Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-15 / 38. szám

o NÉPÚJSÁG \ 198j. február 15-, kedd ______________________________________ V ízgyógyászat Gyulán Talán kévésén tudják még a megyében, hogy december óta mennyivel lett gazda­gabb a gyulai Várfürdő, s általa az egész környék egészségügyi szolgáltatása. Arról évről évre gyakran hírt adunk, milyen népsze­rű a nyári strand, a lovar­dában kialakított fedett uszo­da. A legújabb, a feszített víztükrű medence is elnyer­te a látogatók tetszését. A fürdő vízgyógyászati egysé­ge azonban nem mindenki számára olyan nyitott, mint az eddigiek, talán ezért is tudunk róla valamivel keve­sebbet. Az a sok ezer be­utalt beteg, akit szakorvosa Gyulára irányított, vagy a SZOT—MEDOSZ gyógyüdülő lakója volt, találkozott már a gyógyító termálvíz alkal­mazásának többféle módjá­val. December végén elké­szült a gyógyászati rész bő­vítése, s azt is birtokukba vehették a betegek. Elsők a megyei betegek — Az átalakításra, bőví­tésre és a jövőre vonatkozó terveket az Egészségügyi Mi­nisztérium szakemberei dol­gozták ki, mi pedig megva­lósítottuk — magyarázza Nádházi András, a Gyulai Vízművek igazgatója. — Az átalakítás eredménye az a vízgyógyászati egység, amely ilyen összetettségben nem­csak a megyében egyedül­álló, hanem az országban is. Működik nálunk masszázs, víz alatti vízsugár (tangen- tor), szénsavas fürdő, iszap- kezelés, súlyfürdő, négyreke- szes galván, inhalációs keze­lés, sós és növényi fürdő. Az elsők között és min­denki előtt a Békés megyei betegeket gyógyítjuk. Ter­mészetesen a beutaltak és a más vidékről érkezők sem szenvednek hátrányt. A kör­nyékbeliek előnye, hogy egy nap alatt megjárhatják az utat, megkapják a kezelést. A kórházból kikerülők reha­bilitációjáról, a járóbetegek gyorsabb gyógyulásáról gon­doskodhat a vízgyógyászat. A folyamatos ellátást min­dennap, most már szomba­ton és vasárnap is reggel 7- től este fél 7-ig biztosítjuk. Tévhit, hogy ez a víz csak mozgásszervi betegségek ke­zelésére jó. Gyulladásos megbetegedésekben, idegi bántalmakban, légzőszervi betegségekben szenvedőket is irányíthatnak ide az orvo­sok. A műtét után gyógyu­lok rehabilitációjához is hoz­zájárulnak az itt nyújtott szolgáltatások. Nemrégiben kötöttünk egy megállapodást a Herbáriával, természetes gyógynövény-kivonatokat ka­punk tőlük, s a kádas ülő­fürdőben alkalmazhatjuk például a zsályát, a fenyőt és sok más kivonatot. Köz­kedvelt a hagyományos sós­fürdő is. Ez a gyulai a me­gye egyik rehabilitációs gyógyközpontja lehet. Besze­reztünk egy kitűnő inhalá­ciós készüléket a légzőszer­vi betegségek kezeléséhez. Megteremtettük szárazon és vízen a korszerű gyógytorna feltételeit, és a foglalkozá­sokat szakképzett emberek irányítanák. Nem értjük, hogy a gyógytorna miért nem elismert gyógymód a társadalombiztosításban, or­vosi utasításra nem írható fel, csak anyagi ellenszolgál­tatásért vehető igénybe. Ezért állnak kihasználatla­nul a rendszer személyi és tárgyi feltételei. A többi . gyógyszolgáltatás örvosi ja­vaslatra mindenkinek ál­lampolgári jogon jár. Az or­szág bármelyik területéről, a megyéből, a járásból, vagy városunkból jöhetnek beuta­lóval, javallattal a betegek. A külföldiek, vagy beutaló­val nem