Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 6. szám

1983. január 8., szombat 1 Idegenforgalom ’83 Elé kell menni a vendégnek! Jólesik a szemnek az esz­tendők zord időjárású for­dulóján, ha csak végignéz az ember az idegenforgalmi irodák 1983. évi prospektu­sain. Az egyik velencei gon­dolás képével csábítja uta­zásra a reménybeli turistát, a másik strandfelvételt, a harmadik rövidnadrágos fia­tal lány képét tette címlap­jára. Nem hiányzik termé­szetesen a budai Halászbás­tya, a Balaton partja, köz­ismert és kevésbé ismert idegenforgalmi nevezetessé­geink bemutatása sem. Hi­szen nem csak a határokon túl lehet utazni — s erre a közhelyszámba menő igaz­ságra az utóbbi évek nehe­zebb gazdasági körülményei mindinkább rádöbbentenek. Magas tandíjat fizettünk Ilyenkor, télvíz idején még nehéz tervezni az év szebbik felére. És mégis: a március végén megrendezésre kerülő, hagyományosnak számító bu­dapesti tavaszi fesztivál pla­kátjai már hosszú ideje lát­hatók több európai nagyvá­ros és idegenforgalmi cent­rum házfalain. Hívogatva a vendégeket, akik közül sok ezren azért jönnek el, mert korábban sem csalódtak ren­dezvényeinkben. Mind többen és mind szí­vesebben jönnek hozzánk Európa és más földrészek sok országából. Ha sokára, ha „magas tandíjat fizetve” is, de mostanára megtanul­ta a magyar idegenforgalom a vendégek kulturált fogad­tatásának minden teendőjét. Van már elegendő luxus­szállónk, és mind több olyan hely is, ahol a kevésbé igé­nyes vendégek kaphatnak szállást. Budapesten és a Ba­latonon kívül is tud Magyar- ország turistákat fogadni — s az utóbbi évek tapasztala­tai szerint: általános megelé­gedésre. Gondolnak a magyar uta­zási irodák a hazai vendé­gekre is, ami az előbbinél is nagyobb és összetettebb feladatot jelent. Számolni kell ugyanis azzal, hogy a belföldi turizmus elé új kö­vetelményeket állítanak a nehezebb körülmények, s mindez hatással lesz a bel­földi turizmusra éppúgy, mint a magyar utasok kül­földi programjaira. A ma­gyar turista — csakúgy, mint más országok lakói — to­vábbra is szeret és akar utazni, de előnyben részesíti azokat az utakat, amelyek nem merítik ki pénztárcáját. Az ábécé sorrendjében ha­ladva: a Budapest Tourist — amely a megyei ide­genforgalmi hivatalokkal kö­zösen adta ki évi program- füzetét — azzal is megköny- nyítette a turisták dolgát, hogy áttekinthető táblázatot közöl. Innen az olvasó gyor­san kiválaszthatja a számára legkedvez-őbbnek látszó utat, hiszen nemcsak az úticélok és az időpontok szerepelnek ott, hanem az éppoly fontos árak is. Lehet másfél ezer forint alatti áron utazni a szomszédos Szlovákiába — és lehet közel százezerért Japánba. El lehet jutni a Szovjetunióba 1700 forintért is — a közeli Ungvárra — és kereken tízszer annyiért a távol-keleti vidékre. Versenyben az utazási irodák Olcsón, szórakozva tanítja meg utasait sízni a szlovák Tátrában a Cooptourist, szil­vesztertől április közepéig indítva csoportjait. Egyhetds nyaralást ad Szocsi mellett, a szovjet tengerpart üdülő­helyén hat és fél ezer fo­rinttól, nyolcnapos elő- és utószezonbeli üdülést Bul­gáriában 3600 forintért. Szép számmal vannak már ma­gyar turisták, akik mindezt végigjárták, és valami kü­lönlegességre vágynak. Me­hetnek a szövetkezetek uta­zási irodájával a Kanári­szigetekre is, ha van rá 36 ezer forintjuk. Ugyancsak sok kedvezmé­nyes utat indít az Expressz, az ifjúság utazási irodája — most a szokásosnál is töb­bet. tekintettel a nemzetközi diákévre. Kedvezményt ad ifjúsági csoportoknak a MA­LÉV repülőgépein, igazol­ványt állít ki, amivel igény­be vehetik Európa-szerte az ifjúsági házakat. Egyéb út­jaikon is alacsonyabbak az árak — annyival, amennyi­vel kevesebb kényelmet (több romantikát) igényel­nek az ifjú turisták. A nyolcvanéves IBUSZ pe­dig valóban hasznosítja év­tizedek tapasztalatait, ami­kor hagyományos program- füzetét új jelszóval indítja: „Nincs ismeretlen, táj!!”. Le­het barangolni vele 5200 fo­rintért Bulgáriában — és kö­zel harmincezerért Spanyol- ország — Portugália — Ma­rokkó útvonalon, de a kettő között és azokon túl is. Szer­vez olyan utakat, amelyeken a két hét egyik fele utazás, a másik pihenés. Lehet gon­dolkodni kinek-kinek fantá­ziája — és pénztárcája sze­rint. Tavaly decemberben első­ként jelentkezett program- ajánlatával a Volántourist, amely több elő- és utósze­zoni utat indít szocialista or­szágokba. Tengerparton le­hetőséget teremt arra is, hogy a drága szállodák he­lyett fizetővendég-szobákban lakjanak a magyar turisták. Másutt viszont olcsóbb szál­lodai szobákat bérel vendé­gei számára. Minden utazási iroda igyek­szik tehát „közel jönni” a turistákhoz, s az év végére derül majd ki, hogy milyen sikerrel. Igazi verseny folyik most az utazási irodák kö­zött, s bármennyire is a gaz­dasági. nehézségek kénysze­rítették ki ezt — mégis így természetes. Az irodáknak, a vállalatoknak kell elébe menniük a vendégeknek, a turistáknak, s nem fordítva. Talán most először bekövet­kezik az is, hogy az utazni akarók valóban válogathat­nak, s érdeklődésükre nem a fanyalgó „nincs” választ kapják, mint sokáig és sok út esetében megtörtént. Min­den rosszban van valami jó! Bérlet-akció hazai tájakra Előtérbe kerültek a hazai utak. Korántsem véletlen, hogy valamennyi utazási iro­da legalább ugyanolyan vas­tag füzetet adott ki belföl­di útjairól, mint a külföldi­ekről. Ezek között is — el­sősorban az- egyéni utaknál — különösen nagy súlyt kap­tak a rövid utak. Ma a meg­emelt vasúti és autóbusz^a- rifák, a rendkívül drága benzin miatt aligha utazik bárki is szívesen távolabbi vidékekre az országon belül. Ezért is szólnak úgy a prog­ramok. hogy mindenki meg­találhassa bennük azt, ami­re vágyik, de lehetőleg la­kóhelyéhez közel vagy olyan árakon, amelyek még a drá­gább közlekedés mellett is megfizethetők. S ezért indí­tott az egyik utazási iroda bérletakciót több belföldi út­ra, ezért hirdeti, hogy a Bu­dapestről induló utak nem csak a budapestieké. Ha kényszer szülte is, tény. hogy az ésszerű, átgondolt és köz­érdekű belső tuiúzmus új fej­lődési szakaszához érkezett. Mindez indokolja, hogy a megyei idegenforgalmi hiva­talok, irodák az eddiginél is jobban kapcsolódjanak be a belföldi turizmusba. Ök tud­ják legjobban megmutatni a „szűkebb haza”, a megye vagy tájegység idegenforgal­mi értékeit, látnivalóit, meg­kóstoltatni a „tájjellegű” en- ni-innivalókat. Vendéget könnyű találni — helyben és a környéken. „Csak” jó szervezés és megfelelő pro­paganda kell hozzá. Várkonyi Endre A Centrum Áruházakban ebben az évben is megrendezik az immár hagyományossá váló fehér heteket, amelyen ágynemű-garnitúrákat, sötétítő- és csipkefüggönyöket, valamint egyéb háztartási fehérneműket árulnak. Az idei vásáron minden Centrum Áruház maga te­remti meg a szükséges árualapot és dönt az árengedmény mértékéről (MTI-fotó: Varga László felvétele — KS) Eredményes volt megyénkben a béke- és szolidaritási munka A Hazafias Népfront me­gyei béke-barátsági és szoli­daritási munkabizottsága a korábbi évekhez hasonlóan 1982-ben is az országos tes­tületek által meghatározott irányelvek szerint folyama­tosan látja el feladatát. E tömegmozgalom tisztségvise­lői és aktivistái a központi és helyi akciók, rendezvé­nyek szervezésekor arra tö­rekedtek, hogy a lakosság információs, polemizáló igé­nyét — a lehetőségekhez méi'ten — kielégítsék, vala­mint méltóan emlékezzenek meg a hazai és nem^jközi évfordulókról is. Több Budapesten működő nagykövetség, kulturális és tájékoztató központ képvise­lői látogattak el megyénkbe, s a bartásági napok alkal­mával lehetőségük nyílt megismerkedni a termelő üzemek', intézmények mun­kájával; továbbá véleményt cserélni a párt-, állami, tár­sadalmi szervek, tömegszer­vezetek és szocialista brigá­dok vezetőivel; valamint a munkáskollektívákkal. A számos rétegtalálkozót ünne­pi műsorok, kiállítások, film­vetítések tették változatosab­bá. színesebbé. A tavaszi békehónap -ki­emelkedő rendezvénye volt a magyar—csehszlovák ba­rátsági hét. A nagygyűlések mellett árubemutató, ide­genforgalmi és fegyverba­rátsági összejövetel, vala­mint kulturális műsor szere­pelt az eseménysorozat prog­ramjában. Sikeresek voltak a mongol, az NDK-beli, kubai, szovjet, bolgár diplomaták­kal, illetve szakemberek részvételével rendezett talál­kozók. Például a Lenin-év- íorduló alkalmából a Pus­kin Orosz Nyelvű Intézet igazgatója tartott színvona­las előadást a propagandis­táknak. Igen eredményesek voltak a megye különböző települé­sein szervezett szolidaritási akciók is. A jelenlevők min­denütt felemelték szavukat a fegyverkezési hajsza és a népirtó háborúk ellen, s ugyanakkor szolidaritásuk­ról, erkölcsi és anyagi tá­mogatásukról biztosították a nemzeti függetlenségükért küzdő népeket. Jelentős ősz- szeget fizettek be a Magyar Szolidaritási Bizottság egy­számlájára. (Békés megyé­ben eddig csaknem 96 ezer forint gyűlt össze erre a cél­ra.) Az eseményeken képvi­seltették magukat a chilei és uruguay-i menekültek is. akik többek között beszá­moltak népük imperializ­musellenes harcáról, a ha­zájukban uralkodó diktató­rikus elnyomásról, a haladó gondolkozású emberek ül­döztetéséről és így tovább. A nyolc szolidaritási rendez­vényt azzal a céllal szervez­ték a HNF-bizottságok. hogy a résztvevők érzelmileg is közelebb kerüljenek az elő­adókhoz, s minél több infor­mációt szerezzenek az adott ország múltjáról és jelené­ről. A meghívott vendégek ízelítőt kaphattak a távoli népek kulturális hagyomá­nyaiból, művészeti életéből is. A politikai tartalmukkal és újszerű programjukkal népszerűvé vált rendezvé­nyek belépődíjaiból össze­gyűlt pénzt a szolidaritási alapra fizette be a munka- bizottság. A módszerekkel kapcso­latban érdemes megemlíte­ni, hogy az előkészítés egyes mozzanataira vonatkozó teendők ellátását a Gár­donyban tartott titkári tan­folyam és egy külön erre a célra szolgáló kiadvány is nagymértékben megkönnyí­tette. A szervezők munkáját elősegítette az is, hogy az Országos Béketanács felhí­vásait és az MSZBT nyilat­kozatait a megyei felada­tokkal kiegészítve eljuttat­ták a népfront helyi bizott­ságaihoz, s ezáltal tovább emelkedett a színvonal, s megfelelő politikai tartalom­mal telítődtek a rendezvé­nyek. Sok helyen figyelemre méltó kezdeményezésekre ke­rült sor, és jó együttműkö­dés alakult ki a KISZ-bi- zottságokkal. valamint az SZMT-vel. Az úgynevezett béke és barátsági utak, ki­állítások és idegenforgalmi találkozók szervezéséből ki­vette részét az IBUSZ me­gyei igazgatósága, ezzel is előmozdítva hazánk és más országok alaposabb megis­merését. A megyei jnoziüze- mi vállalat a csehszlovák és szovjet filmhét rendezésével járult hozzá a békeagitációs és propagandatevékenység­hez. Hasonlóan jó kapcsolat jött létre a KIOSZ, KISZÖV. TESZÖV, KISOSZ, MÉ­SZÖV, továbbá az MHSZ és a TIT, valamint a Hazafias Népfront között. örvendetes az is, hogy nö­vekedett az összejöveteleken és akciókban részt vevő fia­talok aránya az utóbbi idő­ben. A lakosság körében ta­pasztalt kedvező visszhangot alapul véve megállapítható: az 1982. évi barátsági estek, megemlékezések, szolidaritá­si gyűlések, fórumok, réteg- találkozók, külpolitikai tájé­koztatók, rajzpályázatok és egyéb rendezvények elérték politikai céljukat megyénk­ben. —y —n Felvásárlás Dévaványán A Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ célkitűzései között szerepelt a felvásárlási tevé­kenység növelése 1982-ben. Már az első háromnegyedév­ben ezt több mint 3 száza­lékkal túl is teljesítették a korábbi évhez viszonyítva. Eredetileg úgy tervezték, hogy vágónyúlból, mézből, tény észtojásból többet vásá­rolhatnak fel a kistermelők­től Dévaványán és Ecsegfal- ván, azonban ez. nem telje­sült minden tekintetben. Míg tenyésztojásból több mint 10 százalékkal többet juttattak a kistermelők az ÁFÉSZ-hez, aldig a nyúlfel- vásárlás terén a korábbi évek egyenletes fejlődésével szemben visszaesés történt, aminek egyik okaként a szö­vetkezet vezetői azt állapí­tották meg: a termelők több­sége a szabadban felállított, nem kellően téliesített ketre­cekben tartotta az állatokat, s a szokatlanul hosszúra nyúlt tél is a szaporulat nagy részét elpusztította. Ugyanakkor a méz- és toll- felvásárjás jelentősen bővült 1982-ben. Ez utóbbiból csak­nem 30 százalékkal többet vettek át az ÁFÉSZ dolgo­zói. A lakosságnak jóval több. mint 100 ezer naposcsibét, valamint 4,5 ezer naposlibát biztosítottak az első három­negyedévben, amellyel az igényeket teljes egészében ki tudták elégíteni. Automata vérnyomásmérő házi használatra Több lesz az egyszer használatos fecskendő Csaknem félszáz millió egy­szer használatos fecskendő­vel látják el az idén az egészségügy; intézményeket. Vagyis a tavalyinál kétszer, a tavalyelőttinél ötször több ilyen eszközt júttatnak az orvosi rendelőknek, gyógyin­tézeteknek. Ennyi talán ele­gendő lesz a megfelelő in­jekciós kezeléshez, de ha ez is kevés lenne, a későbbiek­ben kielégíthetik a szükség­letet, mivel ez évtől a Mát- raplaszt Szövetkezetben so­rozatban gyártják ezeket a fecskendőket — mondotta dr. Zentai Róbert, az Orvosi Mű­szerkereskedelmi Vállalat igazgatója. — Ugyancsak ha­zai vállalkozás eredménye­ként, ebben az évben az ed­diginél több olyan vérnyo­másmérőt forgalmaznak, amelyet a betegek is meg­bízhatóan használhatnak. A kecskeméti „VITAL" Szö­vetkezetben ugyanis meg­kezdték a magyar automata vérnyomásmérő előállítását. Ez ugyanolyan pontosan mé­ri a vérnyomást — és bárki által könnyen kezelhető —. akárcsak az ismert külföldi gyártmányú készülék, vi­szont sokkal olcsóbb. Előre­láthatólag ez év második fe­lében kerül az üzletekbe, s minden bizonnyal megnyeri a vásárlók tetszését, éppen úgy, mint a magyar fogíny­zuhany, amely két hónappal ezelőtt jelent meg. Mindösz- sze 60 forint, s olyan hatá­sú, akárcsak a drága nyugati gyártmány. Várható újdonság — szin­tén a lakosság használatára — a csehszlovák inhaláló készülék, amely porlasztja a kamillasűrítményt vagy a gyógyszert, amelyet be kell lélegezni. Ennek használata megkímélj majd a betegeket a hagyományos inhaláeió kellemetlenségeitől. Ez évtől a szocialista or­szágokból szerezhetnek be ez ideig nyugatról importált más orvosi eszközöket is. A töb­bi közt az NDK-ból hoznak a szívgyógyászatban alkal­mazott pacemakereket és a művese-állomáson használt dializáló orsókat. Más mó­don js igyekeznek valutát megtakarítani azért, hogy megvehessék a nélkülözhe­tetlen nyugati gyártmányú orvosi készülékeket, műsze­reket. Némelyiket alkatré­szenként vásárolják a nyuga­ti cégektől, s azokat hazai gyártók szerelik össze, így jóval kevesebb valutát kell fizetni értük, mint a kész termékekért. A nyugatnémet ERBE céggel kooperálva pél­dául az ultrahangos kezelő­készülék-családot — az Or­vosi Műszer Szövetkezet ter­mékeit — szállítják az NSZK-ba, onnan viszont se­bészeti vágóeszközöket hoz­nak — szintén félkész álla­potban — tehát olcsóbban —, s azokat a hazai szövetkezet szereli össze. Hasonló kooperáció r.évén J ugoszláviából gyógyászati eszközöket importálnak ké­miai alapanyagokért, árucse­re keretében. A Siemens- Elema céggel tárgyalásokat folytatnak azért, hogy tech- nológiajsmeretek ellenében pacemakereket kapjunk. A vállalat intézkedései hozzájárulnak ahhoz, hogy ebben az évben csaknem há- rommilliárd forint értékű or­vosi készüléket, műszert, esz­közt forgalmazzanak. Gon­doskodik arról, hogy a ren­delkezésükre álló pénz gaz­daságos hasznosítása révén beszerezzék a legszüksége­sebb orvosi eszközöket, mind az alapellátó szolgálatok, mind a gyógyintézetek szá­mára. Az anyagi nehézségek ellenére segítik az orvosi el­látás színvonalának megőr­zését — hangsúlyozta az igazgató. Jelezte: áprilisban megrendezik hagyományos kiállításukat, amelyen a szo­cialista országok, s a legis­mertebb tőkés cégek mutat­ják be új orvosi műszerei­ket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents