Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 5. szám

NÉPÚJSÁG 1983. január 7., péntek \ Barkacsuzlet, barkácsmtthely □ z ünnepélyes megnyi­tón nem vágtak át szalagot, pezsgősdu- gók sem röpködtek a levegő­ben. Május elseje előtt egy nappal mégis sokan örültek a békéscsabai Erkel utcában. A Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet itt építette fel mintegy 5 millió forintért a barkácsüzletet és -műhelyt. Az ajtóban annyi volt a kí­váncsiskodó, hogy egymás lábát taposták. Hét hónap el­teltével viszont csendes a környék. A barkácsboltnak nevezett helyiségben fél el­adó is győzné a munkát, egy­két inkább érdeklődő, mint vásárló nyitja rájuk az ajtót. Pedig van itt működő, üzem- képtelen, de javítható motor- kerékpár, moped, porszívó, hűtőgép. Lehet kapni autó- és motorkerékpár-alkatrésze­ket, híradástechnikai cikke­ket és felszereléseket. Aki „mazsolázni” akar, órákig válogathat, ám mégsem ta­láló az üzlet elnevezése. Ugyanis nem kifejezetten barkácsbolt. Mert az ezer­mester nemcsak szerel, ha­nem fúr-farag, ehhez kellene többek között facsavar, szeg. fűrészlap, ragasztó, tömítés. Minek soroljam? Az ezer ap­ró cikk csupán jelmondat, a valóság egészen más. A for­galom havonta átlagosan 150 ezer forint. El lehet képzelni: ennek az árréséből mire fut­ja. Fizetik az eladókat, a fűtést, a világítást, az egyéb költségekről nem is beszél­ve. Éppen árubeszerzésre nem jut elég pénz, holott a skálát bővíteni kellene. De ez még hagyján, a bolt úgy-ahogy megyeget. A bar- kácsműhely ajtaja zárva, a lehúzott redőny mögött hiába keresem az eligazító táblát. Mikor van nyitva? A bolt­ban felvilágosítanak: menjek a portára, ott a kulcs és már­is „bütykölhetek”. A portás­nő csodálkozik: nahát, egy eleven ember, aki barkácsol­ni akar! Csakhogy ez nem olyan egyszerű. Engedélyt kell kérnem a műszaki ve­zetőtől, vagy a helyettesétől, aztán, esetleg ... Végül meg­tudom: nem bürokráciáról van szó, hanem arról, hogy csak szakember felügyelete mellett dolgozhatok. Először hónapokig ült az ajtóban a műhelyvezető, de senki be nem tette a lábát. A luxus­nak is van határa! Most már reggeltől délután fél 5-ig az utóbbi megoldást választot­ták. Vajon este, szombaton, esetleg vasárnap sem lenne Népfront-fórumok a lakáshelyzetről Még döntés előtt megis­merni, hogyan vélekednek az állampolgárok a bevezetésre váró új intézkedésekről, fel­színre hozni a megvalósítás esetleges buktatóit, össze­gyűjteni az okos ötleteket, az ésszerű javaslatokat — ez a szándék vezérli a népfront­mozgalom irányító testületé­it, amikor nyílt fórumokat szerveznek a lakosságot leg­inkább foglalkoztató kérdé­sekről. Az utóbbi időben a legnagyobb érdeklődés azo­kat a tanácskozásokat kísér­te, amelyeken a lakásellátás körüli gondokat vitatták meg. E fórumok tapasztalatait összegezve lnzsel Ottó, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának osztályvezetője el­mondta, hogy a résztvevők elismeréssel szóltak lakás- építési eredményeinkről, po­zitívan értékelték, hogy az elmúlt években több mint egymillió új otthon került te­tő alá. Sokan tették fel azonban a kérdést: miként lehetséges, hogy a lakásigény­lők száma még mindig, a jelentős erőfeszítések ellené­re is meglehetősen népes. Ennek kapcsán többen kifo­gásolták azt a korábbi gya­korlatot, amely nem terem­tett kedvező feltételeket azok számára, akik saját erejük­ből kívánták megoldani la­kásgondjukat. Utaltak a szűk érdeklődő? Ki tudja? Min­denesetre a reklámtáblák a főmérnök szekrényének a te­tején porosodnak. Nem érde­mes vele foglalkozni, hiszen az Un'iverzálnak sem megy az üzlet a József Attila-lakó- telepen. Sőt! Budapesten a RAMOVILL barkácsműhelye is „csődbe ment”. A nagy hodályban meg érintetlenek a gépek, a szerszámok. Mi az az 50—60 ezer forint, amit ezek beszerzésére köl­töttek?! Az ötmillióhoz ké­pest tényleg nem sok, amely­nek nagy része állam] támo­gatás. Hosszú harc, érvelések árán végre megkaptuk a pénzt, és most üres a mű­hely. Kellett ez nekünk, va­lóban szükség van rá? Persze, utólag könnyű okosnak lenni -r- mondhatja bárki. Van igazság ebben. Ugyanakkor kíváncsi lennék: milyen felmérés előzte meg a műhely építését, megalapo­zottak-e a méretek? Mert nagy, túlságosan is tágas ez a helyiség. Ezen most már kár siránkozni, inkább tenni kellene valamit. A szövetke­zet a megyei tanács kereske­delmi és ipari osztályával keresi a megoldást. Nem tud­ni, meddig. Az idő azonban sürget, kár lenne sokáig téb- lábolni a műhely körül. An­nál is inkább, mivel gazda­sági és társadalmi érdek a szolgáltatások fejlesztése, fel­tételeinek gazdagítása. A bar­kácsolás sem csupán szóra­kozás, hanem gyakorta kény­szer. Kevés a hivatásos szak­ember, kénytelenek vagyunk magunk javítani, szerelni. Ezért kapott százmilliókat a közös kasszából a barkács- mozgalom. De, amint látjuk, a pénz nem minden! Gon­dolkozzunk rajta: hátha nép­szerűbb és kifizetődőbb len­ne a kisebb barkácsgépek, egyéb speciális szerszámok, felszerelések kölcsönzése. Ügy hírlik, 1983 második fe­lében Gyulán adnak át ha­sonló létesítményt. A tanul­ságot nem árt leszűrni, hi­szen senki sem szeretne még egy elfuserált barkácsmű- helyt a megyében. ehéz lenne valakit is egyértelműen elma­rasztalni. Nem is ez a szándékom. A tény viszont aligha változik. Határozot­tabb céltudatosabb, szerve­zettebb munkára, hatéko­nyabb propagandára van szükség a Csináld magad! mozgalom kiszélesítéséhez. Seres Sándor állami támogatásra, a mérsé­kelt kölcsönfelvételi lehető­ségekre, s a korlátozottabb szociálpolitikai kedvezmé­nyekre. Ez a helyzet arra kényszerítette az állandó la­kással nem rendelkezőket, hogy — úgymond — beáll- janak a sorba, s a tanácsok lakásosztályain jelentsék be igényüket. Az eszmecseréken heves viták bontakoztak ki a nagy lakótelepek létesítésének szükségességéről, a házgyári technológiák előnyeiről. Ab­ban valamennyien egyetér­tettek, hogy a tömeges igé­nyeket leggyorsabban csakis így, ezek felhasználásával le­hetett kielégíteni. Megoszlot­tak Viszont a nézetek akö­rül, hogy helyes volt-e egyeduralkodóvá tenni ezt a telepítési formát, s ezt a technológiát. Szakemberek véleményére hivatkozva ki­jelentették : tudomásuk sze­rint a magas panelház végső soron nem olcsóbb, mint a kisebb, ám emberléptékű ház. A fórumokon elhangzot­takat a népfront összegyűj­tötte, s az írásba foglalt ta­pasztalatokat, javaslatokat eljuttatta a felsőbb szervek­hez, kérve, hogy azokat ve­gyék figyelembe az új la­kásrendelet megalkotásakor. Alkalmazkodóbb áruválaszték, kulturáltabb kiszolgálás Új formák a kereskedelemben Az áruellátás színvonalá­nak javítását, a vásárlók igényeinek jobb kielégítését, a kereskedelem és a ven­déglátás dolgozóinak érde­kei egyaránt szolgálják az új üzemelési formák: a már bevált szerződéses boltok után az idén január 1-től a jövedélemérdekeltségű rend­szerben működő üzletek mu­tatkoznak be. A Belkereskedelmi Mi- ' nisztérium múlt évi felmé­rése megállapította, hogy a szerződésbe, illetve bérbe adott üzletekben — ahol ál­talában egy-két dolgozót foglalkoztatnak, s ők anya­gilag a korábbiaknál érde­keltebbek a forgalom ala­kulásában — az áruválasz­ték, és a nyitva tartás is jobban alkalmazkodik az igényekhez, s javult a ki­szolgálás kulturáltsága. Veszprém megyében — fő­ként a Balaton partján — mintegy 370 üzlet és ven- déklátóhely működik szer­ződéses, illetve bérleti rend­szerben. A három-öt évre átvett egységek 20—40 szá­zalékkal növelték forgalmu­kat a korábbiakhoz képest. Átlagosan egyötödével nö­vekedett a- nyitva tartási idő; gyakran a hétvégeken is, s a kedvező időjárást ki­használva, az utószezonban egy-másfél hónappal to­vább tartottak nyitva. Áru- beszerzésüket segítette, hogy több nagykereskedelmi vál­lalat raktáráruházát hozott létre a megyében. Győr- Sopron megyében az egy-két személyes, szerződéses boltok jól segítik egy-egy lakókör­zet és munkahely ellátását. Az aprófalvas megyék­ben — ahol sok az egy-két dolgozót foglalkoztató ke­reskedelmi egység — még sok a gond az üzletek szer­ződésbe adásával. Vas me­gyében a tervek szerint 104 kisüzletet és 153 vendéglátó- helyet kívántak szerződésbe adni, ám mindössze 13 üz­letet és 71 vendéglőt vettek át a vállalkozó kedvű ke­reskedők. A tartózkodás sok helyen indokolatlannak tűnik, hiszen az átadott űz­tétek forgalma rövid idő alatt is kedvezően alakult. Baranyában a kezdeti ide­genkedést legyőzve, az utób­bi hónapokban felgyorsult a szerződésbe adás folyamata. A kisvendéglők, presszók, bisztrók és italboltok máris nagyobb számban „keltek el”, mint amennyire 1985- ig számítottak. A tapaszta­latok kedvezőek: bővült az egységek profilja, az idegen- forgalmi központokban, a vendéglátóhelyeken aján­déktárgyakat, képeslapokat, hírlapokat is árusítanak. Ja­vult az áruválaszték, a kis­vendéglőkben tájjellegű éte­leket főznek; a zöldségüzle­tekben saját készítésű sava­nyúságot árusítanak, s ru­galmasan állapítják meg a nyitva tartást. Gondot je­lent .viszont, hogy a kis lé­lekszámú településeken — több mint 200 van belőlük a megyében — nincs kellő előrehaladás az üzletek szerződésbe adásánál. Az ok egyszerű: ezeknek a boltoknak a többsége veszteséges. A lakosság áru­ellátását viszont fenn kell tartani, ezért más módsze­reket alkalmaznak a szövet­kezetek. Január 1-től az 500 lakosúnál kisebb települé­seken bérpótlékot kaphatnak a kereskedelmi dolgozók, és a fogyasztási szövetkezetek élnek is ezzel a lehetőséggel. Széles körben kívánják al­kalmazni a költségtérítéses rendszert is, azaz a boltve­zetők a felmerült költségek fedezetére megkapják az ÁFÉSZ-től a szükséges pénz­eszközöket, és azzal gazdál­kodnak. Amennyiben csök­kentik az adminsztrSciós munkát, takarékoskodnak a különféle eszközökkel és anyagokkal, továbbá saját maguk vállalják a szükséges javításokat, a megmaradt pénzből növelhetik a bolt dolgozóinak jövedelmét. Mivel a szerződéses for­ma csak a kis létszámú üz­leteknél lehet megoldás, a Belkereskedelmi Miniszté­rium rendelete lehetővé tet­te — 1982-ben kísérleti jel­leggel, az idén már általá­nosan —, hogy nagyobb ön­állóságot kapjanak a köze­pes kategóriába tartozó — 10—50 dolgozót foglalkozta­tó — üzletek. Az úgyneve­zett jövedelemérdekeltségű üzemeltetési forma szoros elszámolású boltban, ven­déglátóhelyen, önelszámoló egységben, önállóan gazdái kodó raktárban, és lerakat­nál vezethető be. Az egysé­geket a gazdálkodó szerve­zetek jelölik ki, ám a dol­gozók is kezdeményezhetik a bevezetést. Vállalkozhat az ilyen üzemeltetésre ma­ga a vezető, vagy helyette­seivel közösen, s kiterjeszt­hetik ezt a formát az egy­ség valamennyi dolgozójára, az egész kollektívára is. Az üzlet vezetője maga dönt az árubeszerzés forrásáról, a rendelés mennyiségéről, üte­mezéséről, és az értékesítés megszervezéséről. lebonyo­lításáról, továbbá a készlet- és eszközgazdálkodásról, esetenként az árak kialakí­tásáról, a létszám-, bér- és költséggazdálkodás egyes kérdéseiről. Hajdú-, Bács- és Fejér megyében kedvező tapaszta­latai vannak a tavaly kí­sérleti jelleggel alkalmazott új formának. Fejér megyé­ben a megye iparcikk-ke­reskedelmi vállalata 1982 második felében öt boltban vezette be ezt a formát. A változások máris lemérhe- tők: a kísérleti üzletekben több divatos, kedvelt cikk kapható. Az üzletek vezetői éltek a lehetőségekkel: több nagykereskedelmi vállalat­tal, sőt — külön engedély- lyel — kisiparosoktól is vá­sároltak. Az üzlet választé­kának javítására javaslatot tettek a hiányzó és a nagy­kereskedelemben nem is kapható áruk előállítására, gyártására. A vásárlói igé­nyeknek megfelelően mó­dosították a nyitva tartási időt, s az ésszerűség hatá­rain belül csökkentették a dolgozók létszámát. A visszamaradt bér egy részét a kollektíva mun­kájának jutalmazására, ösz­tönzésére használták fel. A többletnyereségben a válla­lat és a kísérletező üzlet osztozott. Az új módszer ér­dekessége, hogy az árkocká­zati alapot beépítették az árrésbe, s az abból adódó megtakarítás is a boltiak jövedelmét növeli. A kereskedelmi vállalatok és a bolti kollektívák az idén az ország szinte min­den megyéjében élni akar­nak az új lehetőséggel. Veszprém megye vendéglá­tóipari vállalata január 1- től hat város egy-egy nagy komplexumában vezette be a jövedelemérdekeltségű for­mát. Győr-Sopron megyé­ben a nagyobb ABC-áruhá- zak fokozatosan önállósod­nak, Győr legnagyobb élel- miszer-szaküzlete például — az 1300 négyzetméteres Ver­seny ABC-áruház — az év elejétől önálló bérgazdálko­dási jogot, és számos más hatáskört kapott. A Győr- Sopron megyei Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalat ez év elejétől önálló gazdálko­dási joggal ruházta fel a győri műszaki áruházat. Ugyanezt rövidesen megkap­ja a soproni áruház, s még további 8—10 üzlet az év el­ső felében. A Miskolci Élel­miszer-kereskedelmi Válla­lat január 1-től 21 közepes és nagyobb üzletet adott át a bolti kollektívának jöve­delemérdekeltségű üzemel­tetésre, s a vállalat az év első felében további 29 üz­letben kívánja bevezetni ezt a rendszert. A fővárosban eddig több mint ezer kisüzletet és ven­déglátóhelyet adtak szerző­désbe. Ezeket a budapestiek hamar megkedvelték, mert bővebb lett az áruválaszték, rugalmasabb a nyitva tar­tás, udvariasabb a kiszolgá­lás. Sokat javíthatna azon­ban még a főváros ellátá­sán, ha nagyobb lenne az érdeklődés az élelmiszerüz­letek iránt, amelyekből a vártnál kevesebbet vettek át szerződésbe. A jövede­lemérdekeltségű rendszer iránt főként az élelmiszer- kerskedelmi vállalatok, s a ruházati szakma érdeklő­dik. Az áruházakban, szál­lodákban, a 8—100 dolgozó­nál nagyobb létszámot fog­lalkoztató egységekben, köz­ponti raktárakban, termelő üzemekben és lerakatokban, szolgáltató egységeknél — amelyekből a fővárosban az országos átlagnál jóval több akad — a teljes önelszámo­lás bevezetését javasolja a minisztérium, illetve a na­gyobb egységek leányválla­latként működhetnek. Járványügyi jelentés Országunkban jelenleg nincs influenzás megbetege­dés — mondották az Egész­ségügyi Minisztérium illeté­kesei. — E kedvező helyzet; hez bizonyára hozzájárul a hatékonyabb egészségvéde­lem, s annak is tulajdonít­ható, hogy sok lakos védett­séget szerzett azokkal az influenzavírusokkal szemben, amelyek évekkel ezelőtt jár­ványokat okoztak Magyar- országon. E rettegett vírus más típusai pedig nem ke­rültek hozzánk az utóbbi időszakban. Fontos a véde­kezés, a szervezet ellenálló­képességének a növelése — hangsúlyozták a szakembe­rek —, hiszen a védettség nem tart sokáig, s bárme­lyik évszakban, a nyári ká­nikula idején is felütheti a fejét, és elterjedhet az inf­luenzavírus, ha a világ va­lamelyik részéről behurcol­ják hozzánk. A cseppfertőzéssel terjedő más betegség is kevés. Csu­pán a vörheny és a rubeola haladja meg számban az öt­évi középértéket, de ez je­lentéktelen járványügyi szempontból. Ételmérgezés miatt azonban viszonylag sok embert kellett orvosi ellátás­ban részesíteni. OTP-részletre kapható színes televíziók A vásárlók, az ipar és a kereskedelem számára egy­aránt sikeresnek bizonyult a színes televíziók múlt év no­vember 8-tól december 31- ig meghirdetett OTP-részlet- akciója. Nem végleges ada­tok szerint 1982 utolsó ne­gyedében 40 000 színes tévét adtak el, többet, mint janu­ártól szeptember végéig ösz- szesen. A sikerre való tekintettel — az intézkedés visszavoná­sáig — továbbra is OTP-hi- tellevélre vásárolható meg a Videoton Super Color ké­szülék családjának TS—4312 számú, 56 centiméteres kép­csöves típusa, valamint több Orion készülék: a CT—656 Colorion Elektronic, a CT— 1656 Helios és a CT—4656 Flamand elnevezésű színes televízió. Továbbra sem kap­hatók viszont részletre az 51 centiméteres képcsővel sze­relt Videoton és Orion típu­sok, valamint az Infracolor nevű távirányításos készülé­kek. Az árukölcsön-akcióba vont televíziók Modul rend­szerűek, korszerűek, s meg­felelnek az energiatakarékos­sági követelményeknek is. Áramfogyasztásuk alig fele a korábban forgalmazott elekt­roncsöves típusokénak. A budapestiek nem nagy halfogyasztók. Mégis mint Duna-menti településnek, a halászat­nak és a hal árusításának évszázados hagyományai vannak a fővárosban. Képünkön Fanda Ágoston halászmester egykori boltja a Hal-téren a századforduló idején (MTI-fotó: Tóth István felvétele — KS) Volán-szolgáltatás A Volán Tröszt az idén a szol­gáltatások színvonalának javítá­sával, tevékenységi körének bő­vítésével igyekszik a fuvaroz­tatók igényeinek mind teljesebb kielégítésére. Még inkább fel­tárják a nagyüzemi árufuvaro­zásban rejlő előnyöket, s olyan népgazdasági ágakban is elébe mennek a megrendeléseknek, amelyekben eddig csak kisebb feladatokat vállaltak Emellett kutatják azokat a vállalkozási­társulási lehetőségeket, amelyek a fuvaroztatók érdekeit szolgál­ják, de egyben javítják a vál­lalat gazdálkodásának egyensú­lyát, s elősegítik a munkaerő megtartását. A tröszt az idén a már eddig is működő szállítási hálózata mellett kiegészíti a belföldi szál­lítmányozási hálózatot. Ezzel le­veszi a szállítás szervezésével, lebonyolításával járó gondokat a megbízók válláról. A szállít­mányozók például beszerzik he­lyettük a szükséges okmányo­kat, azokat ki is töltik, meg­szerzik az útvonalengedélyeket, vállalják a szakszerű csomago­lást és az egyéb, időt, energiát és nem utolsó sorban szakér­telmet kívánó tevékenységet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents