, ráérőssé ez a néhány hónap. Csak akkor lehet elkerülni a kap­kodást, a felületes munkát, ha már most elkezdődnek az alkotó jellegű beszélgetések és viták, ha elég idő jut a javaslatok kimunkálására, így lesznek majd megalapo­zottak a közös döntések. Deáki László Kőműves szakmunkástanulók versenye alsó két emeleti szint kö­vetkezik majd. Az elmúlt évben már el­végezték a tetőzet újrafe- dését. A rendelkezésre álló hatmillió forintból — ame­lyet a megyei tanács bizto­sított,— május második fe­létől a nagytermet foglalják el a felújítók-. Itt színpad- technikai felújítás lesz, ki­cserélik az akusztikai szem­pontokból oly sok panasszal illetett falburkolatot, a mai igényeknek megfelelően ala­kítják át az öltözőket, a ki­szolgáló helyiségeket is. Mindebből következik, hogy a nyári hónapokban nem lesznek rendezvények az ifjúsági és úttörőházban. Természetesen ez nem je­lenti azt, hogy programokat sem szerveznek: a Széchenyi ligeti szabadtéri színpadon és a megyeszékhely lakóte­lepein megannyi változatos rendezvény várja majd az érdeklődőket. S hogy mikor adják át a kicsinosított, megfiatalított „házat”? A szövetkezet ígé­rete szerint október 30-án. (N. L.) Felújítják a csabai ifjúsági házat Mi tagadás, az elmúlt több mint egy évtized alatt ala­posan elhasználódott a- bé­késcsabai Kulich Gyula If­júsági és Üttörőház! Az 1971. évi megnyitás óta vég­eredményben nem folytat­tak itt semmiféle állagmeg­őrzési munkálatokat. Az igénybevétel pedig köztu­dottan igen jelentős: éva­donként sok tízezerszer nyí­lik az ifiház ajtaja ... Január 17-én kezdte meg a ház teljes felújítását a ki­vitelező, a békéscsabai Ge­nerál Ipari Szövetkezet. A munkálatokat folyamatosan csinálják, hogy a lehetősé­gekhez képest minél kisebb mértékben zavarják a ház életét. Jelenleg az építők a főépület harmadik és negye­dik emeletén dolgoznak az elektromos hálózat és a vi­lágításrendszer cseréjén, a festés-mázoláson. Ezután az Jelenleg a harmadik és a negyedik emeleten dolgoznak a kivitelezők Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents