Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-14 / 11. szám
1983. január 14., péntek Mezőgazdaság és kistermelés A magyar mezőgazdaság fejlődése, elért eredményei, amelyek megközelítik a legfejlettebb mezőgazdaságú európai országokét, világszerte figyelmet keltenek, és elismerést váltanak ki. A fejlődés fő útját és biztosítékát a korszerűen termelő szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek jelentik. Ugyanakkor a fejlődés nem lebecsülendő és nélkülözhetetlen forrás a háztáji gazdálkodás, a kistermelés gyors korszerűsödése, intenzitásának növekedése és az ezekben kifejeződő paraszti szorgalom, vállalkozó kedv és termelési igyekezet. MÁSFÉL MILLIÓ KISGAZDASÁG A háztáji gazdálkodásnak, a kistermelésnek az 1960-as évek végétől tapasztalható erőteljes fellendülése azokban a mezőgazdasági ágazatokban érezhető, amelyek hagyományosan belterjes, mun- kaintenzív ágazatok, és amelyek jellegüknél fogva leginkább megkövetelik a kézi munkát és a termelői gondosságot. Jelenleg a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekkel szoros együttműködésben, azok kiegészítőjeként és jelentős támogatásával az országban mintegy másfél millió kisgazdaság működik, amelyek munkájában mintegy 5 millió ember vesz részt. A növénytermelés 24 százaléka, az állattenyésztés 42 százaléka származik a kistermelésből. Szerepe a munkaintenzív ágazatokban, a zöldség- és gyümölcstermelésben, valamint az állat- tenyésztésben jelentős. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint országosan 1981-ben — folyó áron számítva — a háztáji és kisegítő gazdaságok részesedése a zöldségtermelésben 63,6 százalék — amely az elmúlt években még nőtt is —, a (Folytatás az 1. oldalról) A KUNÄGOTAI bercsényi TERMELŐSZÖVETKEZETBEN az okozott gondot, hogy a gépesítés előrehaladásával egyre több, főleg női munkaerő szabadult fel. A foglalkoztatási gondok enyhítésére a régi dohányválogató épületéből egy varróüzemet alakítottak ki. A békéscsabai FÉKON-gyár- egység közreműködésével létrehozott üzem 30 nő állandó foglalkoztatását teszi lehetővé. Az inggyártásra szakosodott varrodában három—hatezer darabos szériák készülnek, ebben az évben várhatóan összesen 58 ezer ing. A múlt évi 760 ezer forintos árbevétellel szemben az idén már egymillió 200 ezer forintot hoz. Mindez persze nem túl nagy összeg, ha a szövetkezet 297 millió forintos teljes árbevételéhez hasonlítjuk, de a kis pénzt is meg kell becsülni. Különösen akkor, ha ezt gazdaságosan termeli ki e melléküzemág, és ráadásul segít még a foglalkoztatási gondokon is. Éppen ezért megújították az együttműködési szerződést a FÉKON-nal, és a következő időszakban teljesen kihasználják majd a varroda kapacitását. A BATTONYAI PETŐFI TERMELŐSZÖVETKEZETBEN az első ipari melléküzemet még 1969-ben hozták létre. Ebben a tojás értékesítési nehézségei miatt tésztát gyártottak. Az ipari tevékenység 1970-ben vasipari részleggel bővült. az utóbbi években pedig mintegy nyolcmillió forintos beruházással elkészült a _vars zőlőtermelésben 45,9 százalék, a gyümölcstermelésben 50,9 százalék, a sertéstenyésztésben 53,4 százalék, a baromfitenyésztésben 41,8 százalék volt. Ezek az adatok azt tanúsítják, hogy a mezőgazdaságban, az élelemtermelésben nélkülözhetetlen a kistermelés szerepe, főleg az említett ágazatokban, amelyekben a termelés gépesítése csak korlátozottan és csak részben oldható meg, így a kézi munkára továbbra is nagy szükség van. Más oldalról: gazdasági életünkben óriási emberi erőforrást jelent a háztáji és kisegítő gazdaságokban foglalatoskodó millióknak, tsz-tagoknak és családtagjaiknak, továbbá munkásoknak és más foglal- kozásúaknak, a nyugdíjasoknak a termelő munkája, szorgalma, igyekezete és vállalkozó kedve. A termelőszövetkezetek, a nagygazdaságok egyre nehezebben birkóznak meg a kézi munkát nagymértékben igénylő növényi kultúrák — zöldség-gyümölcs termelésével, mert erre a munkára a szokásos munkadíjazás mellett egyre kevesebben vállalkoznak. Ezért