rendelkezők a ren­delőintézetben található ide­genforgalmi orvoshoz fordul­hatnak. A külföldiek keze­léséért a saját biztosító tár­saságuk fizet, vágy önköltsé­ges alapon jönnek. A fürdő­orvos az ilyen betegeket is megvizsgálja, és dönt a ke­zelésről. Inhalációs készülék juttatja a légutakba a porlasztott gyógyszert Kezelés a víz alatti masz- százsnál A négyrekcszes galvánfürdő- ben csak a beteg testrésze­ket helyezik el Fotó: Veress Erzsi December végén lettünk készen ezzel az egységgel, s legalább egy év kell ahhoz, hogy kialakuljon a szervezet működése. Vizünk lesz elég, az öt víztakarékos termál­kút az ezredforduló igényei­nek is megfelel. A nyári strand területén épül az egészségesek másik téli lu­bickolja, a hagymakupolás, ötmedencés fedett fürdő. Munkában a gyógyító-brigád Ibosné Burkus Judit, a für­dő vezetője és dr. Kraszkó György fürdőorvos kísér bennünket a vízgyógyásza­ton végig. „Ügy az igazi, ha legalább egy-két szolgálta­tást kipróbálnak” — biztat­nak. A kezeléseket minden­hol alapos zuhanyozás előzi meg. A gyógyvizes meden­cében, vagy a súlyfürdőre, az iszapra, a masszázsra vá­rakozva nehezen mozduló, fájós lábú, beteg ízületű em­berek üldögélnek a pado­kon. A levegő kellemesen tiszta, csak a termálvíz pá­rája, illata lopakodik az em­ber orrába, hajába, beleivó­dik a bőrébe. Kicsit aggódva bújunk a kádba, ahol a víz alatti masszázs történik. Az egy­két atmoszféra nyomással sugárzott vizet ügyes kezek irányítják a testfelületre, bo­kától egészen nyakig. Aki itt bármelyik szolgáltatásnál dolgozik, ismeri az emberi test anatómiáját. S a tudás még csak nem is elég. Érző, finom ujjakkal kell kitapin­tani a fájós ízületeket, reu­más gócokat, enyhíteni a kí­nokat. Az egészséges test és lélek is felfrissül a kezelés hatására, s irányt vehetünk a masszázs felé. Vékony ter­metű asszonyok, lányok dol­goznak a 22 tagú gyógyító­brigádban. Szinte hihetetlen, mekkora erővel képesek masszírozni az arra vállalko­zót. Mindenkinek minden munkaterülethez értenie kell, hétről hétre váltják egy­mást, így oszlik meg a ter­helés. A betegek már nevükön szólítják a fehérköpenyese­ket. Sokan járnak ide a SZOT-szállóból is. A 800 vendéget érkezésük után a szálló orvosai vizsgálják meg, s kijelölik számukra a megfelelő kezeléseket. A messziről érkezetteket a für­dő vezetői is tájékoztatják a fürdőzés, a gyógyítás rend­jéről, időbeosztásáról. Per­sze, nem megy azért mindig zökkenőmentesen minden, a kinti és benti betegekkel ne­héz az időegyeztetés. — Akkor lesz igazán szép a gyógyászati munka, ha eb­be a részbe valóban csak a rászorulók jönnek — mond­ja a fürdőorvos. — Az egészségesek pedig majd az új medencékbe mehetnek. Békés egymás mellett élés van itt a gyógyításban, a pi­henésben és a szórakozás­ban. A SZOT-üdülőben rö­vid ideje három fiatal orvos ellenőrzi a vendégek egész­ségi állapotát. A fürdő gyó­gyászati részében kapott ott­hont a gyulai megyei kór­házhoz tartozó Békés me­gyei reumatológiai szakren­delés, fizikoterápiái egység. A gyógyfürdő-szolgáltatás biztosítása kibővült lehető­ségeivel együtt a fürdőorvos feladatköre. A fiatal fürdő­orvos a vízművek dolgozója, de szakmai irányítása az egészségügyieké. Ö a fürdő helyettes üzemvezetője, s ré­sze a munkájának a higié­nés körülmények ellenőrzé­se, a külföldi, vagy beutaló nélküli betegek vizsgálata, eligazítása és szükség esetén a gyors elsősegélynyújtás. A gyógyszolgáltatásokat a masszázs kivételével csak or­vosi vélemény alapján lehet igénybe venni. Felismerni a lehetőségeket Ibosné Burkus Judit talán a legfiatalabb fürdővezető az országban. Vegyész és kör­nyezetvédelmi szakmérnök a képesítése. Határozott, ked­ves, derűs egyéniség. — Bővítenünk kell a gyógyszolgáltató brigádunk létszámát is — mondja. — Hosszabbodott a nyitva tar­tási idő, gazdagabbak a le­hetőségek, több ember szük­séges a vendégek ellátásá­hoz. Kihelyezett vállalati tanfolyamon képezzük majd a dolgozóinkat, hiszen egé­szen sajátos szaktudás kell ehhez a munkához. Ilyenkor télen az egész fürdőben alig százan dolgoznak. A nyári létszám szinte megduplázó­dik. Ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát nálunk, a vendéglátóipari egységek esz­tétikájának, jó munkájának biztosítását is fontosnak tartjuk. Ezen a területen nem lehetünk még elégedet­tek, de talán tudunk tár­gyalni. Hamarosan kidolgoz­zuk a fürdő új házirendjét. A pihenni, gyógyulni vá­gyók érdekében például nem szeretnénk itt látni az italos embereket. Sok még a meg­oldásra váró gondunk, ál­landóan szépítjük, újítjuk a fürdőt, hogy aki itt jár, jól érezze magát, s kedves em­lékként őrizze a Gyulán töl­tött órákat, napokat. A vízgyógyászati lehetősé­gek sokoldalúságát bizonyá­ra még nem mindenki is­merte fel az egészségügyben sem, esetleg tájékozatlan e területen. Tény, hogy a víz­kúra fele annyiba sem ke­rül, mint a gyógyszeres gyó­gyítás és rehabilitáció, a ha­tékonysága viszont sok eset­ben nagyobb a hagyományos gyógyító eszközökénél. A Gyulán megteremtett lehető­ségek minden rászoruló ren­delkezésére állnak, csak él­ni kell velük, alkalmazni őket a gyógyításban is. Bede Zsóka Tagértekezlet a csabai méhészeknél Ezekben a napokban tart­ják tagértekezleteiket az AFÉSZ-ek keretében műkö­dő szakcsoportok, melyeken értékelik múlt évi eredmé­nyeiket és meghatározzák idei termelési tervüket. A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ méhészszakcsoportja febru­ár 13-án, vasárnap délelőtt tartotta tagértekezletét. Erdei Lajos megyei mé- hészszaktitkár ' megnyitó szavai után Vasvári Mihály, a szakcsoport intéző bizott­ságának elnök tette mérleg­re az 1982. évi tevékenysé­get. Többek között hangsú­lyozta: a mintegy 90 aktív békéscsabai méhész az ÁFÉSZ sokoldalú segítségé­vel a múlt évben igen jó eredményt ért el. Erről ta­núskodik az általuk leadott csaknem 642 mázsa méz, és a mintegy 14 mázsa viasz — hogy csak e két terméket említsük. Ezzel párhuzamo­san a szakcsoport tiszta nye­reségként több mint 120 ezer forintot könyvelhetett el. Közben az intéző bizott­ság elnöke azt is jelenthette, hogy a szakcsoport állóesz­közeinek értéke megközelíti a 741 és fél ezer forintot, fejlesztési alapjukon pedig csaknem 60 ezer forintot tar­tanak nyilván. S ami szin­tén az eredményességet tük­rözi: a szakcsoport termelő tagjainak részesedésként több mint 40 ezer forintot tudnak visszafizetni. Majd arról hallottunk Vasvári Mi- hálytól, hogy ebben az évben 650 mázsa akác- és vegyes méz, illetve 10 mázsa méh­viasz leadására köt szerző­dést tagjaival a szakcsoport intéző bizottsága. Az eredmények és a ter­vek ismertetését követően sokoldalúan elemezte az el­nök az intéző bizottság munkáját, mely minden esetben a méhészek érdek- védelmével párosult. Majd a szakcsoport mindinkább pezsgő életéről szólt, mely­hez kitűnő lehetőséget te­remt a szakcsoport közös székháza. Itt jelentette be Vasvári Mihály, hogy az ÁFÉSZ, mint anyaszövetke­zet oszthatatlan vagyonként átadta a szakcsoportok sa­ját kezelésébe a székházat, melyből a méhészek 32,5 százalékos részarányt mond­hatnak magukénak. Az elismerést érdemlő múlt évi eredmények, s az idei esztendő termelési el­képzeléseinek ismertetése után azonban terítékre ke­rültek nehezebb fajsúlyú problémák is, melyek el­hangzása után ismét bebi­zonyosodott : nemcsak ter­melni, de vitatkozni is tud­nak a csabai méhészek. A tekintetek akkor szegeződ- tek igazán az intéző bizott­ság elnökére, amikor arról beszélt, hogy még a múlt év elején is 219 szakcsoporti ta­got tartottak nyilván, mi­közben csak 90 méhész kö­tött termelési szerződést. Az intéző bizottság tavaly már próbált előbbre lépni a tag­rendezésben. A vezetőség megítélése szerint azonban további 37 olyan személy- tagsági viszonyának meg­szüntetéséhez kérte a tagér­tekezlet hozzájárulását, akik évek óta nem vesznek részt a szakcsoport munkájában, nem fizetik tagsági díjukat, nem kötnek termelési szer­ződést. De ezentúl a való­ságban nem létező tagok a tagértekezletek határozat­képességét is veszélyeztetik, ami fontos ügyek eldöntése esetén kellemetlen helyzetet teremt. Ezt követően Sonkoly György ellenőrzési bizottsá­gi elnök számolt be az év közben végzett vizsgálatok­ról. A vasárnapi tagértekezle­tet megtisztelte jelenlétével Nikovitz Antal, a Méhész ■ szaklap főszerkesztője, aki előadást tartott a méhészet külföldi tapasztalatairól. Ez­után tájékoztatást adott az augusztusban Budapesten megrendezésre kerülő OPI- MOND méhészeti világkong­resszus előkészületeiről. Majd a magyar méhészeti múzeum létrehozásának jelenlegi helyzetéről adott ismertetést. E múzeum megvalósításához a békéscsabai méhészek 2500 forinttal járulnak hozzá. A tagértekezlet résztvevői a méz kilogrammja után já­ró 63 fillér visszatérítésből 10 fillért az országos méhé­szeti múzeum alapítására ajánlottak fel, ez mintegy 6400 forintot tesz ki. Kedves színfoltja volt a szaktanácskozásnak, amikor Vasvári Mihály elnök ki­emelkedő munkájuk ered­ményeként átadta Romvári Györgynek, Illyés Imrének, Czuth Antalnak, Szántó Já­nosnak és Mihalecz István­nak a „Darida Károly”-em- léklapot. A tagértekezlet Bótyik András szakmai előadásával ért véget, aki a méhészet ta­vaszi teendőire hívta fel a jelenlevők figyelmét. Balkus Imre Jutalomsorsolás A Békés megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat megyeszerte nagy for­galmat bonyolít le táptakar- mány-vásárlásban. Köztu­dott, hogy megyénk orszá­gosan élen jár a háztáji gaz­daságok táptakarmánnyal való ellátásában, illetve a sertéshizlalásban. Ezért is vezette be a vál­lalat a vásárlási visszatéríté­si rendszert. Aki vásárlási könyvecskét vált, az a meg­vásárolt takarmány értéké­nek arányában részesül visz- szatérítésben. 1982-ben Bé­kés megye városaiban és fal­vaiban összesen kétmillió 100 ezer forint visszatérítést kaptak a legtöbb takarmányt vásárló gazdák. A vállalat fennállása óta először 1983. február 14-én délelőtt Békéscsabán, a Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat központi kultúrter­mében megrendezték a sor­solást azok részére, akik vá­sárlási könyvecskékkel ren­delkeznek. Közjegyző jelen­létében forgatták meg a „szerencse kerekét” a válla­lat dolgozói: Andó Mária és Urbán Eszter. A hatezer forintos első dí­jat Merényi László mezőbe- rényi lakos nyerte, a II. he­lyezett Stenrer Sándor kunágotai, a III. pedig Sza­bó József battonyai lakos lett. Ezenkívül kisorsoltak hét darab ötszáz forintos . utal­ványt. A Békés megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat az idén is örömmel ve­szi a vásárlási visszatérítési könyvek megvásárlását. Egy év múlva a visszafizetésen kívül újból megrendezik a jutalomsorsolást Békéscsa­bán. a. Fotó: veress Erzsi Gazdag program a Penza Klubban Az idei esztendőre is gaz­dag programot állított össze a már évek óta eredménye­sen működő békéscsabai Penza Klub. A klub tagjai és az MSZBT-tagcsoportok rendszeresen mozgósítanak a városban megrendezésre ke­rülő politikai ünnepekre. Az idén első kiemelt ren­dezvényükre február 11-én, pénteken került sor Békés­csabán, a Baromfifeldolgozó Vállalat nagytermében, ame­lyen megemlékeztek a 60 éve megalakult „Mezsduna- rbdnaja Knyiga”-ról, azaz az Össz-szövetségi Egyesülésről. Napjainkban ez a szervezet végzi a könyvek és a külön­böző nem időszakos sajtó­termékek, kiadványok ex­portját. A következő foglal­kozáson, amelyet a Penza Klubban (Dózsa György u. 35.) március 11-én rendeznek meg, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda mutat­kozik be. A résztvevők dia­vetítéses útiélmény-beszámo- lót hallgathatnak meg. Ezen­kívül tájékoztató hangzik el az ifjúsági turizmusról és a 25 éves Expressről. A prog­ramot kiállítás és folklór­zene színesíti. Hazánk felszabadulásának évfordulójáról április 5-én Csárdaszálláson emlékeznek meg a klubtagok. A részt­vevők ezt követően baráti beszélgetésen vesznek részt a Fáklya szerkesztőségének tagjaival. Május közepén a Penza klubtagok 7—10 éves gyermekei a fővárosba utaz­nak. Itt megismerkednek a Szovjet Tudomány és Kultú­ra Házának munkájával. A gyermekek többek között el­látogatnak fővárosi múzeu­mokba és felkeresik a Vi­dám Parkot is. A nyári szünetet követően szeptember 23-án találkoz­nak ismét a tagok. Ekkor megemlékeznek Battonya felszabadulásának 39. évfor­dulójáról és a Moszkva Rá­dió hallgatók klubjának megalakulásáról. A követke­ző programot október 21-én Békéscsabán, a Lenin Ter­melőszövetkezetben rendezik meg. Ezen a megyeszékhely MSZBT-tagcsoportjainak tagjai találkoznak a Szovjet­unióban végzett szakembe­rekkel, valamint az itt élő szovjet állampolgárokkal. November 18-án délután a klub éves programját érté­kelik, majd megvitatják az 1984. évi tervezetet. A Penza Klub idei rendez­vénysorozata a már hagyo­mányosnak számító fenyő­ünnepséggel zárul, amelyet december 18-án tartanak a városi tanács dísztermében. Ezen a rendezvényen a 4—8 éves gyermekek vesznek részt. V. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents