Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-06 / 4. szám
NÉPÚJSÁG 1983. január 6-, csütörtök Művészeti ismeretterjesztés a TIT-ben Magyar—kanadai kereskedelmi tárgyalások Gerald, Regan, kanadai külkereskedelmi államminiszter, aki Veress Péter külkereskedelmi miniszter hivatalos meghívására hazánkban tartózkodott, szerdán elutazott Budapestről. A vendéget fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes. Gerald Regan megbeszélést folytatott Méhes Lajos ipari, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, valamint Nagy János külügyminisztériumi Az idei műtrágya- és nö- vényvédőszer-ellátásról, és azok alkalmazásáról volt szó azon a tanácskozáson, amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezete, a Békés megyei AGROKER, a megyei növényvédő állomás és az AGROTEK tartott január 5-én, tegnap délelőtt Békéscsabán, az AGROKER- néj. A résztvevőket, a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek illetékes szakembereit Molnár Lajos, a megyei AGROKER igazgatója köszöntötte a tanácskozáson, majd a megnyitó után dr. Horváth Zsolt, az AGROTEK (Mezőgazdasági Termelőeszköz-kereskedelmi Vállaállamtitkárral. A két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatairól Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel folytatott tárgyaláson kölcsönösen megállapították: az áruforgalom nagysága elmarad a lehetőségektől. Nem tekinthető kielégítőnek a jelenlegi évi 40—50, millió dollár értékű forgalom, amely egyébként rendszeres magyar aktívumot eredményez. lat) főosztályvezetője adott tájékoztatást az idei nűtrá- gya- és növényvédőszer-el- látásról. Tájékoztatójában felhívta a figyelmet a kemikáliák mind takarékosabb, gazdaságosabb felhasználására. Ezt jól szolgálja egyebek között a helyes alkalmazástechnológia a növényvédelemben, amelyről Wábel János, a Békés megyei Növényvédő Állomás főmérnöke beszélt. A tanácskozáson végül a mezőgazdasági nagyüzemek képviselői — főagronómu- sok, növényvédelmi szakemberek — tettek fel kérdéseket az elhangzottakkal kapcsolatban, illetve mondták el tapasztalataikat, véleményüket a műtrágya- és növény védőszer-ellátásról. A művészeti ismeretterjesztés volt a téma a TIT Békés megyei művészeti szakosztálya plenáris ülésén, amelyet január 5-én, tegnap délután Békéscsabán, a TIT értelmiségi klubban rendeztek meg. Az ülésen dr. Keczer András, a művészeti szakosztály elnöke ismertette a szakosztály-vezetőségnek a művészeti ismeretterjesztésről szóló beszámolóját. Elmondta egyebek között, hogy a megyében évről évre több az e célt szolgáló rendezvény, és különösen nagy éredklődés tapasztalható a filmművészet, valamint a környezetesztétika, a képzőművészetek és a fotóművészet iránt. Szólt a Haán Lajos szabadegyetem építészeti tagozatának kiemelkedő tevékenységéről is, s végül tájékoztatta a tagságot a TIT művészeti váBenkő Imre, a Magyar Távirati Iroda fotóriportere nyerte a Magyar Újságírók Országos Szövetségének fotószakosztálya, a kecskeméti Katona József Társaság és a Katona József Színház, valamint a Petőfi Népe című napilap által tavaly meghirdetett „Mindennapok a vidélasztmányának legutóbbi üléséről. A rendezvényen ezután Érdi Sándor, a Stúdió ’83 című televíziós műsor fő- szerkesztője vette át a szót. Beszélt arról, hogyan jött létre 1980-ban á műsor, kik állítják össze, s hogyan készül egy-egy adás. Elmondta, hogy hármas célt kívánnak szolgálni: tájékoztatnia nézőket a kiemelkedő kulturális eseményekről, ismeretterjesztő funkciót vállalva^ szólni kevésbé közismert témákról, s kulturális publicisztikát közölni. Ugyanakkor igyekeznek minél több külföldi kulturális eseményről is beszámolni, kitekintve a nagyvilágba is. A rendezvény második felében a résztvevők kérdéseire válaszolt a Stúdió ’83 főszerkesztője, illetve beszélgetés keretében mondták el véleményüket a művészeti szakosztály tagjai. ki színházakban” című fotó- pályázat első díját. A bíráló bizottság szerdán Kecskeméten tartott ülésén azt is bejelentették, hogy a második és a harmadik díjat, valamint a MUOSZ által felajánlott különdíjat a zsűri nem adta ki. A pályázati felhívást rövidesen megismétlik. B míítrágyaés növényvédöszer-ellátásról Csak az első díjat adták ki M «gújul a kalocsai Margit-malom. Bács-Kis- kun megye legkorszerűbb és legnagyobb malma lesz a közel 100 éve épített kalocsai Margit- malom. A malom berendezéseit elavulásuk miatt leszerelték, a jó állagú épületet viszont teljesen felújították. A magyar gyártmányú 14 hengerszéken naponta 150 tonna búzából lehet majd 8—10 féle kiváló minőségű lisztet őrölni. Képeinken: a magfiatalodott kalocsai Margit- malom (balra), és szerelik a régi malom új gépeit (jobbra). (MTI-fotó: Karáth Imre felvételei — KS) Gyorslista a január 4-én megtartott december havi lottó jutalomsorsolásról, melyen az 51. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalv. (1000 Ft) B Dácia 1310 típ. személygépkocsira utalvány. C Lada 1200 S típ. személygépkocsira utalvány. D Wartburg Lim. típ. személygépkocsira utalvány. E szerencseutalv. (30 000 Ft) F színes tv. (30 000 Ft) G iparcikk- utalv. (25 000 Ft) H otthon lak- berendezési utalv. (25 000 Ft) I zenesarok-utalv. (20 000 Ft) J automata mosógép. (11 900 Ft) K televízió. (10 000 Ft) L vásárlási utalv. (10 000 Ft) M vásárlási utalv. (9000 Ft) N vásárlási utalv. (7000 Ft) O vásárlási utalv (5000 Ft) P vásárlási utalv. (4000 Ft) R vásárlási utalv. (3000 Ft) S vásárlási utalv. (2000 Ft) HÁROMMILLIÓ 330 607 E 336 604 K 342 601 F 354 595 E 366 589 J 378 583 M 384 580 S 396 574 t I 414 565 J 420 562 P 432 556 F 444 550 K 450 547 M 456 544 M 462 541 P 498 523 L 522 511 N 528 508 L 540 502 L 546 499 K 552 496 D 558 493 P 564 490 E 570 487 L 576 484 L 582 481 S 588 478 K 594 475 K 600 472 P 612 466 J 618 463 L 630 457 P 636 454 S 642 451 E 654 445 P 660 442 H 666 439 P 672 *436 M 678 433 690 427 J R 684 430 M 696 424 S 702 421 L 708 418 S 714 415 M 720 412 S 726 409 K 732 406 P 738 403 R 750 397 M 762 391 O 768 388 L 774 385 M 780 382 G 792 376 N 798 373 N 816 364 F 834 355 F 840 352 M 846 349 H 852 346 P 870 337 H 876 334 L 882 331 G 888 328 H 894 325 I 900 322 P 912 316 F 918 313 O 924 310 N 930 307 J 936 304 E 948 298 O 954 295 P 960 292 M 966 289 J 972 286 L 978 283 F 984 280 R 990 277 S 996 274 S TÍZMILLIÓ 308 119 R TIZENKÉTMILLIÓ 392 077 S NEGYVENNÉGYMILLIÓ 697 913 N 703 910 J 895 814 J 901 811 O 913 805 G 919 802 P ÖTVENÖTMILLIÓ 684 417 N 690 414 s 702 408 R 894 312 N 900 309 P 906 306 O 912 303 L 918 300 P HETVENKILENCMILLIÓ 000 753 K 006 750 I 012 747 M 018 744 P 024 741 R 030 738 S 036 735 L 078 714 M 084 711 N 102 702 E 120 693 G 126 690 G 132 687 H 138 684 P 144 681 M 150 678 K 156 675 H 162 672 M 168 669 O 174 666 R 180 663 O 186 660 M 192 657 L 198 654 F 204 651 G 228 639 L 240 633 M 246 630 N 264 621 I 282 612 I 288 609 R 294 606 E 318 594 I 324 591 H 330 588 S 384 561 J 390 558 N 396 555 R 420 543 N 432 537 G 456 525 N 462 522 N 468 519 S 474 516 F 480 513 H 486 510 E 498 504 P 504 501 P 516 495 K 522 492 N 546 480 M 552 477 P 564 471 H 594 456 S A nyertes szelvényeket január 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista (amelyben a megyénkben vásárolt nyertes szelvények számát közöljük) közvetlenül a sorsolás, után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Megjelent a Divat és Gazdaság A Magyar Divat Intézet szaklapja, a Divat és Gazdaság legújabb, 1982/6. számában többek között arról olvashatunk, hogy megalakult a MODEX Konfekciókereskedelmi Vállalat. Az új — exporttal és importtal egyaránt foglalkozó — külkereskedelmi vállalatot 11 gazdasági szervezet hozta létre. Hírt ad a lap arról is, hogy a közelmúltban hazánkban tanácskoztak a KGST ruházati ipari szakemberei. Nagy teret szentel a kiadvány a Trend 1983/84. című írásában az őszi-téli divatújdonságoknak. Mit várhatunk 1983 tavaszán és nyarán a kötött és csecsemőruházati piacon? Erre a kérdésre ad választ a lapban megjelent írás, amelyből megtudhatjuk, hogy a csecsemőruházati termékek kínálata várhatóan az igényeknek megfelelően alakul, s ezen a területen a legnagyobb hazai gyártó a Békéscsabai Kötöttárugyár. A nemzetközi hírű csehszlovák divatékszerek mutatkoznak be „A gyöngyutak behálózzák az egész világot” című cikkben. (v. 1.) II csövesek veszte Amíg a mit sem sejtő szülők dolgoztak, kiskorú lányuk az egyik étterem elől ellopott burgonyából a csöveseknek főzte a paprikás krumplit. Így csapódott több fiatal kalandvágyból Hajma István bandájához, s vált ezáltal a bűnöző életmód részesévé. Hajma 21 éves, igazi csöves: nincs sem munkahelye, sem bejelentett lakása. Ö és társai — Rovó László és T. Béla Zsolt fiatalkorú, állami gondozott, aki éppen szökésben volt — alkották a magját annak a társaságnak, amely Újpesten, az Árpád út elején levő MAHART- házak egyikének padlásán rendezkedett be. A csövestanya menedéket adott azoknak is, akik alkalmi búvóhelyet keresve vagy esetenként keresték a banda társaságát. E búvóhelyre hordták a ragasztót a „szipó- záshoz”, az italt és a lopott holmit. Hogy ne kelljen a földön feküdniük, a BUBIV közeli raktárából vastag szivacsokat loptak, és azokkal bélelték ki a padlást. A jó élethez természetesen pénz is kellett, ám mivel rendszeres jövedelemmel nem rendelkeztek, betörtek az egyik újpesti élelmiszerraktár-telepre, ahonnan főleg nagy mennyiségű pörkölt kávét loptak. Egy nap, amíg Hajma István az egyik orgazdánál — ahová ismét kávét vitt eladni — alkudozott, a rendőrök lefülelték a társaságot. Hajma István és társai ügyét a Budapesti Rendőr-főkapitányság ifjúságvédelmi osztálya átadta az ügyészségnek vádemelési javaslattal. Legyen örömforrás! társadalom érdeklődésének homlokterébe került napjaink magyar oktatásügye. Ehhez nagymértékben hozzájárultak a közelmúltban a párt Központi Bizottsága oktatáspolitikai állásfoglalása alapján lezajlott nevelőtestületi viták, a lapokban, folyóiratokban megszaporodott nevelési, oktatási információk, elemzések, de az iskolával közvetlen kapcsolatban levő szülői tapasztalatok is. Kétségtelen, hogy az elmúlt tíz évben — az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat óta — elévülhetetlen érdemei vannak a pedagógusoknak, és azoknak a szülőknek, iskolai szülői munka- közösségeknek, akik idejekorán belátták: a felnövekvő nemzedék nevelésének ügye közös gond, az érettük érzett felelősség is közös. Különösen jó dolog, hogy a társadalmi megítélés mérlegére tett magyar oktatásügyben, akkor is az eredr mények nyomnak nagyobbat a latban, amikor az utóbbi években — mindenki által ismert okok miatt — nem könnyű helyzetet él át az iskola. Számos kistelepülésen kellett tudomásul venni az iskolakörzetesítési döntéseket, amelyekről esetenként bebizonyosodott, hogy túlzott üteműek és kevésbé átgondoltak voltak. Az általános iskola alsó tagozatát elérte a demográfiai hullámhegy, s ez különösen a városokban, a nagyobb településeken jelent elhelyezési gondokat. Az új tantervi megvalósítás során kitűnt, hogy több fontos kérdésben az elhatározások korrekcióra szorulnak, mert sem a pedagógusok, sem a szülők nem tudtak teljesen azonosulni a központi elképzelések valamennyi tartalmi és módszertani követelményével. Az előbbiek belső vívódásaik és vitáik árán, az utóbbiak szemléleti összeütközések közepette jutottak el arra a szintre, ahol ma vannak. Mindehhez társul az ötnapos tanítási hét, amelyet tanulók, szülők, pedagógusok örömmel és bizakodással, de ugyanakkor kételyekkel vegyes aggodalommal is fogadtak. E gondok közepette az iskola ma is betölti társadalmi-történelmi hivatását. Szerkezete, rendje megfelel a társadalmi, gazdasági berendezkedésünk fejlettségi fokának, a ma iskolája, a ma igényeinek. Hisszük, hogy sokan őszintén szeretnék és lelkesen támogatják a gondolatot: Legyen örömforrás az iskola! Legyen a tanárnak, diáknak, szülőnek egyaránt. Mert nem természetes, hogy idő előtti fáradtság, idegesség vagy egykedvű pedagógiai cinizmus uralkodjék el nevelőtestületeken, hogy a sokféle közelítési szándék ellenére ne javuljon ütemesebben a családok együttműködési készsége, s ez állandó védekezési reflexet váltson ki az iskolából. Az sem természetes, hogy a tanulók magatartásának romlását, nehezebben kezelhetőségüket pedagógiai istencsapásként fogadjuk el. Csak reálisan, indulatoktól mentesen lehet ma oktatásügyünket, az iskolák életét, társadalmi környezetét elemezni, további feladatait kijelölni. A pedagógusoknak akkor lesz örömforrás az iskola, ha tiszta alapképletek, világosan megfogalmazott társadalmi igények, átgondolt és kipróbált tantervi követelmények, a sokat emlegetett és várt módszertani szabadság birtokában tud dolgozni. Méghozzá nyugodt, biztonságot adó pedagógiai légkörben, olyan nevelőtestületben, amelyben a szakmai ambíció, a kollegális segítés, együttmunkálkodás és őszinteség szolgál alapul a testületi egységhez. Nagyon lényeges eleme az örömet adó pedagógusi munkának az is, hogy tanítványaik — éppen a szülői házzal való szoros együttműködés jegyében — az életkoruknak megfelelő, olyan neveltségi szintűek legyenek, amelyek elengedhetetlen feltételei az emberi mércével mért pedagógiai munkának. Nem jó az, hogy ha a komiszkodók- kal szembeni állandó fegyelmező indulatokban, szüntelen ideges „fénytelen harcban” őrlődnek fel a legjobb pedagógiai energiák. A tanulóknak — őszintén hisszük — akkor lesz igazán örömforrás az iskola, ha az egyik oldalon maga mögött tudja a nyílt, érzelmekben gazdag családi hátteret, a másikon a jó légkörű osztályközösséget, bizalmat elő- legző, munkáját elvégző, és a tanulóktól is ezt elváró nevelőt, a tévedés szabadságát is jelentő iskolai munkát. Akkor lesz igazán öröm a gyermek számára az iskola, a személyiségét építő minden tevékenység, ha nem marad érzéketlen az emberi gesztusokra, ha megtanul befogadni, alkalmazkodni, érdeklődését kielégíteni, a nehézségeket legyőzni. A szülőknek is legyen örömforrás az iskola. Ne jelentsen a gyerek vágya és az iskola igénye' teljesíthetetlen kívánságlistát sem az év eleji bevásárlások során, sem évközben. Érezze a szülő, hogy az iskola felelős neve- lőparnernek tekinti őt, akit nem kioktatni óhajt feladatairól, hanem akinek társadalmi és emberi tapasztalatára építve, vele szorosan együttműködve, nézeteit egyeztetve készíti fel társadalmi feladataira a felnövekvő generációt. Ö z összes körülményt, jelenlegi adottságot ismerve mondhatjuk: ha mindenki — tanár, diák, szülő — jobban akarja érezni magát az iskolában és környezetében, akkor az rajta múlik. Legalábbis nagyon sok múlik azon a szemléleten és magatartáson, ahogyan ma az iskola ügyéhez közelítünk, ahogyan a nevelőmunkáről vélekedünk, ahogyan az ügyet képviseljük, ahogyan társadalmi szinten és a mindennapok pedagógiai gyakorlatában a ma iskolaügyét megvalósítjuk. Dr. Csermely Tibor Urbanisztikai továbbképzés A Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Továbbképző Intézete az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából a Magyar Urbanisztikai Társaság közreműködésével 1983 januárjában már negyedik alkalommal szervez urbanisztikai továbbképző tanfolyamot négy féléves időtartammal. A tanfolyamra azok jelentkezhetnek, akik települések fejlesztésével, tervezésével, igazgatásával foglalkoznak, valamint azok az egyetemet vagy főiskolát végzett szakemberek — építészek, mérnökök, közgazdászok, jogászok, geográfusok, szociológusok, orvosok —, akik szükségét érzik szakmai ismeretanyaguk bővítésének. Jelentkezési lapok a megyei tanácsok építési, közlekedési és vízügyi osztályán, valamint a fővárosi, illetve a városi tanácselnöki titkárságokon, a BME Mérnök Továbbképző Intézetében (Bp., Egri József u. 20—22.), illetőleg a MUT titkárságán (Bp., Rákóczi u. 7.) szerezhetők be. A tanfolyamra január 17-ig fogadnak el jelentkezést.
