Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-08 / 6. szám
1983. január 8., szombat o 1. A közúton szállított répát az úsztatóba töltik 2. DC diffúziógaratban gyűlik a zúzott répa 3. Cukoroldali műszertábla 4. Bepárolóállomás 5. A cukorkristályok fejlődése krisztolopkópon nézve 6. Cukorfőző-állomás 7. A szárítás utáni cukor szállítószalagon kerül a csomagolóba 8. A csomagolóban 50 kilogrammos zsákokba kerül a késztermék Fotó: Fazekas László flz 1983. évi tanácsi költségvetésről Interjú dr. Romvári László osztályvezetővel Az állami költségvetés a pénzügyi irányítás legfőbb eszköze, és szoros kapcsolatban van a gazdasági élettel. Az élet- színvonalat számottevően befolyásoló társadalmi juttatások anyagi forrását az állami költségvetés biztosítja. Fői célja és feladata a belső gazdasági életben és a külgazdasággal kapcsolatban az egyensúly megteremtésének, valamint folyamatos fenntartásának elősegítése. A mai problémás népgazdasági helyzetben ez nagyon nehéz feladat. A tanácsok költségvetése részét képezi az állami költség- vetésnek. Ezen keresztül kerül szorosabb kapcsolatba a lakosság mindennapi életével. A közelmúltban tárgyalta az országgyűlés az 1983. évi költségvetés tervét, Békés megye Tanácsa a megyei költség- vetést, s az elmúlt napokban a városi, nagyközségi és községi tanácsok döntöttek 1983. évi gazdasági programjukról. Ebből az alkalomból lapunk tájékoztatást kért dr. Romvári Lászlótól, a megyei tanács vb pénzügyi osztályvezetőjétől az 1983. évi tanácsi költségvetés helyzetéről, a gazdálkodás néhány fontosabb körülményéről. — Az 1983. év előreláthatóan nem minősíthető köny- nyü esztendőnek. Milyen feladatok megoldásához biztosít pénzügyi feltételeket a tanácsi költségvetés? A lakosság ellátását szolgáló intézményhálózat jelentős része tanácsi irányítás és felügyelet alatt áll. Az állami költségvetésben előirányzott kiadás alapján ez az arány meghaladja a kétharmadot. A lakosság érdekeit szolgáló — vállalatok útján ellátásra kerülő — feladatokhoz még most is jelentős támogatást nyújt a költség- vetés. így például tanácsi bérlakások felújításához, közfürdők fenntartásához, településtisztasági szolgáltatáshoz, társadalmi temetéshez, hamvasztással kapcsolatos szállításhoz, stb. Olyan igények kielégítéséről van szó, amely a lakosság közérzetét, hangulatát érzékenyen befolyásolja. Természetesen figyelembe kell venni, hogy az elmúlt időszakban az egészségügyi és szociális, a kulturális, kommunális, sport-, stb. intézmények hálózata számottevően fejlődött, a szolgáltatások minősége is több területen javult. Békés megye Tanácsának • költségvetésében előirányzott források és kiadások összege meghaladja a 3 milliárd forintot. Ez 6 százalékkal több. mint az előző év jóváhagyott költségvetése. A pénzügyi források 22 százaléka a lakossági adók, illetékek befizetéséből, intézményekben beszedésre kerülő térítésekből, díjakból, egyéb bevételekből képződik. A megye területén gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek stb. eredményeiből befizetendő összeg a források 47 százalékát teszi ki. A további 31 százalékos részarányt állami támogatásként, a központi költségvetés biztosítja. Érthető, hogy a költségvetéssel kapcsolatos feladatok között jelentkezik a pénzforrások előteremtése. Ez a munka egyre több szakszerűséget, állampolgári fegyelmet, az anyagi termelés ágazataiban eredményességet igényel. A tanácsok anyagilag érdekeltek a közösséget megillető pénzek időbeni beszedésében. — Milyen célokat határoztak meg a megyei testületek a költségvetés keretében? — Alapvető feladatoknál — a reális lehetőségek figyelembevételével — előbbre kell lépni. Konkrétabb megfogalmazásban, megyei szinten, az előző évhez képest újabb 100 bölcsődei férőhely, 3 orvosi körzet, 280 óvodai férőhely, 36 általános iskolai tanulócsoport, 10 középiskolai osztály, napi 58 óra orvosi rendelés, 180 iparitanuló-, 45 tanulóotthoni férőhely „létesül és további 2000 gyermekétkeztetés fenntartásához, „üzemeltetéséhez” a pénzügyi fedezet még a szűkösség ellenére is rendelkezésre áll. A jelenlegi helyzetben figyelemre méltó fejlesztés ez. Az említetteken túlmenően, a meglevő és korábban is fenntartott — alapvető lakossági célokat szolgáló — intézményhálózatoknál az áremelkedés ellenére is tartani — helyenként javítani — kell a szolgáltatás színvonalát: E téren a költségvetés az áremelkedés többletkiadásait biztosítja. Nincs lehetőség a közművelődési, igazgatási és sport- feladatok területén a támogatások növelésére. Az itt jelentkező igényeket a meglevő tárgyi és személyi adottságok jobb kihasználásával, körültekintő szervezéssel kell kielégíteni, sőt. ha lehet, előbbre lépni. Törekedni kell takarékos energiafelhasználásra és a drága olajfűtés helyett más üzemeltetési formára. Számba kell venni és mozgósítani szükséges a bevétel forrásainál a tartalékokat. Szorgalmazni kell, hogy mindenki az állam iránti törvényes kötelezettségének időben tégyen eleget. Szükségszerűen fel kell készülni az esetleges további központi szigorításokra a gazdálkodás területén, de úgy, hogy az alapvető feladatok ^sérelmet akkor sem szenvedhetnek. — A helyi tanácsok jövő évi költségvetésére mi a jellemző? — A megye_egészére számításba vett költségvetési kiadások egyharmadával a városi tanácsok rendelkeznek, közel egynegyedével a nagyközségek és községek. Kereken 700 millió forint az az előirányzat, amelyet a megyei irányítás alatt 'működő egészségügyi, szociális, kulturális és gazdasági intézmények fenntartására, üzemeltetésére kell fordítani. A helyi gazdálkodó szervek a megyei tanács által megállapított keretek között állították össze költségvetésüket. A részükre megállapított kötelező előírás igen szűk körű, biztosítja az önálló, felelős gazdálkodás feltételeit. Fontos körülmény, hogy a helyi tanácsok már a tervezés idején jól együttműködtek az illetékes pártszervekkel, tömegszervezetek és gazdasági egységek vezetőivel. Az adott keretlehetőségeken belül így olyan költségvetési terv készült el, és kerül a helyi tanácsok elé, amelyet a széles közösség magáénak tekinthet. Ilyen helyzetben adódott mód a várható tartalékok feltárására és számbavételére is. A gazdasági életben bekövetkező gyakoribb változások szükségessé teszik, hogy — a múlthoz képest — a jövőben évközben is gyakrabban foglalkozzanak a helyi testületek a lényeges pénzügyi kérdésekkel. Lehet ez a bejelentések között előterjesztett rövid, tömör anyag. — Előfordulhat, hogy nem pénzügyi okok miatt egyes betervezett részfeladatok nem valsóulnak meg? — Igen, főként, ha egyes várható problémák elhárítására időben nem készülnek fel a tanácsi, vagy intézményi vezetők. Néhány példát is mondhatok erre. A betervezett beruházások, bővítések, felújítások belépéséhez — a fejlesztési tervvel összhangban, az