Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-14 / 11. szám
1983. január 14., péntek Tűz ... gáz ... víz ... omlás ... Állsz a 70 fokos hőségben és másodpercek alatt, józan ésszel kell eldöntened, hogy mit csinálj. Az oxigén egyre fogy, már csak 2 százalék van a levegőben. Jön az iszap, a talpad nem éri a földet, a kábelekbe kapaszkodsz. A kóbor légáram viszi, hajszolja a metánt, aztán lobban a kékes lidérc- fény. Nagyot kiáltassz: Hasalj ! Az emberre figyelsz, mindenekelőtt az emberre ... Életet mentessz. És holnap újra leszállsz a bányába, dolgozni. Dunántúli Napló, 1966. december 24. „ ... Omlás történt Szé- chenyi-aknán ... László Henrik 50 esztendős aknász és Kónyi Ferenc 32 éves segédvájár bennmaradt a leomlott fejtésben. A pécsbányai mentőállomás ügyeletes üzemi raját 5 óra 37 perckor riasztották ... Néhány perc múlva 8 óra. — Kopogást észleltünk! Tehát élnek! S a szén egyre folyik ... Tizenegy óra 20: a diszpécser telefonál. Alig érteni a hangját. Talán sír is. ÉLNEK! Tizenegy óra 40: Kónyiné keresi a férjét. Hat gyermeke van ...” Tíz év alatt — 1970 és 1980 között — 175 embert mentettek ki élve a mecseki szénbányákból a bányamentők. Ugyanakkor 75 munkatársukat már csak halva tudták a felszínre hozni. A komlói Zo- bák-bányán 160 ember áll készen a bevetésre. Az épület szerényen húzódik meg az aknatornyok között. Fehér falak, pirosra festett ajtók és betűk. Mentőállomás. Furcsa érzés fog el, mielőtt belépek. Ritka, hogy bányamentő meghal. Legutóbb mégis ez történt. Szaporán koppannak lépteim a kövön. Ott áll a piros-fekete riadókocsi, utasterében mentőkészülékek, sisakok, csizmák. Az egyik műszerész elébem áll: — Nézze, ez a mentőkészülék már négy órát is kibír és könnyebb a hagyományosnál. Riasztáskor nem bajlódunk az öltözködéssel, menet közben vesszük magunkra a ruhát, a felszerelést. A sarokban behorpadt mentőkészülék. Tulajdonosa már nem száll le többé a bányába. — A légnyomás óriási erővel nekivágta a falnak, a feje sérült meg — mondja és elfordul. — Kik lehetnek bányamentők? Erlélyi László, a mentőállomás parancsnoka halk szavú, megfontolt ember. — Elvileg mindenki, hiszen a mentőszolgálat önkéntes — szólal meg elgondolkozva. — Ugyanakkor nagyon sok követelménynek meg kell felelnie. Mondanom sem kell, mennyire fontos az egészség, a jó idegállapot. Akik megbízhatók a munkában, az emberségben és ismerik a bányát, mint a tenyerüket. Ezt nem lehet csak pénzért csinálni! Állandó éjjel-nappali ügyelet van. Egy- egy bevetésért 250 forint jár, óránként 2'l forintot fizetnek. Most csendes, nyugodt a mentőállomás. Az egyik szobában alacsony, gyors beszédű orvos mutogatja a műszereket, a kötszereket és a gyors beavatkozáshoz nélkülözhetetlen felszereléseket. Papucsban van, szemüvegét a homlokára tolja, úgy magyaráz: — Ilyen a mi munkánk. Két évig nem volt bányatűz Zobókon, most meg sorozatban kapjuk a jelzéseket. Tovább megyünk. Van itt raktár, étkező, pihenő, fürdő és a sok-sok telefonnal, rádióval, tévével ellátott központi ügyeleti szoba. A riasztókészülékek mellett emberek figyelnek. Részlet Török Zoltán Bányamentés című könyvéből. „ ... Mindenki nem lehet bányamentő, mert az előélet, a magánéletben való viselkedés, a bajtársiasság és a kölcsönös megbecsülés, valamint a megbízhatóság és a pontosság előfeltétele a jelölésnek ...” — Meséljen az életéről — fordulok Botári Árpádhoz. aki 20 éve bányamentő. — Szarvasi születésű vagyok — kezdi a 42 éves csapatvezető vájár. — Emlékszem, 1955-ben bányászokat toboroztak, szólt a hangosbemondó a tanácsházán. Eredetileg a vasúthoz akartam menni dolgozni, aztán úgy döntöttem, hogy bányász leszek. Komlón jártam vájáriskolába, csábított a két-há- rom ezer forintos kereset. Nagy pénz volt az akkor! A Béta-bányaüzemhez 1958-ban kerültem, azóta ott vagyok. Közben megnősültem, családot alapítottam. A ’70-es években elkeseredtem, keveset fizettek, el akartam menni sofőrnek. Végül maradtam. Még 1960-ban beléptem a pártba, vb-tag vagyok és munkásőr. Megkaptam a Munka Érdemrend arany fokozatát. Az emberek? Szocialista brigádvezető vagyok. Kemény gyerekek a bányászok, nem könnyű bánni velük, de lent az aknában megváltoznak. A hang kemény, viszont baráti. Máig nem felejtem, amikor 1974- ben negyvenen bentmaradtak a vágatban. Kézzel kapartuk ki az embereket, vigyázva nehogy bajuk essen, pedig már halottak voltak ... Zobák-bányai gázkitörés, 1981. augusztus 8. Hazánkban, de talán a világon is a legnagyobb ilyen katasztrófa. A mptán 1800 tonna szenet vetett ki, 200 méterre feltöltve a vágatot. A felkészültségnek, a szakmai tudásnak és az emberi magatartásnak köszönhető, hogy „csak” ketten vesztették életüket. Éjjel fél 2. Álmosan, idegesen nyúl a telefonkagyló után. Tudja, valami baj van a bányában. — Főnök, 1600 tonna szén „befüstölt”. Mit csináljunk? öngyulladás. Nem ritka jelenség. Már sorolja is a teendőket. Nem jön álom a szemére, forgolódik az ágyban. Erdélyi László bányamérnök. Beosztása szellőzte- tési vezető, és egyben bányamentő-parancsnok. Mezőhegyesről került Komlóra. — Az út nem volt ilyen egyenes — huppan a fotelba. — Szuhakállón kezdtem, majd Várpalotán folytattam a bányászkodást. Pécsen elvégeztem a bányaipari technikumot, később ösztöndíjasként felvettek a Miskolci Nehézipari Egyetemre. Végigjártam a bányász ranglétrát. Tíz éve vagyok mentőparancsnok, 1973 óta pedig szellőztetésvezető. — Mire a legbüszkébb? — Arra, hogy innen mentem el, és ide jöttem visz- sza — bányamentő-parancsnoknak. Seres Sándor Fotó: Lónyal László Szállnak a varjak ... Fotó: Veress Erzsi Csehszlovák es bolgár tejtermékek a választék bővítésére Téli primörsziiret a kiskertekben A szokatlanul enyhe tél érezteti kedvező hatását a Csongrád megyei kiskerté- szetekben. Szeged peremkerületeiben : Ságváritelepen és Mihály teleken a fűtés nélküli, napfényenergiás fóliasátrak alatti területeken már tavaszi retekültetvények pirosodnak. November végén, december elején vetették el a magot, és pénteken már ezrével szedték, kötözték csomókba a primőrt. Az ilyen korai termesztés kockázattal jár, mert ha tartósan kemény tél köszönt be, akkor a növényállomány egy része fönkremegy, kifagy. Ezt azonban vállalják a termelők, mivel a vitamindús árunak ilyenkor igen nagy a keletje. Emellett ily módon többszörösen hanznosíthatják a fóliasátrakat. A retek után sárgarépát, paradicsomot, uborkát nevelnek. Sajtok és más tejtermékek választékának bővítésére a tejipar a Konsumex közvetítésével árucsere-megállapodást kötött csehszlovák és bolgár partnerével. Eszerint az idén Csehszlovákiából egymillió rubel értékben, Bulgáriából pedig 200 ezer rubelért importálnak tejterméket, s ennek ellentételeként hasonló értékben szállítanak különféle sajtokat. A tejipar mintegy 60—70- féle sajtot állít elő, ami számszerűen nem is lehne kevés, csakhogy a tényleges választék ennél szűkösebb, mert sok terméknek az íze meglehetősen hasonlít egymáshoz. A technológia jelenlegi színvonala ugyanis gátat szab a markánsabb ízű sajtok nagyobb arányú gyártásának. Az ipar így is évente megjelenik egy-két újdonsággal. A választék bővítésének másik lehetősége a KGST-országok közötti tejtermékcsere. Csehszlovákiából öt-hatféle termék érkezik, közülük a kvargli sajt és a brindza juhtúró a legkeresettebb. Cserébe trappista, ömlesztett és ementáli sajtot ad a hazai' ipar. Bulgáriából az ízletes cheddar sajt alapanyaga érkezik, amelyet a hazai üzemek különféle ömlesztett sajtokká dolgoznak fel. A bolgár partnerrel tárgyalnak az igen ízletes, juh- tejből készülő kaskavar és a feta sajt behozataláról. Emellett szó van a magas zsírtartalmú, sajátosan sa- vanykás, pikáns ízű, híres .bolgár joghurt gyártási know-howjának megvásárlásáról is. Emlékezés .. Veress Erzsi felvétele Építési tanácsok Ha a házépítés céljára vásárolt ingatlanon, annak környékén nincs közcsatorna, és a szennyvíz csak szikkasztással vezethető el, a talaj szikkasztó hatását célszerű próbagödörrel megállapítani — hívják fel a magánerőből építkezők Eigyelmét az Építésügyi Tájékoztatási Központ szakemberei. Fontos szempont az is, hogy közcsatorna híján a szikkasztóval ellátott der: tő fenntartása lényegesen olcsóbb, mint a szennyvíztároló medence üzemeltetése. A talaj teherhordó képességét, a talajvíz szintjét, esetleges agresszivitásán ik mértékét, valamint a szikkasztást jellemzőket a talaj- mechanikai szakvéleményt készítő mérnök határozza meg. Jó tudni: a talajado t- ságokkal kapcsolatos információk beszerezhetők az építőipari geotechnikai ad£:t- tárból. Miniszteri rendelkezés alapján 1954 óta működik ez az országos nyilvántartás, ahol az állami vállalatok által készített talrj- vizsgálatokat archiválják. A szolgáltatást nemcsak állami válalatok, hanem lakásépítő szövetkezetek, társasházépítő közösségek és ma- gánépíttetők is igénybe vehetik. Az építőipari geoteci- nikai adattárat a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat üzemelteti Budapesten, a VIII. kerületben, a Reviczky utca 4. szám alatt. Kertbarátok tanácsadója Orvosmeteorológiai előrejelzés Változékony lesz az időjárás az elkövetkező héten: az időszak során több időjárási front áthaladására számíthatunk. Ezek többfelé okozhatnak ismétlődő csapadékot. Elsősorban kisebb havazások lesznek, de kisebb esők is előfordulhatnak. A frontok után hideg levegő beáramlása valószínű. A nappali felmelegedés mérséklődik. Eleinte 1 és 6 fok közötti hőmérsékleti maximumok várhatók, később néhány fokkal hidegebb lesz. A legalacsonyabb értékek eleinte mínusz 4 és plusz 1 fok, később mínusz 6 és mínusz 1 fok között várhatók. örülhetünk, hogy hidegebbre fordul az idő, hiszen az enyhe időjárás eddig akadályozta a természet téli pihenését. A hűvösebbre forduló idővel azonban együtt jár az időjárás változékonysága, a szél megerősödése is, s mindez jócskán megterheli szervezetünket. Elsősorban a keringési megbetegedésben szenvedőket viseli meg a változékonyság, de az egészségeseknek is alkalmazkod- niok kell a hőmérsékletváltozásokhoz. Az időjárásnak megfelelő öltözködéssel, vitamindús étrenddel eredményesen védekezhetünk a megfázások ellen. Gyümölcsöseinkben országszerte számos, igen agresszív gomba- és baktérium okozta betegség pusztít. Ezeknek a betegségeknek a kórokozói a nyílt sebfelületen keresztül hatolnak a fába, és kezdik meg pusztító tevékenységüket — hívják fel a kertbarátok figyelmét a MÉM . Növényvédelmi és Agrokémiai Központ szakemberei. Az utóbbi években a kutatóknak sikerült kifejleszteniük egy új, sebkezelő anyagot, amely Cellcid néMegkötötte az idei szállítási szerződéseket termelőpartnereivel a Miskolci Hűtőház, hat megyében csaknem fél száz termelőszövetkezettel és állami gazdasággal. Az idén feldolgozásra kerülő zöldségféle és gyümölcs közvetlenül a termelőtől — tehát nem a kereskedelem közvetítésével — érkezik majd a miskolci gyár feldolgozó soraira, így a legŰj Rába-motorok Két új típusú motor készült el a győri Rába gyárban: a 240 lóerős szívó motor és a 290 lóerős turbófeltöltésú motor, mindkettőt a grazi List Intézetben vizsgáztatják, majd az Ikarus gyár új típusú autóbuszaiba'építik be. ven kapható az üzletekben. Az új készítmény felhasználható a gyümölcsfák, díszfák törzsén, ágain metszésből, gombafertőzésekből, sérülésekből származó sebek kezelésére. Használata egyszerű: a rákos, elhalt kéregrészeket a kezelés előtt az épségben megmaradt szövetig vágjuk ki. Az új készítmény, a Cellcid óriási előnye a régebbi sebkezelőkkel szemben, hogy behatol a fába, és a már korábban fertőzött részeket is meggyógyítja. frissebb árut tudják majd gyorsfagyasztással tartósítani. A piaci igényeket felmérve egyes árufélékből — például zöldbabból és zöldborsóból — a korábbi éveknél nagyobb területre kötöttek termelési szerződést. Az év újdonsága a tolcsvai tsz által termelt fekete szeder lesz. Az első kísérleti motorok már túl vannak a próbán, száz órán át működtették őket, s egyiknél sem észleltek rendellenességet. A Rába az osztrák intézettel közösen fejleszt ki egy új motorcsaládot, amelynek öt alaptípusa és nyolc tagja lesz; az alapmotor 240, a legerősebb pedig 350 lóerős. A sorozatgyártás még az idén megkezdődik. Hűtőházból fekete szeder Erdélyi László Botári Árpád
