Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-17 / 40. szám

1983. február 17., csütörtök így alkot az Hiúság n megyei tanácsnál „A tanácsi munka további korszerűsítése és színvona­lasabbá tétele érdekében a megyei tanács vezetése ez évben is meghirdeti az Alkotó Ifjúság pályázatot. Fi­gyelembe véve a majdani hasznosíthatóságot is, a pályá­zati rendszer keretében a következő témákat javasoljuk kidolgozni. 1. A kisüzemi termelés jövedelemszabályo­zása. — 1981—82. évben életbe lépő új vállalkozási for­mák (például gazdasági munkaközösség, szakcsoport, szerződéses üzemeltetés, bérlet stb.) adóztatási kérdései. 2. A gazdálkodási feltételek módosulásának hatása a tanácsok tervező és végrehajtó munkájára a VI. ötéves terv időszakában ...” A Békés megyei Tanács­nál dolgozó fiatalok számá­ra 1982-re adott témajavas­latokból idéztük a bevezető sorokatés az ajánlott, ösz- szesen "26 téma közül az első kettőt. Vajon, a 26 közül mennyi témában készült ta­nulmány, dolgozat, s egyálta­lán, milyen az Alkotó Ifjúság pályázati rendszer gyakorla­ta a megyei tanácsnál, ahol 1975 óta él ez a mozgalom, s ahol az országban elsőként alakult, 1977-ben, Alkotó Ifjúság munkaközösség? A témáról Szatmári Jánost, a Külkereskedelmi Miniszté­rium Békés megyei megbí­zottját, az Alkotó Ifjúság munkaközösség vezetőjét kérdezzük. — Az Alkotó Ifjúság pá­lyázati mozgalmat 1974-ben hirdették meg az illetékes szervek, és 1975-ben mi már részt vettünk megyei és or­szágos pályázaton is — mondja Szatmári János. — A munkaközösség nálunk a mozgalom magját jelenti, amely összetételében ugyan állandóan változik, de ugyanakkor a mozgalom folytonosságának biztosítéka is. A közösség' ereje abban is megnyilvánul, hogy egy sor pályamunkát nem egy ember, hanem egy-egy kis csoport készít. Ez is köze­lebb hozza egymáshoz a fia­talokat. Az elmúlt évek során az a helyes gyakorlat alakult ki a megyei tanácsnál, hogy nagy gonddal állítják össze a témajavaslatokat. Egyfe­lől az állami vezetés jelöl ki témákat, és ugyanakkor a munkaközösség vezetője az osztályvezetőkkel, a fiatalok­kal folytatott beszélgetések alapján hozzáteszi a további ötleteket. Így kerekedik ki 30—40 olyan javasolt téma­kör, amely szükséges és hasznosítható pályázati mun­kákat eredményezhet, még­pedig a korszerűsítés és egy­szerűsítés szellemében. Az Összegyűjtött javaslatokból ezután egy bizottság dönté­se után készül el a kiírás. A múlt évben a bevezetőben említett 26 téma közül 13- at dolgoztak fel a fiatalok, természetesen munkaidejü­kön és munkaköri kötelessé­gükön túl. Külön szót érde­mel, hogy az elmúlt évek­ben nem egy pályamunka a Tanácsi Hivatal által meg­hirdetett országos Alkotó Ifjúság-kiállításon is a leg­jobbak között szerepelt. — Hogyan történik az ér­tékelés? — A beküldött munkákról szakvéleményt kérünk, min­den témában két helyről, és lehetőség szerint kívülállók­tól, például más megyék ve­zető szakembereitől, vagy a Pénzügyminisztériumtól. Ed­dig még mindig azt tapasz­taltuk, hogy e szakemberek örömmel fogadták kérésün­ket, alapos bírálatot adtak. Ezek alapján a már említett bizottság, élén a megyei ta­nács elnökhelyettesével, ál­lít fel rangsort. Három kate­góriát alakítottunk ki^ ame­lyekben az újszerűség, ere­detiség, a hasznosíthatóság szerint rangsoroljuk a pá­lyamunkákat. A jutalom egyébként 1000—4000 fo­rint közötti összeg. — Több ízben hangsú­lyozta a hasznosíthatóságot. Nos, ezzel hogyan állnak? — Már van példa arra is, hogy a gyakorlatban egy-egy elképzelés megvalósul. Dr. Fazekas András, a szervezé­si és jogi osztály dolgozója például a hatósági ügyinté­zés statisztikájának pe- remlyukkártyás rendszerét dolgozta ki, amelyet a Szeg­halmi Járási Hivatalnál al­kalmaznak. E pályamunka hasznáról sokat mond a következő két mondat, amelyet a szakvé­leményből idézünk: „A pe- remlyukkártya bevezetése jelentős munkaidő- és mun-' kaerő-megtakarítást jelent. A statisztikai jelentés elké­szítése eddig több hetet vett igénybe. A peremlyukkár- tya ezt az időt néhány órá­ra rövidíti le.” — Még mindig a hasznosí­tásnál maradva — folytatja Szatmári János —, komoly segítséget nyújthatnak e dolgozatok egyes osztályok munkájában,' vagy például testületi döntések előkészíté­sénél is. Egyébként szeret­nénk, ha az arra érdemes munkák nagyobb nyilvános­ságot kapnának, többek kö­zött kiadvány formájában, s így eljuttatva a helyi taná­csokhoz és más megyékbe is. A menedzselés nagyon fon­tos e1 területen is, és szeret­nénk ebben lépéseket tenn:. Azt tervezzük, hogy a mun­kaközösség ezt magára vál­lalja; a legjobb pályamun­kákat a szaksajtóban sze­retnénk publikálni, illetve a főhatóságoknak ajánlani, s a szomszédos megyékkel is hasznos lenne felvenni a kapcsolatot. A tervekről szólva a mun­kaközösség vezetője kihang­súlyozza: ahhoz, hogy ez a mozgalom életképes marad­jon, folyton változtatni, újí­tani kell, miközben a cél: a korszerűsítés, egyszerűsítés a tanácsi igazgatásban válto­zatlan. Mint mondja, az Al­kotó Ifjúság munkaközösség­forma náluk bevált, ezt a jövőben is megtartják. Ami pedig a tervezett változáso­kat illeti; szeretnék a kü­lönböző tanácsi szinteket összekapcsolni, olyan pályá­zati témákat kiírni, ame­lyekben részt vehetnek az alsóbb szintű tanácsok fia­tal dolgozói is. Az persze kevés, hogy meghirdetik szá­mukra is a pályázatot; szük­séges a pályázati rendszer megszervezése, kiépítése is. A múlt évben egy neves szakembert hívtak meg, hogy tartson a pályázó fia­talok számára előadást a tudományos kutatásról, ami módszertani segítséget jelen­tett. Ezen felbuzdulva — s ezzel egyetértett a KISZ-bi- zottság is — a jövőben erő­díteni kívánják az Alkotó Ifjúság pályázat önképző­körjellegét. Tervezik ■L~ az éves témajavaslatok közre­adása mellett — hosszabb távra szóló tématervek ki­írását is. Uhrin Nándor, a pénzügyi osztály ügyvitel-korszerűsí­tési csoportvezetője évek óta rendszeresen részt vesz az Alkotó Ifjúság pályázato­kon. Legutóbb, az elmúlt évben Házi Edittel és Szta- nek Katalinnal közösen ké­szítettek egy pályamunkát ,,A tanácsi pénzellátás rend­szerének áttekintése, jövő­beni lehetőségek a Békis megyei tapasztalatok tükré­ben” címmel. Érdemes-e ilyesmivel foglalkozni, és miért? — Ami engem személy szerint ösztönöz, az az ér­deklődés, a szakma szeretete — válaszol a fiatal pénzügyi szakember, s nyomban hoz­záteszi: —, nálunk az osztá­lyon sok fiatal dolgozik, és igyekszünk a többieket is bevonni, érdeklődésüket a szakmára irányítani. Tavaly is négy pályázat készült az osztályon, és kettő egészen új dolgokat hozott. Nálunk azért is megy ez a mozga­lom ilyen jól, mert az osz­tályvezetés maximálisan tá­mogatja, szakmai segítséget, ötleteket, tanácsokat ad, és a fiatalok jutalmazásánál is figyelembe veszi a részvé­telt. Az osztályvezető sze­rint egy-egy ilyen pályázat „belépő a szakmába”. Ami az elismerést illeti, az anyagiakra nem lehet pa­nasz, ám — ahogyan Uhrin Nándor fogalmazott — sokat jelentene erkölcsiekben, ha legalább egy oklevelet, egy plakettet kapnának a fiata­lok, s ha a közvélemény job­ban ismerné és elismerné az Alkotó Ifjúságot, a pálya­munkákat. A hivatalos „elismerés nem marad el, sőt! De a köztu­datban még nem él úgy ez a pályázati rendszer, s a jól sikerült pályamunkák, mint ahogyan azt megérdemel­nék. S ez nem csupán a me­gyei tanácsra vonatkozik, ha­nem általában az egész Al­kotó Ifjúság pályázati, moz­galomra, melynek lehetősé­geit még korántsem használ­ják ki a munkahelyeken, s amelyek, túl azon, hogy „be­lépők a szakmába”, hogy gazdasági haszonnal járnak, egyúttal jó fogódzót is nyújt­hatnak a pályakezdőknek. Tóth Ibolya Üzletház épül Bucsán Aligha van olyan lakosa Bu- csa községnek, aki ne állt volna már meg az épülő üz­letház előtt. A 6 és fél mil­lió forintos költséggel épülő kereskedelmi létesítményben ABC-áruház, ruházati és műszaki üzlet kap helyet. Amint a Szeghalom és Vi­déke ÁFÉSZ vezetőitől hal­lottuk, az új üzletházban né­hány hónap múlva már vá­sárolhatnak a bucsaiak, aki­ket minden bizonnyal sok évtizeden át szolgál majd e nagy kereskedelmi egység. S még az idén, ugyancsak Bu­csán, 2,5 millió forintos re­konstrukcióval korszerű ven­déglő létesítését kezdik meg, ezt a SZÖVOSZ jelentős ösz- szeggel segíti Kép, szöveg: Balkus Imre Hajdúszoboszló természeti kincse Kint az idő még mindig nem tudja eldönteni, hogy mit produkáljon. Korán reg­gel sűrű pelyhekben hó hullt, aztán pár óra múlva felvál­totta az eső. Itt bent 30 fokon felül áll a hőmérő, a víz hőmérsékle­te 36 és 38 Celsius-fok. Lehet választani. Több száz ember zsibongása teszi változatossá a környezetet, Hajdúszobosz­ló fedett fürdőjét. Az idő­pont 1983. február havának második hete. Három idős néni éppen azt latolgatja, vajon az otthon maradottak hogyan birkóz­nak meg a házi munkával — nélkülük. — Honnan tetszettek jön­ni? — szakítom meg beszél­getésüket. — Attól függ aranyos, me­lyikünket kérdi —dobja visz- sza a kérdést a legidősebb­nek taksált néni. — Mind a hármukra kí­váncsi lennék... — Én Pécsről jöttem. Ide járok már 4 éve, rendszere­den. Négy évvel ezelőtt nem is hittem, hogy valaha bot nélkül tudok járni, s az iszapkúra, a víz alatti torna, no, meg a víz úgy rendbe hozott, hogy azóta majdnem úgy járok, mint 20 éves ko­romban — nevet huncutul felém. • — Én meg csak a szom­szédból ugrottam be egy kis fürdőzésre, Balmazújváros­ból. Tudja, a reumám ilyen szeszélyes időjárásban ugyan­csak hasogat, de a víz, meg egy kis masszázs enyhíti a fájdalmat. Harmadik beszélgetőpart­nerem keszthelyi. Csodálko­zásom láttán már magyaráz­kodik is: — Ugye arra gon­dol, miért nem Hévízre men­tem, hiszen az ott van a Minden közmondásnak, szólásnak van alapja és min­dig lehet valamire vonatkoz­tatni. Ezúttal a Békés me­gyei Vendéglátóipari Válla­lat 330-as számú büféjére, amely Gyulán, a Várfürdő­ben üzemel. Ilyenkor télen érthetően kevés a vendég, kicsi tehát a forgalom és a bevétel. Ho­gyan lehet növelni? Távol áll tőlem, hogy bárkit is gya­núsítsak a bevételgyarapítás fondorlatos, a fogyasztó ká­rára történő módjával. Még­is. Furcsa dolgokat figyel­tem meg mostanában. A vendégek megéheznek, szom­jaznak, tehát vásárolnak is. Ám néha meglepetés éri őket. Nem egyszer tanúja voltam, hogy az üvegvissza­váltás körül nincs rendben valami, legalábbis időnként vita adódik eladó és fo­gyasztó között. Van betét vagy nincs, ha van, miért nem adják vissza? Ha igen, akkor is fanyalogva, jócs­kán megvárakoztatva a ven­déget. Van, amikor az árak körül támad némi „megnem­közelünkben. Hát csak azért, mert az nekem korántsem olvan hatásos, mint ez. Azt mondják, más az összetétele az itteni víznek. Súlyos ve­sém ed ence-gyulladásomat gyógyították meg Hajdúszo­boszlón. — Mit is kell tudnia egy átlag fürdőzőnek Hajdúszo­boszlóról? — kerestem fel kérdésemmel a híres fürdő igazgatóját, Pincés Jánost. — Nem szeretném száraz számadatokkal untatni, de egy párat kénytelen vagyok felsorolni. 