ott megjelölt időponttól — biztosítja a működés kiadásait a költségvetés. Ha a kivitelezés (főleg építés) késedelmet szenved, akkor a lakosság is később érzi a betervezett jobb ellátást. Orvosok, egészségügyi szakdolgozók, szakképzett pedagógusok, kisegítő dolgozók álláshelyei sokáig üresen maradhatnak különböző okoknál fogva, annak ellenére, hogy a bérekre és járulékaikra a pénz időben biztosított. Nevelőotthoni, vagy ilyen jellegű férőhelyek betöltetlensége esetén sem élünk teljes mértékben — vagy idejében — az adott pénzügyi lehetőségekkel. Kialakult gyakorlat, hogy az előbbi esetekben" — a szabad pénzeszközök — testületi döntések alapján más. fontos lakossági igényeket -kielégítő célokra — átmenetileg — átcsoportosításra kerülnek. Ez azonban kényszerű helyzetnek tekinthető, az ilyen átcsoportosítás nem lehet cél. — Van-e lehetőség a megmaradó pénzügyi feszültségek évközi — legalábbis részbeni — megoldására? — - Erre tudatosan törekedni is kell! Az ismert, szűkösebb pénzügyi lehetőségek egyáltalán nem indokolják, hogy a kétségbeesés, lehangoltság legyen jellemző. Ehelyett többet ér a körültekintő gondosság, a törődés, a takarékos pénzfelhasználás, vagy éppen a forrásoknál a tartaléklehetőségek feltárása. Ugyanis könnyebb lehet egyes esetekben az intézményi működésben jelentkező — és a lakosság által is észlelt — személyi vagy egyéb hibákat arra fogni, hogy csökkentették a költségvetésben a pénzt, holott ilyen összefüggés valójában nincs. Külön felhívtuk az intézmények vezetőinek figyelmét, hogy az ilyen „sportszerűtlen” dolgoknak idejében vegyék elejét. Már a tervezés időszakában hasznos volt a helyi párt- és tömegszervezetekkel, gazdasági egységekkel, tanácstagokkal, szocialista brigádokkal az együttműködés. Nagyon szükséges az említett együttműködést évközben, a végrehajtás során is ápolni, elevenné tenni. Reálisan számolni kell azzal, hogy egyes feladatok elvégzéséhez nincs más forma, mint a társadalmi munka szervezése és igénybevétele. Kapcsolódjon ez elsősorban az alapvető ellátásnál jelentkező feladatokhoz. Az ésszerű munka révén megtakarított pénzeket viszont annál a gazdálkodó szervnél kell hagyni, ahol az keletkezett. Ott. saját hatáskörben döntsenek — a lakosság érdekeinek szem előtt tartásával —, mire kívánják fordítani. Az anyagi érdekeltségnek ez a módszere jól bevált a múltban is. A költségvetési (tanácsi,* intézményi) gazdálkodást széles körű társadalmi érdeklődés kíséri. A lakosság (beleértve a tanácstagokat is) napról napra találkozik jó tapasztalatokkal, és a hibákkal. gondokkal egyaránt. Szülők naponta megfordulnak a bölcsődében, óvodában, naponta érdeklődnek gyermeküktől a napközi otthonban nyújtott étkeztetés felől. Sokszor megfordulnak orvosi rendelőkben, kórházakban, kollégiumokban. A nehezebb gazdasági körülmények indokolják, a jövőben nagyobb érzékenységgel figyeljék a lakosság jelzéseit a tanácsok és intézmények vezetői (a hibákra vonatkozóan elsősorban), 'a rendellenességek megszüntetésére pedig gyorsabban intézkedjenek. A költségvetési gazdálkodásra is érvényes az az időszerű közgazdasági meghatározás, hogy a jövőben ugyanolyan eredmény eléréséhez — a korábbiakhoz viszonyítva — hatékonyabb, iobb és takarékosabb munkára van szükség. Cselekvő alkotással lehet elérni azt. hogy gondjaink a növekvő gazdasági nehézségek ellenére ne sokasodjanak. — Köszönjük a tájékozta- tást.
