Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-09 / 7. szám

o 1383, január 9., vasárnap NÉPÚJSÁG BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Gyomaendrödön E gy esztendeje, 1982. január 1-én egyesült Gyoma és Endréd. Az eggyéolvadás előnyei a településpár fej­lődésében máris megmutatkoztak. Az elmúlt eszten­dőben fejeződött be például a vízmű teljes kiépítése, vala­mint a szennyvíztisztító és -gerincvezeték 100 millió forintos beruházása. Megoldódott végre öregszőlő vízellátása is. Az Üjkert-sori lakótelepen, ha kissé lassan is készült, de átad­tak már 26 tanácsi és 2(i OTP-s lakást, és befejezés előtt áll újabb 13 OTP-s lakás. A közvilágításban az elmúlt esztendő során jelentős elő­relépés történt, hiszen 400 új, korszerű világítótestet állítot­tak fel az endrődi és az öregszőlői részen. A Kner Nyomda alapításának 100 éves évfordulójára meg­újult a Kner Múzeum és felavatták a Kner-emlékkövet. A 18 ezer 283 lakost számláló Gyomaendrődön megoldott a teljes foglalkoztatottság, s ebben nagy szerepe van a 4 ipari szövetkezetnek, a 4 állami vállalatnak, a jó néhány 50 —60 főt foglalkoztató ipari telephelynek, a 4 mezőgazdasági szövetkezetnek, az állami gazdaságnak és a halászati szö­vetkezetnek. A Gyomaendrőd és Vidéke ÁFÉSZ, a szakosí­tott iparcikkellátást leszámítva, igen jó alapellátást biztosít a lakosságnak. Az egészségügyi ellátás is megoldott a nagyközségben, a szakszerű gyógyító munkát 17 körzeti, üzemi és szakorvos végzi. Tennivaló azonban bőven akad. Meg kell oldani a szemét­telep sorsát, a lakossági összefogással az utak, utcák rend­jét. tisztaságát. Ebben az esztendőben elkészül az új auto­mata telefonközpont, s a kulturális élet számára új lehetősé­get teremt a művelődési központban épülő színházterem. A lakosság javuló együttműködési készségét pedig az bizo­nyítja. hogy tavaly a korábbinál kétszerte több társadalmi munkát végezlek, s továbbra is teljesítik vállalt kötelezett­ségeiket egy új tornaterem megépítése érdekében. Az egyesülés Gyomaendrődön tehát már egy esztendő alatt meghozta gyümölcsét. Ahol jól érzi magát a pedagógus 1980-ban épült fel az end­rődi részen az új. 12 tanter­mes általános iskola. Az ott folyó életről néhány sorban igen nehéz beszámolni. Így Giricz Vendel igazgatóval megegyezünk abban. hogy csak néhány jellemző dol­got sorol fel a bemutatko­záshoz. Az iskola 28 tanulócso- portnyi diákját 54 pedagó­gus neveli, oktatja. Az in­tézményhez tartozó diákott­honban pedig 106 óvodásról, kisiskolásról és 16 ipari ta­nulóról gondoskodnak. Si­kert aratott a kísérletként három elsős osztályban be­vezetett iskolaotthonos ta­nítás. Nagy erőfeszítések árán — Viszonozva az üze­mek iskoláért hozott áldo­zatát — kielégítenek min­den napközis igényt. Megfelelőnek mondható az iskola taneszköz-ellátottsá­ga. és sokat javított az okta­tó munka színvonalán a ki­alakított kabinetrendszer. A pedagógusok hét végi pi­henését az iskolavezetés biz­tosítja. Egy esztendőben a tantestület döntése alapján, mindössze három hétvégi programot szerveznek szá­mukra. A pedagógusok újévi kí­vánsága között a gázprog­ram helyi megvalósítása is szerepelt, hogy végre át­állíthassák költséges, köz­ponti, olajfűtésű kazánjai­kat az olcsóbb gázra. A tan­testület tagjai ragaszkodnak az iskolához, s éppen ezért ismeretlen ebben az intéz­ményben az elvándorlás. A szakos ellátottság százszá­zalékos, amire joggal büszkék. Búcsúzóul a tanáriban magunk is bekapcsolódunk az új esztendő közös meg­ünneplésébe. Hal, esetleg csirke... — Azt mondják: baj van a hallal . .. Mucsi Lajos, a Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet főagronómusa helyesel is. Azzal kezdi, hogy az élelmi­szerpiac válsága világjelen­ség. Nemcsak a hal, hanem egy sor mezőgazdasági ter­mék értékesítésével küszkö­dünk. Három évvel ezelőtt még 2 ezer 500 tonna pon­tyig adtak el Nyugat-Euró­Készséges partner a magyar hűtőipar pa országaiban, ez a szám tavaly alig érte el a 300 ton­nát. De a növényevő busa közel-keleti piaca is szűkül. Persze ebben ludas a kül­kereskedelem is. Ugyanis meglehetősen egysíkúak vol­tak az eladási lehetőségek, nem néztek időben újabb vásárlók után. Ennek elle­nére a pontyexportot telje­sítették, a terven felüli el­adás viszont nem sikerült. Mit lehet tenni? Például azt, hogy a halat itthon ad­ják el, méghozzá feldolgoz­va. öt évvel ezelőtt lemond­tak a saját értékesítésről, mintegy 400 üzletet adtak át a HALÉRT-nek. Sajnos, ezeknek csupán 40 százalé­ka maradt meg, a többit be­zárták. Az idén újra hozzá­kezdenek a mélyhűtött és konyhakész hal terítéséhez. Felépült az új halfeldolgozó üzem, amely szeptembertől márciusig dolgozik. A holt­idő kihasználása egyre sür­getőbb. A Magyar Hűtőipar készséges partnernak bizo­nyult. Arról tárgyalnak, hogy különféle ételeket: krémle­vest, birkapörköltet és egye­beket állítanak elő a hűt'ö- háznak. Árról is szó van, hogy az orosházi gyárnak baromfit dolgoznak fel. Te­hát, ha nincs hal, esetleg jö­het a csirke ... Húszezer kívánság Nem tudni, .véletlen-e. de tény: a Gyomaendrőd és Vidéke ÁFÉSZ 1975-től érte el legnagyobb sikereit. Majdnem minden esztendő­ben elnyerte a kiváló cí­mei. Ez azért érdekes, mert 7 évvel ezelőtt egyesült a gyomai és az endrődi fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezet. A kétkedőket mggyőzte az eredmény. Mindenekelőtt erről beszélt Török Sándor megbízott el­nök. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a múlt di­csőségén méláznak, inkább előre néznek. Az elmúlt esztendő jó alapot ad a további célok valóra váltásához. Az 530 millió forintos árbevétel, és a 6.5 százalékos forgalomnö­vekedés már jelez valamit. Többek között azt. hogy a 20 ezer ember ellátásáról — azaz tulajdonképpen 20 ezer kívánságlista teljesítéséről — gondoskodó szövetkezet nem csupán az áremelések révén növelte bevételét. Jó példa erre a vendéglátás, amelynek a forgalma egy év alatt 16 százalékkal nőtt. Ez meghaladja az országos és a megyei átlagot. Figyelemre méltó, hogy ezen belül az ételeladásból származó be­vétel mintegy 20 százalék­kal emelkedett. Elsősorban a vendéglők, az éttermek korszerűsítése miatt meg­nőtt az idegenforgalom, az üzletek látogatottsága. .Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem. hogy a lakosság vásárlásai jóval meghaladták a közü­leti forgalmat. Sikerült a gazdálkodást megszilárdíta­ni. a költségeket csökkente­ni. Külön öröm. hogy a 17 millió forintos nyereségter­vet teljesítik, ami 7 száza­lékos növekedésnek felel meg. Elképzelésük szerint ebben az évben 6 százalék­kal növelik a forgalmat, a nyereség pedig 3 százalék­kal lesz több. mint 1982- ben. Kemping a Körös közelében A gyomaendrődiek Liget fürdőjét aligha kell bemu­tatni, a hatvanas évek eleje-közepe óta nőttön nő itt a "vendégek száma: egy­re többen keresnek a ki- kapcsolódáson túl gyógyu­lást ízületi bántalmaikra, érrendszeri betegségeikre, s nemcsak keresnek, találnak is: gyógyvíz a gyomaendrő- di. A fürdőt egyébként me­gyén túliak is látogatják, különösen a bányavidékek lakói, de akadnak már visz- szatérő látogatók Csehszlo­vákiából. sőt Hollandiából is. Elsősorban azóta, amióta a fürdő egy igazán kellemes környezetű kempinggel egé­szült ki. Nyáron, egy-egy hétvégén a háromezret is megközelíti a strandolok száma, s ez min­denképpen arra ösztönzi a helyieket, hogy a kempinge­zési és. sportolási lehetősé­geket tovább bővítsék. Arról se kell ugyanis so­kat beszélnünk, hogy Gyo­maendrőd nemcsak a fürdő­zőket vonzza ide, hanem a Körösnek mintegy húsz holt­ágával a horgászokat is csa­patokban csábítja. A Körös nagy kanyarulatába tele­pült, városiasodó község ideje korán felkészült hát a növekvő idegenforgalom­ra: szálloda mellett egy tu­ristaszálló is az érkezők rendelkezésére áll, és nincs hiány vendéglátóipari egy­ségekben sem. Ezek azok a dolgok, ame­lyeknek ma már nem kell külön reklám. Van azonban a gyomaendrődieknek egy olyan régóta dédelgetett vá- gyuk-álmuk. amelyet a széles közönség ma még ke­vésbé ismer: azon túl, hogy most az új idényre szabá­lyos versenymedencét ala­kítanak ki, szeretnék ezt idővel befedni, s akkor a téli fürdő idősebb vendégei mellett majd a fiatalok is kikapcsolódási és sportolási lehetőséget találnának az ’lyenkor egyébként eléggé csendes liget mélyén. Háromlábú szövetkezet Karácsonyra 52 lakást adtak át az Üjkert-sori lakótelepen Az egyik lába FA, másik lába ' VAS, a harmadik TÉG­LA, s miután a fizika tör­vényei szerint legbiztosabb a hárompontos feltámasztás, talán nem is meglepő, hogy a Gyomaendrődi Építőipari Szövetkezet évek óta ki­egyensúlyozottan gazdálko­dik. Az elmúlt esztendőben a szövetkezet dolgozóinak egy- harmadát foglalkoztató 90 fős építőrészleg bizonyult a legjobbnak. Gonda Károly elnök szerint nem tudnak végigmenni a nagyközség utcáin úgy, hogy saját ke­zük nyomát ott ne látnák valahol: ők építették, azEN- CI, a vasútállomás, az új is­kola épületét, hogy csak a legnagyobb munkákról szól­junk. Nem törpül el egyébként a másik két részleg teljesít­ménye sem az építőké mel­lett: a faipariak például ki­lencvenötén csak egymillió­val termeltek kevesebbet — pontosan 36 millió forintot — 1982-ben, s ami külön is figyelemreméltó: az egy év­vel korábbi hatmillió forin­tos tőkés exportukat sike­rült 1982-re úgy feltornázni 13 millióra, hogy ezt a szin­tet az idén is minden bi­zonnyal tartani tudják. Végül, nincs mit szégyen­kezniük a főleg kooperációs megrendeléseket teljesítő va­sasoknak sem: harmincné­gyen 12 millió forintot „hoz­tak össze”, elsősorban ka­zántesteket gyártva a ve­gyesipari vállalatnak. Nem is volna semmi baj — állítja az elnök — ha a középblokkal nem volna baj. De baj van vele, mert hova­tovább egyáltalán nincs. A Kner Múzeum felújított épülete Országos vadászbálat rendeznek A gyomaendrődi Béke va­dásztársaság -1981-ben Békés megyében a vadásztársasá­gok versenyében a második helyet érte el. 1982. évi te­vékenységével is az élcso­portban foglal helyet. Ho­gyan sikerült elérni ezt a szép eredményt? Erről be­szélgettünk dr. Koleszár Jó­zseffel, a vadásztársaság el­nökével. — Tíz évvel ezelőtt, 1972- ben -a feloszlatás „szélén” álltunk, 1974-ben kipusztult a teljés fácánállományunk. A kényszer vitt rá bennünket, hogy tervszerűen gazdálkod­junk, különben nehéz hely­zetbe kerültünk volna. Ki­tartó, több éves munkánk­nak meg lett az eredménye. Amíg 1974-ben mindössze 120 fácánt lőttek egy szezonban a területünkön, tavaly már ez a szám elérte a 12 ezret. Várhatóan az elmúlt évi ter­melési értékünk eléri a 4,7 millió forintot. Azzal, hogy már a ’70-es évek közepétől tervszerű vadgazdálkodást folytatunk, lépéselőnybe ke­rültünk a többiekkel szem­ben. 1983. január 1-én érde­kes vállalkozásba kezdtünk. Többek között a mi kezde­ményezésünkre alakult meg — hét megyei vadásztársaság közreműködésével — az or­szág első vadgazdálkodási társulása. Sokat várunk et­től az újszerű együttműkö­déstől. Még egy megtisztelte­tés ért bennünket az elmúlt év végén. A mi társaságun­kat kérte fel a MAVOSZ ar­ra, hogy a hagyományos va­dászbálat — amelyre márci­us közepén kerül sor Buda­pesten, a Margitszigeti Nagyszállóban — megren­dezzük. Minőségi munkájuk diadala: TRIUMPH „Nehéz volt az elmúlt esz­tendő, különösen a mi terü­letünkön, a ruházati ipáidban. Bérmunkát végzünk tőkés partnereinknek, NSZK és francia cégekkel állunk szer­ződéses kapcsolatban. Igaz ugyan, hogy a korábbi évek­hez képest tavaly mintegy 5—8 százalékos áremelkedést értünk el, de a nyugatnémet márka és a francia frank megingott a nemzetközi pénz­piacon, s mindez jelentős ár­bevételkiesést jelentett .szá­munkra. Az 1982-es tőkés exporttervünkben 19,8 millió forint szerepelt, sajnos az előbbiek miatt csak 70 szá­zalékban teljesült ez a cél­kitűzés. A termelési értékünk 27 millió forint, ez alacsonynak tűnik, de az anyag értéke, amit a megrendelő hpz, mintegy 4Ö—50 milliót tesz ki, így már érthető a kisebb szám. Jelenleg 260 dolgozónk van, s ebből 90 százalék nő. Szakmunkástanulóink száma hatvanöt. Most egy beruhá­zás megvalósítása folyik a szövetkezetünkben: tanmű­helyt építünk. Mindezt a szakember-utánpótlásért tesszük. Az építkezéshez 4,7 millió forint támogatóst kap­tunk a szakmunkásképzési alapból. Az egyemeletes épü­let alsó szintjén raktárak kapnak majd helyet. Az idén is szabadWő-öltö- zéket és női, férfikabátokat gyártunk. Sikerült új part­nert találni a világhírű TRI­UMPH cég személyében, szintén a szabadidő-ruháink irápt érdeklődnek. Dolgozó­ink is érzik a jelentkező ne­hézségeinket, mindez meg­sokszorozza erőinket. Biza­kodva nézünk a ’83-as gaz­dasági év elé.” Elmondta: Fagyas Mátyás- né, a Gyomaendrődi Szabó Ipari Szövetkezet elnöke. Az idén is szabadidő-öltözéket, női és férfikabátokat gyár tanak Az oldalt írták: B. Sajti Emese, Kőváry E. Péter, Seres Sándor, Verrasztó Lajos. A fotókat Fazekas László ké­szítette.

Next

/
Thumbnails
Contents