Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-06 / 4. szám

NÉPÚJSÁG 1983. január 6-, csütörtök Művészeti ismeretterjesztés a TIT-ben Magyar—kanadai kereskedelmi tárgyalások Gerald, Regan, kanadai külkereskedelmi állammi­niszter, aki Veress Péter külkereskedelmi miniszter hivatalos meghívására ha­zánkban tartózkodott, szer­dán elutazott Budapestről. A vendéget fogadta Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tes. Gerald Regan megbe­szélést folytatott Méhes La­jos ipari, Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, valamint Nagy János külügyminisztériumi Az idei műtrágya- és nö- vényvédőszer-ellátásról, és azok alkalmazásáról volt szó azon a tanácskozáson, amelyet a Magyar Agrártu­dományi Egyesület Békés megyei Szervezete, a Békés megyei AGROKER, a me­gyei növényvédő állomás és az AGROTEK tartott janu­ár 5-én, tegnap délelőtt Bé­késcsabán, az AGROKER- néj. A résztvevőket, a megye mezőgazdasági nagyüzemei­nek illetékes szakembereit Molnár Lajos, a megyei AG­ROKER igazgatója köszön­tötte a tanácskozáson, majd a megnyitó után dr. Hor­váth Zsolt, az AGROTEK (Mezőgazdasági Termelő­eszköz-kereskedelmi Válla­államtitkárral. A két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatairól Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel folytatott tárgyaláson köl­csönösen megállapították: az áruforgalom nagysága elma­rad a lehetőségektől. Nem tekinthető kielégítőnek a jelenlegi évi 40—50, millió dollár értékű forgalom, amely egyébként rendszeres magyar aktívumot eredmé­nyez. lat) főosztályvezetője adott tájékoztatást az idei nűtrá- gya- és növényvédőszer-el- látásról. Tájékoztatójában felhívta a figyelmet a kemi­káliák mind takarékosabb, gazdaságosabb felhaszná­lására. Ezt jól szolgálja egyebek között a helyes alkalmazástechnológia a nö­vényvédelemben, amelyről Wábel János, a Békés me­gyei Növényvédő Állomás főmérnöke beszélt. A tanácskozáson végül a mezőgazdasági nagyüzemek képviselői — főagronómu- sok, növényvédelmi szakem­berek — tettek fel kérdése­ket az elhangzottakkal kap­csolatban, illetve mondták el tapasztalataikat, vélemé­nyüket a műtrágya- és nö­vény védőszer-ellátásról. A művészeti ismeretter­jesztés volt a téma a TIT Békés megyei művészeti szakosztálya plenáris ülésén, amelyet január 5-én, teg­nap délután Békéscsabán, a TIT értelmiségi klubban rendeztek meg. Az ülésen dr. Keczer András, a művé­szeti szakosztály elnöke is­mertette a szakosztály-veze­tőségnek a művészeti isme­retterjesztésről szóló beszá­molóját. Elmondta egyebek között, hogy a megyében év­ről évre több az e célt szol­gáló rendezvény, és különö­sen nagy éredklődés tapasz­talható a filmművészet, va­lamint a környezetesztétika, a képzőművészetek és a fo­tóművészet iránt. Szólt a Haán Lajos szabadegyetem építészeti tagozatának ki­emelkedő tevékenységéről is, s végül tájékoztatta a tag­ságot a TIT művészeti vá­Benkő Imre, a Magyar Távirati Iroda fotóriportere nyerte a Magyar Újságírók Országos Szövetségének fotó­szakosztálya, a kecskeméti Katona József Társaság és a Katona József Színház, va­lamint a Petőfi Népe című napilap által tavaly meghir­detett „Mindennapok a vidé­lasztmányának legutóbbi üléséről. A rendezvényen ezután Érdi Sándor, a Stúdió ’83 című