Békés Megyei Népújság, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-02 / 27. szám
NÉPÚJSÁG 1983. február 2., szerda Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát n célok változatlanok Kölcsönös érdek fl Magyar Külkereskedelmi Bank hitelezési tevékenységéről A Magyar Külkereskedelmi Bank, amely alapvciöen devizabank, mind szélesebb körben nyújt forinthiteleket hazai vállalkozásokhoz, exportfejlesztő elképzelések megvalósításához. A Magyar Nemzeti Bank és a Közép-európai Nemzetközi Bank mellett az MKB is részt vesz az exportáru- alapokat bővítő hitelek kihelyezésében. Az elmúlt két évben 250 millió forintot adtak többek között könnyűipari, vegyipari vállalatoknak zömében külföldi gépek vásárlására, termelőkapacitásaik bővítésére és arra, hogy jelentős mértékben növeljék kivitelüket. Emellett a bank más forrásból is támogatja az exportorientált beruházások megvalósítását, a vállalatok exportcéljainak elérését. Az MKB vállalkozási alapjának felhasználásával jelenleg hat társulásban vesz részt. Társulást hoztak létre például a Lőrinci Textilipari Vállalattal a nem szőtt kelmék termelésének, választékának bővítésére, s a Ba- latonfelvidéki Erdőgazdasággal újszerű technológia bevezetésére, itt a korábban csak hulladékként értékesíthető faanyagot exportra dolgozzák fel. Az esetek többségében a vállalkozásban a termelők meglevő eszközeikkel, épületeikkel vesznek részt, a bank pedig tőkével, melyből külföldi termelőberendezéseket vásárolnak az exportkapacitások bővítéséhez, a gyártási folyamat korszerűsítéséhez. Az eredményen a társulásban részt vevők a tőkehozzájárulás arányában osztoznak. A tapasztalatok szerint általában ott teremthetők meg az együttműködés feltételei, ahol a társulásban részt vevő egységek elkülöníthetők a termelő vállalat egyéb üzemeitől, kialakíthatók az önelszámolás feltételei. Olyan vállalkozásoknál, ahol nincs lehetőség az önelszámoló egységek létrehozására, a bank alapjuttatás formájában támogatja az exportfejlesztő elképzelések megvalósítását. A vállalkozási alapból az elmúlt több mint két év folyamán közel 500 millió forintot fordítottak összességében társulások, vegyesvállalatok létrehozására, vállalat- alapításra és alapjuttatásra. Az idén január 1-től a bank a nyereségéből — amelyet korábban teljes egészében befizetett a költségvetésbe — 75 millió forintot visszatarthat vállalkozási alapjának további növelésére. Mindezen túl az MNB és az MKB képviselői olyan megállapodás, előkészítésén dolgoznak, amely lehetővé teszi, hogy a külkereskedelmi bank az elkövetkezőkben forgóeszköz jellegű hitelt is nyújthasson export-fővállalkozások finanszírozásához, továbbá külföldön vagy Magyar- országon létrehozandó vegyes vállalatok alapításához és működtetéséhez. Oltványvédő viasz a szőlőtermelőknek Oltványvédő viasz készül Kövesgyűrön, a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet, valamint a Csopak- tája Termelőszövetkezet társulásával létrehozott vegyi üzemben. A skolwax nevű újdonságból ötven tonnányit gyártanak tavaszra, s fele annyiért adják, mint ameny- nyit az importból beszerzett hasonló termékért fizettek a szőlőtermelők. A védőviasz egyébként a hatékony telepítésnek ma már nélkülözhetetlen eszköze, megóvja a szaporítóanyagot a károsodástól, s ezáltal tíz-húsz százalékkal is növeli a megeredt oltványok arányát. Ha sorra vesszük a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát múlt évi eredményeit, és idei feladatait, megállapíthatjuk: fölösleges egymástól elkülöníteni a közelmúltat és a közeljövőt. A hatalmas állami gazdaság termelési szerkezetét a kialakultság jellemzi, a jövő adatai a múltból fakadnak. A termelési célok is nagyjából ugyanazok, egyetlen kiegészítéssel: az idén még jobban meg kell dolgozni a terv teljesítése érdekében. 8 Az 1982-es terv röviden összefoglalható: a kombinát vezetői több gabona, hús, tej termelését tűzte ki célul úgy, hogy fokozzák az exportot, növeljék a nyereséget, és még körültekintőbben gondoskodjanak a dolgozókról. A nyereségnövekedést a hatékonyság javításával, a költségek csökkentésével és a bevételek növekedésével kívánták elérni. Már-már közhelynek számít de tény: a nehézségek ellenére sikeresen vették a gazdaság dolgozói az akadályokat. Hogy melyek voltak a nehézségek? Elsőként említendő a kedvezőtlen téli, tavaszi időjárás. A növény- termesztés kilátásait rontotta, hogy több, mint ezer hektáron károsított a belvíz — ennek a területnek csak kis részét sikerült megművelni. A kedvezőtlen természeti tényezők hatását is igyekeztek, amennyire csak lehetett semlegesíteni. A technológiai fegyelem javítása, a korszerű fajták, okszerű műtrágyázás együttes alkalmazása meghozta a sikert. A búzatermés egyes kerületekben meghaladta a hektáronkénti hattonnás átlagot, a 11 tonna feletti takarmánykukorica-átlaghozam pedig országos első helyezést hozott a gazdaságnak. A cukorrépa-betakarítást az őszi fagyok nehezítették. Ennek és más kedvezőtlen tényezőknek tudható be, hogy az előző évhez képest egy százalékkal csökkent a hektáronkénti cukorkihoza- tal. Érezni ezt a cukorgyár termelésén is: igaz, az értékesítés áthúzódása miatt csak ez évben várható a cukorból származó bevételek csökkenése. Lézerek az iparban A lézersugár felfedezése óta intenzív kutatómunka folyik két fő irányban: a lézerek tökéletesítése és új lézerek kialakítása, valamint a lézersugárzásnak a legkülönbözőbb területeken való alkalmazása terén. E két terület kutatási eredményei természetesen kölcsönhatásban vannak egymással, a sokat ígérő alkalmazási lehetőségek ösztönzik az új lézertípusok kifejlesztését, a gyártott lézereket pedig. egyre több célra használják fel. A lézer azonban a legutóbbi időkig elsősorban laboratóriumi eszköz maradt, az iparban pedig csak mérési és beállítási célokra kezdett elterjedni. A nagy teljesítményű lézerek kifejlesztése azonban megteremti a széles körű ipari elterjedés lehetőségét is, ahol elsősorban fémek hőkezelésére, vágására és hegesztésére lehet a lézersugárzást nagyon előnyösen alkalmazni. Ipari anyagmegmunkálások céljaira az 1 kW-nál nagyobb teljesítményű lézereket szánják. Ezeknél az alkalmazásoknál két alapvető paraméternek van döntő szerepe, a lézer által szolgáltatott teljesítménysűrűségnek (amit az anyag elnyel) és az úgynevezett műveleti vagy interakciós időJavult, de még mindig nem az igazi a lueernaágazat munkája. A hozamok nőttek ugyan, de a gazdaság vezetése szerint gyakoribb kaszálással tíz tonna fölé emelhető a lucernatáblák átlagtermése. 8 Látványosan fejlődött a múlt évben a kombinát állattenyésztése, különösen a tehenészetekben értek el szép eredményeket. Az 5 ezer 300 literre tervezett te- henenkénti tejhozam elérte az 5 ezer 552 litert. A hízómarhák súlygyarapodása is imponáló, szemben az üszőneveléssel és borjúneveléssel. Ezt a két ágazatot rossz tartási körülmények akadályozták a terv teljesítésében. Szépen emelkedett a ma- lacszaporaság, a malacok 12 százaléka azonban hiába született meg: olyan betegség pusztította őket, amely jobb higiéniás körülmények között elkerülhető lett volna. Hízóleadási tervét nem teljesítette a kombinát: sok süldőkocát helyezett ugyanis ki, egyéni termelőkhöz és társüzemekbe. Tovább javultak a lótartás eredményei: 47 ló „növelte” teljesítményét. Több mező- hegyesi paci nevét olvashatták a sport hívei a nyertesek között. 8 A mellék- es kiegészítő tevékenységek sorában jónak ítélhető a vetőmagüzem munkája; a folyamatos alapanyag-ellátásban jelentős része volt a búza és hibridkukorica-ágazatnak. A takarmánykeverő jó minőségű tápjaiból és koncentrátumai- ból jutott a mezőhegyesi nagyüzemen kívül a nagyközség kistermelőinek is. Decemberben ismét megkezdte működését a gazdaság felújított vágóhídja, amely most naponta 70—80 sertést dolgoz fel, javítva a környék és távolabbi városok ellátását. Jelentős volt a múlt évben a kombinát sertéshús- termelést szorgalmazó gazdasági integráló munkája: megalapították a Marhahústermelő Társulást, amelynek jelenleg 43 tagja van. Ennek célja, hogy olcsó, cukorgyánek. Mivel a hatás kifejtéséhez a sugár energiáját az anyagnak el kell nyelnie, fontos tényező az abszorpció hatásfoka is. A nagy teljesítményű széndioxid gáz lézerek sugárzását (ipari alkalmazások szempontjából ezek a legérdekesebbek, ellentétben az elektronikus iparban használt szilárdtest neodimium lézerekkel) a nemesfémek jól elnyelik, azonban a fémek nem nyelik el mindaddig, amíg fel nem hevülnek, sőt, esetleg ri melléktermékek takarmányozásával csökkentsék a benne részt vevő üzemek hizlalási költségeit. A kapcsolatokról szólva nem szabad megfeledkezni a megye északi felében gazdálkodó üzemekben kialakított bérlegeltetésről. Ennek keretében mezőhegyesi üszőket helyeznek ki sok legelővel rendelkező üzemekbe. Ez a forma is mind eredményesebb, hasonlóan a szép múltra visz- szatekintő hibridkukoricavetőmag termeltetésére; jelenleg a kombinát tíz üzemmel állíttat elő vetőmagnak valót. 8 A múlt evben százhúsz dolgozó kapott segítséget a gazdaságtól OTP-lakás vásárlásához, tovább csökkentették a korszerűtlen hideg- padlós lakások számát. A szociális és kulturális kiadásokból jutott nemcsak az étkezések támogatására, nyaralások szervezésére, hanem munkavédelmi kiadásokra is. Sajnálatos, hogy a balesetek száma emelkedett — ez az egyik olyan terület, amelyben feltétlenül lépni kell az idén. 8 Tovább lepni nem lesz könnyű — ez derül ki a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát pártbizottságának megállapításaiból. Egyrészt mert a máris magas hozamokat nehéz emelni. Különösen, ha hozzátesszük, az idén nem biztos, hogy hasonlóan szép nyarunk és őszünk lesz, mint tavaly. És nem könnyű azért, mert a sokat emlegetett nehezedő gazdasági körülmények a kombinátot is érintik. Mégpedig nagyon is zsebbe vágóan: az elvonások elérik az ötvenmillió forintot, s ebb:l húszmilliót a patinás nagyüzem dolgozóinak kell kigazdálkodni. Kell, hiszen az idei terv egyetlen mutatója is erre kötelez: az országos két százalékkal szemben Mezőhegyesen 3-4 százalékkal kívánják emelni a termelés értékét. Hogy hogyan? A válasz egyszerű, hasonlóan mint tavaly, csak még jobb munkával. M. Sz. Zs. míg meg nem olvadnak. Ennek megfelelően olyan bevonatokra van szükség, amelyek megnövelik az abszorpció hatásfokát. Számos olyan anyagot találtak már, amelyek megfelelőnek bizonyultak erre a célra. A képünkön látható 2,5 kW teljesítményű folyamatos üzemű széndioxid-lézer sugárnyalábját a kúpos végén át vezetik a munkadarabra, egy atomreaktor üzemanyagtartó elemére. (KS) n avában folynak a zárszámadó közgyűlések, a termelőszövetkezetek életének kiemelkedő eseményei, s még véget sem érnek, máris megkezdődik egy másik fontos és nevezetes eseménysorozat, a mező- gazdasági könyvhónap, amely a termelőszövetkezeteket is ugyancsak érinti. Hogy szerencsés-e a könyvhónapot éppen erre az időre tenni, azon most nem érdemes elmélkednünk: a hagyomány már szentesítette, hogy minden év legrövidebb havában, télen, februárban tartják. Nem olyan régi, mint az ünnepi könyvhét, ám éppen az elmúlt, esztendőben már negyedszázados jubileumához érkezett. Az idei a huszonhatodik. Az országos rendező szervek által összehívott sajtótájékoztatón a Mezőgazdasági Könyvkiadó munkatársa két feltűnést keltő statisztikai adatot közölt. Az első 1964- ből származik. Akkor a mezőgazdasági lakosság 60 százaléka egyetlen percet sem töltött olvasással. A másik adat mostani: a mezőgazda- sági lakosságnak 72 százaléka nem olvas. Tegyük félre a kiadói, könyvterjesztői prospektusokat, amelyek a könyvhónap szép választékát ismertetik, s egy kissé járjuk körül e keményen hangzó adatpárt és környékét, mert nem volt igaza annak a könyvterjesztőnek, aki azt mondta, hogy számukra a könyvhónap elsősorban misz- szió. Valódi mozgatórugók nélkül ugyanis hogyan lehetne valódi eredményeket elérni az olvastatásban, a könyvterjesztésben? S vajon hiányoznak-e az olvasás mozgatórugói a mezőgazda- sági lakosságból olyannyira, hogy tetemes része semmit sem olvas, beleértve tehát a szakkönyveket is. Mit mutatnak a felmérések? Csakugyan nem olvasnak falun? Gereben Ferenc A falusi lakosok olvasási és könyvbeszerzési szokásai címmel egy kétszakaszos felmérés eredményeit tette közzé 1982-ben. Felmérését nemcsak a mező- gazdaságból élő falusi lakosság körében végezte, de adatai a falusi társadalom minden jelentősebb rétegére kiterjednek. 1971-ben a megkérdezettek 27 százaléka. 1978-ban 35 százaléka nem olvasott egyáltalán, vagyis valóban nőtt a nem olvasók aránya, habár az ő vizsgálatában korántsem olyan rosz- szak az adatok, mint amilyenek a tájékoztatón elhangzottak. Lehet, hogy hibám, de a fölméréseket — nehézségei folytán — nem tudom teljes értékűeknek elfogadni, legföljebb orientálóknak, tájékoztatóknak. A százalékokat így fogadom. Például azt a továbbit is, hogy a falusi ..olvasmányszerkezetben" a szépirodalom uralkodik. Gereben felmérése szerint 1971- ben szakkönyvet, ismeretterjesztő művet a megkérdezet- ’ A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának Békés megyei igazgatósága, mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya az elmúlt évben 47 vizsgálatot végzett. A vizsgálatok során átfogóan elemezték a megyei baromfiipari vállalatok, a gabonaforgalmi és malomipari vállalat, a Sar- kadi Cukorgyár és az üdítőital-ipari vállalat pénzügyi gazdálkodását. Az igazgatóság szakemberei mindemellett több gazdálkodó egységnél elemezték a kereset- szabályozás és a vállalati jövedelmezőség kölcsönhatását, a gazdasági szabályozó rendszer vállalati hatását. A mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály munkatársai első ízben vettek részt a mezőgazdasági nagyüzeteknek csupán 8 százaléka, 1978-ban pedig 11,5 százaléka forgatott. Egybehangza- nak a kimutatások: az idő múlásával kevesebbet olvasnak falun; másfelől — Gereben Ferenc vizsgálódásából — viszont az derül ki, hogy többen olvasnak, s a többen olvasók valamivel több szak- irodalmat, s föltehetően több mezőgazdasági könyvet is böngésznek, mint korábban. A kép ezzel egy kicsit megváltozik. A magyar mező- gazdaság gabonatermesztése a világ élvonalában van. Talán csak a termelési rendszerek, csak a modern technológiák alkalmazása folytán? Csak ennyi? Vagy a könyvkiadás valamennyire lépést tudott tartani a termeléssel, és nagyon is konkrét, praktikus tanácsokat tudott adni ? Saját érdekeit, saját érdekeinek mozgatórugóját töb- bé-kevésbé bizonyára mindenki fel tudja ismerni. Miért éppen a mezőgazdaságból élők ne ismernék föl? S még egyszer: vajon a felmérések mennyire adnak reális képet? A kistermelők — bármilyen minőségben, akár állami gazdasági dolgozókként, akár termelőszövetkezeti tagokként, akár nem mezőgazdaságból élőkként — gondozzák háziállataikat, nyesegetik kiskertjüket, elkapkodják a termelési kiskátékat, rendszeresen forgatják a szaklapokat. A mezőgazdasági könyvhónapon a kistermelők számára tartott ankétok mindig sikeresek, sokan vannak, záporoznak a kérdések. Nem misszionáriusok tartják, s nem térítendő bennszülöttek hallgatják, kérdezik végig őket — siker mozgatórugója a kölcsönös érdek. A könyvkiadóé, a könyvterjesztőé, a termelőé egyaránt. legalább annyira keményen reális tény, I I mint néhány tapogatózó felmérés eredménye. Másfelől az is tény, hogy ma már nem pusztán a könyv, a szaklap az egyedüli információhordozó, a támasz, sok egyéb olyan dokumentum is van, amely ugyanúgy termelőeszköz, mint a könyv. A mezőgazdasági könyvhónapon erről se feledkezzünk meg, s ha akadnak is ellentmondások, töprengésre késztető, kedvezőtlen tények, egy biztos: nem szabad végletesen megítélni a falusi olvasáskultúrát. Mint láttuk: más-más felmérés más-más tükröt fart elénk. Valaha a kalendárium volt az egyetlen könyv a tanyákon, a pusztákon, a falusi házaknál. Most a huszonhatodik mező- gazdasági könyvhónapon a kiadók 51 művet ajánlanak 600 ezer példányban. Persze, nem ez a mostani 51 könyv, nem ez az egy hónap viszi előre a mezőgazdaságot, de igenis fontos kulturális, sőt agrokultúrális esemény. Győri László mek termelési típus szerinti vizsgálatában. Egy matematikai, közgazdasági modell alapján nyolc gazdaságban arra kerestek választ, hogy a lehetőségek jobb kihasználásával, a tartalékok. mozgósításával milyen arányban növelhető az eredményesség. A vizsgálatok tapasztalatainak általános elemzésére január 31-én és február 1-én az igazgatóság mezőgazda- sági osztálya Békéscsabán kétnapos revizori továbbképzést rendezett. Ezen szóltak , az 1983-as feladatokról is. A korábbiakhoz hasonló módszerek .alapján vizsgálják majd az idén a hús-, a tartósító-, a sütő- és a tejipar pénzügyi gazdálkodását Békés megyében. —nyes Revizori továbbképzés Békéscsabán
