Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-14 / 11. szám
1983. január 14„ péntek NÉPÚJSÁG Magatartás — szorgalom Közeledik az iskolai nevelő-oktató munkában a félév. Jelentős közbülső állomás ez a tanévnyitás és a tanévzárás között. Nevelők, nevelőközösségek értékelik a féléves munkát, elemzik a tanulói teljesítményeket. Megszokott pedagógiai tevékenység ez, egyaránt érinti a fő nevelési tényezőket: a nevelőtestületet, a tanulóifjúságot és a szülői házat. A sajátos az, hogy a közös társadalmi cél azonos, mégis mind a három másként illetékes e folyamatban. Új műsor figurái készülnek. Az Állami Bábszínház műhelyében készülnek a figurák Lázár Ervin Berzsián és Dideki című fantasztikus játékához. A bábokat Kos István tervezte (Fotó: MTI — KS) Sukorón tájház, skanzen a palotavárosban A nevelőmunkának minden iskolatípusban a rendtartás az elvi és gyakorlati szabályozója. Ennek megfelelően történnek meg a félévi értékelések is. E tevékenység „termékei” az egyes tantárgyi osztályzatok, melyeket mindhárom tényező más nézőpont alapján ítél meg. Mondanivalónk miatt most nem ezekre térünk ki. Napjainkban is tapasztalható, hogy a magatartás és a szorgalom osztályzatot a szülők és a tanulók jelentős része egyaránt mintegy másodlagosnak tekinti a tantárgyi osztályzatok mögött. Ezért véliük szükségesnek, hogy kissé részletesebben foglalkozzunk e két minősítési kategória fogalmának értelmezésével. Az iskolai nevelő-oktató munka célja a fiatal sokoldalú személyiség formálása, hogy a felnőttkorba lépve minél harmonikusabban, elkerülhető konfliktusok nélkül legyen képes és akarjon is beilleszkedni a társadalom mindennapi élet- és munka- folyamatába. Ezekben az ifjúkori években a legalapvetőbb személyiségformáló erő a tanulás, a képességek kibontakoztatása, amely nem lehetséges anélkül, hogy a tanuló azokkal egy időben ne fejlessze a személyiség ösz- szetevőinek valamennyi fontos elemét. Vagyis: a tanulmányi munkával párhuzamosan, számos esetben az előtt, olyan jellembeli tulajdonságoknak, naponkénti tevékenységeknek, a közösségi élet kialakult normáinak stb. lesz fontos szerepe, amelyeket koncentráltan a magatartás és a szorgalom osztályzatban minősít az iskola. Az iskolai demokratizmus egyre 'hatékonyabb megvalósulásának konkrét megnyilvánulása az is, hogy a magatartás és a szorgalom osztályzat kialakításában jelentős szerepe van az egyes osztályokban tanító nevelőközösség mellett a tanulóközösségnek és az ifjúsági szervezetnek. E „több szem többet lát” elv alapján megközelítően pontos minősítést lehet adni. így az osztályzat nem rideg ítélkezés, hanem sokak által megalapozott értékelés. A probléma gyökere (mint lényegi meghatározó) a „példás” minősítés nem kellően elmélyült és árnyalt értelmezése, a köztudatban, viszonylag pejoratív jelentéstartalommal, háttérbe szorul mögötte a „jó”. Nézzük rneg külön-külön, milyen követelményeknek kell eleget tenni a legjobb minősítés eléréséhez. A magatartás nem azonos az évtizedekkel azelőtti magaviselet osztályzattal. A szocialista pedagógiában a magatartás fogalma sokkal ösz- szetettebb és minőségileg is másabb, mint a nj^'avisele- Té. A viselkedés ep'ik igen fontos eleme a tanuló magatartásának, de önmagában még nem határozza meg azt. A magatartás elsősorban viszonyt jelent, a tanulónak a közösséghez, a közösség egyes tagjaihoz való viszonyát, tehát nem csupán azt, hogy milyennek mutatja, illetve láttatja magát a nevelők előtt. Ezért ebbe a tág fogalomkörbe beletartoznak a viselkedésen kívül olyan lényeges személyiségmeghatározó komponensek is, mint felelősségtudat, közösségért végzett tevékenység, s nem utolsósorban a társas érintkezés formája és hangneme. Más egyebek mellett mindezek együtt határozzák meg, egy-egy tanuló példás tagja-e a kisebb közösségnek, az osztálynak vagy a nagyobbnak, az iskolának. Ha ilyen ösz- szetetten vizsgáljuk az egyes tanulók magatartását, nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy a példás elérése van olyan magas és rangos követelményszint, mint a valóban megérdemelt, elmélyült tudást regisztráló tantárgyi jeles. így a „jó” magatartás osztályzat nem valamiféle leértékelő másodkategória, hanem a tanuló személyiségvonásainak e fogalomkörbe sorolható, az átlagosnál jobb összminősítése. A szorgalom értelmezése is — más viszonylatrendszerben — hasonló a magatartáséhoz. Alapvetően fontos szerepe van ebben az egyéni képességeknek és a körülmények figyelembevételének. A köztudatban gyakorinak mondható az a szemlélet hogy a kiváló tantárgyi eredményeket elérő tanulók egyben példás szorgalmúak is. Az esetek többségében ez nemigen vitatható, de bőven akadnak kivételek is. A szorgalom meghatározója a tanulmányi munkához való viszony. A kiemelkedő képességű tanulók jóval kevesebb energiával, időráfordítással sajátítják el a tantervi anyagot, mint társaik, ezért az ő esetükben a szorgalomnak csak akkor van meghatározó szerepe, ha valamilyen okból (okokból) eredően „lazítás” tapasztalható náluk. Egészen más a helyzet az átlagos vagy gyengébb képességűek esetében. Nekik egy- egy közepes vagy jó, olykor az elégséges tantárgyi osztályzatért is jóval nagyobb erőfeszítést kell tenniük, mint a már említett kiemelkedőknek a jelesért. Csakis a differenciált pedagógiai te- vékenvkedtetés közben ismerhetik meg a nevelők, kik azok, akik képességeiknek megfelelő eredményt érnek el. így ha a képesség és a teljesítmény „szinkronban” van, a zömében közepes tantárgy; osztályzatokat elérő tanuló is lehet példás, eltérő esetben a jobb eredményeket felmutató tanuló változó szorgalmú. A szorgalom minősítésekor nem hagyhatók figyelmen kívül azok a körülmények, amelyek esetenként különböző módon és mértékben hatnak egyik-másik tanuló tanulmányi munkájára, annak eredményére. (Pl.: családi légkör, otthoni tanulási lehetőségek, bejárás stb.) Mindezeket motiválják még olyan, a képességektől független, elsősorban a magatartással összefüggő tényezők, mint kötelességtudat, rendszeresség, pontosság, stb. Az elmondottakból, úgy véljük, látható, hogy mind a magatartásban, mind a szorgalomban az osztályzat alapja a felelősségteljes, képességek szerinti egyéni munka, a közösségben a közösségért végzett tevékenység. Egyik sem helyettesíthető a másikkal. Egymásból következően, együttesen jellemzik a tanuló életkori sajátosságának megfelelő személyiségét. Vagyis: a kiváló egyéni munka nem válhat a közösség érdekétől eltérő, individuális öncéllá, mint ahogy a tanuláshoz való felületes viszony („minimum szemlélet”) sem kaphat pedagógiailag nem is igazolható menlevelet. Tóth Lajos, a Magyar Pedagógiai Társaság Békés megyei tagozatának titkára Mezőgazdasági szakkönyvek A Mezőgazdasági Kiadó új szakkönyveket jelentetett meg, ezek között szerepelnek olyanok, amelyeket kizárólag szakembereknek írtak az ismeretek összegzésére, és új módszerek alkalmazásának megismertetésére. A kiadványok között megtalálhatók azok is, melyeknek a kiskerttulajdonosok is nagy hasznát vehetik. __Ezek közé tartozik Szalva Péter: Káposztafélék termesztése című munkája. A kötet a zöldségnövények sorozatban látott napvilágot, a szerző a termesztés biológiai és technológiai alapjait bemutatva leírja a tárolás, a tartósítás és az ételkészítés tudnivalóit is. Az állattenyésztés hazánkban hosszú időn keresztül mellőzött ágazatát mutatják be a juhtenyésztők kézikönyvében. A kötet NDK-beli, lengyel és magyar mezőgazdasági könyvkiadók együttműködésében készült. A könyvben megismerhetik mindazt, ami a világ juhtenyésztésének eredményeiből hazai viszonyaink között felhasználható. a szakemberek közvetlen segítséget kaphatnak gyakorlati munkájukhoz, s eligazítást a részletkérdések tanulmányozásához. Magyary-Kossa Béla szerkesztette Az élelmiszerek csomagolásának tervezése és szervezése című könyvet. Az áru védelme, a reklám, a kereskedelmi szállítás és elosztás, a hatósági előírások megtartása olyan igényeket támaszt az ár,u külsejével szemben, aminek már csak az ezzel a területtel foglalkozó szakemberek tudnak megfelelni. Az ő munkájukat segíti a 93 ábrával és 16 oldalas melléklettel készült kiadvány. A Mezőgazdasági Kiadó 1980-ban több tudományos és társadalmi szervvel együtt Hatékonyabb élelmiszer-termelést! címmel két pályázatot hirdetett. A beérkezett több, mint 100 pályamunkából Sárkány Pál szerkesztő válogatta ki az Agrártermelésünk 2000-ben című munkát. Az olvasó válogathat az élelmiszertermelés egészét átfogó, általános jellegű előrejelzéseken kívül a természetvédelemmel, a talajerő-gazdálkodással, a növénytermesztési és az állattenyésztési ágazatokkal, az erdőgazdasággal, valamint a melléktermékfeldolgozással foglalkozó tanulmányok között. Félezer tárggyal gyarapodott tavaly a székesfehérvári István Király Múzeum néprajzi gyűjteménye: régi mesterségek tárgyi emlékei, kihaló szakmák műhelyfelszerelései, népi bútorok és viseletek, s a székesfehérvári Rácváros emlékei kerültek az intézmény tulajdonába. A gyűjtemény már tizenegyezernél több tárgyból áll, s többek között olyan ritkaságokat őriz, mint a különleges faragványokkal ékes juhászládák és kampók, je- női,. pázmándi, lovasberényi, pusztavámi viseletegyüttesek, csákvári kerámiák, valamint egy-egy kádár, késes, rézműves, szíjgyártó műhely teljes felszerelése, számos kékfestő nyomóminta és mézes- kalácsos ütőfa. s céhemlék. A gazdag anyag nagy részét állandó kiállításokon láthatják az érdeklődők. Sukorón néprajzi házat rendeztek be a tókörnyéki lakóházak jellegzetes bútoraival, berendezési tárgyaival, Agár- don a Velencei-tavi halászat és nádvágás eszközeit bemutató állandó kiállítás nyílt, a csákvári Vértes Múzeumban pedig a híres fazekasfalu kerámia emlékeit láthatják az érdeklődők. A pusztavámi művelődési házban német nemzetiségi kiállítás őrzi a település néprajzi emlékeit. Hamarosan megnyílik Székesfehérvárott Fejér megye legújabb néprajzi kiállítása, a palotavárosban a hajdani rácok lakta település emlékeinek megmentésére skanzent rendeznek be. Mai műsor KOSSUTH rAdió 8.27: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma ? 8.87: Operaáriák. 9.03: ,,Vár egy új világ...” 9.33: Száll az ének. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: Zenélő Dominó, (ism.) 10.35: A szegény kisgyermek panaszai. (ism.) 10.41: Szerdahelyi János nótáiból. 11.00: A bázeli harangok. 11.46: Kyral: Szülőföldem — szvit. 12.45: Hét végi panoráma, (ism.) 14.03: Scherzók zenekarra. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.05: Hévkalauz. 15.35: Lantmuzsika. 16.00: Fűtől fáig. 17.05: Népdalcsokor. 17.35: Kisváros. 18.00: Johnny Gibbs zenekara filmzenét játszik. 19.15: Homo ludens. 19.35: Hangalbum. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Az ország legkisebb termelőszövetkezetében. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A rock and roll csillagai. 23.20: Kathien Ferrier énekel. 0.10: Melódia kokt él. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája. 8.20: Tíz perc icülpolitika. (ism.) 8.35: Slágermúzeum, (ism.) 9.21: Intermikrofon. 9.41: Torma éc pálma. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk, (ism.) 12.40: Népi muzsika. 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok. 13.35: Felütöm a telefonkönyvet. 13.45: A Petőfi rádió zenedélutánja. 15.30: Könyvről könyvért. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. Közben: 19.15: Tudósítás az Ü. Dózsa— Székesfehérvári Volán bajnoki jégkorong-mérkőzésről. 19.20: A Pophullám folytatása. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Sport, ritmus, zene. (ism.) 21.35: örökzöld dallamok, (ism.) 22.30: Nem szentírás! Késő esti töprengések a gazdaságról. 23.20: Lőte Attila zenés portréja, (ism.) III. MŰSOR 9.00: Fluktuáció. Könyvtárkezelői ismeretek. 9.30: Híres előadók felvételeiből. 10.25: A finn DDT-dixieland együttes játszik. 11.05: Griselda. 12.00: Zenekari muzsika. 13.07: Hajnal Gábor: Én vagyok az. (ism.) 13.17: A zenekari muzsika folytatása. 14.00: Költészet és valóság. 14.30: Bohémélet. 15.41: világújság, (ism.) 16.01: öt évszázad muzsikájából. 17.02: Felejthetetlen arcok az Operaházból. Maleczky Oszkárra emlékezik Huszár Klára. 17.30: Kapcsoljuk a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermét: Amerikai zongoramuzsika. 19.05: Zenekari muzsika. 19.40: A régi zene barátainak — a Magyar Rádió hangversenysorozata. Közben: kb. 20.25: A tegnap vigyázója. Salamon Ferenccel, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatójával beszélget Bálint Attila. Kb. 20.45: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.30: Opera-művészlemezek. Kb. 22.30: Bartók egynemű karaiból. 22.50: Balettzene. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Joan Beaz énekel. 17.10: Nők negyedórája. Szerkesztő: Váczi Szabó Márta. 17.35: Klasszikusok a Swingle együttes feldolgozásában. 17.40: Hazai holmi. Körmendi Lajos jegyzete. 17.50: Szolnokról indultak. Szom- bathy Gyula zenés szerepeiből. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Élővilág. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.30: Fizikai kísérletek. II. 8.40: Orosz nyelv. (Alt. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.00: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) 9.25: Technika. (Ált. isk. 1. oszt.) 10.00: Deltácska. Az időjárás. 10.20: Rajz. (Alt. isk. alsó tagozat.) 10.40: Osztályfőnöki óra. (Alt. isk. 3—4. oszt.) (f.-f.) 10.55: Képújság, (f.-f.) 13.45: Iskolatévé. Fizikai kísérletek. (ism., f.-f.) 13.55: Rajz. (ism.) 14.15: Deltácska. (ism., f.-f.) 14.35: Technika, (ism.) 14.50: Fizika, (ism., f.-f.) 15.15: Élővilág, (ism., f.-f.) 15.50: Hírek, (f.-f.) 15.55: Sándor Kálmán: Szép lányok sisakban. Tévéfilm. (ism., f.-f.) 17.15: Reklám, (f.-f.) 17.20: Pannon Krónika, (f.-f.) 17.50: Képújság, (f.-f.) 17.55: Ablak, (f.-f.) 18.55: Tv-tükör — az Ablakról, (f.-f.) 19.05: Reklám, (f.-f.) 19.15: Tévétorna. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: önök kérték . . . 21.20: Pénteki randevú, (f.-f.) 22.20: Tv-híradó 3. 22.30: Budapesti trilógia. Vészi Endre: Nyitott ház. Tévéjáték. II. MŰSOR 20.00: A maláji tigris. Olasz kalandfilmsorozat. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Szemle, (f.-f.) 22.10: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.35: A volánnál. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.30: A mama mosolya. Argentin játékfilm. 21.40: Világhíradó. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Tv-napló. 17.30: Videooldalak. •*17.40: Hírek. 17.45: A törpéknek fogalmuk sincs. 18.15: Tv-naptár. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Fiák és szeretők. 20.55: Reklám. 21.00: Egy este a ,,Hazard”-cso- porttal. 21.45: Tv-napló. 22.00: Pénteken 22-kor. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Zenés adás. 19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Balett. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Esküdtszék. 22.05: Reklám. 22.10: Performance. SZÍNHÁZ 1983. január 14-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: ÉJJELI MENEDÉKHELY Békési Ház III. 19 órakor Békéscsabán: VÁLLALKOZNI TUDNI KELL Bérletszünet 1983. január 15-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: KÖRTÁNC A Kner Nyomda előadása MOZI Békési Bástya: Viadukt. Békéscsabai Szabadság: várlak nálad vacsorára. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: A kék íagúna, fél 8-kor: Üjra szól a hatlövetű. Gyulai Erkel: Kenyér, arany, fegyver. Gyulai Petőfi: Panelkapcsolat. Orosházi Béke: 5-kor: Agónia I.. II. rész. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Patyomkin páncélos, fél 6 és fél 8-kor: Szökés a halál elől. Szarvasi Táncsics: 6-kor: A kapitány kalandjai, 8-kor: Megbocsátás.