Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-15 / 38. szám
NÉPÚJSÁG 1983. február 15., kedd Tegnap délután 4 órakor Futaki Imréné, a Megyei Művelődési Központ igazgatója nyitotta meg a Békés megyei amatőr képzőművészek II. vándorkiállítását Békéscsabán, az IKV központjában. A tárlaton 44 amatőr festőművész mintegy félszáz alkotását mutatták be Fotó: Gál Edit Társadalombiztosítási munkaértekezlet Mindannyiunkat érintő kérdés, hogyan végzi munkáját a SZOT Békés megyei Társadalombiztosítási Igazgatósága. Az SZMT békéscsabai székházában erről tartottak munkaértekezletet tegnap délután, ahol a vendégek között üdvözölhették dr. Laczkó Istvánt, a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság helyettes igazgatóját és Komár Béla osztályvezetőt. Elsőként Ulveczki Ferenc, a társadalombiztosítási igazgatóság megyei igazgatóhelyettese válaszolt az 1982 elején megtartott munkaértekezleten felvetett kérdésekre, majd dr. Pankotai István számolt be az igazgatóság és a kirendeltségek munkájáról. Jogszabályok jelentek meg, s tavaly minden állampolgárra kiterjesztették hazánkban a baleset-, illetve beteg- biztosítást. Az új vállalkozási formák belépése is új feladatokat jelentett az ezen területen dolgozóknak. Jelentős az az összeg, amit a népgazdaság erre fordít hazánkban. Tavaly, 1982-ben 97 milliárd 345 millió forintot, a nemzeti jövedelem 19,2 százalékát, s ebben az évben pedig 106 milliárd 803 millió forintot tesz ki ez az ösz- szeg. A tavalyi összegből 5,5 milliárd forinttal gazdálkodott a megyei igazgatóság, és nyújtott szolgáltatásokat a megye 433 ezer lakosának. Eredményesen, mert befejeződött a helyi, üzemi kifizetőhelyek létesítése, a decentralizáció a megyében — állapította meg az igazgató, majd szólt a belső mindennapi munkáról, az osztályok érdekéről, az újításokról, a bérekről, a feladatokról. Arról is, hogyan látja ezt az állampolgár, milyen visszajelzéseket kapott az igazgatóság munkájáról. Az igazgató beszámolója után hozzászólások következtek, majd dr. Laczkó István hozzászólásában elmondta, elégedett a főigazgatóság a Békés megyeiek munkájával, s a továbbiakban arról beszélt, hogy a jövő útja ezen a területen is a számítógépes adatfeldolgozás és a mikrofilmes raktározási technológia. Sz. J. Vízkár, jégkár 1982-ben Szalagavató TUz a Gyapjúfonóban Szombatról vasárnapra virradó éjszaka tűzeset történt a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár XI. kerület, Kondo- rosi úti 2. számú gyáregységében. A fővárosi tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre. Érkezésükkor teljes terjedelmében égett á 7500 négyzetméter alapterületű üzem közepén, a mintegy 2500 négyzetméter alap- területű fésűsfonoda tető- szerkezete. A tűzoltók a hajnali órákban a tüzet eloltották. Megsemmisült a fésűsfonoda tetőszerkezete és az ott levő gépi berendezések jelentős része. A jól szervezett tűzoltás következtében sikerült megmenteni a gyáregység tűztől veszélyeztetett nagyobbik részét. A várhatóan különösen nagy kárral járó tűz során személyi sérülés nem történt. A tűz keletkezésének körülményeit a tűzoltóság a rendőrséggel együtt vizsgálja. Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságán, Békéscsabán február 14-én, tegnap munkaértekezletet tartottak. Itt Szabó András megyei igazgató számolt be az igazgatóság dolgozói, a fiókok képviselői előtt az 1982-es esztendőről. Elmondta, egyebek között, hogy az elmúlt évben is igen magas volt a kártérítésre kifizetett összeg. A mezőgazdasági nagyüzemek tavaly összesen több, mint 77 ezer 800 hektáron szenvedtek növénykárt, az e címen kifizetett kártérítési összeg a megyében 311 millió forint, 63 százalékkal több, mint 1981-ben. Különösen nagy kárt a víz és a jég okozott, az előbbire 173 millió, jégkárra pedig 126 millió forintot fizetett a pénzintézet. A mezőkovácsházi és az orosházi járás egy részét sújtotta a múlt év derekán nagy jégverés, a legnagyobb kárt a medgyes- bodzási Egyetértés Tsz szenvedte. Évek óta megközelítően azonos, 50—55 millió forint megyénkben a mezőgazdasági nagyüzemek állatkára, melyet 1982. január 1-től a helyszínen rendez a biztosító. Évről évre több a személybiztosítási kártérítési ügyek száma, és a kifizetett ösz- szeg, amely tavaly 33 millió 344 ezer forint volt. A múlt év áprilisában vezette be a pénzintézet a gépjármű-kárrendezésnél a készpénzcsekket. örvendetes módon lerövidült a kártérítési ügyek intézésének ideje, s ebben része van a készpénzcsekknek, s annak a ténynek, hogy mind gyakoribb a készpénzes kárrendezés. A farsang idején egyre- másra rendezik a bálákat, a szalagavatókat. Legutóbb Gyulán, az Erkel Művelődési Központ impozáns színháztermében volt ilyen. A gyulai Semmelweis Egészségügyi Szakiskola végzősei tartották szalagavatójukat. A műsort Váci Mihály versével kezdték, melyet Novák Ágnes II-os tanuló mondott el, majd Pataki Józsefné, az iskola igazgatója megható szavakkal ecsetelte e választott hivatás szépségeit és a képesítő vizsgák előtt állók fokozott felkészülésének szükségességét. A szalagfeltétel és a köszöntők után ismét vers következett, Várnai Zsenitől, melyet Hajba Irén III-os tanuló szavalt, s a -műsor népi táncokkal zárult, amelyeket nagy odaadással, lelkesedéssel a Körös együttes utánpótlás csapata adott elő. Természetesen a bál sem maradt el. B Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN 1983. FEBRUAR 15-TÖL Devizanem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák Schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel USA dollár vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban 6070,29 6076,37 6082,45 3861,06 3864,92 3868,78 83,01 83,09 83,17 463,20 463,66 464,12 735,35 736,09 736,83 576,06 576,64 577,22 1478,64 1480,12 1481,60 167,48 167,65 167,82 3261,17 3264,43 3267,69 13642,28 13655,94 13669,60 558,87 559,43 559,99 1632,57 1634,20 1635,83 28,41 28,44 28,47 232,27 232,50 232,73 42,84 42,88 42,92 30,60 30,63 30,66 1965,02 1966,99 1968,96 532,57 533,10 533,63 2597,40 2600,00 2602,60 3983,45 3987,44 3991,43 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN 1983. FEBRUAR 15-TÖL vételi eladási Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka (a) Francia frank Görög drachma (b) Holland forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár (a) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz, líra (1000) Osztrák Schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona (a) USA dollár árf. 100 egys. forintban 5894,08 6258,66 3748,97 3980,87 80,60 85,58 449,75 477,57 714,01 758,17 559,34 593,94 42,59 45,23 1435,72 1524,52 162,62 172,68 50,67 53,81 3166,50 3362,36 13246,26 14065,62 542,65 576,21 1585,17 1683,23 27,59 29,29 225,53 239,48 41,59 44,17 29,71 31,55 1907,98 2026,00 517,11 549,09 3867,82 4107,06 (a) vásárolható legmagasabb bankjegycimlet, 100-as. (b) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet, 500-as. Gyulán, a Komló étteremben gyülekezett az elmúlt hét végén a megye román nemzetiségi lakossága. A bálon aradi zenészek és énekesek szórakoztatták a vendégeket. A megnyitón ott volt Ioan Bochis, Románia Szocialista Köztársaság debreceni főkonzulja, Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára, dr. Marsi Gyula, a párt városi bizottságának első titkára és dr. Szávai István, a városi tanács vb első titkára Fotó: Béla Ottó Telekgerendáson a múlt hét szombatján rendezték meg a hagyományos szlovák bátyus bálát, amely este 8 órakor kezdődött a művelődési házban. Először a vendégek, a pitvarosi pávakör és tánccsoport tagjai szerepeltek, majd a helybeliek (képünkön) mutatták be új összeállításukat a nagyszámú közönségnek Fotó: Bukovinszky István „Vitatkozom veled, mert tisztellek’' yakorta és szívesen vitatkozunk politikai témákról mostanában. Vitatkozunk közéleti fórumokon és baráti vagy családi körben, hivatalos összejöveteleken és a fehér asztal mellett. Érvek és vélemények csapnak össze. Hol indulatosan, hol higgadtan fogalmazódnak az álláspontok, de vitatkozunk, vitatkozunk ... Ebben a felpezsdült, poli- tizáló-vitázó légkörben képviselik ma az országot vezető párt politikáját, álláspontját e párt tagjai, a kommunisták. Ám nem egy párt- szervezetben döbbennek rá mostanában, hogy a kiegyensúlyozott előrehaladás időszakában bizony elkényelme- sedtek, elszoktak a nyílt problémáktól, elveink határozott képviseletétől. A vitakedv, a vitakészség növelése, az ilyen értelmű politikai aktivitás fellendítése azért ma ' nem egyszerűen azt jelenti, hogy „egy kicsit jobban” csináljuk azt, amit eddig, hanem határozott fordulatot igényel munkamódszereinkben, beállítódottsá- gunkban. Gyors és kiegyensúlyozott haladásunk időszakában meglehetősen gyakran hagyatkoztunk arra, hogy „a tények beszélnek önmagukért”. Való igaz, az értékítélet végső alapja mindig a mindennapi tapasztalat, s ebben az értelemben a tények szükségképpen többet számítanak az okfejtéseknél. Kötetnyi közgazdasági fejtegetésnél is ékesebben „szól” egy teli, illetve egy üres eladópult ... Csakhogy a tények elsősorban az állapotról „beszélnek”, s nem az összefüggésekről, az okokról, a lehetőségekről, a teendőkről. Ez utóbbiak megvilágításához akkor sem volt nélkülözhető a magyarázat, az érvelés, a meggyőzés, amikor a tények még többé-kevésbé egyértelműen „egybecsengtek” velük. S természetesen még kevésbé mondhatunk le róluk ma, amikor egy sor olyan tényt tapasztalhatunk — a lelassult gazdasági növekedéstől a felgyorsult ármozgásokig —, amelyek éppen ellentételei annak, amit korábban megszoktunk, helyeseltünk, életünk természetes jellemzőinek tekintettünk. A pártpolitikai munkában választ, magyarázatot kell adnunk, mégpedig oly módon az új tendenciákra, hogy sohase tévesszük szem elől: a tájékoztatás még nem egyenlő a meggyőzéssel! Felelős pártmunkás hívta fel erre a figyelmet egy tanácskozáson, hozzátéve, hogy épp a meggyőzés eredményessége igényli ma tőlünk a vitakészség erősítését. Nem biztos ugyanis, hogy következtetéseinket mások első hallásra elfogadják, álláspontunkat azonnal magukévá teszik. A meggyőzés folyamatos párbeszédek keretében. viták révén történik. S valóban meggyőző csak akkor lesz szavunk, ha képesek vagyunk vitakultúránkat is fejleszteni. Sok minden hozzátartozik ehhez a követelményhez. Így mindenekelőtt egy olyan légkör, amelyben érződik, kifejeződik, hogy számunkra valóban fontos a vitapartner agyának és szívének megnyerése. „Vitatkozom veled, mert tisztellek” — a maka- renkói mondást átformáló pártmunkás mottóként ajánlotta e gondolatot közéleti vitáinkhoz, s ezzel mélységesen egyet lehet érteni. Igen, azért vitatkozom veled, mert nem mellékes nekem, nekünk, hogy el tudod-e fogadni álláspontunkat, meg tudunk-e nyerni törekvéseinknek, a közös cselekvésnek. Vitatkozom veled, mert nem lehet elég számomra valamiféle formális egyetértés kicsikarása, különösen nem az ellenvélemény elhallgatása; valóságos egyetértést akarok, hiszen csak azon alapulhat az együttes cselekvés is. A népet felnőttnek tekintő, a közmegegyezést meggyőzés útján fenntartó és erősítő MSZMP munkastílusa ilyen vitakészséget és vitakultúrát igényel a párt tagjaitól, a kommunistáktól. Ettől a vitakultúrától a legkevésbé sem idegen a jó értelemben felfogott szenvedélyesség. A valóságos elkötelezettséggel természetszerűen jár együtt az adott ügy szenvedélyes képviselete. Korunk embere az észhez szóló higgadt, tárgyszerű érvelést kedveli — mondják sokan, s joggal. De az ésszel azért lehet szólni az érzelemhez is, s a tárgyilagosság nem igényel egyúttal szenvtelenséget, hideg kívülállást. S lehetünk igazunk szenvedélyes hirdetői úgy is, hogy az ne járjon együtt a vitapartner letorkolásával, ne akadályozza ellenérvei megfontolását. Vitáinkat — hogyan is lehetne másként? — saját álláspontunk elfogadtatásáért folytatjuk. Ám mindig , józanul számolnunk kell azzal, hogy esetleg mi tévedünk, egyes kérdéseket mások netán jobban ítélnek meg, mint mi. Vitáink olyan eszmecserék, amelyek minden résztvevőt gazdagítanak. Szövetségeseink az eltelt évek során nagyon sok kérdésben elfogadták a kommunisták véleményét, ám akadtak olyan problémák is, amelyekben nekünk kellett megfontolás tárgyává tennünk és érveink hatására módosítanunk álláspontunkat. A párttagsági könyv birtoklása nem jelenti, hogy ezzel zsebünkben őrizzük a bölcsek kövét. A közéleti vitákon nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a párt csakis taníthat, s hogy ez a megközelítés vitakultúránknak szerves része, fontos társadalmi vonása kell, hogy legyen. em önmagáért, nem öncélúan kell fejlesztenünk vitakészségünket, vitakultúránkat. Társadalmunk politikai egységének megőrzése és erősítése, közös cselekvésünk igényli a kommunistáktól, hogy tudjunk és akarjunk okosan, meggyőzően, a másik szavára is figyelve vitatkozni. Gyenes László átutalási betét minden OTP-fiéknál Az Országos Takarékpénztár az elmúlt években fokozatosan bevezette az • átutalási betét szolgáltatást megyénkben működő minden fiókjánál. Az átutalási betétszámla hamar népszerűvé vált, bizonyítja ezt, hogy a megyében csaknem tízezren veszik igénybe a pénzintézetnek ezt a szolgáltatását. Mint ismeretes, az átutalási betétszámláról a megbízás alapján a pénzintézet egyenlíti ki a megbízó különböző befizetéseit, tartozásait, tesz eleget fizetési kötelezettségeinek. A számla- tulajdonosoknak további kedvezmény, hogy a vállalati bérszámfejtőhelynek adott megbízás alapján havonta meghatározott összeget — általában a kalkulált havi kiadást — a munkáltató a betétszámla-tulajdonos OTP-számlájára utalja át. Ez mindkét fél számára előnyös; a számlatulajdonosnak nem kell készpénzt befizetnie, a munkahelynek pedig azért, mert a dolgozó emiatt nem esik ki a termelésből. A módszer lehetőséget teremt a takarékcsekkrendszerbe történő bekapcsolódásba is, melynek lényege : készpénz nélkül, takarékcsekkel lehet vásárolni az erre kijelölt boltokban.
