Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-13 / 10. szám

1983. január 13., csütörtök ___ \ NÉPÚJSÁG Társadalmi ügy Orosházi Üveggyár az emberi környezet Műszerész szakmai napok Levegőszennyezés Békéscsabán védelme A Hazafias Népfront kör­nyezetvédelmi munkabizott­sága a megyei tanács ha­sonló funkciót ellátó testü­letével közösen nemrég ki­dolgozta azt a terjedelmes írásos anyagot, amely Bé­kés megye környezetvédel­mi helyzetét átfogó módon taglalja. Jóllehet ezt a témát — Komlódi Elek elnökleté­vel — 1982 decemberében megvitatták a HNF megyei bizottsági ülésén, mégis ér­demes visszatérni — ezúttal már részletesen — a fonto­sabb jelzésekre, célokra és feladatokra; s nem utolsó­sorban az akkor elfogadott HNF-ajánlásokra. Figyelem­re méltó az előterjesztés elején található megállapí­tás : hazánkban az emberi környezet jelenlegi mérsé­kelten kielégítő állapota annak köszönhető, hogy kel­lő időben intézkedtek a párt-, állami és társadalmi szervek. Talaj, víz és levegő Békés megyében a termő­talaj egyik legveszélyesebb ellensége a belvíz, amely több tízezer hektárt borít el évente. Ugyancsak rom­boló hatást fejt ki a szél és a por, különösen a korai vetésekben. Nem csekély kár keletkezik a szakszerűt­len öntözés és trágyalé- elhelyezés, valmint a föld­művelő nehézgépek talaj­tömörítése következtében. Folyóvizeink tisztaságát illetően megyénkben igen ritka a közvetlen vízszeny- nyezés, mert az érdekelt üzemek, vállalatok ma már nagyobb gondot fordítanak az előírások megtartására. Nem mondható el ez azon­ban a településeken áthala­dó holtágakról, melyek — különösen belvízmentesítés­kor — közegészségügyi szempontból is igen egész­ségtelenek lehetnek. (Példá­ul az Élővíz-csatorna a bé­késcsabai szakaszon minden­nemű vízfelhasználásra al- ka’matlanná vált.) Az agyag, homok és sóder kitermelése miatt mintegy 400 hektárnyi vízfelület keletkezett a bá­nyagödrökben. Ezeket szennyvíz, építési törmelék és egyéb hulladékok elhe­lyezésére, míg másutt vízi szárnyasok tenyésztésére veszik igénybe, örvendetes, hogy Békéscsabán, Batto- nyán és Kevermesen a bá­nyaművelés befejezése után újra hasznosítják a gödrö­ket. A szabadban elfolyó termálvíz szintén romboló hatást fejt ki a környezet­re ... A levegő tisztaságának megőrzését ugyancsak ki­emelt feladatnak tekintik a szakemberek. Csaknem 120 légszennyező telepet tarta­nak nyilván megyénkben. Ezeknek 80 százaléka a vá­rosokban található. A mező- gazdasági övezetekben vi­szont az erdősávok hiánya, a növényvédő gépek és a tarlóégetés miatt csökken a tiszta levegő. űz élővilág és az emberi környezet Békésben 15 országos, il­letve megyei védettségű te­rület van, s ez egyben jó példa a növény- és állatvi­lág megóvására. Mind­emellett rpeg kell akadá­lyozni a nem védett termé­szeti tájaink elszenyeződé- sét is. Megnyugtatóan , halad a zöldterületek tervszerű ki­alakítása a lakótelepeken. Egyre több helyen alkal­mazzák az úgynevezett kör­nyezetkímélő fűtőanyago­kat, sok településünkön pe­dig újabb pormentes utak épülnek, s nagy arányú fá­sítási, parkosítási akciókat szerveznek. Sajnos, a közte­rületek takarítására, a nö­vényzet folyamatos gondozá­sára azonban még sok he­lyütt kevés gondot fordít a lakosság. A háztartási, ipa­ri hulladékok, s egyéb szennyező anyagok elszállítá­sát, szakszerű kezelését ma még jó néhány tényező aka­dályozza. Ha már a hiányosságokról szóltunk, meg kell említeni az eredményeket is. A kör­nyezetvédelmi tevékenység a HNF eszmei támogatásá­val az 1960-as években vált rendszeressé. Például a Sar- kadi Cukorgyár szennyvizét azóta már nem a Körösbe vezetik, hanem időszakosan elöntözik. Sőt, a megyeszék­helyen mezőgazdasági és kísérleti célra is felhasznál­ják. A gyulai nyárfás. to­vábbá a társadalmi őrszolgá­latok megszervezése szin­tén a gyakorlatban bevált módszerek, eljárások jogos­ságát igazolja. A környezetvédelem tár­sadalmi tömegbázisának megteremtését nagyfokú tu­datformálás előzte meg. Diavetítéses előadások, tan­folyamok. követték egymást a ’70-es években, s akkor nem kis feladatot vállalt magára a HNF megyei el­nökségének környezetvédel­mi munkabizottsága. A fel- világosító-nevelő tevékeny­ségben a szakemberek is részt vettek, ami előmozdí­totta a célok konkrét meg­határozását, s a gyakorlati teendők ellátására való ha­tékonyabb mozgósítást. Megyénk valamennyi vá­rosában és nagyközségében, továbbá a községek 50 szá­zalékában egyre szervezet­tebben működnek a környe­zetvédelemmel foglalkozó testületek. Már eddig is jó eredményeket értek el a munkabizottságok Szarvason, Orosházán, Mezőkovácshá- zán, Szeghalmon, Vésztőn, és még jó néhány települé­sünkön. Javítani kell a munka hatékonyságát A népfront főként a tö­megbázis létrehozásához, illetve szélesítéséhez, vala­mint a dolgozók és a lako­sok mozgósításához nyújt ér­tékes segítséget. Ám a szer­teágazó feladatok összehan­golásával, a munka irányí­tásával 1972 óta a ' megyei tanács mellett működő kör­nyezetvédelmi bizottság foglalkozik, amely természe­tesen szoros kapcsolatban áll a társadalmi szervekkel is. Nem kis része volt abban, hogy mintegy 8 millió forint gyűlt össze környezetvédelmi alapra az eltelt időszakban. Sőt, további 45 millió forint támogatást vesznek igénybe a békéscsabai biológiai szennyvíztisztító megépíté­séhez. A testület több alkalom­mal — részletekbe menően is— megvitatta a környezet- védelem konkrét tennivaló­it. A kihelyezett üléseken eddig Békés és Gyula város tanácselnöke számolt be az ilyen jellegű kérdésekről. Az írásos előterjesztés utolsó fejezete a feladatokat és az ajánlásokat tartalmaz­ta. A fő hangsúlyt továbbra is a környezetvédelmi mun­ka hatékonyságának javítá­sára helyezte a két munka- bizottság, s célul tűzte egye­bek között a környezeti ár­talmak mielőbbi megszün­tetést. A „Tiszta települé­sért” akció mellett a helyi társadalmi bázisok megszer­vezése, az évente két alka­lommal tartandó környe­zetvédelmi szemle, és még sok egyéb fontos tennivaló szerepel a tervekben. Kép, szöveg: Bukovinszky István (Tudósítónktól) December végén szervezte meg az Orosházi Üveggyár műszerész tmk-üzemének Zrínyi Miklós KlSZ-alap- szervezete a műszerész szak­mai napokat. Kunos Zoltán irányítástechnikai műszerész, az alapszervezet titkára adott felvilágosítást a rendezvé­nyekről. — Mi volt a célja a szak­mai kiállításnak? — Három éve rendeztük először, 1981-ben a KISZ KB elismerését is elnyertük. De nem ezért szervezünk ilyen programot. Egyszerűen szak­mánk szeretete és a figyelem felkeltése az irányítástechni­ka iránt vezérel bennünket. A kiállítás célja kettős: egy­részt a műszerészszakma gyári fejlődését kívánjuk be­mutatni, másrészt a fiatalok részére a pályaválasztást se­gítjük elő. — Elérték ezt a célt? Kik voltak a látogatók? — Gyári dolgozók, a rokon szakmákból érdeklődők, mun­kahelyi vezetők, szocialista brigádok és így tovább. Ál­talános és középiskolások több csoportja is megtekin­tette kiállításunkat. Vendég­könyvünk tanúsága szerint a sok bejegyzés is bizonyítja, érdemes volt kigondolnunk és elkészítenünk. — Mit tartalmazott a be­mutatott anyag? Mondjon néhány érdekességet. — A régi berendezések szembeállítása az újakkal, a korszerű technika megismer­tetése. Nagy érdeklődést vál­tott ki a műszerészeink által készített saját tervezésű és Befejezte mongóliai vízku­tatását az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat. A kétéves munkára a Geomin- kó RT bonyolításában vállal­koztak. Az Ulánbátortól északra fekvő területen, egy leendő bánya térségében, több mint kétezer méternyi kutatófúrást mélyítettek, sa tapasztalatok alapján tizen­egy kutat építettek. A kutak összes vízhozama meghaladja a napi 700 köbmétert, ami lényegesen, — mintegy 300 köbméterrel — több, mint amennyit előzetesen szava­toltak. Az újabb tárgyalások eredményeként jövőre ismét kivitelezésű berendezések, eszközök sora. A kiállításhoz adott ismertetéseink az ér­deklődés felkeltését, a jobb megértést szolgálták. — A gyári klubban „házi­gazdaestet” rendezett a KISZ-alapszervezet. Mit ta­kar ez a fogalom? — Hagyomány már az üveggyári KlSZ-alapszerve- zeteknél, hogy időnként más­más üzem fiataljai a házi­gazdák a klubban. Meghív­ják a többieket, s bemutat­ják önmagukat — gazdasági és társadalmi tevékenységü­ket — és szórakoztató prog­ramról is gondoskodnak. Az üzemi KISZ-bizottság, az FMKT, a KlSZ-alapszerve- zetek képviselői jöttek el, több mint harmincán. Sok mindenről szó esett, gyári gondokról, egyéni problé­mákról, de beszélgettünk a jövő évi terveinkről is. Jó tudni, hogy örömünk, gon­dunk egy. Oldódott a hangu­lat a játékos vetélkedővel, majd a diszkóval. Ez a ren­dezvényünk is sikeres volt. — Miért? Volt, ami nem sikerült? — A szombati sportnapra ugyancsak kevesen jöttek el a négyes iskola tornatermé­be. Hiába. Az ötnapos mun­kahét bevezetésekor sokan úgy gondolták, hogy a sza­bad szombatokat az emberek szórakozással töltik majd el. A tapasztalat az, hogy nem így van. Nehéz szombatra kollektív programot szervez­ni. De akik eljöttek, vidá­man töltötték el a délelőt­töt. Pribék Sándor földtani kutatásokhoz kezd Mongóliában az Országos Földtani Kutató- és Fúró Vállalat. A mongóliai sikerek után a várpalotai központú^válla- lat szakembercsoportja Algé­riába készül, ahol az Indust- riál Export Külkereskedelmi Vállalat bonyolításában nyolcezer méternyi földtani kútfúrást vállalt. A munkát — négy város térségében — májusban kezdik meg, fel­térképezik a környék anyag- készleteit, és kijelölik egy építendő téglagyár legmegfe­lelőbb helyét. II mongóliai sikerek után Algériába készülnek a földtani kutatók Javult az árfegyelem, de még sok a kisebb szabálytalanság Az árellenőrzések tapasztalatai Az árhivatal, az ágazati árhatóságok, a helyi árszervek és az Országos Kereskedelmi Felügyelőség a legutóbbi másfél évben 6700 árellenőrzést tartott vállalatoknál és szövetkezeteknél, további 81 000 esetben végeztek árvizs­gálatot boltokban és szolgáltatóhelyeken. Az Országos Anyag- és Árhivatalban összesítették a tapasztalatokat, különösen az 1980-ban bevezetett árreform hatását a ha­gyományos, úgynevezett nem kompetitiv árképzést alkal­mazó termelők, kereskedők és áruik körére. Ezt az ár­képzési módot — amelyet nem befolyásol a külpiaci ér­tékítélet — használják az ipari termelés egyharmadában, a szolgáltatások körében, az építőiparban, a mező- és élelmiszer-gazdaságban, a fogyasztási cikk kereskedelem­ben, valamint a kutató- és fejlesztő intézetek és számí­tástechnikai intézmények munkájában. Az árellenőrzések mintegy 20 százalékánál szabálytalan­ságot fedeztek fel az ellen­őrök, ezek mintegy fele szi­gorúbb felelősségrevonást igényelt, ritkábban bűnvádi eljárást, gazdasági bírságot vont maga után. Sok olyan kisebb vétséget is találtak, amelyek ugyan nem jártak áremelkedéssel — tehát tisz­tességtelen hasznot sem ered­ményeztek —, mégis rávilá­gítottak a hibás vállalati ár­politikára, vagy a rossz ár­képzési gyakorlatra, sokfelé pedig az adminisztratív hi­bákra. Az ellenőrök minden esetben figyelemmel kísér­ték a szankciók után hozott vállalati intézkedéseket. Az árhivatalban azt a kö­vetkeztetést vonták le, hogy a mulasztások nem általáno­sak, azok egyedi esetként ke­zelhetők. Az árpolitika min­den eddiginél jelentősebb szerepet tölt be a vállalatok gazdálkodásában, s általá­ban helyes irányban ösztö­nöz; s a fellelt hiányosságok legtöbbször a gyakran még mindig nem megfelelő belső szabályozásból adódtak. Az árellenőrzések során elsőd­legesen a jogszabályok be­tartását vizsgálják, külön is figyelik, hogy a termelők ár­változáskor