Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-18 / 41. szám
Tanácskozás Fotó: Veress Erzsi Társadalmi munka, szervezés, összefogás Beszélgetés Mezökovácsházán Gyarapodnak városaink, községeink, falvaink. Javulnak a lakás-, a kulturális, az egészségügyi ellátás feltételei. Megszoktuk a viszonylag dinamikus előrehaladást. Nehezen mondunk le a vezetékes ivóvízről és gázról, a több üzletről, iskoláról. orvosi rendelőről, a por- talanított utakról, a széles járdákról. Vágyainkat igazítani kell a mai valósághoz, a reális lehetőségekhez. Mondjuk ki kereken: jelenlegi gazdasági körülményeink olykor megálljt parancsolnak, előtérbe került az okos tervezés, a rangsorolás, a társadalmi összefogás, az ésszerű takarékosság. A kérdés kézenfekvő: hogyan és mivel segítheti a lakosság a települések fejlesztését, milyen a tanács és az üzemek, szövetkezetek, intézmények kapcsolata? Erről beszélgettünk Mezőko- vácsházán. Az eszmecserén részt vett: Földi János tanácselnök, Btró Vilmos, Szó- kol István, Kovács Istvánná, Szedacsek Mártonná, Ale Sándorná és Mákos Lajos tanácstagok. — Nekünk — mondja Földi János —. a nagyközségi tanácsnak természetesen figyelemmel kell lennünk sok mindenre. Egyáltalán nem mindegy, hogy az idé'telepí- tett üzemek dolgozói milyen körülmények között élnek, itt maradnak-e a községben, van-e elegendő hely az óvodában, az iskolában. Persze, korántsem könnyű a dolgunk. A VI. ötéves terv fejlesztési alapjából 8 millió forint értékű beruházás valósul meg. A 42 állami cél- csoportos lakás helyett 27 felépítésére van lehetőség. A részletes rendezési terv alapján viszont 1985 végéig 140 OTP-s házgyári otthont hoznak tető alá. Ezenkívül felépül 12 szövetkezeti lakás és 130 családi ház. — Ezzel megváltozik a település hagyományos arculata, szerkezete. Ugyanakkor bővíteni sziikságes a szennyvízhálózatot. Lesz-e vezetékes gáz? — A szennyvíz-gerincvezeték kiviteli tervét a CSOMITERV elkészítette, a megvalósítást a DÉLÉP még ebben az évben megkezdi. A gáz bevezetésének pályázata ott van az illetékesek asztalán. Remélhetőleg február közepén rá kerül a pecsét, és elkezdhetjük a társulat szervezését. De nem feledkezhetünk meg a gyermekintézmények fejlesztéséről sem. A megyei tanács 5 millió forintot adott a 40 személyes bölcsőde létrehozásához, amelyet ebben az esztendőben átadnak. A 2-es számú óvodát 75 hellyel bővítjük, ennek a kiviteli terve társadalmi munkában készül. — A másik nagy gond az iskola. Ügy tudom, hogy az alsósok mind délután járnak ... — Igen. Ezért bővítjük az általános iskolát 8 tanteremmel, lesz sportudvar is. A II. félévben elkezdődnek a munkálatok. Itt is számítunk a lakosság, az üzemek, a szocialista brigádok segítségére. — Az elhatározás szép, de mit szólnak mindezekhez az emberek? — Lassan és biztosan fejlődik a Község — veszi át a szót Biró Vilmos. — Nincsenek vágyálmaink, csak jogos igényeink. A község központjának kialakításával vannak gondjaink. Elhúzódik a tanácsháza építése, amely rányomja bélyegét a külső képre is.' Aztán itt van az iskola. Már most meg kellene kezdeni a társadalmi munka szervezését, a téglajegyek kiadását. A termelőszövetkezet brigádjai tettre készek. Fontos azonban a tervek ismerete, enélkül aligha kezdődhet meg a tanítás 1984 szeptemberében. Elavult a sportpályánk,»nagyobb összefogásra lenne szükség a rendbe hozásához. Ale Sándorná megjegyzi: — Nagyon sok fiatal van a községben, aki szereti a sportot és valamelyik ágát űzi is. Jól működő KISZ- alapszervezeteink vannak, mégsem tudunk előrelépni. Ügy vélem, hogy az ifjúsági szervezet sokat tehetne a fiatalok mozgósításáért. — Hadd tegyem ehhez hozzá, hogy meglehetősen rossz állapotban van a járási úttörőtábor — folytatja Biró Vilmos. — Ott van mellette a fürdő, a 78 fokos vizével. A fedett uszoda mindössze 1,5 millióba kerüipe, nagyon sok általános iskolást taníthatnánk meg úszni. Ezt már Mákos Lajos sem hagyja szó nélkül: — Bizony, nem kevés szülő panaszkodik, hogy nincs lehetőség úszóoktatásra. Van olyan gyerek, aki szívesen at- létizálna, tornászna. Elsikkadnak fi tehetségek. Pedig van a községben két tornaterem is. Valakinek össze kellene fogni az egészet. így kevesebb fiatal vágyódna el Kovácsházáról. — Ügy látszik: a szervezéssel vannak bajok... — Csak egyes részterületeken — állítja a tanácselnök. — A számok önmagukért beszélnek. Tavaly 4 millió forint társadalmi munkát szerveztünk, 6,6 millió lett belőle. Volt, aki szabadságot vett ki, hogy önként dolgozhasson. A tanácstagok járták az utcákat, ismertették az elképzeléseket. Emlékszem, a 25-ös körzetben, amikor vége lett a munkának, szalon- nasütéssél ünnepeltek. A társadalmi összefogással épült gyermekorvosi rendelőt tavaly augusztusban adták át Ehhez a gondolathoz kapcsolódik Szedacsek Mártonná: — Egy ilyen sikeres társadalmi akciónak híre megy. A többi körzetekben is azt mondják: ezt mi is meg tud- juk csinálni. Látná az utcákat nyáron! Pompáznak a rózsák, virágoznak a díszfák. A vandálokkal, a pusztítókkal szemben viszont tehetetlenek vagyunk. — Általában adottak a társadalmi munka feltételei — bizonygatja Kovács Istvánná. — A járdaépítésnél például idejében ott volt minden anyag, szállítóeszköz. Mindig akad szakember is, a fiatalok segítenek az idősebbeknek. A lakosságot csak olyan társadalmi munkába szabad bevonni, amelyet jó szívvel csinál, ismeri a célt. Kinek ne lenne jobb a por- talanított út, amikor a mentő, a sertésszállító, vagy a személygépkocsi ezen köny- nyebben közlekedik. Szokol István a nehézségekről beszél: — Az elején azért nem ment minden olyan simán. Odacsődítettük az embereket, és kiderült: nincs anyag. Ami még ennél is rosszabb, elromlott a betonkeverő, szerencsére a téesz kisegített. — Hadd szóljak úgy is, mint az Üj Alkotmány Tsz elnöke — mondja Biró Vilmos. — Éves együttműködési szerződést kötöttünk a helyi tanáccsal. Saját beruházásaink összhangban vannak a községivel, megoldjuk a nagycsaládosok lakásgondjait, karbantartjuk a föld- utakat. Ott voltunk a 3-as számú óvoda bővítésénél, a gyermekorvosi rendelő építésénél. Szűkös anyagi lehetőségeink ellenére 3,1 millió forintot adtunk a Zalka Máté út 2,3 kilométeres szakaszának megépítéséhez. Előreláthatólag február 15-től a munkásszállító autóbuszaink bonyolítják le a helyi forgalmat. — Mindig csak a téesz? — Szó sincs róla — tiltakozik Földi János. — A többi gazdálkodó szervezet is segít. Igaz, a budapesti, a békéscsabai telephelyűek inkább a gyermekintézmények fejlesztéséhez járulnak hozzá. Most nagy fába vágtuk a fejszét. Közös üzemi orvost szeretnénk, hogy a körzeteket tehermentesítsük. Ehhez szeretnénk megnyerni az ÁFÉSZ-t, az EVIG-et, a MEZÖGÉP-et és a többi üzemet. A beszélgetés ezzel nem ért véget. Szót ejtettünk a tanácstagi beszámolók hangulatáról, az írásos tájékoztató olykor érthetetlen szövegéről, a vitákról. Arról, hogy elengedhetetlen a helyi források kamatoztatása. Mert mindenkinek érdeke, hogy segítse szűkebb pátriáját, hiszen a község fejlettségétől függ az üzemek, szövetkezetek dolgozóinak ösz- szetétele, minősége, megtartása. Ez a szemlélet hozzájárul ahhoz, hogy a jelenlegi körülmények között is gazdagodjon a település, fejlődjenek az életviszonyok. Seres Sándor NÉPÚJSÁG Szabálytalan árképzés, tervszerűtlen felújítás NEB-vizsgálatok az orosházi járásban Az orosházi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság szakcsoportjai tavaly négy alap- és három utóvizsgálatban vettek részt. Megállapították többek között, hogy a lakosság áruellátása alapvető élelmiszerekből folyamatos. A gyermekruházati cikkek kínálatán viszont lehet még javítani. Nem volt minden méretben bébiing és rékli, hiányzott a 23—43-as szandál, a fél és hosszúszárú gyermekcipő. A szerződéses formában működő vendéglátóipari üzletek vezetői igyekeztek az áruválasztékot bővíteni. Ezt azonban majdnem kizárólag a márkás italok és cigaretták jelentették. Ajánlatukban nem szerepelt a cukrászsütemény és az olcsó hazai cigaretta. Az italboltok környéke továbbra is kultúrálatlan, alacsony a kereskedelmi munka színvonala. Az osztályba sorolt éttermekben, presszókban viszont udvariasan, gyorsan szolgálták ki a vendégeket, és a tisztaságra sem lehetett panasz. Az elmúlt években megnőtt a gázzal fűtött lakások száma Orosházán, és a járás más településein. A gázkészülékek javítására, karbantartására, cseréjére, sajnos, nem készültek fel eléggé a szolgáltató vállalatok, szövetkezetek és a kisiparosok. Egy-egy ilyen készülék javítása 8—10 napig is eltart. Sokszor szabálytalan az árképzés, gyakran tévednek a megrendelő kárára. Ezek a hibák a fegyelmezetlenség, a szervezetlenség, a nemtörődöm ügyintézés számlájára írhatók. A szövetkezetek üzemi épületeinek felújítása, karbantartása tervszerűtlen. Olyan helyen is jártak a népi ellenőrök, ahol a 10 éve épített üzemcsarnok * szinte romokban állt, életveszélyes volt. A közcélú csatornákhoz sem készítettek rekultivációs tervet. Később, a kivitelezés után derült ki, hogy a kitermelt föld nagy szódatartalma miatt nem alkalmas mezőgazdasági hasznosításra. A terület utólagos termővé tétele jelentős többletköltséggel járt. Ugyancsak tervszerűtlenül haladt a városban a lakások felújítása, karbantartása. A bontásból kikerült, de még felhasználható anyagokat nem bi- zonylatolták megfelelően. A munkák vontatottan, szervezetlenül haladtak, az elő- és utókalkulációkat, a költségvetéseket egyáltalán nem. vagy későn készítették el. Sok üzemben még mindig szabálytalan a személy- és a teherautók használata, előfordultak fekete fuvarok. Az utóellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy az előzőleg hozott NEB-határo- zatokat végrehajtották, de újabb alapvető hiányosságokra is fény derült. Ilyen volt például, hogy äz_anyag kezelésével megbízott dolgozók nem rendelkeztek erkölcsi bizonyítvánnyal. Téves számfejtés miatt személygépkocsi-használatra nagyobb összegeket fizettek ki az előírtnál. A,sütőipari vállalat a népi ellenőrök javaslatát csak részben szívlelte meg. Most már sütnek ugyan egy- és kétkilós kenyeret is, de baj van a minőséggel és akadozik a szállítás. Azt ígérik, hogy ebben az évben megszüntetik a hibákat, és bővítik a pékáruk választékát. Természetesen vannak jó példák is. A járás és a város nyolc termelőszövetkezetének építésvezetői elmentek a nagyszénási Október 6. Tsz-be, hogy tanulmányozzák a gazdasági épületek felújítását, karbantartását. Figyelemreméltó az a megállapítás, miszerint a feltárt konkrét hiányosságokat megszüntetik, de tartós, átfogó változás alig tapasztalható. Gyakoriak a tipikus, rendszeresen visszatérő hibák. Sok helyütt laza a munkafegyelem, csapnivaló a számviteli rend, nem megfelelő a vezetők magatartása, gyenge a belső ellenőrzés, alacsony az elemző munka színvonala, és megsértik a szocialista demokráciát. Ezeket a lazaságokat csak összehangolt, hatékony intézkedésekkel lehet megszüntetni. S. S. A közelmúltban Gyulán, a 613. számú Szakmunkásképző Intézetben rendezték meg a „Szakma Kiváló Tanulója” megyei versenyt esztergályos és autószerelő szakmában. A versenyen a megye négy tanintézetének 3—3 tanulója vett részt. Az autószerelők közül első helyen a gyulai Varga Károly végzett. Második lett az ugyancsak gyulai Diószegi Imre harmadik a békéscsabai Szilágyi Tibor. Az esztergályosok közül az orosházi Kozma János bizonyult a legjobbnak. Mögötte az ugyancsak orosházi Balogh Zsolt következett, a harmadik helyen a mezőhegyesi Molnár István végzett. Az elsők jutottak be az országos döntőkbe Fotó: Béla Ottó Tanfolyam cukorbetegeknek Gyulán A cukorbetegség hazánkban lassan népbetegségnek számít. Gyulán az eddig nyilvántartott 600 cukorbeteg száma 1982-ben több mint 200-zal megszaporodott. Az új cukorbetegek megfelelő szemléletre, vagyis diabetikus kulturáltságra nevelése komoly gondot okoz a gyulai cukorbeteg-gondozónak, mert a cukorbetegség sajátos életmódot, étkezési rendet és ellenőrzést igényel. Ezért sok városban alakítottak diabetikus klubot, ahol tapasztalatcsere és orvosi tanácsok sietnek a napi problémák megoldására. Ilyen klub Gyulán még nincs, de szerveződik. Addig is cukorbetegfórumok keretében a régi betegek segítséget kapnak dr. Iványi János főorvostól, s a cukorbeteg-gondozó két szakorvostától, dr. Gyimesi Andrástól és dr. Hanyecz Vincétől a felmerült problémák megoldásához. Az említett nagy számú új cukorbetegek részére a TIT gyulai városi bizottsága szervezésében héthetes tanfolyam indul február 18-án, ahol minden új cukorbeteg részletes felvilágosítást fog kapni a cukorbetegség tüneteiről, esetleges mellékhatásairól, azok lehetséges megelőzéséről, illetve megszüntetéséről. A sajátos diéta minden cukorbeteg legfőbb gondjá, hiszen boltjainkban kevés a választék a sárga karikás ételekből. A magas vércu- korszintek mögött pedig legtöbbször egyéni kilengések, tiltott ételek lapulnak meg. Sokan nem tudnak lemondani a sült szalonnáról és sok tejfelről, sült tökről és a borról sem, amik mind tiltottak. Sajátos problémát jelent az insulinos kezelés. Ezzel kapcsolatban merült fel a legtöbb probléma: az adagolás mértéke és az étkezés pontos ütemezése. Mindezekről bőven szólnak majd a tanfolyam előadói, akikhez lehet kérdéseket intézni. A tanfolyamon több téma előadója dr. Bányai Tivadar szakorvos. Dr. M. Gy.
