Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-06 / 4. szám

Magyarországon a leggyakoribb o- 1983. január 6., csütörtök I Mit tehetünk a koraszülés, a csecsemőhalálozás ellen? Beszélgetés dr. Orv Imrével, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőjével Semmelweis Ignác még az anyák megmentéséért küzdött, késői utódai már azért, hogy minden egészsé­ges nő egészséges gyerme­ket hozzon a világra. A cse­csemőhalálozás csökkentésé­ben elért számottevő, sőt látványos eredményt — a két évtizeddel ezelőtti 50 ezrelék ma 20 ezrelék — be­árnyékolja az a tudat, hogy még több csecsemő marad­hatna életben, ha száz új­szülött közül tíz nem érkez­ne a világra a kívánatosnál korábban, kisebb súllyal, és fejlettlenebbül. Az ország csecsemőhalottainak ugyan­is több mint nyolcvan szá­zaléka koraszülött, s az életben maradottak közül is igen sok a testileg és szellemileg károsodott. A koraszülés okairól, elkerül­hetőségéről beszélgettünk dr. öry Imrével, az Egész­ségügyi Minisztérium főosz­tályavezető j ével. • — Milyen okok vezet­nek az idő előtti szüléshez, illetve milyen okok gátol­ják a magzat fejlődését? — A koraszülés sok ténye­zőjű kórkép. Számos olyan tényezőt ismerünk már, amelyek nem feltételezetten, hanem bizonyítottan előidé­zői. A dohányzás például rendkívül ártalmas a mag­zat fejlődésére. Közismert a nikotin érösszehúzó hatása. A terhes nőben összehúzza a méh és a méhlepény ereit, emiatt lényegesen kevesebb a magzatba kerülő és a fej­lődéshez elengedhetetlenül szükséges tápláló vér meny- nyisége. A következmény pedig: a magzat súlygyara­podása elmarad. A dohány­zó terheseknél kétszer any- nyi a kis súlyú újszülött, mint a nem dohányzóknál. A statisztikai adatok arra is rámutatnak, hogy 10—15 százalékkal kisebb súlyú a csecsemőjük. És nemcsak az anya do­hányzása okoz kárt a szüle­tendő gyermeknek, hanem a cigarettázó hozzátartozók, munkatársak is, akikkel a várandós asszony kénytelen egy levegőt szívni. Felhábo­rító, hogy egyes terhespa­tológiai osztályokon kényte­lenek dohányzó helyet kije­lölni, mert egyébként a mel­lékhelyiségben vagy a pap­lan alatt cigarettáznak azok, akik a szenvedélyükről még ilyen állapotban sem tud­nak lemondani. A koraszülés okai között számottevő az alkoholfo­gyasztás, és az orvosi utasí­tás nélkül szedett gyógysze­rek hatása. Lemérhető sze­repe van a táplálkozásnak: nem arról van szó, hogy so­kat vagy keveset egyen a terhes, hanem arról, hogy mit tartalmazzon az étrend­je: például sok vitamint és kevés szénhidrátot kell fo­gyasztania. 0 — Még vannak, akik ma is vitatják a művi vetélés jelentőségét a koraszülésben, ön miképpen vélekedik er­ről? — Kétségtelen összefüg­gés van az abortuszok és a koraszülések gyakorisága között. A többszöri művi vetélésnél megsérülhet a méhnyak záróizma és a kí­vánt terhesség megszakad. A családtervezésben, a nem kívánt terhesség átgondolt megelőzésében jelentősen előrehaladtunk. A művi ve­télések száma felére csök­kent, több mint hatszázezer nő szed fogamzásgátló tab­lettát. Viszont még igen nagy az első terhességet megszakítók (és közöttük a fiatalok) aránya. A fiata­loknál — ha az abortusz el­kerülhetetlen — a gyógysze­res vetélés módját kellene alkalmazni. Nehezen elfogadható az, hogy amikor a szabadság, a külföldi utazás, vagy éppen­séggel a hétvégi ház építé­sének időpontját megterve­zik, a gyermek érkezésének idejét — ami lényegesen fontosabb mindezeknél — nem. A családtervezés elő­segítésére kiépítettük a csa­lád- és nővédelmi tanácsadó­hálózatot, megteremtettük a genetikai, az andrológiai, valamint a méhen belüli diagnosztika lehetőségét. Ezeket mégis kevesen ve­szik igénybe, pedig általuk sokan megelőzhetnék azt. hogy kis súlyú, vagy fogya­tékos gyermekük szülessen. 0' — Az emberi akarattól függő, úgynevezett szubjek­tív tényezők között milyen helyet foglalnak el a pszi­chés motivációk? — A stressz, vagy súlyo­sabb lelki konfliktus kétség­telenül hozzájárulhat a ko­raszüléshez. Ezért a baj egyik leghatásosabb megelőzése, ha a leendő gyermeket harmo­nikus családi környezet vár­ja. Egyebek mellett ezért is hangsúlyozom évek óta, hogy engedjék be az apákat a ter­hesgondozóba. Azt már elér­tük, hogy levették a táblát: férfiak nem léphetnek be! De hogy általános lenne a házastársak meghívása, attól még igen messze vagyunk. Pedig előnnyei nyilvánvaló­ak. Sokkal hatásosabb, ha a férjnek közvetlenül az orvos mondja el azt, hogy mikép­pen kell asszonyára és leen­dő gyermekére vigyáznia, mintha „másodkézből” oly­kor neheztelő, szemrehányó hangsúllyal a várandós tol­mácsolja. Meggyőződésem, hogy a terhesség ilyen együt­tes és tudatos átélése még erősítené a házasságok köte­lékét: kevesebb lenne a ^vá­lás, több a megértés. 0 — Egyik jeles szakem­berünk azt mondta, hogy hu­manizálni kellene a terhes­gondozást. Nem képtelen­ség-e egy önmagában humá­nusnak szánt tevékenységet így jellemezni? — Sajnos nem! Sok helyen hiányzik a személyes, biza­lommal teli kapcsolat. Ha zsúfolt a váró, nincs ideje az orvosnak arra, hogy az ag­godalmaskodó kérdéseket meghallgassa. Inkább gyó­gyít, mint gondoz. A váran­dós pedig — s ezt mindket­ten tudják — magánorvos­hoz fordul. Tőle szakmailag kevesebbet kaphat, hiszen a terhesség ellenőrzéséhez szükséges modern eszközök­kel csak az állami intézmé­nyek vannak felszerelve, de érzelmi segítségre főleg ott számíthat. Sok szülő nő ragaszkodik választott orvosához. Ezért a koraszülötteknek mintegy öt­ven százaléka nem ott szüle­tik, ahol azonnali és legma­gasabb színvonalú ellátása biztosított. Sőt a beteg újszü­lötteknek is mintegy harma­dát át kell szállítani a meg­felelő intézetbe. A szállítás pedig háromszorosára növeli a halálozás veszélyét. A légzészavarral, szopási, nyelési képtelenséggel szüle­tett csecsemőnek két-három- szor jobb az életkilátása, ha az intenzív központ melletti szülészeti -osztályon látja meg a napvilágot. Évente 500— 550 olyan újszülöttet mente­nek meg, akikről korábban lemondtak volna. Csupán azt kellene elérni, hogy vala­mennyi veszélyeztetett cse­csemő közvetlenül a kora­szülött osztályokra és nemás intézetbe kerüljön. 0 — Az európai országok között az első helyen állunk a koraszülés gyakoriságában, ami ugyanis — szemben a mi tíz százalékunkkal — átlag öt százalék. Hogyan változ­tatható ez meg? — Széles körű tudományos programunk van a koraszü­lés objektív és szubjektív okainak további feltárására, az eredmények a hatásosabb megelőzést szolgálják majd. De meg kell jegyeznem azt is, hogy a koraszülési arány — igaz csupán egy százalék­kal — az elmúlt években csökkent. Az évtizedes ten­denciát nemcsak megváltoz­tattuk, de talán vissza is for­dítottuk. A redkívül ösz- szetett okokra visszavezethe­tő folyamatban ez sem lebe­csülendő. Koraszülöttnek te­kintjük az anyakönyvezés­kor a 2500 grammnál kisebb csecsemőket. De az sem kö­zömbös, hogy ezer gramm körüli-e az újszülött vagy ennél több. Az utóbbi évek­ben van egy eltolódás a na­gyobb súlyúak irányába. Jó­részt erre vezethető vissza a csecsemőhalálozás csökkené­se is. * * * Amikor az egészségügy a maga számára szigorúan szervezett, nagy energiát és jelentős anyagi eszközöket igénylő feladatokat jelölt meg a koraszülés csökkenté­séért, joggal várja ehhez a társadalom támogatását, a leendő anyák felelősségérze­tének növekedését születendő gyermeke iránt. Székelyné Kertész Katalin Párás szélvédők, csúszós utak Ilyenkor télen sok zavaró tényezővel kell számolnunk, a bepárásodott szélvédő üveg­től, a befagyott hóval, sárral szennyezett ablakokig. Mind­ezek a vezető látási teljesít­ményét erősen lecsökkentik — hívják fel az autósok fi­gyelmét a szakemberek. Ha szennyezettek a jármű üve­gei, fennáll az a veszély, hogy a vezető látóterülete le­szűkül, és csak arra a rész­re korlátozódik, amit az ab­laktörlő úgy, ahogy tisztán tart. Sokan azt hiszik, hogy ennyi elegendő a biztonsá­gos vezetéshez. Tévednek. Gondoljunk csak a sávvál­tásokra, az oldalt lelépő gya­logosokra. Olyan informáci­ók ezek, amelyekről a. veze­tőnek feltétlenül tudnia kell. A másik probléma: még a homályos, csak gyengén tisz­tított ablakokon is megtörik a fény, s ezáltal nemcsak a káprázás veszélye növekszik, hanem a kontúrok elmosó­dása miatt nem érzékeljük megfelelően a távolságokat, sőt a többi közlekedő part­ner sebességét sem. A ho­mályos, bepiszkolódott üveg a szemet is fárasztja, s ilyenkor a figyelem össz­pontosítása sokkal több ener­giát, néha görcsös erőfeszí­téseket követel. A vezető cselekedeteit, magatartását mindez bizonytalanná teszi, és ebből könnyen adódhat­nak végzetes hibák, tévedé­sek is — hívják fel a jár­művezetők figyelmét az Au­tóközlekedési Tanintézet munkatársai. — így a kö­rültekintő, figyelmes autó­vezetés télen még nagyobb hangsúlyt kap, mint az esz­tendő többi időszakában. Környezete mindig megbecsülte „Ha majd néhány év múl­va nyugdíjba megyek, csak a háztájival foglalkozom” — felelte Sánta Lajos, a szeg­halmi ÁFÉSZ tűzvédelmi előadója, amikor későbbi ter­veiről faggattuk. Érdekelni kezdett, vajon milyen meg­fontolás „"rejtőzhet” e hatá­rozott válasz mögött. Ugyan­is hirtelen arra a nagyszámú idős emberre gondoltam, akik még nyugdíjaskorban is eredeti, vagy egy másik mun­kahelyen dolgoznak tovább. Az ő esetében korántsem arról van szó, hogy nem érezné jól magát ott, ahol már három évtizedet letöl­tött. Ellenkezőleg: mindig megbecsülte és most is meg­becsüli környezete. Munká­jában és közéleti funkcióinak ellátásában tanúsított példás helytállásáért többször is ki­tüntették a felettes szervek. A november 7-e alkalmából rendezett ünnepségen vehet­te át a Munka Érdemrend arany fokozatát. Tekintsük át röviden, hon­nan indult és hová érkezett Sánta Lajos a több mint 5 évtized alatt. Körösladány- ban született 1926-ban, és az 5 elemi elvégzése után — édesapjához hasonlóan — ő is gazdasági cseléd . lett az uradalomban. Tízen voltak testvérek, s így mindennap jelentkeztek a filléres gon­dok. Különösen a ’30-as évek íelentettek nagy megpróbál­tatást a szülőknek és gyere­keknek egyaránt. Bármilyen megalázó volt részükre a könyöradományként kapott élelemnek, ruhának, cipőnek is örültek. Amikor már töb­ben iskolába jártak, még a ceruzát is egyenlő nagysá­gúra feldarabolva osztották szét egymás között a testvé­rek ... A fiúk karácsony előtt két fenyőfát „szerez­tek” az