kényszerülnek arra, hogy a terméseredménytől, a bevételtől függő részesedési és munkaszervezési formákat alakítsanak ki. NAGYÜZEMI HÁZTÁJI TERMELÉS A zöldségtermelő vidékeken több termelőszövetkezetben már évek óta alkalmazzák az úgynevezett nagyüzemi háztáji termelést, amelynek az a lényege, hogy az adott növény nagyüzemi gépi munkáit együttesen kialakított nagy táblákon a tagoknak — térítés ellenében — a termelőszövetkezet végzi el, a kézi munkáról pedig — mint háztáji gazdák — maguk a tsz-tagok gondoskodnak. Az értékesítés a közösön keresztül történik. A bevétel a tagé, de a kockároda és az alumíniumipari üzem is. Jelenleg az ipari ágazatban foglalkoztatják az aktív dolgozók mintegy harmadát, és ők szükség esetén részt vesznek a növénytermesztési kampánymunkában is. Ebben az évben az ipari tevékenység árbevétele várhatóan meghaladja a 34 millió forintot, az ágazat nyeresége pedig 4,5 millió forint körül alakul. A GYOMAENDRÖDI BÉKE TSZ melléküzemágainak létrehozásakor két fő célt tűztek ki. Egyrészt biztosítani kívánták a folyamatos árbevételt, és növelni a közös gazdaság nyereségét, másrészt biztosítani a szakemberek foglalkoztatottságát. A múlt év végén a nagylaposi volt iskolaépületben egy léggömbgyártó gumiüzemet rendeztek be. A Triállal kötött szerződés értelmében évente 3-4 millió lufit készítenek több fajta alakban és mintával. Néhány hónapja a szövetkezet újabb melléküzemágat indított be, az édességüzemet. Ostya- és keménycukorka-termékeit a szolnoki Kunság Élelmiszer és Vegyi-, áru Kereskedelmi Vállalaton keresztül értékesítik. A két melléküzemág a Béke Tsz gazdálkodását kedvezően befolyásolja. A termelési érték csaknem 15 százaléka származik az ipari tevékenységből, és ez az ágazat jelentős nyereséget is termel. A BÉLMEGYERI ÜJ BARÁZDA TSZ fafeldolgozó üzemének telephelye Bélme- gyer, a legrégebben meglevő üzem, főleg EUR-szabvány szerinti raklapokat, olcsó, zatot is neki kell vállalnia. Mégis, mirtd a tsz-ek, mind a tagok ragaszkodnak ehhez a formához, mert ez teremti meg a tagok teljesebb érdekeltségét, amely gondosabb, hozzáértőbb munkát és a termelési költségek ésszerű leszorítását eredményezi. A szőlő- és bortermelő vidékeken pedig tagjai részére jó néhány szövetkezet nagyüzemi módon és nagyüzemi táblákon háztáji szőlőt telepít. A költségeket a tagok fedezik, a telepítés után az egyes családok háztáji területét kiparcellázzák, és a kézi munkát mindenki külön végzi. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyüzemi háztáji szőlőparcellákon a termés általában jóval nagyobb, mint az ugyanakkor, ugyanolyan fajtájú szőlővel telepített közös táblákon. JÓK KIEGÉSZÍTIK EGYMÁST A mezőgazdasági termelés, az állattenyésztés egyes területein, bizonyos növényfajták, termelési kultúrák esetében a kézi munkát még hosszú ideig nem lehet mással helyettesíteni. A kistermelés támogatásával, a nagyüzemi gazdálkodásban megfelelő érdekeltségi, munka- szervezési formák alkalmazásával az emberi erőforrásokat jobban lehet hasznosítani. Így mód nyílik az élelemtermelés növelésére, valamint a fogyasztók részéről jelentkező mennyiségi, továbbá minőségi és választéki igények jobb kielégítésére. A nagyüzemi mezőgazdaság és a kistermelés jól kiegészítik egymást. Együttműködésük mezőgazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődését, a lakosság jó ellátását eredményezi, és lehetővé teszi mezőgazdaságunk, élelmiszeripari exportunk növelését is. Tamasi Mihály egyszerűbb kivitelű faházakat, csomagolóanyagokat — ládákat — és egyéb barkács- árukat készít. Éves termelési értéke 20 millió forint. Az Unikalor kazánszerviz békéscsabai központtal, budapesti és győrújbaráti telephellyel működik. A szerviz dolgozói az egész ország területén dolgoznak, 25 ezer kalória feletti kazánautoma- tika és égő javításával, ezek tisztításával, koromtalaní- tásával, savazásával és ka- zántestjavítással foglalkoznak. A szerviz termelési értéke 21 millió forint, foglalkoztatott létszám 70. Az építőipari ágazat békéscsabai központtal. Békés megyei területen dolgozik építőipari, javítási, karbantartási munkákat végeznek, évi termelési értékük 10 millió forint. A Hyper automatika szerviz békéscsabai központjában húszán dolgoznak, egyedi. kis szériás célgépeket gyártanak. A lakatoságazat szintén békéscsabai telephellyel a célszerkezetes színek szerelésével, központi- fűtés-szereléssel és egyéb lakatosmunkákkal foglalkozik. Az ipari tevékenységhez tartozik még a két bedolgozó ágazat. A bedolgozók tevékenysége széles skálájú, de főleg vasipari és faipari jellegű munkákat csinálnak. 1982-ben megkezdték egy helyi, főleg női munkaerőt foglakoztató melléküzemág szervezését. Jelenleg több céggel állnak tárgyalásban, s a számukra legkedvezőbbet fogiák megvalósítani 1983 elején. Az ipari tevékenységgel nagymértékben megnőtt a szövetkezet dolgozóinak a száma, az 1981. év végi 230-cal szemben, jelenleg több mint hatszáz. Az összeállítást készítették: Lónyai László Gál Sándor Győri Margit Polányi László Bereczki Sándor Melléküzemág a termelőszövetkezetekben A mezőgazdasági kutatások egyik fontos részterülete a haltenyésztés, halászat. Több kiemelt hazai és KGST-kutatásj program foglalkozik az ágazat fejlesztésével. Magyarországon, mint egyetlen erre szakosodott intézmény, a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet fogja össze és koordinálja a kutatási programokat, és természetesen az intézet keretén belül is fontos tudományos munka folyik. — Bár intézetünk alapvetően haltenyésztési kutatásokra szakosodott és a munka jelentős részét mi végezzük, számos társintézménnyel állunk rendszeres kapcsolatban. Együttműködünk a Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjával az ugyancsak akadémiai, tihanyi, Lymnológiai Kutató Intézettel, az Állatorvos-tudományi Intézettel, a József Attila Tudományegyetemmel, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel, az ELTE magatartásgenetikai laboratóriumával, és még sorolhatnám hosszan a hazai résztvevőket. Külföldről főleg a Szovjetunió, de Csehszlovákia, az NDK és Lengyelország tudományos kutatói és intézményei is bekapcsolódtak programunkba — mondja dr. Müller Ferenc, a HA- KI igazgatója. A múlt évi munkát, az egyes kutatási témák állását tudományos tanácskozáson értékelték nemrég a HAKI- ban. A laikus számára teljesen ismeretlenül hangzanak a különböző biológiai, genetikai szakkifejezések, ezért az egyik téma felelőse, dr. Krasznai Zoltán segít eligazodni a jelentésben. — Kutatási célunkat rendkívül egyszerűen fogalmazhatjuk meg: fokoznunk kell a területegységre jutó halhústermelést. Ezt persze így könnyű kimondani, a megvalósítás meglehetősen nehéz. A hal viszonylag lassan fejlődik, több év kell ahhoz, hogy egy-egy kísérlet eredményét értékeljük. A hal, mint biológiai lény, Cementfogadó állomás Lábatlanon Rekordidő alatt, s jelentős megtakarítással építettek fel egy nagy teljesítményű fogadóállomást a Lábatlani Cementgyárban. Az évi százötvenezer tonna cement fogadására alkalmas új üzemrész felépítését az tette szükségessé, Hogy gazdasági meggondolásból mérsékelték a lábatlani gyár termelését, viszont a jóval olcsóbban termelő hejőcsabai gyárból is szállítanak ide cementet, amit az új állomáson szippantanak ki a vasúton érkező tartálykocsikból, s óriás tárolókban helyeznek el. Nem lesz tehát fennakadás a nyergesújfalui eternitgyárnak, a győri házgyárnak és a lábatlani cementgyár több más régi fogyasztójának ellátásában rendkívül erős kölcsönhatásban áll környezetével, már kis változások is nagy hozameltéréseket hoznak. Nekünk többek között az a feladatunk, hogy kikutassuk: miként lehet a maximális hústermelés érdekében optimalizálni a környezetet. Fontos kérdés a különféle tápok, takarmányok vizsgálata is. Ma még sok halfajtának nem ismerjük a pontos táplálékszükségletét, ezért a takarmányozás mindenképpen komoly veszteséggel jár, s előfordulhat az is, hogy egyes nélkülözhetetlen alkotók hiányoznak, vagy csak csekély mennyiségben vannak jelen a drága takar- Tnányban. Sokat kell még tenni a halegészségügy javításáért is. Több betegségnek már sikerült megállapítani a kórokozóját, és kidolgoztuk a védekezési mechanizmust is, de bőven van még felderíteni való ezen a területen. Nem feledkezhetünk meg a halászatnál még mindig meglevő nehéz fizikai munka csökkentéséről sem. Feladatunk az is, hogy olyan technológiát dolgozzunk ki, melyekkel egyszerűbb, köny- nyebb a lehalászás. Az is kutatási téma a HAKI-ban, hogy miként lehetne a termálvizeket felhasználni a halhústermelés fokozására, és természetesen az energiaköltség csökkentésére. Amiről eddig szó volt, azok mind olyan témák, melyekben a HAKI komoly eredményeket ért el a múlt év során. Jó néhány kutatási eredményt át is adtak a termelőknek hasznosításra. A feladatok az idei évben sem kisebbek. A világ éves fehér jeszükséglete kilencmillió tonna, ennek mintegy 25 százalékát állati fehérjékből kell biztosítani. Az állati fehérjék közül nagyon fontos a hal, 14 százalék ebből a forrásból származik. Jó lenne, ha a hal részaránya növekedne, mert nagyon egészséges táplálék, de ehhez fokozni kell a hozamokat. Jelenleg egy hektárnyi területről átlagosan 0,8—1,2 tonnáVietnami porcelán A vietnami Kerámia-, Porcelán- és Üvegipari Egyesülés segítségével az utóbbi évben 10 új kerámia- sós porcelánüzem épült fel az ország északi területein. Ezekkel az üzemekkel 50-re emelkedett a vietnami kerámia- és üvegipar termelő- egységeinek a száma. A kerámia- és üveggyárak túlnyomó többsége — mintegy 80 százaléka — kis ipari szövetkezet. Az 50 kerámia-, porcelán- és üveggyár mindegyike évente 20—60 ezer darab étkészletet, poharat, vázát és nyi halhús nyerhető, a közvetlen célkitűzés ennek 25 százalékos növelése. A HAKI kutatási eredményei azt igazolják, hogy ennek a fejlődésnek adottak a lehetőségei. A jelenlegi halfajtákban még óriási genetikai tartalékok rejlenek. Ezek kihasználása már megkezdődött a HAKI-ban, több új tulajdonságú halfajtát nemesítettek ki és adtak át a termelőknek. A genetikai kutatások magas szintjének elismerését jelzi, hogy ebben az évben a KGST halgenetikusai Szarvason rendezik tudományos tanácskozásukat. A biológiai lehetőségek megismerése, kihasználása nemcsak a hústermelés fokozása miatt, hanem a környezetvédelem és a haltenyésztés harmóniájának megteremtése miatt is fontos. Sok szennyvíz-elhelyezési problémát lehet megoldani azzal, hogy megfelelő halfajtákat telepítenek ezekbe a vizekbe, és a biológiai folyamatok eredményeként nemcsak tiszta vízhez, hanem jelentős fehérjemennyiséghez is juthatunk. A HAKI kutatásainak eredményeként már működik egy ilyen szennyvíz-hasznosítási rendszer a Balaton partján. Ennek segítségével helyezik el és tisztítják meg a nyáron keletkező nagy tömegű kommunális szennyvizet, melyet a meglevő tisztítóművek nem tudnak befogadni, és a halastavi hasznosítás nélkül tisztítatlanul ömölnének a Balatonba. A HAKI kutatási programjait ebben a cikkben csak felszínesen érintettük, de egy-egy témában megfelelő szakmai ismeretek híján nem is tud elmélyedni a laikus. Ezért el kell fogadnunk a szakemberek értékelését a HAKI munkájáról és ez egyértelműen kedvező. Ennek bizonyítására elég talán annyi: a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi' Világszervezete a haltenyésztési kutatások európai regionális központjául a HAKI-t jelölte ki. Lónyai László Fotó: Fazekas László más hasonló használati tárgyat . készít. 1982-ben összesen 4,5 millió kerámia-, porcelán- vagy üvegkészletet és edényt termeltek, körülbelül félmillióval többet, mint az előző évben. A vietnami porcelán- és kerámiaüzemek közül néhány művészi tárgyak, lakásdíszek, belső építészeti dekorációk készítésével is foglalkozik. A Kerámia-, Porcelán- és Üvegipari Egyesülés szakemberekkel is segíti az egyes üzemeket, szövetkezeteket, s ezek a mesterek új fogásokra, gyártási technológiákra, a nehéz munka gépesítésére oktatják az üzemek dolgozóit. (BUDAPRESS—VNA)