televíziós műsor fő- szerkesztője vette át a szót. Beszélt arról, hogyan jött létre 1980-ban á műsor, kik állítják össze, s hogyan ké­szül egy-egy adás. Elmond­ta, hogy hármas célt kíván­nak szolgálni: tájékoztatnia nézőket a kiemelkedő kul­turális eseményekről, is­meretterjesztő funkciót vál­lalva^ szólni kevésbé közis­mert témákról, s kultu­rális publicisztikát közöl­ni. Ugyanakkor igyekeznek minél több külföldi kultu­rális eseményről is beszá­molni, kitekintve a nagyvi­lágba is. A rendezvény má­sodik felében a résztvevők kérdéseire válaszolt a Stúdió ’83 főszerkesztője, illetve beszélgetés keretében mond­ták el véleményüket a mű­vészeti szakosztály tagjai. ki színházakban” című fotó- pályázat első díját. A bíráló bizottság szerdán Kecskemé­ten tartott ülésén azt is be­jelentették, hogy a második és a harmadik díjat, vala­mint a MUOSZ által felaján­lott különdíjat a zsűri nem adta ki. A pályázati felhívást rövidesen megismétlik. B míítrágya­és növényvédöszer-ellátásról Csak az első díjat adták ki M «gújul a kalocsai Margit-malom. Bács-Kis- kun megye legkorsze­rűbb és legnagyobb mal­ma lesz a közel 100 éve épített kalocsai Margit- malom. A malom beren­dezéseit elavulásuk mi­att leszerelték, a jó ál­lagú épületet viszont tel­jesen felújították. A ma­gyar gyártmányú 14 hen­gerszéken naponta 150 tonna búzából lehet majd 8—10 féle kiváló minő­ségű lisztet őrölni. Ké­peinken: a magfiatalo­dott kalocsai Margit- malom (balra), és sze­relik a régi malom új gépeit (jobbra). (MTI-fotó: Karáth Imre felvételei — KS) Gyorslista a január 4-én megtartott de­cember havi lottó jutalomsor­solásról, melyen az 51. heti szel­vények vettek részt. A gyors­listában az alábbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalv. (1000 Ft) B Dácia 1310 típ. sze­mélygépkocsira utalvány. C La­da 1200 S típ. személygépkocsi­ra utalvány. D Wartburg Lim. típ. személygépkocsira utalvány. E szerencseutalv. (30 000 Ft) F színes tv. (30 000 Ft) G iparcikk- utalv. (25 000 Ft) H otthon lak- berendezési utalv. (25 000 Ft) I zenesarok-utalv. (20 000 Ft) J au­tomata mosógép. (11 900 Ft) K televízió. (10 000 Ft) L vásárlási utalv. (10 000 Ft) M vásárlási utalv. (9000 Ft) N vásárlási utalv. (7000 Ft) O vásárlási utalv (5000 Ft) P vásárlási utalv. (4000 Ft) R vásárlási utalv. (3000 Ft) S vásárlási utalv. (2000 Ft) HÁROMMILLIÓ 330 607 E 336 604 K 342 601 F 354 595 E 366 589 J 378 583 M 384 580 S 396 574 t I 414 565 J 420 562 P 432 556 F 444 550 K 450 547 M 456 544 M 462 541 P 498 523 L 522 511 N 528 508 L 540 502 L 546 499 K 552 496 D 558 493 P 564 490 E 570 487 L 576 484 L 582 481 S 588 478 K 594 475 K 600 472 P 612 466 J 618 463 L 630 457 P 636 454 S 642 451 E 654 445 P 660 442 H 666 439 P 672 *436 M 678 433 690 427 J R 684 430 M 696 424 S 702 421 L 708 418 S 714 415 M 720 412 S 726 409 K 732 406 P 738 403 R 750 397 M 762 391 O 768 388 L 774 385 M 780 382 G 792 376 N 798 373 N 816 364 F 834 355 F 840 352 M 846 349 H 852 346 P 870 337 H 876 334 L 882 331 G 888 328 H 894 325 I 900 322 P 912 316 F 918 313 O 924 310 N 930 307 J 936 304 E 948 298 O 954 295 P 960 292 M 966 289 J 972 286 L 978 283 F 984 280 R 990 277 S 996 274 S TÍZMILLIÓ 308 119 R TIZENKÉT­MILLIÓ 392 077 S NEGYVENNÉGY­MILLIÓ 697 913 N 703 910 J 895 814 J 901 811 O 913 805 G 919 802 P ÖTVENÖT­MILLIÓ 684 417 N 690 414 s 702 408 R 894 312 N 900 309 P 906 306 O 912 303 L 918 300 P HETVENKILENC­MILLIÓ 000 753 K 006 750 I 012 747 M 018 744 P 024 741 R 030 738 S 036 735 L 078 714 M 084 711 N 102 702 E 120 693 G 126 690 G 132 687 H 138 684 P 144 681 M 150 678 K 156 675 H 162 672 M 168 669 O 174 666 R 180 663 O 186 660 M 192 657 L 198 654 F 204 651 G 228 639 L 240 633 M 246 630 N 264 621 I 282 612 I 288 609 R 294 606 E 318 594 I 324 591 H 330 588 S 384 561 J 390 558 N 396 555 R 420 543 N 432 537 G 456 525 N 462 522 N 468 519 S 474 516 F 480 513 H 486 510 E 498 504 P 504 501 P 516 495 K 522 492 N 546 480 M 552 477 P 564 471 H 594 456 S A nyertes szelvényeket január 25-ig kell a totó-lottó kirendelt­ségek, az OTP-fiókok, vagy pos­ta útján a Sportfogadási és Lot­tó Igazgatóság címére (1875 Bu­dapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista (amelyben a me­gyénkben vásárolt nyertes szel­vények számát közöljük) köz­vetlenül a sorsolás, után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Megjelent a Divat és Gazdaság A Magyar Divat Intézet szaklapja, a Divat és Gaz­daság legújabb, 1982/6. szá­mában többek között arról olvashatunk, hogy megala­kult a MODEX Konfekció­kereskedelmi Vállalat. Az új — exporttal és importtal egyaránt foglalkozó — kül­kereskedelmi vállalatot 11 gazdasági szervezet hozta lét­re. Hírt ad a lap arról is, hogy a közelmúltban ha­zánkban tanácskoztak a KGST ruházati ipari szak­emberei. Nagy teret szentel a kiad­vány a Trend 1983/84. című írásában az őszi-téli divat­újdonságoknak. Mit várha­tunk 1983 tavaszán és nya­rán a kötött és csecsemőru­házati piacon? Erre a kér­désre ad választ a lapban megjelent írás, amelyből megtudhatjuk, hogy a cse­csemőruházati termékek kí­nálata várhatóan az igé­nyeknek megfelelően alakul, s ezen a területen a legna­gyobb hazai gyártó a Békés­csabai Kötöttárugyár. A nemzetközi hírű csehszlovák divatékszerek mutatkoznak be „A gyöngyutak behálóz­zák az egész világot” című cikkben. (v. 1.) II csövesek veszte Amíg a mit sem sejtő szülők dolgoztak, kiskorú lányuk az egyik étterem elől ellopott bur­gonyából a csöveseknek főzte a paprikás krumplit. Így csapó­dott több fiatal kalandvágyból Hajma István bandájához, s vált ezáltal a bűnöző életmód részesévé. Hajma 21 éves, igazi csöves: nincs sem munkahelye, sem be­jelentett lakása. Ö és társai — Rovó László és T. Béla Zsolt fiatalkorú, állami gondozott, aki éppen szökésben volt — alkot­ták a magját annak a társa­ságnak, amely Újpesten, az Ár­pád út elején levő MAHART- házak egyikének padlásán ren­dezkedett be. A csövestanya menedéket adott azoknak is, akik alkalmi búvóhelyet keres­ve vagy esetenként keresték a banda társaságát. E búvóhelyre hordták a ragasztót a „szipó- záshoz”, az italt és a lopott hol­mit. Hogy ne kelljen a földön feküdniük, a BUBIV közeli rak­tárából vastag szivacsokat lop­tak, és azokkal bélelték ki a padlást. A jó élethez természetesen pénz is kellett, ám mivel rend­szeres jövedelemmel nem ren­delkeztek, betörtek az egyik új­pesti élelmiszerraktár-telepre, ahonnan főleg nagy mennyisé­gű pörkölt kávét loptak. Egy nap, amíg Hajma István az egyik orgazdánál — ahová ismét kávét vitt eladni — alkudozott, a rendőrök lefülelték a társa­ságot. Hajma István és társai ügyét a Budapesti Rendőr-főkapitány­ság ifjúságvédelmi osztálya át­adta az ügyészségnek vádeme­lési javaslattal. Legyen örömforrás! társadalom érdek­lődésének homlok­terébe került nap­jaink magyar oktatásügye. Ehhez nagymértékben hoz­zájárultak a közelmúltban a párt Központi Bizottsága ok­tatáspolitikai állásfoglalása alapján lezajlott nevelőtes­tületi viták, a lapokban, fo­lyóiratokban megszaporo­dott nevelési, oktatási infor­mációk, elemzések, de az is­kolával közvetlen kapcso­latban levő szülői tapaszta­latok is. Kétségtelen, hogy az el­múlt tíz évben — az 1972-es oktatáspolitikai párthatáro­zat óta — elévülhetetlen ér­demei vannak a pedagógu­soknak, és azoknak a szülők­nek, iskolai szülői munka- közösségeknek, akik ideje­korán belátták: a felnövek­vő nemzedék nevelésének ügye közös gond, az érettük érzett felelősség is közös. Különösen jó dolog, hogy a társadalmi megítélés mér­legére tett magyar oktatás­ügyben, akkor is az eredr mények nyomnak nagyobbat a latban, amikor az utóbbi években — mindenki által ismert okok miatt — nem könnyű helyzetet él át az is­kola. Számos kistelepülésen kellett tudomásul venni az iskolakörzetesítési döntése­ket, amelyekről esetenként bebizonyosodott, hogy túl­zott üteműek és kevésbé át­gondoltak voltak. Az általá­nos iskola alsó tagozatát el­érte a demográfiai hullám­hegy, s ez különösen a vá­rosokban, a nagyobb telepü­léseken jelent elhelyezési gondokat. Az új tantervi megvalósítás során kitűnt, hogy több fontos kérdésben az elhatározások korrekcióra szorulnak, mert sem a pe­dagógusok, sem a szülők nem tudtak teljesen azono­sulni a központi elképzelé­sek valamennyi tartalmi és módszertani követelményé­vel. Az előbbiek belső vívódá­saik és vitáik árán, az utób­biak szemléleti összeütközé­sek közepette jutottak el ar­ra a szintre, ahol ma van­nak. Mindehhez társul az öt­napos tanítási hét, amelyet tanulók, szülők, pedagógusok örömmel és bizakodással, de ugyanakkor kételyekkel ve­gyes aggodalommal is fo­gadtak. E gondok közepette az is­kola ma is betölti társadal­mi-történelmi hivatását. Szerkezete, rendje megfelel a társadalmi, gazdasági be­rendezkedésünk fejlettségi fokának, a ma iskolája, a ma igényeinek. Hisszük, hogy sokan őszintén szeret­nék és lelkesen támogatják a gondolatot: Legyen öröm­forrás az iskola! Legyen a tanárnak, diáknak, szülőnek egyaránt. Mert nem termé­szetes, hogy idő előtti fá­radtság, idegesség vagy egy­kedvű pedagógiai cinizmus uralkodjék el nevelőtestüle­teken, hogy a sokféle közelí­tési szándék ellenére ne ja­vuljon ütemesebben a csa­ládok együttműködési kész­sége, s ez állandó védekezé­si reflexet váltson ki az is­kolából. Az sem természetes, hogy a tanulók magatartá­sának romlását, nehezebben kezelhetőségüket pedagógiai istencsapásként fogadjuk el. Csak reálisan, indulatok­tól mentesen lehet ma okta­tásügyünket, az iskolák éle­tét, társadalmi környezetét elemezni, további feladatait kijelölni. A pedagógusoknak akkor lesz örömforrás az iskola, ha tiszta alapképletek, világo­san megfogalmazott társa­dalmi igények, átgondolt és kipróbált tantervi követel­mények, a sokat emlegetett és várt módszertani szabad­ság birtokában tud dolgoz­ni. Méghozzá nyugodt, biz­tonságot adó pedagógiai lég­körben, olyan nevelőtestü­letben, amelyben a szakmai ambíció, a kollegális segítés, együttmunkálkodás és őszin­teség szolgál alapul a testü­leti egységhez. Nagyon lé­nyeges eleme az örömet adó pedagógusi munkának az is, hogy tanítványaik — ép­pen a szülői házzal való szoros együttműködés jegyé­ben — az életkoruknak meg­felelő, olyan neveltségi szintűek legyenek, amelyek elengedhetetlen feltételei az emberi mércével mért peda­gógiai munkának. Nem jó az, hogy ha a komiszkodók- kal szembeni állandó fe­gyelmező indulatokban, szüntelen ideges „fénytelen harcban” őrlődnek fel a leg­jobb pedagógiai energiák. A tanulóknak — őszintén hisszük — akkor lesz igazán örömforrás az iskola, ha az egyik oldalon maga mögött tudja a nyílt, érzelmekben gazdag családi hátteret, a másikon a jó légkörű osz­tályközösséget, bizalmat elő- legző, munkáját elvégző, és a tanulóktól is ezt elváró nevelőt, a tévedés szabadsá­gát is jelentő iskolai mun­kát. Akkor lesz igazán öröm a gyermek számára az isko­la, a személyiségét építő minden tevékenység, ha nem marad érzéketlen az emberi gesztusokra, ha megtanul befogadni, alkalmazkodni, érdeklődését kielégíteni, a nehézségeket legyőzni. A szülőknek is legyen örömforrás az iskola. Ne je­lentsen a gyerek vágya és az iskola igénye' teljesíthetetlen kívánságlistát sem az év ele­ji bevásárlások során, sem évközben. Érezze a szülő, hogy az iskola felelős neve- lőparnernek tekinti őt, akit nem kioktatni óhajt felada­tairól, hanem akinek társa­dalmi és emberi tapasztala­tára építve, vele szorosan együttműködve, nézeteit egyeztetve készíti fel társa­dalmi feladataira a felnö­vekvő generációt. Ö z összes körülményt, jelenlegi adottságot ismerve mondhat­juk: ha mindenki — tanár, diák, szülő — jobban akar­ja érezni magát az iskolá­ban és környezetében, akkor az rajta múlik. Legalábbis nagyon sok múlik azon a szemléleten és magatartáson, ahogyan ma az iskola ügyé­hez közelítünk, ahogyan a nevelőmunkáről vélekedünk, ahogyan az ügyet képvisel­jük, ahogyan társadalmi szinten és a mindennapok pedagógiai gyakorlatában a ma iskolaügyét megvalósít­juk. Dr. Csermely Tibor Urbanisztikai továbbképzés A Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Tovább­képző Intézete az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium megbízásából a Ma­gyar Urbanisztikai Társaság közreműködésével 1983 janu­árjában már negyedik alka­lommal szervez urbaniszti­kai továbbképző tanfolyamot négy féléves időtartammal. A tanfolyamra azok je­lentkezhetnek, akik települé­sek fejlesztésével, tervezésé­vel, igazgatásával foglalkoz­nak, valamint azok az egye­temet vagy főiskolát végzett szakemberek — építészek, mérnökök, közgazdászok, jo­gászok, geográfusok, szocio­lógusok, orvosok —, akik szükségét érzik szakmai is­meretanyaguk bővítésének. Jelentkezési lapok a me­gyei tanácsok építési, köz­lekedési és vízügyi osztályán, valamint a fővárosi, illetve a városi tanácselnöki titkár­ságokon, a BME Mérnök To­vábbképző Intézetében (Bp., Egri József u. 20—22.), ille­tőleg a MUT titkárságán (Bp., Rákóczi u. 7.) szerez­hetők be. A tanfolyamra ja­nuár 17-ig fogadnak el je­lentkezést.

Next

/
Thumbnails
Contents