uraság erdejéből. Az egyiket megtartották, a má­sikat eladták és a pénzért cukorkát meg egyéb díszeket Sánta Lajos Fotó: Moór Lászlóné vásároltak a család kará­csonyfájához. Sánta Lajos kora tavasztól késő őszig őrizte a jószágot, és a gazda csak a vizsgák idejére engedte el az iskolá­ba. Ideje nagy részét olva­sással töltötte el a mezőn. Édesapja baloldali érzelmű ember volt, és gyakran hoz­ta haza a Népszava példá­nyait, amelyeket fia is szíve­sen olvasott. Sőt az Intema- cionálé szövegét is tőle ta­nulta meg még a háború előtt. A felszabadulás után az államtól kapott földterületen gazdálkodott a család. Lajos 1950-ben került a gépállo­másra és egy év múlva pe­dig a szeghalmi földműves­szövetkezet italboltvezetője lett. Ebben a munkakörben 16 évig dolgozott, azután bol­ti csoportvezetőnek, majd szövetkezetpolitikai előadó­nak nevezték ki. A tűzvédel­mi teendőket 1980-tól látja el az ÁFÉSZ-nél. A munkásmozgalomban 1945-től vesz részt, amikor is édesapjával együtt lépett be a pártszervezetbe. Először 1951-ben küldték pártiskolá­ra, s azután újabb politikai képzés következett. A párt- titkári funkciót 1958 és 1980 között ő töltötte be az ÁFÉSZ alapszervezétében. Most is tagja a nagyközségi pártbizottságnak, s mint a fegyelmi bizottság elnöke, ugyancsok fontos és bizalmas pártfeladatot lát el jelenleg. A munkásőrségben kifej­tett eredményes tevékenysé­ge elismeréséül megkapta a Haza Szolgálatáért Érdem­érem ezüst és arany fokoza­tát 1974-ben, illetve 1976- ban. Eddig hat alkalommal vehette át a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Természetesen nem sorolhatunk fel vala­mennyi elismerést, ám min­denképpen figyelemre méltó­ak azok a törekvések, fizikai és szellemi erőfeszítések, amelyek egész életútján vé­gigkísérték. A sok-sok mun­ka és egyéb közéleti elfog­laltság mellett volt benne akarás, türelem és kitartás ahhoz, hogy továbbtanuljon. Nem elégedett meg az álta­lános iskola befejezésével, hanem a békéscsabai közgaz­dasági technikum kihelyezett tagozatán megszerezte az érettségi bizonyítványt is. Igaz, felesége annak idején még nem dolgozott, csupán háztartást vezetett. De nem kis része volt abban, hogy férjét gyakran helyettesítse, és sok mindenben segítse. Fiuk szintén az ÁFÉSZ-nél dolgozik, és édesapjával a munkásőrség egyik alapító tagjával együtt szolgál e fegyveres testületben. Sánta Lajoséknak szépen berendezett házuk, 1600-as Lada gépkocsijuk, színes té­véjük, 500 négyszögöles kert­jük van. Dolgoznak is szor­galmasan, hiszen minden év­ben 15—20 sertést adnak le a népgazdaságnak. Bukovinszky István Gazdasági társulás Békéscsabán A Békés megyei Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat a kereskedelmi szolgáltatás bő­vítése érdekében gazdasági társulást hozott létre a Fer- roglobus Vállalattal, és sa­ját fejlesztési alapjából léte­sítette Békéscsabán, a Beré- nyi úton a minden igényt kielégítő raktártelepét. A korszerű anyagmozgatást hét targonca és két autódaru­utánfutóval bonyolítja le. Az Univerzál vállalat a raktár­telepét a Metalloglobusszal közösen üzemelteti, hogy a színesfémellátás is zavarta­lan legyen megyénkben. Az új telep nagymértékben elő­segíti a megye lakossága igé­nyének, valamint üzemek, ipari vállalatok és mezőgaz­dasági üzemek szükségletei­nek kielégítését, s megköny- nyíti, színvonalasabbá teszi az egész Tiszántúl ellátását. Fotó: Demény Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents