Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-02 / 27. szám
o 1983. február 2., szerda Szomszédolás Nincsenek kis ügyek és nagy ügyek — emberek vannak Az események már csak emlékek. De átsüt rajtuk a lélek. Felizzanak, mint a kohóban, amikor az acélt edzik. Volt gazdasági cseléd, megjárta a háború poklát, 1945-ben párttag lett, részt vett a földosztásban, szervezte a földművesszövetkezeteket, dolgozott a megyei párt- bizottságon, volt személyzetis a Mezőhegyest Állami Gazdaságban, és 22 éven keresztül irányította az orosházi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság munkáját. Olyan nemzedéket képviselt, amely mélyről jött, s töretlenül hitt az újjászülető világ emberformáló igazságában. Mázán András két éve nyugdíjas. Csorváson lakik, a község szélén. CSOHGRÁD WW f n* “Ük D » «Gm nlKLAr Miből lesz a jó bogrács? Hát természetesen másfél milliméteres, speciális lemezből. És kell hozzá egy esztergapadból átalakított mélynyomópad, megfelelő szerszámok és sok-sok fizikai erő. Aki azt hiszi, hogy ennyi az egész, nagyon téved. Mert kell hozzá vállalkozó is, olyan, aki rájött arra, hogy Magyarországon nem kis kereslet van ilyen termék iránt. Csongrádon két ilyen ember akad: Sági László és Túri Attila. Egyre többen próbálnak szerencsét. Ilyenkor, év elején szokás kimutatásokat, összesítéseket végezni az elmúlt év eredményeiről. Közülük is érdeklődésre tarthatnak számot a lottó és a totó népszerűségét bizonyító adatok, az elmúlt évben valamivel több, mint 700 millió szelvényt küldtek be a fogadók, 15 százalékkal többet, mint 1981-ben. Nagyjából hasonlóak az adatok a szegedi totó-lottó körzeti iroda múlt évi tevékenységében is: 69 millió lottó- és 27 millió totószelvény érkezett be, az országban Budapest után másodikként. S hogy mi várható idén: az első két hét adatai szerint egyre többen próbálnak szerencsét. Gyermekopera bemutatójára készülnek. Szeptember óta minden szombaton benépesül a vásárhelyi Liszt Ferenc ének-zenei általános iskola épülete. Az intézmény szokatlanul nagy feladatra vállalkozott: egy gyermekopera betanítására és előadására. A tervek szerint két előadást rendeznek az óvodások, egyet az általános iskolások, újab kettői pedig a felnőtt érdeklődők részére. viulc noutin/ti ecrtsoijtrtu MÉB Kulturális információs iroda Debrecenben. Egy hónapja működik ez a szabad idő hasznos eltöltéséhez ötletet, programajánlatot nyújtó szolgálat. Munkáját népművelés—könyvtár szakos fiatalember, Rácz Tibor irányítja: „A társintézményekkel, programokat rendező szervekkel együttműködve naprakészen összegyűjtjük és feldolgozzuk mindazokat az eseményeket, amelyek hasznos elfoglaltságot, művelődést, szórakozási lehetőséget jelenthetnek a város lakóinak. Még kevesen tudnak rólunk, napi húsz telefonhívás az átlag. A legtöbben a színházi előadások iránt érdeklődnek, mások hét végi programjuk összeállításához kérnek segítséget.” Szerződésben az Adidas- szal. A Hajdú-Bihar megyei Textilfeldolgozó Vállalat hajdúnánási üzemegységében 1955 óta sok mindent gyártottak: autóskabátokat, szabadidő-öltözékeket. Több mint hat éve a vállalat szerződéses viszonyban áll az Adidas céggel: bérmunkában, többféle változatban szabadidő-ruhákat gyártanak. Az idén kevesebb a megrendelés, így újabb termékekkel próbálkoznak: megkezdték a hazai alapanyagú, belföldi piacra készülő szabadidő-ruhák gyártását, és nagyobb tételben készítenek új típusú anyagból anorákokat is. Mozduljon mindenki! A debreceni 1-es számú Lakótelepi SE ez év nyarán lakótelepi spartakiádot szeretne rendezni, öt versenyágban : kispályás labdarúgzásban, lábteniszben, tollaslabdában, asztaliteniszben és fejelésben. A nagyszabású, remélhetőleg százakat megmozgató sporteseményre nemre és korra való tekintet nélkül bárki jelentkezhet. Sporteszközöket, pályákat, esetleg autóbuszokat a rendezők biztosítanak. Az új lehetőség országos szinten is figyelemre méltó, hisz eddig az országban hasonlót csak Budapesten rendeztek. WUABYARORSZÁG Rumos püré — mozdonynyal. A baksi Magyar— Bolgár Tsz sok vihart látott gombaházában a TSZKEK exporttartalékokat feltáró központjának feldolgozó üzeme kapott otthont. Többek között rumos gesztenyepürét készítenek. Egy kiselejtezett mozdony szolgáltatja az energiát, a kazánt pedig a gesztenye héjával fűtik majd. Kamilla és társai. Messze vidékről, más megyékből is jönnek Szegedre azok, akik gyógyteákkal, magvakkal, csöppekkel szeretnék egészségüket és fiatalságukat megőrizni. Ilyenkor kapós a kamilla, a hárs, a bodza, a menta, A kis szegedi boltot — melyben mindössze hárman dolgoznak — naponta 500—600 ember keresi föl, a napi forgalom eléri a 30 ezer forintot. Szerzőtársunk a pszichológus. Megoldhatatlannak tűnő, vagy önmagunk által nehezen orvosolható problémák sokaságával kell szembenéznünk napról napra. Kérdés, hogy egy kívülálló segíthet-e családi konfliktusaink megoldásában, a gyermeknevelés gondjaiban, elsimíthatja-e munkahelyi ütközéseinket, találhat-e gyógyírt elhibázottnak vélt házasságra, s feloldhat-e látszólag minden ok nélkül létező szorongást? De tanácsokkal kapaszkodókat, támpontokat adni már megvalósítható vállalkozás. A Délmagyarország új rovatot indít: „Szerzőtársunk a pszichológus.” Az olvasók egyéni problémáiban szakemberek — pszichológusok, pedagógusok, pszichiáterek — próbálnak segíteni. Zsibvásár horgászoknak. A tószegi Tiszavirág Sporthorgász Egyesület az elmúlt télen rendezett először horgászok számára zsibvásárt, melynek sikerét bizonyítja, hogy a környező településekről is érkeztek a vásárra pecások, sőt, igény van a folytatásra is. Ez történt a közelmúltban, ahol az érdeklődők megunt vagy feleslegessé vált horgászfelszerelési tárgyaikat eladhatták, elcserélhették. Nőnapra rózsa és frézea Szajolból. Igaz, kint sem köszöntött még be az igazi tél, de a rákóczifalvi Rákóczi Tsz szajoli növényházaiban valóban tavaszi a hangulat. Két hektárnyi területen virágzik a szegfű. Egy hektáron 15-féle színben pompázik a gerbera. Választékbővítőnek üvegházban hajtatott rózsát és frézeát is szállítanak nőnapra a virágüzletekbe. Számítóközpont rekordidő alatt. Egy hónap alatt helyezték üzembe Szolnokon a Kőolajkutató Vállalatnál az Alföldi Olajipari Számítástechnikai Rendszer első egységét azzal a céllal, hogy meggyorsítsák az Ipari Minisztérium által kialakítandó országos bányászati nyersanyag-információs rendszer olajipari jellegű munkáit. összeállította: B. Á. — Nekem mindennapra megvan az elfoglaltságom. Van jócskán társadalmi megbízatásom. Meg aztán én is csinálok magamnak munkát. Idehaza uborkát termesztek, szőlővel foglalkozom, meg hizlalok. Az utcán gyakran megállítanak az emberek különböző gondokkal. A múltkor egy asszony keresett fel. Nem kapta meg a nyugdíját, pedig írt az illetékeseknek, de válaszra se méltatták. Elmentem Orosházára a népi ellenőrökhöz. — Gyakran keresi fel régi munkahelyét? — Nem mondhatnám, de azért tartom velük a kapcsolatot, — Több mint két évtizeden át volt az