1925. október 26- án itt is, mint az ország sok más területén olajat keres­tek, s helyette ez a termé­szeti kincs, a gyógyvíz tört utat magának közel 1100 mé­ter mélységből, 73 Celsius- fok melegen. Jódot, brómot és még 32 féle vegyi anyágot tartalmaz. Hogy milyen meg­betegedésekre jó ez a víz? Nem lehet a teljesség igé­Az OKISZ-üdülő modern medencéje értés” a vendég részéről. Jó­magam az utóbbinál kerül­tem összeütközésbe. Napo­kon át tapasztaltam, hogy nem mindegy, kinél veszem a Márka üdítőt. Ha kétdecis műanyag pohárban kaptam, hol 4 forintba, hol 4,50-be került. De ki törődik ilyen filléres dolgokkal? Oda se neki! Ám egy nap különös meglepetés ért. Ezúttal nem két decit kértem, hanem hár­mat, éspedig üvegpohárban. — Hét forint — szólt aki adta, s én fizettem szótla­nul. Csak később kezdtem el töprengeni, miért e különb­ség. Én csak egy decivel kaptam többet, mégis — a műanyag pohár árát levon­va — 3,70-nel fizettem na­gyobb összeget. Kíváncsi let­tem hát a magyarázatra. Először egy hölgy válaszolt. — Mit csodálkozik? Talán azt gondolja, hogy ingyen adjuk, vagy két forintért? — Nem gondoltam, de időm sem volt kimondani, mert otthagyott, bevonult a rak­tárba ... nyével felsorolni, túl hosz- szú lenne. Megpróbálom a legfontosabbakat: ideg- és izombénulás, gyomorsavtúl- tengés, gyomorfekély, bélhu­rut, vesemedence- és epehó­lyag-gyulladásra, jódhiányos strumára, reumára, gyer­mekbénulásra ... Ivókúra formájában az emésztőszer­vek és légzőszervek gyógyí­tására. Ellenjavait viszont szív- és veseelégtelenségre, és a terhes anyáknak sem használ. Egyébként 36-féle kezelést végzünk. Ezekhez már 1972-ben a legkorsze­rűbb berendezések álltak rendelkezésre. — Ezzel a páratlan termé­szeti adottsággal gazdálkod­ni, azt hiszem, nemcsak or­szágos, de nemzetközi érdé-- künk is. Hogy állnak a fej­lesztési programmal? — Elsőrendű és kiemelt feladatunk a gyógyítás szín­vonalának sokoldalú fejlesz­tése, a fürdőszolgáltatás mennyiségi és minőségi javí­tása. Emellett minden eddi­ginél nagyobb gondot fordí­tunk a sportolási lehetősé­gek növelésére. — Hány szakképzett dol­gozójuk segíti a gyógyulást, pihenést keresők ellátását? — Két reumatológus orvos és 56 szakképzett dolgozó. — Hányán keresték fel a fürdőt 1982-ben? — Közel kétmillióan. — ön hány éve látja el az igazgatói tisztséget? — Huszonhárom éve ... Az eső még mindig maka­csul esik, ahogy kilépek az igazgatói irodából, de vala­hogy ez bent a meleg víz­ben, a fedett fürdőben mint­ha senkit sem zavarna ... Kép, szöveg: Béla Vali Nem hagytam annyiban, makacsul érdekelt a dolog, megkérdeztem tehát attól a férfitól, aki adta nekem az italt. — Mennyibe kerül a Már­ka a kétdecis műanyag po­hárban? — 3,30, a pohár 70 fillér, így négy forint. — Akkor én miért kaptam 7 forintért a három decit az üvegpohárban, talán betéttel adta? Nem adták betéttel, tehát az egy deci többletért 3,70 forint különbséget fizettem. Nem részletezem a vitát, én nem akartam megérteni, mi­ért fizettem ennyivel többet, ő nem akarta érteni, éri ho­gyan számolok és miért aka- dékoskodok, végül is fakép­nél hagyott. Most aztán törhetem a fe­jem azon, hogy a III. osztá­lyú büfében miért 7 forint egy Márka, miért alkalmaz­nak olyan embereket, akik nem tudnak kalkulálni, mi­ért nincs táblán feltüntetve az üdítő italok ára és végül: a sok kicsi, hogyan megy sokra? Bár lehet, hogy ők mégiscsak tudják? K. J. Sok kicsi sokra megy?

Next

/
Thumbnails
Contents