Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 6. szám

1983. január 8., szombat Együttműködés — takarékosság — hozamfokozás (Folytatás az X. oldalról) Megyénk mezőgazdaságá­nak legjelentősebb beruhá­zása a melioráció: 1982-ben közel 320 millió forintot köl­töttek a különböző szervek melioratív beruházásokra. Tizenkétezer hektáron való­sult meg komplex meliorá­ció, amely az 1983-as gaz­dasági kilátásainkat javítja. Továbbra is gond azonban az egyedileg rendezendő ter­melőszövetkezetek, valamint a déli térség belvízgondjai­nak mielőbbi megoldása. Az öntözésre berendezett terület lényegében nem vál­tozott. Nem használják ki az öntözés termelésbiztonsá­gi és a hozamnövelő hatá­sait. A megöntözött terület 2600 hektárral ,nőtt, azonban az öntözőkapacitás kihasz­náltsága még így is rendkí­vül alacsony. Az NK—XIV- es öntözőfürt állami művei — jelentős költséggel — elké­szültek. Az üzemi művek lé­tesítését illetően — megke­resve az olcsó megoldáso­kat — az érdekelteknek meg kell kezdeni az ezzel kap­csolatos munkákat. Az állattenyésztés terme­lése tovább növekedett. A szarvasmarha-állomány mér­sékelten csökkent, a kisüze­mi gazdaságok tehénlétszá­mának csökkenése következ­tében. A csökkenő szarvas- marha- és tehénállomány el­lenére a tejtermelés fokozó­dott, eléri a 4650 literes szin­tet. Azonban még mindig van 4-5 olyan üzem, ahol ez a szám alig éri el a három­ezer litert. A húshasznú te­hénállomány kedvezőtlen közgazdasági háttere miatt viszont stagnál. A sertésállomány — a ko­caállománnyal azonosan — az év során folyamatosan növekedett. Meghaladja az egymillió 100 ezer darabot, a kocalétszám pedig a 90 ez­ret. Az ágazatban változat­lan magas a kistermelők részaránya. Jelen időszakban az össz-sertés- és kocaállo­mány 60 százaléka a kister­melők tulajdonában van. Az életbe léptetett különböző közgazdasági ösztönzők ered­ményeként tartósan elkerül­tük a korábbi időszakra jel­lemző ciklikusságot. A juhállomány év közben a piaci hatásokra mérsék­lődött, de ugyanezen hatá­sokra az anyajuhok száma is növekedett. A fajlagos mi­nőségi mutatók elmaradtak a lehetőségektől. A baromfi- állomány év eleji dinamikus felfutása a piaci helyzet igen kedvezőtlen alakulása követ­keztében év végére a múlt évi szintet sem érte el. A piaci igények hullámzása és tartósnak ígérkező romlása hátrányosan hatott és hat az ágazat fejlődésére. Az élőál­lat és állati termék felvá­sárlása összességében emel­lett is kedvezően alakult. A halászat, halgazdálko­dás megyénkben 3100 hek­táros természetes vizen, kö­zel kétezer hektár tófelüle­ten folyik. E területről ki­fogott halmennyiség csak­nem 2200 tonna volt. A ho­zam növelésében még jelen­tős tartalékok vannak. Kü­lön öröm számunkra, hogy a gyomai halfeldolgozó ter­melése (1750 tonna) teljes mértékben tőkés exportra került. Az állategészségügyi hely­zetről szólva az előadó meg­állapította, hogy az állatte­nyésztés eredményes fejlő­dése mögött is vannak ked­vezőtlen jelenségek, mint amilyen a tartósan 20 szá­zalék körüli sertés- és bor­júelhullás jó néhány helyen. Ugyanakkor a szarvasi SZÁT-ban, a battonyai Pe­tőfi Tsz-ben, Ecsegfalván 5 százalék körüli csak a bor­júelhullások aránya. Az ilyen mértékű eredményeltérések az elhullásban vagy a ta­karmányhasznosulásban csak úgy alakulhatnak ki, hogy hiányzik a gondos tenyész­tői munka, a szakszerű ta­karmányozás és az állat­egészségügyi követelmények betartása. Kedvező jelenség, hogy az eddig is jelentős háztáji ter­melés további növekedést •mutat. A nagyüzemek állat­kihelyezési akciói dinamiku­san növekedtek — mondta Csatári Béla, majd az erdő- és vadgazdálkodás eredmé­nyeit és teendőit, a környe­zetvédelem feladatait taglal­va áttért a nagyüzemek pénzügyi helyzetének elem­zésére. Eszerint a várható nyereség meghaladja az 1750 millió forintot, ebből mint­egy 400 millió az állami gaz­daságokban képződik, ez az elmúlt évhez képest valame­lyest kevesebb lesz. Az álla­mi gazdaságok várhatóan meghaladják a megyei és az országos átlag jövedelmező­ségét, a szövetkezetek vi­szont nem érik el azt. Vár­hatóan a szövetkezetek több mint fele eredményromlás­sal számol, hét pedig vesz­teséggel zár — összegezte a megyei pártbizottság titká­ra, majd így folytatta: — Megyénkben az alaptevé­kenységen kívüli tevékeny­ség aránya még mindig lé­nyegesen alacsonyabb az or­szágos átlagnál. Annak elle­nére. hogy már 1982-ben minden gazdaság foglalko­zott kisebb-nagyobb mérték­ben valamilyen ipari tevé­kenységgel. Harmincegy gaz­daságban azonban az ipari tevékenységből származó net­tó árbevétel az egymillió fo­rintot sem érte el, ebből ti­zenkettőben a 100 ezer fo­rintot sem. Ugyanakkor 14 termelőszövetkezet állította elő az összes ipari tevékeny­ség nettó árbevételének több mint 80 százalékát. Összefoglalásként megálla­pítható, hogy ez a tevékeny­ség a mezőgazdasági nagy­üzemekben a gazdálkodás szerves részévé vált. Segítet­te a nagyüzemi és a szemé­lyes jövedelmek növelését, a rendelkezésre álló eszközök jobb kihasználását, a mun­kaerő-tartalékok aktivizálá­sát, a mezőgazdasági terme­lés színvonalának általános emelését. Ugyanakkor a föld­rajzi elhelyezkedés, a ter­mészeti adottság, az ipari centrumok távolléte és a ve­zetői magatartás alapvetően befolyásolta a tevékenységi kör kialakulását, fejlődését, eredményeit. Jelentős az élelmiszeripar szerepe A továbbiakban az előadó a mezőgazdasági üzemek energiagazdálkodását érté­kelte. Kiemelte, hogy az 1982, évi tapasztalatok sze­rint a megye energiagazdál­kodásában a VI. ötéves terv energiaprogram végrehajtá­sának eredményei már je­lentkeznek. Az energiaszer­kezet átalakulásának iránya kedvező. Szükséges azonban az ezt elősegítő energiara­cionalizálási beruházások gyorsabb ütemű, szervezet­tebb megvalósítása. Tovább­ra is kiemelt figyelmet kell fordítani a fajlagos energia­felhasználások csökkentésé­re. A kutatás ég a termelés együttműködéséről az előadó a következőket mondotta. — A megyében, a mező- gazdaság jelentőségének megfelelően, a kutatók 20 százaléka agrártudományok­kal foglalkozik, amellett ked­vező, hogy több üzemben a kutatás és az alkalmazás összekapc^oltan megjelent. Az agrárkutatás-fejlesztés területén felerősödtek és fel­gyorsultak a pozitív tenden­ciák. Érezhető ezek-kedvező hatása a növénytermesztési és állattenyésztési munká­ban. Az ÖKI és a HAKI a szellemi erők és műszerek jobb kihasználására együtt­működési megállapodást kö­tött — bevonva ebbe a DA­TE Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Karát is — közös kutatásokra és a főiskolai oktatásban való részvételre. Kiemelkedő — országosan is elismert, sőt, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó — állategészségügyi kutatás folyik a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinátban. Je­lentős a megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állo­más agrokémiai technológiát fejlesztő tevékenysége, az ál­lattenyésztési állomás’ fajta­alakító genetikai fejlesztő munkája és az állategészség­ügyi intézet tevékenysége. Az FLR aktívan működik k,özre új takarmánytermesz­tési és felhasználási módsze­rek kidolgozásában, és a tu­dományos eredmények al­kalmazásában. Az élelmiszeripar jelentő­sege közismert. Az ágazat legnagyobb vállalatának. a Gyulai Húskombinátnak ter­melése tervszinten alakult A baromfifeldolgozó vállala­toknál, valamint a ZÖL­DÉRT húsüzeménél szintén bővült a késztermék aránya. Itt is több új termék gyár­tását kezdték meg, jó ered­ménnyel. A konzerviparban a főzelékkonzerv és a sava- nyúságkonzerv termelése csökkent, elsősorban a zöld­ségtermelés gondjai miatt. A gyümölcskonzerv és a szá­raztészta gyártása dinamiku­san növekedett. Törekvéseik figyelemre méltók. A hűtő­ipar termelése a rekonstruk­ció miatt csökkent. A gabo­naiparban a jó termés ter­melésnövekedést eredménye­zett. A cukoriparban nagy erőfeszítéssel dolgoznak. Ä tejipar jelentős kapacitással bővült, a sütőipar jól telje­síti feladatát, néha hullámzó a kenyér minősége. Az üdí­tőital-ipari vállalat dicsére­tesen dolgozik. Egyre jobban terjed az élelmiszer-ipari nyersanya­gok minőség szerinti átvéte­le. Ez helyes és jó módszer. Azonban a nyersanyagok minősítésekor néhány eset- ben feszültség is keletkezett. Ezükséges, hogy az áru mi­nősítése, átvétele tényleges, objektív alapokon történjen. Az élelmiszeriparban a hús és húskészítmények, tar­tósítóipari termékek export­ja — alapvetően árproblé­mák miatt — kedvezőtlenül alakult. Legsúlyosabb hely­zet a baromfiipari termé­keknél alakult ki. Az előző évhez képest eltérést jelen­tett, hogy a húskombinát — népgazdasági érdekből át­csoportosított alapanyag-fel­dolgozás következtében _ m integy ötmillió dollárral kevesebb árbevételt reali­zált. Számottevő dollárbevétel­lel növekedést ért ■ el a cu­koripar, négymillió dollárt meghaladó mértékben. A mezőgazdasági termékek ex­portértékesítése alakult a legkedvezőbben. Az export- árbevétel növekedése elérte a 8 százalékot, a dollárárbe­vétel megközelíti a 6 száza­lékot. Ebben meghatározó szerepe volt a GMV-nek és a mezőkovácsházi ÁFÉSZ- nek. Adónak a fejlődés feltételei A mezőgazdasági termelést 1983-ban — a hatékonyság egyidejű javításával — 1,5—2 százalékkal kell növelni. Fő feladat — a belföldi ellátás biztosítása mellett — az ex- Pm'tárualapok növelése, a minőségi és jövedelmezőségi mutatók együttes javítása. A búza és a kukorica termés­hozamának stabilizálása, il­letve növelése és a húsprog­ram teljesítése. A termőföld védelme, a termőképességé­nek javítása. Biztosítani kell a komplex melioráció ter­vezett ütemű megvalósítását. A nehezedő gazdasági felté­telek mellett is el kell érni a veszteséges és alaphiányos gazdaságok számának és pénzügyi problémáinak csökkentését, az állami, az érdekképviseleti szervek és termelési rendszerek, vala­mint az integrációs egységek még összehangoltabb segítsé­gével. Tovább kell növelni a jövedelmező ipari, szolgálta­tási és más kiegészítő tevé­kenység j mennyiségét, -és emelni színvonalát. A növénytermesztés fejlő­dési üteme az átlagos növe­kedés felett alakuljon. Ki­emelt feladat a főbb növé­nyek termésátlagának növe­lése, az indokolatlanul ala­csonyabb szintet elérők fel­zárkózásával a gazdaságos­ság megtartása, illetve javí­tása mellett. Az ajánlott tér­ségben növelni kell a kalá­szos gabona szórva vetését, a szója- és a lóbab vetésterü­letét. Jelentősen javítani kell a gyepgazdálkodás szín­vonalát. Élénkíteni Dél és Észak kapcsolatait a kölcsö­nösség alapján. Az állattenyésztésben a nagyüzemi állattartás szín­vonalának további emelésén belül a sertéshús- és tejter­melésnek kiemelt szerepet kell kapnia. A vágómarha-, a juh- és a baromfiterme­lés növekedését a piaci igé­nyeknek és a feldolgozóka­pacitásnak kell alárendelni. A háztáji és a kisegítő gaz­daságok magas szintű terme­lésének biztosítása — az ed­digieknél még jobban — igényli a nagyüzem további segítését. A megye; pártbizottság a feladatok meghatározásánál az alábbiakat vette figyelem­be: az 1983-as év előkészí­tése kedvező feltételek mel­lett, alapos volt. Az őszi ka­lászosokat időben, jó minő­ségben sikerült elvetni. A vetések állapota jó: 1983-ra szántatlan terület nem ma­radt. javult az anyagi-mű­szaki háttér, az 1982-ben el­végzett melioráció termelést növelő hatása várható, ja­vult a helyzet a biológiai ér­tékmérők területén is. Po­tenciálisan termőképesebb fajták állnak rendelkezésre. Az állattenyésztésben — új beruházások és a rekonst­rukciók következtében bő­vül a férőhely és a tenyész- állomány. A hozamok növe­lésere is van még lehetőség. A takarmánybázis biztosított, reális lehetőséget látunk a háztáji és kisegítő gazdasá­gok elért termelési színvo­nalának fenntartására, illet­ve kismértékű továbbfejlesz­tésére is. A termelési folya­matot végzők és az azt irá­nyítók több tapasztalattal rendelkeznek. A mezőgazdaságban a fej­lődés feltételei adottak. A feladat azonban így is nagy. Jelentős erőfeszítéseket kö­vetel a mezőgazdaság összes dolgozójától. A feladat ne­hézsége szükségszerűen meg­követelte az irányító szerve­zetek korszerűsítését is. A korábban végrehajtott de­centralizáció, a jelenlegi szer­vezeti intézkedések jelentős változást ígérnek. Ismeretes, hogy a vetőmag-szaporító és az OMFI, az állategészség­ügyi állomások, élelmiszer- és vegyvizsgáló intézetek és a METÁF-ok szervezete megváltozott, ezeket össze­vonták. Módosult a tsz-tör- vény is, és rendezte a testü­leti hatásköröket. Az élelmiszeripar előtt nem kevésbé fontos feladatok áll­nak. Tovább kell növelni a gazdaságos, jól eladható, ex­portra alkalmas termékek minőségét és mennyiségét. Az igények jobb kielégíté­sére kell törekedni. A tőkés fizetőeszközt növelő expor­tot áruskála-bővítéssel kell erősíteni. A piac változó igé­nyeinek megfelelően még szervezettebbé és eredmé­nyesebbé kell tenni az együttműködést az alap­anyag-termelőkkel. Befejezésül Csatári Béla a társadalmi tulajdon fokozott védelmére, illetve a vezetők nagyobb felelősségére hívta fel a figyelmet. — Mai bonyolult gazdasá­gi helyzetünkben a politikai felkészültség és megbízható­ság mellett nagyobb hang­súlyt kapott a szakmai hoz­záértés, a vezetői készség. A hozzá nem értő, az újra, a változásokra nem, vagy csak későn reagáló vezető kárt okoz a termelésben és a vezetésnek adott bizalomban is. Az ilyen vezetővel való kockázatot egyetlen párt­szerv. vagy pártalapszerve- zet sem vállalhatja. A veze­tők és vezetettek kölcsönös bizalmának megőrzését, foly­tonos megújítását követeli az állandóan változó és egyre magasabb követelményt tá­masztó gazdasági élet. Tisztelt Aktívaértekezlet! A megyei pártbiyittság- nak, a megyej tanácsnak és nekem is meggyőződésem, hogy mint az eddigiek során, úgy a jövőben is a növekvő követelményekhez igazodva a párt-, az állami és a tömeg­szervezetek, érdekképviseleti szervek aktívan segítik a fel­adatok végrehajtását. Meggyőződésünk, hogy ren­delkezünk azokkal az anyagi és emberi tényezőkkel, ame­lyek a jövőbeni nehéz fel­adatok sikeres megoldásához szükségesek. Képesek va­gyunk arra, hogy a kitűzött feladatok teljesítésével ele­get tegyünk a népgazdasági igényeknek, hogy biztosítsuk gazdálkodó egységeink továb­bi fejlődését, megyénk la­kossága életszínvonalának védelmét. Ehhez a munkához kívá­nunk a jelenlevőknek, az ágazat minden dolgozójának eredményeket az 1983-as év­ben — fejezte be a beszédét az előadó. Hozzászólások Az előadói beszédet köve­tő vitában szót kért dr. Ele- ki János, a TOT főtitkára is, s meleg szavakkal méltatta megyénk 1982-es agrártelje­sítményét, amely nagymér­tékben járult hozzá a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tének javításához, s emellett nem kis szerepe volt a bel­földi élelmiszer-ellátásban is. A sikert — amely alapvető­en a megye mezőgazdasági dolgozóinak szorgalmát di­cséri — még jelentősebbé te­szi az a tény, hogy az-ága­zat romló gazdasági feltéte­lek között meg tudta ismé­telni az 1981-es produktu­mot. A népgazdaság, az ország gazdasági életének irányítói különösen a gabona- és a húsprogram teljesítésében számítanak arra, hogy ez a tájegység további tartalékok mozgósításával képes a már eddig is rekordnak számító eredményeit növelni. A két fő célkitűzés mellett, termé­Dr. Eleki János szetesen — a nem szűnő ér­tékesítési gondok figyelem- bevételével is — jó néhány hasonló, vagy kisebb jelentő­ségű feladatot kell még az idén megoldani. Többek kö­zött folytatni a térségi me­liorációt, a takarmányter­mesztés ésszerűsítését, a napraforgó-termesztés szük­ségszerű méreteinek kialakí­tását, a legelőgazdálkodás fejlesztését. Ez csak az erők összefogásával és megfelelő koordinációval érhető el — hangsúlyozta a TOT főtit­kára. Dr. Dénes Lajos mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes a vitát ösz- szegző felszólalásában meg­erősítette a dr. Eleki János Dr. Dénes Lajos Fotó: Fazekas László által elmondottakat, külön is kiemelve, hogy a kukorica és a búza 1983-ra tervezett termésátlagát az ország csak úgy érheti el, ha Békés me­gyében ennél az átlagnál 1 —1,5 tonnával több gabonát takarítanak be hektáronként átlagosan. Figyelmeztetett arra is, hogy a napraforgó­termesztés kérdéseit minden egyes üzemben egyedileg kell értékelni, s az egyébként fontos növény sorsáról csak azután szabad dönteni. Állattartásunk teendőiről szólva elmondta, hogy a ház­táji és a nagyüzem integrá­ciójának erősítésével tovább kell növelni a sertéshúster­melést, a baromfihús-terme­lésben pedig a kistermelők termelői kedvének csorbítá­sa nélkül jobban alkalmaz­kodni a piaci helyzethez. Végül ismertette, hogy eb­ben az esztendőben Békés megye kap legtöbb állami tá­mogatást a meliorációhoz. A TOT főtitkárán és a MÉM miniszterhelyettesén kivül az aktívaértekezlet vi­tájában még nyolcán szólal­tak fel: Szekeres István, a szarvasi Táncsics Tsz elnö­ke a szövetkezet sikeres napraforgó-termesztésének titkairól, Csáti János, a me­zőkovácsházi ÁFÉSZ elnöke a fogyasztási szövetkezet ter­meltető és felvásárló tevé­kenységéről és nem jelen­téktelen tőkés exportjáról szólt. Györfi Károly, a Békés megyei Tsz-Szövetség titkára hozzászólásában azt taglalta, hogy a megye termelőszö­vetkezetei az év közben meg­változott, megszigorodott köz- gazdasági szabályozás elle­nére 'fokozott energiatakaré­kossággal, körültekintőbb gazdálkodással, a tartalékok mozgósításával 1982-ben az egy évvel korábbihoz ha­sonló eredményt értek el. A Húsipari Tröszt vezér­karának képviselője, Pillár László elismeréssel beszélt a megye sertéstartóinak és a húskombinátnak az 1982-es munkájáról, amelynek ered­ményeként Békés az ország vágóállat-termeléséhez 10 százalékos részaránnyal já­rult hozzá. Bordás Mihály, a GMV igazgatója a gabona­felvásárló vállalat és a gaz­daságok jó kapcsolatát érté­kelve azzal' biztatta az ülés résztvevőit, hogy a gabona­ipar fokozatosan felkészül a bővülő gabonatermeléssel együtt járó tárolási gondok enyhítésére. Dr. Iványi Lajos, az FLR igazgatója az árunövény-ter- melés növeléséhez a nagy- üzemi legelőgazdálkodás in­tenzívebbé tételét javasolta, míg Goda Péter, a KÖVIZIG igazgatója a vízügyi igazga­tóság fejlesztési elképzelé­seiről és arról számolt be, hogy az idén befejeződik az NK—XIV-es öntözőfürt ál­lami főműveinek kiépítése. A hozzászólások után Csa­tári Béla összegezte a vitát, majd dr. Szabó Sándor zár­szavával az aktívaülés kora délután véget ért. KÉP

Next

/
Thumbnails
Contents