Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-19 / 42. szám
1983. február 19., szombat Lakásgazdálkodás Békéscsabán Beszélgetés dr. Simon Mihállyal, az igazgatási osztály vezetőjével NÉPÚJSÁG A bűnözés visszaszorításáért Legfőbb ügyészi tájékoztató 1982 bűnügyi adatairól Tóth Ferenc, az MTI igazságügyi tudósítója írja: A Legfőbb Ügyészségen elkészült részletes statisztikai ösz- szesítés az 1982-ben felderített bűncselekményekről és elkövetőikről egészében azt tükrözi, hogy Magyarországon nem változott jelentősen a bűnözés nagyságrendje, struktúrája, a társadalomra veszélyességének mértéke. Az adatok, tények és tendenciák egybevetéséből — miként a Magyar Távirati Irodát tájékoztatva dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész kiemelte — megállapítható: hazánkban a közrend és a közbiztonság tartósan szilárd — annak ellenére, hogy az utóbbi években kedvezőtlenül alakult a bűnügyi statisztika. Az össz- bűnözés tavaly növekedett, a bűncselekményekkel okozott kár összege — főként néhány gondatlanságból történt cselekmény miatt — emelkedett, a bűnelkövetők között sok a fiatalkorú. A megye városai közül Békéscsabán okoz a legtöbb gondot a lakásellátás. öt- ezer-hatszázhetvenhárom lakásigénylőt tartanak nyilván. Érthető tehát az érdeklődés az új lakásrendelet iránt. Gyakran fordul elő, hogy a városi tanácshoz olyan kérelmek érkeznek a lakosságtól, melyekben a központi rendelkezésekre hivatkoznak. Való igaz, az új rendelkezések jelentős változásokat hoztak. Korszerűbbé tették a korábban viszonylag merev lakásgazdálkodási rendszert. A központi rendelkezéseknek megfelelően, önkormányzati hatáskörben, a helyi sajátosságok és adottságok figyelembevételével született meg a városi tanács rendelete a lakásügyekről. Dr. Simon Mihály- lyal, a békéscsabai tanács vb igazgatási osztály vezetőjével többek között azokról a sajátos előírásokról beszélgettünk, melyek a város adottságait figyelembe véve eltérnek a központi rendelkezésektől. Ex vonatkozik az állami tulajdonban álló ingatlanok elidegenítésére is. flz állami tömblakások nem eladók — Ha az állami tulajdonú épületben levő lakások bérlőinek legalább 70 százaléka meg akarja vásárolni a lakásokat, az elidegenítésre való kijelölést csak rendkívül indokolt esetben lehet megtagadni — ezt mondja ki a kormányrendelet. Tudtommal érkeztek ilyen kérelmek a városi tanács végrehajtó bizottságához. — Valóban, több ilyen kérelem érkezett. A végrehajtó bizottság valamennyit elutasította, mégpedig a városi tanács rendelete alapján. Ez a rendelet ugyanis szabályozza az Ingatlankezelő Vállalat kezelésében levő házingatlanok elidegenítésének feltételeit. Kimondja, hogy a végrehajtó bizottság csak olyan lakóházat, lakásokat jelölhet ki elidegenítésre, melyeknek részleges felújításától 5 év, teljes felújításától 10 év már eltelt. Továbbá amelyek a részletes városrendezési tervek előírásai szerint 15 éven belül nem kerülnek lebontásra. Nem jelölhetők ki elidegenítésre azok a telepszerű többszintes lakóépületek, melyeknek építése óta 25 év nem telt el. A jogszabályi előírásokon túlmenően a végrehajtó bizottságnak biztosítani kell, hogy a lakóházak és a lakások elidegenítése során az állami lakásállomány — mint a lakásgazdálkodás fontos alapja — lényegesen ne csökkenjen. — Egyáltalán nem ad el a város állami lakásokat? — De igen. Eladunk ugyan állami tulajdonban levő lakásokat, de csak kis házakban levőket, és olyanokat, melyek eladását a lakásgazdálkodási szempontok lehetővé tesznek. A közelmúltban a végrehajtó bizottság 13 olyan állami kisházban levő lakást jelölt ki eladásra, melyek periférikus fekvésűek, és eladásukat a lakásgazdálkodási szempontok lehetővé tették. — Ügy gondolom, a tanácsi rendeletnek ez a paragrafusa Békéscsaba sajátos helyzetéből adódott. Mégis mi a helyzet ezen a téren? — A megyeszékhelyen 22 ezer 387 lakás van. Ebből mindössze 3675 az IKV kezelésében levő tanácsi bérlakás. Ismert dolog, hogy az állami támogatással értékesített tanácsi értékesítésű lakás — mint lakáselosztási forma — a városban gyakorlatilag megszűnt. A lakásigénylések megújítása folyamatosan történik, s az ilyen lakásra váró, mintegy 1900 igénylőnek most kell eldöntenie, hogy tanácsi bérlakást, vagy OTP társasházi lakást kér-e. Jelenleg még nem tudjuk, hogy hányán fogják igényelni a tanácsi bérlakást, valószínű, hogy a számuk nemigen fog csökkenni. — És ha más nagy városokkal hasonlítjuk össze Békéscsabát? — A megyeszékhely 1960 után kezdett nagyobb ütemben építkezni. Az új lakások mintegy 90 százaléka ez»- után létesült. Békéscsabán kevés az állami lakás. Vannak olyan városok, ahol a lakások 60, sőt 70 százalékát teszik ki az állami lakások. Nyilván ezeken a helyeken az állami tulajdonban levő lakások elidegenítése is másképpen vetődik föl. Nálunk viszont fontos lakásgazdálkodási érdeket sértenek. Van megoldás: a lakáscsere — Mégis mi a megoldás? — Aki tanácsi bérlakásban lakik, és saját tulajdonú lakást szeretne, az adja vissza a tanácsnak a bérlakást. A lakás használatba vételi díj háromszorosát fizetjük vissza, és soron kívül biztosítjuk számára az OTP- lakást. — Hallhatnánk-e ezzel kapcsolatban egy gyakorlati példát? — Egy kétszobás, összkomfortos tanácsi bérlakás használatba vételi díja 48 ezer forint. Ha a bérlő visszaadja ezt a lakást a tanácsnak, akkor 144 ezer forintot kap. Ennyi pénz elég ahhoz, hogy egy hasonló komfortfokozatú. alapterületű, szobaszámú OTP-lakáshoz jusson. Hangsúlyozom, hogy hasonlóhoz és nem nagyobbhozj- és nem egyedi tervezésűhöz. A lakáscseréknél ezt a gyakorlatot követi a tanács. Az ilyen igényeket ki is tudja elégíteni. Ám, a kérelmek gyakran nem ilyen irányúak. Általában nagyobb lakást kérnek, és központi fekvésűt. — Mi a célja a lépcsőzetes lakáscseréknek? — Az a cél, hogy a lépcsőzetes lakáscserék váljanak a tanácsi lakáselosztási és lakásgazdálkodási rendszer szerves részévé. A lakásigények kielégítésénél a fokozatosságot kell alkalmazni oly módon, hogy a családok a változó igények alapján folyamatosan jussanak a megfelelő lakáshoz. A nagyobb szobaszámú lakásra irányuló igényt a család létszámának növekedése esetén kell kielégíteni. Arra törekszünk, hogy az új és megüresedő lakásokat minél nagyobb számban olyan lakáscsere-igénylők kapják, akiknek felszabaduló lakása ismételten felhasználható. A lakáselosztási tervben meghatározott keret mértékéig a tanácsi bérlakások egy részét az Ingatlankezelő Vállalat számára lépcsőzetes lakáscserék lebonyolítására kell biztosítani. — Meddig keli a lakásigényeket megújítani? — Június 30-ig kell a lakásigényeket megújítani, az igénylési betétet befizetni. Az igénylési betétet az OTP- nél kell rendezni, aki nem fizeti be, annak az igényét elutasítjuk. Az OTP kamatot fizet. Az igénylő időközben kiveheti ezt a pénzt, a lakásigénye azonban megszűnik. Ha lakást kap, akkor ez a pénz a kamatokkal együtt beszámít az előtörlesztésbe, vagy a lakáshasználatbavételi díjba. n fiatalok és az előtakarékosság — Mennyi az igénylési letét összege, s kapnak-e az igénylők valamilyen kedvezményt? — Az igénylési letét ösz- szege attól függ, -hogy milyen lakást kérnek. Egy kétszobás, össszkomfortos, tanácsi bérlakás esetében az igénylési letét összege 8 ezer forint. Nem szociális jellegű, tanácsi bérlakás esetében pedig egységesen 15 ezer forint. A családosok szociális kedvezményben részesülnek. Egy eltartott családtag után a kedvezmény 20 százalékos, két családtag esetén 45 százalékos, három vagy több eltartott családtagnál pedig 80 százalékot kell elengedni az igénylési letétből. A gyesen levő szülő viszont nem minősül eltartott családtagnak. — Hogyan segíti a város a fiatal házasokat? — A lakáselosztási tervben meghatározott keret mértékéig a fiatal házaspárok jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetüktől függetlenül meghatározott időre és meghatározott feltételek bekövetkeztéig első lakásként tanácsi bérlakást kaphatnak. Első lakásként megüresedő, olcsóbb bérű, félkomfortos, vagy komfort nélküli, szerényebb kialakítású, komfortos vagy garzonméretű lakásokat kell elsősorban felhasználni. A fiatal házaspárnak az első lakásban takarékoskodnia kell, hogy megteremtse a végleges lakás megszerzésének anyagi feltételeit. Azt, hogy a fiatal házaspár az első lakásban hány évig lakhat, s hogy havonta mekkora összeget kell félretennie — előtakarékosság címén —, a fiatalok meghallgatása, jövedelmük, vagyoni viszonyaik és teherviselő képességük felderítése után a lakásügyi hatóság a lakáskiutaló határozatban állapítja meg. Az előtakarékosság összegét az OTP-nél havonta kell befizetni, és a teljesítést a lakásügyi hatóság felhívására igazolni kell. — Mi történik akkor, ha a fiatalok megbetegszenek vagy más, lényeges körülmény miatt csökken a jövedelmük? — Ilyen esetben a lakásügyi hatóság az előtakarékosság fizetése alól, kérelemre, meghatározott időre felmentést adhat. — Mikor juthatnak a fiatalok végleges lakáshoz? — Amikor a lakáskiutaló határozatban megjelölt idő letelt, a lakásügyi hatóságok a fiatal házaspár számára az első lakás helyett igényjogosultságának megfelelő végleges lakást kell felajánlania, vagy az első lakás kiutalásának idejét meg kell hosszabbítania. — Végezetül még egy kérdés. A nehezedő gazdasági körülmények milyen hatással vannak a lakásépítésre? Épül-e annyi lakás Békéscsabán, amennyit a VI. ötéves terv előírt? — A városban a VI. ötéves tervi elképzeléseknek megfelelően épülnek lakások. Nem lesz kevesebb lakás, csak a célcsoportos lakások és az OTP társasházi lakások aránya változik meg. Azaz mintegy 300 tanácsi bérlakással lesz kevesebb, de körülbelül ugyanennyivel nő az egyéb lakások száma. Serédi János Fotó: Veress Erzsi Több bűncselekmény, kevesebb tettes 1982-ben az országban 139 795 közvádas bűncselekmény vált ismertté, s ez a megelőző évihez képest 3,6 százalékos emelkedést jelent. A nyomozó hatóságok által felderített bűnelkövetők száma tavaly 77 174 volt, 0,6 százalékkal kevesebb, mint 1981-ben. A bűnözés struktúrája — az adatok szerint — azt mutatja, hogy változatlanul a vagyon elleni bűncselekmények jelentik a legnagyobb csoportot. A második helyen a közlekedési bűncselekmények szerepelnek. Egyebek között az e területeken felgyülemlett tapasztalatok.— a bűnügyek adatai úgyszintén — érzékeltetik: valamennyi igazságügyi szervvel együtt az ügyészségnek is fontos feladata, hogy segítse, szervezze és felügyelje a fellépést a kedvezőtlen társadalmi jelenségek ellen. A társadalomellenes magatartások, a bűnözés elleni küzdelemben a módszerek és eszközök közé tartozik az ügyészi szervezetnél az elkövetési okok feltárása, a feladatok közé pedig az, hogy az ügyészség is segítse a bűn- cselekmények eredményes felderítését és differenciált felelősségre vonást indítványozzon. Mindebben természetesen az ügyészség folyamatosan együttműködik más szervekkel. Az ilyen irányú tennivalókra is utal, hogy az utóbbi esztendőkben emelkedett — így 1982-ben 39 400, a megelőző évihez képest 10 százalékkal több volt — azon bűncselekmények száma, amelyeknek tetteseit az elkövetés után nem derítették fel. A bűnözés visszaszorításáért az egész társadalomnak fel kell lépnie — hangsúlyozta a legfőbb ügyész. Az állampolgárok például védjék gondosabban, jobban saját tulajdonukat. A társadalmi, az állampolgári jogtudatot is erősíteni kell: az iskolai oktatásnak, a nevelőmunkának, a különféle tömegtájékoztató szervek tevékenységének legyen nagyobb szerepe a bűnözés elleni fellépésben. S ez nemcsak a megelőzésre vonatkozik. A becsületes állampolgároknak a bűncselekmények felderítésében, elkövetőik kézre kerítésében, felelősségre vonásában támogatniuk szükséges a nyomozó hatóságokat, és a többi igazságügyi szervet. Hogyan? A munkahelyen például a vagyonvédelmi fegyelem és figyelem megkövetelésével. A lakóhelyen és közterületen pedig azzal, hogy igyekeznek megfékezni a garázdákat, .segítik a rendőri munkát, a bűncselekmények elkövetését elítélő társadalmi légkör kialakítását. Különösen nagy a felelősségük a társadalmi tulajdon védelmére is hivatott szerveknek, a közösségi vagyon kezelőinek, illetve a munkájukat felügyelő, irányító és ellenőrző szerveknek. Dr. Szíjártó Károly nyomatékkai hívta fel a figyelmet arra, hogy az illetékes szervek tegyék hatékonyabbá az ellenőrzést, amelynek követelményei’ közé tartozik a lényeglátó szakszerűség, a hibák okainak felderítése, a fokozottabb bűnmegelőzésre késztetés. A folyamatosan készülő bűnügyi statisztika legfrissebb adatait vizsgálva, bizonyos értelemben kedvező, hogy a tavalyi mintegy 140 ezer bűncselekmény közül kis híján 100 ezer enyhébb megítélésű vétség volt, s csak a többi a szigorúbb elbírálású bűntett. Az okozott kár szempontjából — a korábbiakhoz viszonyítva — romlott a helyzet. Ez főként annak „könyvelhető el”, hogy mind a társadalmi tulajdon, mind a személyek javai sérelmére elkövetett bűncselekmények száma nőtt; s az előbbiek között tavaly lelepleztek két olyan — gondatlanságból fakadt — bűncselekményt, amelynek elkövetői mindegyik esetben 100 millió forintnál nagyobb kárt okoztak. A magánszemélyek sérelmére bűncselekményekkel okozott kár 13,8 százalékkal (mintegy 290 millióról 330 millió forintra) növekedett. Egyébként a vagyon elleni bűncselekmények 55,5 százalékának 1000 és 10 000 forint közötti kár lett a következménye. B törvénytiszteletről Csökkent a társadalmi tulajdont ért kár mértéke az állami iparban — leginkább a kohászatban, a vegyiparban, a könnyűiparban és az élelmiszeriparban —, továbbá az állami építőiparban és a közúti közlekedésben. Ugyancsak csökkenést mutat a statisztika az erőszakos és garázda jellegű bűncselekményeknél, nemkülönben a gazdaságiaknál. Legszembetűnőbb az elkövetések számának és súlyának csökkenése az állam elleni bűncselekményeknél: az 1981-ben előfordult 79 bűnesettel szemben 1982-ben 57 ilyen cselekmény — ebből 52 izgatás — miatt történt felelősségre vonás. Ennek kapcsán a legfőbb ügyész aláhúzta: változatlan alapelvünk, hogy törvényeink védelme alatt áll mindenki, aki tiszteli azokat, nem szegül szembe szocialista rendszerünkkel, alkotmányos rendünkkel, még ha eszmei kérdésekben más nézeteket is vall. Azonban az eltérő gondolkodásmóddal szembeni türelem nem jelenti azt, hogy törvényeink megsértését is eltűrnénk. Akik, bármilyen indítéktól vezérelve, törvényeinkbe ütköző cselekményt hajtanak végre, azok viselni is fogják e bűncselekményük következményeit. A felelősségre vonásnak sok formáját biztosítja a jog. Például a büntető eljáráson kívül törvényes intézkedés a szabálysértési eljárás, az elkobzás, a rendőrhatósági figyelmeztetés. A visszatartás érdekében adott esetben ezek is eredményesnek bizonyultak. 1982-ben öt esetben indult súlyosabb megítélésű állam elleni bűncselekmény (kémkedés, rombolás, ösz- szeesküvés előkészítése, fel- jelentési kötelezettség elmulasztása) miatt büntető eljárás. A bűnügyi kórkép tüneteinél a ritkábbak közé tartozik például a tiltott határ- átlépés. Tavaly 818 eset fordult elő, s az elkövetők csaknem kétharmada nem magyar állampolgár volt. A súlyosabb bűnözési tényezők között kell viszont említeni az alkoholfogyasztást. Az ittasan — zömmel a közlekedésben — elkövetett bűncselekmények száma tavaly nőtt. Évente 7-8 ezer efnbert kell felelősségre vonni £ — sokszor italozással is járó — munkakerülő, csavargó, élős- di életvitelével összefüggően elkövetett jogsértések (köztük bűncselekmények, szabálysértések) miatt. A bűnügyi statisztika adatai figye- lemfelhívóan alátámasztják azt a követelményt, hogy az ilyen léha életű bűnözők ellen is az eddiginél szigorúbb, szélesebb társadalmi fellépés szükséges, mert csupán a büntetőjog eszközeivel aligha számolható fel életünknek ez a káros, a tisztességes embereket joggal felháborító negatívuma. Személyi, területi adatok A bűncselekmények elkövetői közül tavaly 26 250-en — valamelyest többen, mint egy évvel korábban — úgy kerültek a vádlottak padjára, hogy előzőleg már voltak büntetve. Minden korábbit felülmúlt az elmúlt évben a fiatalkorú bűnelkövetők száma. E korosztályban tízezer 18 éven aluli közül mintegy 150-en keveredtek a bűn útjára. A jogi szempontból „fiatal felnőttkorú” (18—24 éves) bűnelkövetők száma 1981-hez képest 5,7 százalékkal csökkent, 17 816 volt 1982-ben. A bűncselekményt elkövetők között vannak olyanok is, akik — például életkoruk miatt — büntethetőséget kizáró ok folytán nem vonhatók felelősségre. Tavaly 3272 gyermekkorú (14 év alatti) tettes volt, 7,9 százalékkal több, mint 1981-ben. A bűnözők között tavaly nagyjából hatszor annyi volt a férfi, mint a nő (66 305), illetve 10 869), az előbbiek száma 0,6, az utóbbiaké 0,7 százalékkal csökkent 1981-hez viszonyítva. Területi megoszlásban meglehetősen nagy a „szóródás” az ország különböző részei között az elkövetett bűn- cselekmények száma és fajtája szerint. Az 1980—1982- es összesített adatok — a főváros nélkül — azt mutatják, hogy a megyékben 10 ezer lakosra számítva átlag 112,2 ismertté vált, közvádas bűncselekmény történt. Budapesten ez a, szám 182,9 — tehát bűnügyi szempontból a „legfertőzöttebb” a főváros. A megyék közül Bács-Kis- kun, Borsod, Fejér, Komárom, Hajdú-Bihar, Somogy, Veszprém és Pest bűnügyi fertőzöttsége a megyék átlagánál kedvezőtlenebb, a többié viszont jobb. A legrosz- szabb a helyzet Bács-Kis- kunban, ahol 10 ezer lakosra 140,3 bűncselekmény jutott; s a legjobb Hevesben, itt csak 78,5. A társadalmi tulajdont károsító betöréses lopások a leggyakrabban Komárom, Fejér, Tolna, Hajdú- 'Bihar megyében és a fővárosban, a legritkábban Nóg- rád, Heves, Győr-Sopron és Vas megyében fordultak elő. A személyek javait károsító betöréses lopások leginkább Budapesten, valamint Komárom, Pest, Fejér és Somogy megyében, legkevésbé pedig Győr-Sopron, Vas, Nógrád és Békés megyében váltak ismertté. Az évről évre összeállított bűnügyi statisztikának — miként a legfőbb ügyész kifejtette — főként az a jelentősége és rendeltetése, hogy jelzi-jelezze: mely területeken és milyen mértékben kell összpontosítani a bűnüldözés é§ a társadalom erejét, az igazságszolgáltatás jogi fegyvertárát a bűnözés visszaszorításáért.