orosházi járási-városi NEB elnöke. Hány vizsgálatot irányított? Egy oillanatra elgondolkozik. Kinyitja a dossziét, melyben régi feljegyzései lapulnak. Lapozgat, számol. — Huszonkét év alatt mintegy 250 vizsgálatot végzett a bizottság. Nincs a járásnak olyan vállalata, szövetkezete, intézménye, ahol meg ne fordultunk volna. Ezenkívül vagy 600 panasz- szal, közérdekű bejelentéssel foglalkoztunk. Ugyanakkor évente mintegy 160 javaslatot tettünk a hibák, szabálytalanságok megszüntetésére. — Milyenek voltak az első évek? — Mintegy 110 népi ellenőrrel kezdtük meg a munkát a járásban. Az első ülésünMég javában tart a naptári tél, a kiskerttulajdonosok viszont már készülnek a tavaszra, a kertészkedésre. A házikertek zöldség- és gyümölcstermesztése segíti kön, 1958-ban részt vett Lip- ták Mihály, a megyei NEB akkori elnöke. Az ellenőrzésben még nem volt tapasztalatunk. Olykor bizalmatlansággal, értetlenséggel fogadtak minket. Emlékszem, Pusztaföldvárról egy téesz- tag levelet írt, hogy temérdek kukorica megy tönkre. Kimentünk. Mindenki mosta a kezét. A vezetők bizonygatták, nem ők a hibásak. Nem tudtam belenyugodni ebbe az áldatlan helyzetbe, intézkedést sürgettem. Végül úgy harmadkézből azzal fizettek ki; ugyan miért fáj Mazánnak, ha tönkremegy a téesz kukoricája? Hát bizony fájt, azért makacskodtam. Talán éppen ebből okulhattak és a következő évben már jobban szervezték meg a munkát. A vizsgálatok tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatták az üzemek, szövetkezetek dolgozóit. Ahogy nőtt a népi ellenőrzés tekintélye, egyre nagyobb bizalommal fordult a járás lakossága is a bizottsághoz. A NEB elnökének ajtaja mindenki előtt nyitva állt. — Mintha édesanyámat látnám magam előtt. Egyszerű parasztasszony volt, aki sohasem riadt meg a munkától, de ha a városházára kellett mennie, akkor elfogta a félelem. Engem végigkísért ez az emlék. Ha valaki bejött hozzám, leültettem és türelmesen végighallgattam. Nincsenek kis ügyek, nagy ügyek, csak emberek vannak. Nekem pedig az volt a feladatom, hogy segítsek. Senkit sem utasítottam más szervhez. A panaszokat nyomban felvettem és az intézkedést is szemmel a folyamatos, friss zöldségellátást és a választékbővítést. Ezenkívül felüdülést, kikapcsolódást jelent a kert, a gyümölcsfák, a virágok, a szőlőtőkék ápolása. De vatartottam. Később a panaszokról és a bejelentésekről szóló törvény ezt elő is írta. — Emlékszik ilyen esetre? — Egy délután a nagyko- páncsi tanyáról bejött egy idős asszony. Sírt. Elmondta, hogy a férje téesztag, s a közelmúltban súlyosan megbetegedett. Már négy hét telt el, és táppénzt nem kaptak. A pénzük elfogyott, és bizony hiányt szenvednek. Ez még a ’70-es évek elején történt. A termelőszövetkezet vezetősége akkoriban azt a határozatot hozta, hogy aki beteg lesz, annak másnap be kell jelentenie ezt a tényt, mert különben nem veszik táppénzre. Megkérdeztem, hogy miért mulasztották el ezt az előírást? Hogyan tarthattuk volna be, fakadt ki az idős asszony, mikor én is betegen feküdtem, s így egyikünk sem tudott bemenni a termelőszövetkezet központjába. Nyomban felhívtam termelőszövetkezet elnökét. Megkértem, nézze meg az ügyet, de úgy, hogy emberség is legyen benne. Mert ugye vannak íratlan törvények is. Megértett, mert másnap már intézkedett is. A két idős téesztagnak mintegy 1800 forint táppénzt fizettek ki. — Gondolom, akadtak súlyos esetek is. A felelősségre vonásról a Népi Ellenőr- zési Bizottság dönt. Ilyen kérdésekben hogyan születtek meg a határozatok? — Hadd kezdjem el egy esettel. Ez is a ’70-es évek elején történt. Névtelen levelet kaptunk, miszerint az egyik termelőszövetkezetben zavaros dolgok történnek. A termelőszövetkezet ugyanis utat épített.- Az útépítő vállalat technikusa készítette el a tervet. A 28 fős brigád is az útépítő vállalat dolgozóiból került ki. Ezt a kérdést úgy oldották meg, hogy a dolgozókat néhány napra szabadságoltatták a vállalattól. Igen ám, csakhogy az építkezés nem néhány napig, hanem majdnem egy hónapig tartott. Pénz ment er- re-arra, az út pedig igen lassan épült. A nyilvántartást viszont ügyesen vezették. Ám az elszámolásba mégis „hiba” csúszott. Kiderült, hogy jón lehet-e kapni idejében vetőmagot, növényvédő szert? A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ békéscsabai mező- gazdasági szakboltjában elegy nap nem 24, hanem 25 és 26 órából állt. Ugyanis a kimutatások szerint naponta ennyi órát dolgoztak. A technikus neve is a kubikosok között szerepelt. Ebből az esetből büntetőeljárás lett. Sokszor éjszakákon át nem aludtam. Sokat rágódtam, különösen olyan esetekben, amikor súlyos felelősségre vonás volt kilátásba helyezve. Hogyan intézkedjek, mit tegyek? A Népi Ellenőrzési Bizottság tagjaival megvitattuk és közösen döntöttünk ezekben a nehéz ügyekben. A járási pártbizottságtól is megkaptam a kellő segítséget. — Mennyire voltak haté- konyak a vizsgálatok? — Minden vizsgálatot intézkedés követett. Sőt, olyan vállalat és termelőszövetkezet is akadt, amely már a vizsgálat során is tett intézkedéseket a szabálytalanságok megszüntetésére. Így a népi ellenőrök nyomban láthatták munkájuk eredményét. — Végül is minek tartotta a népi ellenőri megbízatást? — A nép szolgálatának — válaszolja elgondolkozva, mintha egy pillanatra saját tevékenységét tenné mérlegre, vajon maradéktalanul eleget tett-e a vállalt feladatának? Aztán kissé felemeli a hangját. — Szerettem ezt a munkát, szívesen csináltam. Az újrakezdést is vállalnám. Az emberek gondjával foglalkozni, segíteni másokon nagyon szép és nemes dolog. % Mázán András megkapta a Kiváló Népi Ellenőr kitüntetést, és kétszer tüntették ki a Munka Érdemrend ezüst fokozatával. Serédi János Fotó: Veress Erzsi mondották, hogy tavaly október óta folyamatosan érkezik az áru. Jelenleg 1,5 millió forint értékű készletből válogathatnak a vevők. Naponta mintegy 40 ezer forint a forgalom különböző zöldség- és virágmagvakból. Van elegendő paprika-, paradicsom-, retek, fejessaláta-, spenót-, sóska- és uborkamag. Megtalálják az érdeklődők a korai, a közép és a késői érésű káposztafajtákat, karalábét, kelkáposztát, karfiolt. Nincs hiány kifejtő, velő- és cukorborsóból, sárgarépából, petrezselyemből. Széles a választék sárga-, valamint gö- rögdinnyemagből. A makói hagyma és a dughagyma február elején érkezik, később lesz szegfűmag is. A kertbarátoknak gondoskodniuk kell a növények, a gyümölcsfák védelméről, a talaj-előlfészítésről. Lehet kapni Ágról és egyéb lemosó, permetező és talaj-fertőtlenítő szert, kombinált gomba- és rovarölő készítményeket, Flibolt, Titanitot. réztartalmú növényvédő szert. Nélkülözhetetlen a kiskertekben a gyümölcsfaolaj, a Ditrifon porozó, a Zi- neb. Nem okoz gondot a talajfertőtlenítő, a gyomirtók, a kevert műtrágyák beszerzése, és megjött a legújabb Peretix elnevezésű levéltrágya is. S. S. Vetőmagból naponta 40 ezer forint értékűt adnak el Fotó: Fazekas László Kertbarátok a pult előtt Folyamatosan érkeznek a vetőmagvak
