Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-08 / 6. szám
1983. január 8., szombat Együttműködés — takarékosság — hozamfokozás (Folytatás az X. oldalról) Megyénk mezőgazdaságának legjelentősebb beruházása a melioráció: 1982-ben közel 320 millió forintot költöttek a különböző szervek melioratív beruházásokra. Tizenkétezer hektáron valósult meg komplex melioráció, amely az 1983-as gazdasági kilátásainkat javítja. Továbbra is gond azonban az egyedileg rendezendő termelőszövetkezetek, valamint a déli térség belvízgondjainak mielőbbi megoldása. Az öntözésre berendezett terület lényegében nem változott. Nem használják ki az öntözés termelésbiztonsági és a hozamnövelő hatásait. A megöntözött terület 2600 hektárral ,nőtt, azonban az öntözőkapacitás kihasználtsága még így is rendkívül alacsony. Az NK—XIV- es öntözőfürt állami művei — jelentős költséggel — elkészültek. Az üzemi művek létesítését illetően — megkeresve az olcsó megoldásokat — az érdekelteknek meg kell kezdeni az ezzel kapcsolatos munkákat. Az állattenyésztés termelése tovább növekedett. A szarvasmarha-állomány mérsékelten csökkent, a kisüzemi gazdaságok tehénlétszámának csökkenése következtében. A csökkenő szarvas- marha- és tehénállomány ellenére a tejtermelés fokozódott, eléri a 4650 literes szintet. Azonban még mindig van 4-5 olyan üzem, ahol ez a szám alig éri el a háromezer litert. A húshasznú tehénállomány kedvezőtlen közgazdasági háttere miatt viszont stagnál. A sertésállomány — a kocaállománnyal azonosan — az év során folyamatosan növekedett. Meghaladja az egymillió 100 ezer darabot, a kocalétszám pedig a 90 ezret. Az ágazatban változatlan magas a kistermelők részaránya. Jelen időszakban az össz-sertés- és kocaállomány 60 százaléka a kistermelők tulajdonában van. Az életbe léptetett különböző közgazdasági ösztönzők eredményeként tartósan elkerültük a korábbi időszakra jellemző ciklikusságot. A juhállomány év közben a piaci hatásokra mérséklődött, de ugyanezen hatásokra az anyajuhok száma is növekedett. A fajlagos minőségi mutatók elmaradtak a lehetőségektől. A baromfi- állomány év eleji dinamikus felfutása a piaci helyzet igen kedvezőtlen alakulása következtében év végére a múlt évi szintet sem érte el. A piaci igények hullámzása és tartósnak ígérkező romlása hátrányosan hatott és hat az ágazat fejlődésére. Az élőállat és állati termék felvásárlása összességében emellett is kedvezően alakult. A halászat, halgazdálkodás megyénkben 3100 hektáros természetes vizen, közel kétezer hektár tófelületen folyik. E területről kifogott halmennyiség csaknem 2200 tonna volt. A hozam növelésében még jelentős tartalékok vannak. Külön öröm számunkra, hogy a gyomai halfeldolgozó termelése (1750 tonna) teljes mértékben tőkés exportra került. Az állategészségügyi helyzetről szólva az előadó megállapította, hogy az állattenyésztés eredményes fejlődése mögött is vannak kedvezőtlen jelenségek, mint amilyen a tartósan 20 százalék körüli sertés- és borjúelhullás jó néhány helyen. Ugyanakkor a szarvasi SZÁT-ban, a battonyai Petőfi Tsz-ben, Ecsegfalván 5 százalék körüli csak a borjúelhullások aránya. Az ilyen mértékű eredményeltérések az elhullásban vagy a takarmányhasznosulásban csak úgy alakulhatnak ki, hogy hiányzik a gondos tenyésztői munka, a szakszerű takarmányozás és az állategészségügyi követelmények betartása. Kedvező jelenség, hogy az eddig is jelentős háztáji termelés további növekedést •mutat. A nagyüzemek állatkihelyezési akciói dinamikusan növekedtek — mondta Csatári Béla, majd az erdő- és vadgazdálkodás eredményeit és teendőit, a környezetvédelem feladatait taglalva áttért a nagyüzemek pénzügyi helyzetének elemzésére. Eszerint a várható nyereség meghaladja az 1750 millió forintot, ebből mintegy 400 millió az állami gazdaságokban képződik, ez az elmúlt évhez képest valamelyest kevesebb lesz. Az állami gazdaságok várhatóan meghaladják a megyei és az országos átlag jövedelmezőségét, a szövetkezetek viszont nem érik el azt. Várhatóan a szövetkezetek több mint fele eredményromlással számol, hét pedig veszteséggel zár — összegezte a megyei pártbizottság titkára, majd így folytatta: — Megyénkben az alaptevékenységen kívüli tevékenység aránya még mindig lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál. Annak ellenére. hogy már 1982-ben minden gazdaság foglalkozott kisebb-nagyobb mértékben valamilyen ipari tevékenységgel. Harmincegy gazdaságban azonban az ipari tevékenységből származó nettó árbevétel az egymillió forintot sem érte el, ebből tizenkettőben a 100 ezer forintot sem. Ugyanakkor 14 termelőszövetkezet állította elő az összes ipari tevékenység nettó árbevételének több mint 80 százalékát. Összefoglalásként megállapítható, hogy ez a tevékenység a mezőgazdasági nagyüzemekben a gazdálkodás szerves részévé vált. Segítette a nagyüzemi és a személyes jövedelmek növelését, a rendelkezésre álló eszközök jobb kihasználását, a munkaerő-tartalékok aktivizálását, a mezőgazdasági termelés színvonalának általános emelését. Ugyanakkor a földrajzi elhelyezkedés, a természeti adottság, az ipari centrumok távolléte és a vezetői magatartás alapvetően befolyásolta a tevékenységi kör kialakulását, fejlődését, eredményeit. Jelentős az élelmiszeripar szerepe A továbbiakban az előadó a mezőgazdasági üzemek energiagazdálkodását értékelte. Kiemelte, hogy az 1982, évi tapasztalatok szerint a megye energiagazdálkodásában a VI. ötéves terv energiaprogram végrehajtásának eredményei már jelentkeznek. Az energiaszerkezet átalakulásának iránya kedvező. Szükséges azonban az ezt elősegítő energiaracionalizálási beruházások gyorsabb ütemű, szervezettebb megvalósítása. Továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a fajlagos energiafelhasználások csökkentésére. A kutatás ég a termelés együttműködéséről az előadó a következőket mondotta. — A megyében, a mező- gazdaság jelentőségének megfelelően, a kutatók 20 százaléka agrártudományokkal foglalkozik, amellett kedvező, hogy több üzemben a kutatás és az alkalmazás összekapc^oltan megjelent. Az agrárkutatás-fejlesztés területén felerősödtek és felgyorsultak a pozitív tendenciák. Érezhető ezek-kedvező hatása a növénytermesztési és állattenyésztési munkában. Az ÖKI és a HAKI a szellemi erők és műszerek jobb kihasználására együttműködési megállapodást kötött — bevonva ebbe a DATE Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Karát is — közös kutatásokra és a főiskolai oktatásban való részvételre. Kiemelkedő — országosan is elismert, sőt, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó — állategészségügyi kutatás folyik a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinátban. Jelentős a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás agrokémiai technológiát fejlesztő tevékenysége, az állattenyésztési állomás’ fajtaalakító genetikai fejlesztő munkája és az állategészségügyi intézet tevékenysége. Az FLR aktívan működik k,özre új takarmánytermesztési és felhasználási módszerek kidolgozásában, és a tudományos eredmények alkalmazásában. Az élelmiszeripar jelentősege közismert. Az ágazat legnagyobb vállalatának. a Gyulai Húskombinátnak termelése tervszinten alakult A baromfifeldolgozó vállalatoknál, valamint a ZÖLDÉRT húsüzeménél szintén bővült a késztermék aránya. Itt is több új termék gyártását kezdték meg, jó eredménnyel. A konzerviparban a főzelékkonzerv és a sava- nyúságkonzerv termelése csökkent, elsősorban a zöldségtermelés gondjai miatt. A gyümölcskonzerv és a száraztészta gyártása dinamikusan növekedett. Törekvéseik figyelemre méltók. A hűtőipar termelése a rekonstrukció miatt csökkent. A gabonaiparban a jó termés termelésnövekedést eredményezett. A cukoriparban nagy erőfeszítéssel dolgoznak. Ä tejipar jelentős kapacitással bővült, a sütőipar jól teljesíti feladatát, néha hullámzó a kenyér minősége. Az üdítőital-ipari vállalat dicséretesen dolgozik. Egyre jobban terjed az élelmiszer-ipari nyersanyagok minőség szerinti átvétele. Ez helyes és jó módszer. Azonban a nyersanyagok minősítésekor néhány eset- ben feszültség is keletkezett. Ezükséges, hogy az áru minősítése, átvétele tényleges, objektív alapokon történjen. Az élelmiszeriparban a hús és húskészítmények, tartósítóipari termékek exportja — alapvetően árproblémák miatt — kedvezőtlenül alakult. Legsúlyosabb helyzet a baromfiipari termékeknél alakult ki. Az előző évhez képest eltérést jelentett, hogy a húskombinát — népgazdasági érdekből átcsoportosított alapanyag-feldolgozás következtében _ m integy ötmillió dollárral kevesebb árbevételt realizált. Számottevő dollárbevétellel növekedést ért ■ el a cukoripar, négymillió dollárt meghaladó mértékben. A mezőgazdasági termékek exportértékesítése alakult a legkedvezőbben. Az export- árbevétel növekedése elérte a 8 százalékot, a dollárárbevétel megközelíti a 6 százalékot. Ebben meghatározó szerepe volt a GMV-nek és a mezőkovácsházi ÁFÉSZ- nek. Adónak a fejlődés feltételei A mezőgazdasági termelést 1983-ban — a hatékonyság egyidejű javításával — 1,5—2 százalékkal kell növelni. Fő feladat — a belföldi ellátás biztosítása mellett — az ex- Pm'tárualapok növelése, a minőségi és jövedelmezőségi mutatók együttes javítása. A búza és a kukorica terméshozamának stabilizálása, illetve növelése és a húsprogram teljesítése. A termőföld védelme, a termőképességének javítása. Biztosítani kell a komplex melioráció tervezett ütemű megvalósítását. A nehezedő gazdasági feltételek mellett is el kell érni a veszteséges és alaphiányos gazdaságok számának és pénzügyi problémáinak csökkentését, az állami, az érdekképviseleti szervek és termelési rendszerek, valamint az integrációs egységek még összehangoltabb segítségével. Tovább kell növelni a jövedelmező ipari, szolgáltatási és más kiegészítő tevékenység j mennyiségét, -és emelni színvonalát. A növénytermesztés fejlődési üteme az átlagos növekedés felett alakuljon. Kiemelt feladat a főbb növények termésátlagának növelése, az indokolatlanul alacsonyabb szintet elérők felzárkózásával a gazdaságosság megtartása, illetve javítása mellett. Az ajánlott térségben növelni kell a kalászos gabona szórva vetését, a szója- és a lóbab vetésterületét. Jelentősen javítani kell a gyepgazdálkodás színvonalát. Élénkíteni Dél és Észak kapcsolatait a kölcsönösség alapján. Az állattenyésztésben a nagyüzemi állattartás színvonalának további emelésén belül a sertéshús- és tejtermelésnek kiemelt szerepet kell kapnia. A vágómarha-, a juh- és a baromfitermelés növekedését a piaci igényeknek és a feldolgozókapacitásnak kell alárendelni. A háztáji és a kisegítő gazdaságok magas szintű termelésének biztosítása — az eddigieknél még jobban — igényli a nagyüzem további segítését. A megye; pártbizottság a feladatok meghatározásánál az alábbiakat vette figyelembe: az 1983-as év előkészítése kedvező feltételek mellett, alapos volt. Az őszi kalászosokat időben, jó minőségben sikerült elvetni. A vetések állapota jó: 1983-ra szántatlan terület nem maradt. javult az anyagi-műszaki háttér, az 1982-ben elvégzett melioráció termelést növelő hatása várható, javult a helyzet a biológiai értékmérők területén is. Potenciálisan termőképesebb fajták állnak rendelkezésre. Az állattenyésztésben — új beruházások és a rekonstrukciók következtében bővül a férőhely és a tenyész- állomány. A hozamok növelésere is van még lehetőség. A takarmánybázis biztosított, reális lehetőséget látunk a háztáji és kisegítő gazdaságok elért termelési színvonalának fenntartására, illetve kismértékű továbbfejlesztésére is. A termelési folyamatot végzők és az azt irányítók több tapasztalattal rendelkeznek. A mezőgazdaságban a fejlődés feltételei adottak. A feladat azonban így is nagy. Jelentős erőfeszítéseket követel a mezőgazdaság összes dolgozójától. A feladat nehézsége szükségszerűen megkövetelte az irányító szervezetek korszerűsítését is. A korábban végrehajtott decentralizáció, a jelenlegi szervezeti intézkedések jelentős változást ígérnek. Ismeretes, hogy a vetőmag-szaporító és az OMFI, az állategészségügyi állomások, élelmiszer- és vegyvizsgáló intézetek és a METÁF-ok szervezete megváltozott, ezeket összevonták. Módosult a tsz-tör- vény is, és rendezte a testületi hatásköröket. Az élelmiszeripar előtt nem kevésbé fontos feladatok állnak. Tovább kell növelni a gazdaságos, jól eladható, exportra alkalmas termékek minőségét és mennyiségét. Az igények jobb kielégítésére kell törekedni. A tőkés fizetőeszközt növelő exportot áruskála-bővítéssel kell erősíteni. A piac változó igényeinek megfelelően még szervezettebbé és eredményesebbé kell tenni az együttműködést az alapanyag-termelőkkel. Befejezésül Csatári Béla a társadalmi tulajdon fokozott védelmére, illetve a vezetők nagyobb felelősségére hívta fel a figyelmet. — Mai bonyolult gazdasági helyzetünkben a politikai felkészültség és megbízhatóság mellett nagyobb hangsúlyt kapott a szakmai hozzáértés, a vezetői készség. A hozzá nem értő, az újra, a változásokra nem, vagy csak későn reagáló vezető kárt okoz a termelésben és a vezetésnek adott bizalomban is. Az ilyen vezetővel való kockázatot egyetlen pártszerv. vagy pártalapszerve- zet sem vállalhatja. A vezetők és vezetettek kölcsönös bizalmának megőrzését, folytonos megújítását követeli az állandóan változó és egyre magasabb követelményt támasztó gazdasági élet. Tisztelt Aktívaértekezlet! A megyei pártbiyittság- nak, a megyej tanácsnak és nekem is meggyőződésem, hogy mint az eddigiek során, úgy a jövőben is a növekvő követelményekhez igazodva a párt-, az állami és a tömegszervezetek, érdekképviseleti szervek aktívan segítik a feladatok végrehajtását. Meggyőződésünk, hogy rendelkezünk azokkal az anyagi és emberi tényezőkkel, amelyek a jövőbeni nehéz feladatok sikeres megoldásához szükségesek. Képesek vagyunk arra, hogy a kitűzött feladatok teljesítésével eleget tegyünk a népgazdasági igényeknek, hogy biztosítsuk gazdálkodó egységeink további fejlődését, megyénk lakossága életszínvonalának védelmét. Ehhez a munkához kívánunk a jelenlevőknek, az ágazat minden dolgozójának eredményeket az 1983-as évben — fejezte be a beszédét az előadó. Hozzászólások Az előadói beszédet követő vitában szót kért dr. Ele- ki János, a TOT főtitkára is, s meleg szavakkal méltatta megyénk 1982-es agrárteljesítményét, amely nagymértékben járult hozzá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához, s emellett nem kis szerepe volt a belföldi élelmiszer-ellátásban is. A sikert — amely alapvetően a megye mezőgazdasági dolgozóinak szorgalmát dicséri — még jelentősebbé teszi az a tény, hogy az-ágazat romló gazdasági feltételek között meg tudta ismételni az 1981-es produktumot. A népgazdaság, az ország gazdasági életének irányítói különösen a gabona- és a húsprogram teljesítésében számítanak arra, hogy ez a tájegység további tartalékok mozgósításával képes a már eddig is rekordnak számító eredményeit növelni. A két fő célkitűzés mellett, terméDr. Eleki János szetesen — a nem szűnő értékesítési gondok figyelem- bevételével is — jó néhány hasonló, vagy kisebb jelentőségű feladatot kell még az idén megoldani. Többek között folytatni a térségi meliorációt, a takarmánytermesztés ésszerűsítését, a napraforgó-termesztés szükségszerű méreteinek kialakítását, a legelőgazdálkodás fejlesztését. Ez csak az erők összefogásával és megfelelő koordinációval érhető el — hangsúlyozta a TOT főtitkára. Dr. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a vitát ösz- szegző felszólalásában megerősítette a dr. Eleki János Dr. Dénes Lajos Fotó: Fazekas László által elmondottakat, külön is kiemelve, hogy a kukorica és a búza 1983-ra tervezett termésátlagát az ország csak úgy érheti el, ha Békés megyében ennél az átlagnál 1 —1,5 tonnával több gabonát takarítanak be hektáronként átlagosan. Figyelmeztetett arra is, hogy a napraforgótermesztés kérdéseit minden egyes üzemben egyedileg kell értékelni, s az egyébként fontos növény sorsáról csak azután szabad dönteni. Állattartásunk teendőiről szólva elmondta, hogy a háztáji és a nagyüzem integrációjának erősítésével tovább kell növelni a sertéshústermelést, a baromfihús-termelésben pedig a kistermelők termelői kedvének csorbítása nélkül jobban alkalmazkodni a piaci helyzethez. Végül ismertette, hogy ebben az esztendőben Békés megye kap legtöbb állami támogatást a meliorációhoz. A TOT főtitkárán és a MÉM miniszterhelyettesén kivül az aktívaértekezlet vitájában még nyolcán szólaltak fel: Szekeres István, a szarvasi Táncsics Tsz elnöke a szövetkezet sikeres napraforgó-termesztésének titkairól, Csáti János, a mezőkovácsházi ÁFÉSZ elnöke a fogyasztási szövetkezet termeltető és felvásárló tevékenységéről és nem jelentéktelen tőkés exportjáról szólt. Györfi Károly, a Békés megyei Tsz-Szövetség titkára hozzászólásában azt taglalta, hogy a megye termelőszövetkezetei az év közben megváltozott, megszigorodott köz- gazdasági szabályozás ellenére 'fokozott energiatakarékossággal, körültekintőbb gazdálkodással, a tartalékok mozgósításával 1982-ben az egy évvel korábbihoz hasonló eredményt értek el. A Húsipari Tröszt vezérkarának képviselője, Pillár László elismeréssel beszélt a megye sertéstartóinak és a húskombinátnak az 1982-es munkájáról, amelynek eredményeként Békés az ország vágóállat-termeléséhez 10 százalékos részaránnyal járult hozzá. Bordás Mihály, a GMV igazgatója a gabonafelvásárló vállalat és a gazdaságok jó kapcsolatát értékelve azzal' biztatta az ülés résztvevőit, hogy a gabonaipar fokozatosan felkészül a bővülő gabonatermeléssel együtt járó tárolási gondok enyhítésére. Dr. Iványi Lajos, az FLR igazgatója az árunövény-ter- melés növeléséhez a nagy- üzemi legelőgazdálkodás intenzívebbé tételét javasolta, míg Goda Péter, a KÖVIZIG igazgatója a vízügyi igazgatóság fejlesztési elképzeléseiről és arról számolt be, hogy az idén befejeződik az NK—XIV-es öntözőfürt állami főműveinek kiépítése. A hozzászólások után Csatári Béla összegezte a vitát, majd dr. Szabó Sándor zárszavával az aktívaülés kora délután véget ért. KÉP
