Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-09 / 7. szám

NÉPÚJSÁG 1983. január 9., vasárnap II humanizmus kútfője t . Száz éve született Mekszej Tolsztoj A harmadik Tolsztoj volt az orosz irodalomban. Egy­nek a nevét, aki ugyanúgy •Alekszej volt, a magyar ol­vasó nem ismeri; Lev Tolsz­tojét viszont annál inkább; az övét, Alekszej Nyikolaje- vics Tolsztojét, a Golgota, az Első Péter írójáét is majd­nem ugyanannyira, ha a mé- ricskélés egyáltalán lehetsé­ges volna. Szerb Antal 1941-es világ­irodalom-történetében még fel sem bukkan Alekszej Tolsztoj neve, holott akkor már csak néhány esztendő volt hátra az életéből: 1946- ban, közvetlenül a második világháború után hunyt el. Pedig az akkor ötvennyolc éves írónak .addigra több műve is napvilágot látott magyarul, ráadásul a leg­fontosabbak, a tolsztoji élet­mű alappillérei is. 1926-ban a Pesti Hírlap Aelita című fantasztikus regényét közölte folytatásokban, utána egy­mástól függetlenül két ki­adó is megjelentette könyv­alakban. 1928-ban a gyomai Kner Nyomda az Első Péter csírájának tekinthető Péter cár napja című hosszabb el­beszélését adta közre; a Golgota Kálvária címmel 1937-ben; az Első Péter Nagy Péter címmel 1938-ban jutott el a magyar olvasók­hoz. Féja Géza 1941-ben, a Szovjetunió elleni hadba- lépésünk esztendejében írta: „Alekszej Tolsztoj és Solo- chow a kelet-európai hu­manizmus kútfői, mondani­valójuk tiszta emberi be­széd.” A magyar irodalmi közvélemény legjobb formá­lói már ekkor letették vok- sukat Alekszej Tolsztoj mel­lett. Az, hogy Szerb Antal nem említi, bizonyára nem értékítélet, s ma már alig­ha tudnánk megállapítani, miért siklott el fölötte. Abból a néhány adatból, amelyet föl jegyeztünk, vilá­gosan látható, hogy mi, ma­gyarok, nem késtünk el föl­ismerni a harmadik Tolsz­toj világirodalmi jelentősé­gét — tanúsítja ezt az is, hogy — olyan nagy. magyar író fordította, mint Németh László, aki az Első Pétert tolmácsolta újra az ötvenes években. Alekszej Tolsztoj 1883. ja­nuár 10-én született a sza­marai kormányzóság Nyiko- lajevszk nevű városkájában grófi, de magyar értelemben véve már csak hétszilvaíás nemesi családból. Édesany­ja nem tehetségtelen írónő volt, fiát ennek ellenére a pétervári műszaki főiskolá­ra adta. Ö azonban sohasem szerezte meg mérnöki diplo­máját; író akart lenni. Ver­sekkel kezdte: két lírai gyűj­teménye meg is jelent, ám hamarosan áttért a prózára. Első felfedezőinek egyike Makszim Gorkij volt. 1910- ben írta róla: „... kegyet­len, igazságos szeretettel áb­rázolja a kortárs nemesség szellemi és gazdasági rom­lását ...” E mondatával Alekszej Tolsztoj munkássá­gának egyik leglényegesebb pontját ragadta meg: osztá­lyát ábrázolja, a polgárság­ba hajló nemességet, ám ko^ rántsem nosztalgikusan, saj­nálkozva, hanem visszanéz­ve, fölülemelkedve és túl­lépve rajta. Ismeretes, hogy Alekszej Tolsztoj 1917 után Franciaországba emigrált. 1921-es hazatérése, „megté­rése” éppen azzal magyaráz­ható, hogy túljutott osztálya, a nemesi-polgári osztály kis- szerűségein, értetlenségein, s olyan természetes módon il­leszkedett bele az új rendbe, hogy az sokáig szinte gya­nússá tette a balos irodal­márok szemében. Titka az a humánum volt, amelyet Fé­ja Géza is említett. Alek­szej Tolsztoj hazaszeretete, életimádata, mélységes hu­manizmusa magától értető­dően állította az új társada­lom mellé. Benne élt, ben­ne lélegzett anélkül, hogy feladta volna a múltját. Hogy menriyire nem „meg­tért gróf” volt, jól és érde­kesen példázza hazamenetele utáni első regénye, az Ibi- kusz. A szovjet szatíra kez­dete, spk mozzanatában Ilf- Petrov későbbi munkájára, a Tizenkét székre etnlékeztet. Az emigránssá vádó, ügyes­kedő kispolgár szatírája: ilyet csak az tud írni, aki belülről küzd valami ellen és valami mellett. Alekszej Tolsztoj állásfoglalása élesen egyértelmű: az alakulóban levő szocializmus gyöngesé- íieit kihasználó kispolgárt, a nepmant pellengérezi ki. Az Ibikuszt — immár vég­legesen otthon — művek hosszú sora követi. Tolsztoj­nak legendásan nagy mun­kabíró-képessége volt. Kor- nyej Csukovszkij följegyezte róla, hogy volt év, ^mikor fölváltva egyszerre három művön is dolgozott. Talán ez az oka annak, hogy a Gol­gotát — írója szavával: a hazatérés, a hazába- vezető út regényét — még befejez­te, de Első Péterének a vé­gére már nem tudott pontot tenni. Rá is illik, amit Bar­tók sóhajtott halála előtt: „Csak azt sajnálom, hogy teli bőrönddel kell elmen­nem". Egy negyvenes évek eleji vallomása nagyszabású írói programot sejtetett hát­ralevő esztendeire: „Négy kor csábít ábrázolásra: Ret­tegett Iván és Péter kora, az 1918—1920-as polgárháborús időszak, és a mi jelenlegi, páratlan lendületű és fon­tosságú korszakunk, Nem minden valósult meg belőle, kárára a szovjet, s kárára a világirodalomnak. Magyar monográfusa így foglalta össze jelentőségét: ..Tolsztoj életműve nemzedé­kének legnagyobb tanulsága és tanítása volt: eleven em­lékezés a múltról, amely je­lenné változott, tragédiák­ról, amelyék hol véresek, hol rútul elsikkasztottak voltak.” Győri László A Magyar Alumíniumipari Tröszt ^kereskedelmi vállalata, ;«z „ALUKER” megnyitotta új könnyűfcmáruházát Budapes­ten, a X„ Keresztúri út 39—41. szám alatt. Az áruház 600 negyzetméter alapterületű, és nyitókészlete mintegy 10 mil­lió forint értékű. Kaphatók lesznek többek között alumíni­um nyílászárók, alumínium kerítcsfonat, alumínium ételtál­cák, fóliatépő, alumínium plomba, ipari és mezőgazdasági célú alumínium létrák. Az áruház környékén biztosították a kulturált parkolás és rakodás feltételeit (Fotó: Hauer Lajos — KS) Alumínium radiátorok öt színben Az ALUKER Keresztúri úti központi raktárába, bu­dapesti és vidéki üzleteibe megérkeztek a Balassagyar­mati Fémipari Vállalat szí­nes alumínium radiátorai­nak első szállítmányai. Az újdonságból az idén százhar­mincezer négyzetméternyit bocsát ki, ennek csaknem felét konvertibilis valutával fizető országokba exportálja. Az eloxált, festett, és műanyaggal bevont alura- diátorok gyártási licencét Ausztriában vásárolta meg a vállalat; a tömeggyártás feltételeit tavaly teremtette meg. * Az aluradiátorokot öt színben készítik: eloxált óezüst és mahagóni, festett metálbronz és sárga, vala­mint fehér műanyag bevo­natú kivitelben. A termé­keknek — amellett, hogy szép —- több előnye van: a házi, tömb-, vagy távfűtés­hez egyaránt csatlakoztatha­tó radiátorok kiképzése olyan, hogy a meleg felfe­lé áramlása közben a külső felület legfeljebb negyven fokra hévül fel. ezért érinté­se nem kellemetlen, nem veszélyes. Üjszerű tulajdon­sága a variálhatóság: a ta­gok magassága gyákorlati- lag tíz centimétertől — lépcsőzetesen — kilencven centiméterig emelhető, szé­lessége pedig kilenc centi­métertől — ennyi egy tag szélessége — három méte­rig. A balassagyarmati alu- radiátor alig emelkedik ki a falból, selymes fénye pe­dig kifejezetten dekoratív hatású. A korróziónak el­lenálló fűtőeszköz ára nem éri el a hazai öntöttvas ra­diátorok árát. Korszerű lakások, változatos lakótelepek A nap izzó gombja egyre feljebb kúszik az égbolton. A lakótömbök végtelen sora közt száguld a szél, magá­val sodorja a papírdarabo­kat. Sehol egy lélek, sehol egy játszótér, egy park. Az egymástól néhány mé­terre tornyosuló falak mint­ha megindulnának. De csak én szédültem bele a szürke, monoton egyhangúságba .. . Üjra az egymást követő, ösz- szemosódó épületeket nézem. A házakról a számok már régen lekoptak, egy lakást keresek, egyet a végtelen sok közül. Valahol a távolban gyere­kek játszanak, lent az úton. az a legtágasabb hely. Felé­jük igyekszem, de egyszerre csak földbe gyökerezik a lá­bam, nincs tovább. Fékcsi­korgás, sikoly, azután der­medt csend, a falak irtózatos közönnyel vesznek körül, le­vegőért kapkodok a szűk légfolyosón, és a vágtató szél visszaröpít a mába. a Napjainkban annyit hal­lunk az emberektől elidege­nedett lakótelepekről, a ri­degséget sugárzó városré­szekről; lassan könyvtárnyi­ra duzzadnak az összegyűj­tött vélemények. Építészek, szociológusok, orvosok nyi­latkoznak, np. és persze a lakók. A minap egyik ismerősöm állított meg. „Mondd, a ter­vezők beruházók, az építők éltek már ilyen lakásokban?" És újra elmondta, mint már annyiszor, a konyha szűk. étkező, spájz nincs, az elő­szoba értelmetlenül nagy, a lakás beázik, a fenntartás költségeit nyögik már évek óta, a gyerekek az úton ját­szanak, s mindez négyzet- méterenként ma már 9—10 ezer forint. És, ha már a lakások belső elrendezése nem követi az igényeket, legalább a környezet kárpó­tolna ... A kérdésekre, a panaszok­ra ismerjük a türelemre in­tő választ, hogy tudniillik, a tömeges lakásigények kielé­gítése az elsődleges. Csak­hogy miközben az országban évente 70 ezer lakás épül, és az újabb igénylők miatt to­vábbra sem csökken a lakás­ra várók száma, lakótelepek tucatjai nőnek ki a földből, hosszú évekre megváltoztat­hatatlan körülményeket te­remtve az ott .élők nek. Egyre többen kérdezik, lesz-e vál­tozás. a Már elkészültek a korsze­rűbb, több kényelmet nyújtó lakások előzetes tervei. Így a későbbiekben az-alaprajzi elrendezés szerint 38 féle la­kás- 30 féle épülettípus kivitelezésére nyílik lehető­ség. Minderre az eddig is al­kalmazott panelt teszik al­kalmassá. A terveket a megye leg­nagyobb kivitelező vállalata, a Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat készíttette el a pécsi tervezővállalattal. ..Megújul a panelos építke­zési mód" — állítják a szak­emberek. Alapvető változás következik be az épületek külső formájában, és eltűnik a paneljelleg. Függő- és kö­zépfolyosós, továbbá magas tetős házakat is építenek majd. Sőt, e változtatások lehetőséget adnak városköz­pontok színes, változatos be­építésére is. Más lesz tehát a lakótele­pek arculata? Igen, de csak 1985 után, amikorra az elő­készületek teljesen befeje­ződnek. Hogy miért van szükség ennyi időre? Indo­kolt-e a hosszú várakozási idő? Erre a szakemberek vál­lalati gazdaságossági számí­tásokkal válaszolnak. A ma alkalmazott sablonok várha­tóan ekkorra használódnak el. Csak remélni lehet, hogy a városépítészeti szempon­tok lerövidítik majd ezt a várakozási időt. S ebben már igen nagy szerepük van a város tervezőinek, vezetői­nek, mint ahogy rajtuk mú­lik az is, lesznek-e a meg­újuló lakótelepeken parkok, játszóterek, parkolók. a Az igényekhez igazodva rhódosul a lakások belső el­rendezése. A fesztáv az eddi­gi 4,50-ről 5,40 méterre nő. és így alkalom nyílik a lakó­tér ésszerűbb kialakítására. Az új lakásokban lesz spájz. a konyha mellett étkező, úgy­nevezett lakóelőtér; a vá­laszfalak mozgatásával vál- toztathatóvá válik a belső tér. A cserélhető szekrény- elemek pedig további módo­sításra adnak lehetőséget. A tervek ugyan még vég­leges kidolgozásra Várnak, de az már biztos, az új lakóte­lepi lakások az eddigieknél sokkal jobban veszik figye­lembe a vásárlók igényeit. Lesz két-, három- és négy­szobás lakás is. Ez utóbbi például két fürdőszobás meg­oldásával több generáció za­vartalan együttélését bizto­sítja majd. Az áttérés fokozatos lesz, de az új elrendezésű laká­sok tömeges építéséig itt is 1985-ig kell várni. Mint ahogy csak a későbbiekben kerülhet sor az egyéni igé­nyeknek megfelelő lakásel­rendezésre. a konyha- és ét­kezőbútor, a tapéta, a padló­burkoló, az ajtó kiválasztá­sára, a válaszfalak változa­tosabb elhelyezésére. Ez ma már egyébként nem az épí­tőipari vállalaton múlik. Az ÁÉV késznek mutatkozik a lakásvásárlók ilyen kéréseit teljesíteni, ám a lakásigény­lés bonyolult rendszere ezt egyelőre lehetetlenné teszi. a Bármennyire is szívesen olvasunk az új elképzelések­ről, a korszerűbb lakások, emberibb városrészek építé­sének lehetőségeiről, nem múlik a kíváncsiság: mind­ezt milyen áron? A vállalat ma egy panelos lakás négy­zetméterét 8200 forintért építi fel. Ez néhány száza­lékkal a hatóságilag rögzí­tett árak alatt van. És meny­nyibe kerül majd az új la­kás ? „Erre ma még korai len­ne válaszolni, az a törekvé­sünk, hogy az újszerű meg­oldások alkalmazásával a mostani árak ne változza­nak. sőt, ha lehet, csökkent­sük a kivitelezés költségeit." A vállalat főmérnökének szavai nem kötelező jellegű ígéretek, de azért biztató­an hangzanak. Nem mellékes kérdés az sem, hogyan alakulnak a lakásfenntartás rohamosan növekvő költségei. Ebből a szempontból figyelemremél­tó a fűtésről, szigetelésről folyó vita. Egyedi, konvek- toros gázfűtésre térjenek át. vagy maradjon a panelhá­zakban megszokott közpon­ti fűtfc? A vita eldöntésébe a gazdaságossági számítások mellett — egyedi gázfűtés esetén különleges szigetelés­re lenne szükség, ez meg­drágítaná az építkezést — besegít á NEB most folyó vizsgálata is. Az ÁÉV szak­emberei továbbra is a köz­ponti fűtés mellett kardos­kodnak, az eddigiektől elté­rően azonban lakásonként mérőóra szabályozná a fű­tést, s ennek alapján külön kellene fizetni a fűtés költ­ségeit. & És, aki ezek után az épí­tőipar újszerű törekvései mögé akar látni, annak az építési piacon végbemenő, a korábbitól eltérő helyzetet kell vizsgálnia. Míg ugyanis 1980-ban a Békés megyei .Építőipari Vállalat termelé­si értékének csak 41, addig 1982-ben már 53 százalékát tette ki a lakásépítés, s ez, az arány az ipari, a mező­gazdasági, a kommunális beruházások csökkenésével a jövőben még tovább nőhet. Nem mellékes szempont annak felismerése sem. hogy a lakások árának esetleges további növekedése jelentő­sen csökkentheti a fizető­képes keresletet. S ez to­vábbi nehézségekkel járhat. Ezek ellenére is figyelemre méltó az új megoldások ke­resése. A /nikrocölöpös ala­pozással például 60, az ele­mek újfajta kötésével. il­lesztésével 30 százalékos be­tonmegtakarítást érnek el. A vállalati iparvágány 11,5 milliós költségcsökkenéssel járt, s jelentős előrelépések tapasztalhatók a lakások szigetelésében is. Az ÁÉV .rövidesen egy új területen, a magánlakás-épí­tésben is igyekszik megvet­ni a lábát. A panelokból ké­szülő egy-, kétszintes, ma­gas tetős házak külső bur­kolása eltünteti a paneljel­leget. Ezeknek a házaknak az építése már 1983-ban el­kezdődik. Az elmondottak ellenére is, ma még csak remény­kedhetünk, hogy egyszer majd igényeinknek megfe­lelő lakásokba költözhetünk, hogy egyszer majd megvál­tozik lakótelepeink arculata, és' a nyomasztó betonrenge­tegek látványát a sokszínű­ség váltja fel. Kepenyes János Fotó: Fazekas László

Next

/
Thumbnails
Contents