eleget tesznek-e bejelentési kötelezettségük­nek, s kiterjedten ellenőrzik azt is, hogy nem jutnak-e a vállalatok tisztességtelen haszonhoz. Legutóbb például Fejér és Somogy megyében fordult elő, hogy a gyártó vállalatok még a felfüggesz­tési időn belül felemelték áraikat, ezért a vállalatokat az árhatóság kártalanításra kötelezte. Azoknak a tervező intézeteknek, amelyeknél hi­bás kalkulációra visszave­zethető szabálytalanságokat fedeztek fel, a többletköltsé­geket vissza kellett fizetni­ük megrendelőiknek. Az egyik fővárosi kereskedelmi vállalat selejtes árucikkekre nem adott árkedvezményt, pedig szállítójuktól eleve mi­nőségi engedménnyel kapták meg a termékeket; ezt a ke­reskedelmi vállalatot gazda­sági bírsággal sújtották. Az árhivatal illetékesei szerint az országos kép ösz- szességében azt mutatja, hogy a korábbi évekhez képest ja­vult az árfegyelem, még ha a fenti példák is jelzik; szá­mos kisebb-nagyobb hiá­nyosság és szabálytalanság még mindig előfordul. Ezek­kel a vállalatokkal szemben a jövőben még szigorúbban fellépnek, mert ma már minden gazdálkodó szervtől elvárható, hogy ármunkája is gondos, fegyelmezett le­gyen. Az új ármechanizmus bevezetésének első időszaká­ban még az árhatóságok az átállás nehézségeit figye­lembe véve türelmi időt szabtak, ez azonban lejárt, s elérkezett a minden szem­pontból következetes szak­mai munka ideje. Az árha­tóság a közgazdasági szelle­mű árellenőrzésekre törek­szik, tudomásul véve, hogy az árképzés és ezzel együtt az ellenőrzés is egyre bonyo­lultabb tevékenység, vizsgá­lataikat a jövőben úgy vég­zik el, hogy a kialakított jogszabályok közgazdasági hatásait is számba veszik. Dutós tanácsok A járművezetők a szemük­kel és fülükkel szerzik a leg­fontosabb információkat. Ve­zetés közben azonban ennél többre is szükség van; egész testünkkel például érzékel­nünk kell a lassulást, a gyor­sulást, a kocsi megcsúszását, megfarolását is. Ebben van segítségünkre a test izmai­nak a tónusa, amely az iz­mok feszülése, elernyedése alapján — bonyolult idegi kapcsolatokon át — tájékoz­tatást ad a test helyzetéről, mozgásáról, illetve mozgás­változásairól. Ez a fajta mozgásérzéke­lés önkéntelen reflexekkel jön létre. A központi ideg- rendszer egyik fő feladata, hogy a testet az úgynevezett vázizmok segítségével állan­dóan egyensúlyi állapotban tartsa. Jó példa erre a fé­kezés, amikor a járművezető teste hirtelen előrebukna, a hátizomzat azonban reflex- szerűen összehúzódik, és így próbálja egyenes helyzetben tartani a törzset. Gyorsítás­nál hasonló, de némileg el-' lentétes folyamat következik be. Ugyanilyen reflex-ellen­hatás akadályozza meg a tör­zsünk oldalirányú elmozdulá­sát is a kanyarokban. Mind­ez nagyon rövid idő alatt, mindössze egy-két ezred má­sodperc alatt játszódik le. A megcsúszás, a megfaro- lás érzékelése különös mó­don jön létre. Ilyenkor két­féle hatás éri a vezető tes­tét: a kocsi, ha rövid időre is, de veszít a sebességéből, és létrejön egy sajátos oldal­irányú mozgás is. Az izmok érzékelő apparátusa jelzi ezt, s az önkéntelen reflex ered­ményeként törzsünk ellenáll a tehetetlenségi erőnek, igyekszik egyenesen marad­ni. Ehhez a mozgásérzéke­léshez kapcsolódik a jármű­vezető tanult reflexe: a kor­mánykerék megfelelő irány­ba fordításával újra egyenes­be akarja hozni a kocsit, amíg csak az izmok viszont- jelzést nem adnak, hogy ez sikerült. Az ember tehát ide­gileg is fel van készítve ar­ra, hogy kivédje a megcsú­szásokat — feltéve, ha kellő gyakorlottsággal rendelke­zik. Az Autóközlekedési Tanin­tézet munkatársai arra is felhívják a figyelmet, hogy a megcsúszás alatti mozgás­érzékelés bár jótékonyan je­lez és segít az egyenes vo­nalú haladás visszaállításá­ban, lehet a félelem és a pá­nik felkeltője is, főként gya­korlatlan járművezetőknél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents