Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-29 / 24. szám
1983. január 29., szombat o rdekében „A vizeinket pgm a szüléinktől örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön”. — Ezzel a gondolattal kezdődött a polgári védelemmel foglalkozó, a „Nyugalmunk érdekében” című tv-sorozat- nak a „Vizeink védelmében” című adása. A stúdióban megjelent vízügyi szakemberek azt fejtegették, hogy az „unokáinktól kölcsön kapott” vizeink ele- gendőek-e a társadalmi-gazdasági fejlődéshez, minőségük megfelel-e a sok irányú igények kielégítésére. Azt is megvitatták, hogy a polgári védelem hogyan kapcsolódik a vízzel való felelősségteljes gazdálkodáshoz. Űsi küzdelem Közismert, hogy a víz á természeti környezet megkülönböztetett jelentőségű alkotóeleme, amely mással nem helyettesíthető. A víz az élet alapfeltétele, egyben nyersanyag, tápanyag, termék és környezeti tényező. Ma már viszont nem a természet ingyenes és bőséges ajándéka. Egyre nagyobb fejlesztési és üzemelési költségeket és mind bonyolultabb műszaki megoldásokat igényel, hogy a szükséges mennyiségben és minőségben előállítható lehessen. Az ember ősidők óta küzdelmet folytat a vízzel. Egyrészt az éltető vízért, másrészt a vizek károkozása ellen. A XIX. században, az ármentesítési munkák megkezdése előtt az ország mai területének 25 százaléka árvízjárta vagy vízzel borított volt. A folyóinkat ma már 4200 km hosszúságú árvíz- védelmi töltés szegélyezi és védi az ott élő lakosságot, vagyonát. Az ármentesítési munkában jelentős eredményeket értünk el, hiszen Magyarország árvízvédelmi rendszere világviszonylatban is kiemelkedő, az árvizek ellen pedig az évszázados tapasztalat birtokában egyre hatékonyabban tudunk védekezni. Az ármentesítési és árvízvédekezési feladatok fontossága napjainkban sem csökkent, mivel fokozódik a vízkárokkal szembeni érzékenység. Ezért a lakosság élet- biztonsága, a védett területen levő népgazdasági vagyon növekedése a védőművek biztonságának további fokozását indokolja. A vizeinket érő szennyeződések és ebből eredő károsodások, valamint a vízigények megnövekedtek. A hasznosítható vízkészletek és az igények közötti egyensúly megteremtése ezért szükségessé tette a vizek védelmét és tervszerű gazdálkodást velük. Mennyiségi védelem Hazánk nem tartozik a vízben szegény országok közé. A felszíni és felsjzín alatti vízkészletei tervszerű gazdálkodás és védelem mellett elégségesek a társadalmilag indokolt vízigények kielégítésére. A hozzáférhető vízkészlet elosztása azonban térben és időben rendkívül egyenetlen. A növekvő vízigények és a csökkenő készletek közötti egyensúly megteremtéséből, a vízkészlet-gazdálkodásból eredő feladatok többirányú- ak. Elsődlegesen fejlesztésekkel indokolt a vízkészleteket a tározási lehetőségek észszerű kihasználásával növelni. A fejlesztések során a komplex hasznosítású rendszerek kialakítására kell törekedni. Ilyen például a Ti- sza-völgyi vízgazdálkodási rendszer is, a tiszalöki és kiskörei vízlépcsővel, amely elsődlegesen a mezőgazdaságnak öntözővizet, Leninváros- nak és a Kábái Cukorgyárnak ipari vizet, Debrecennek ivóvizet biztosít. Emellett nem lebecsülendő az energiatermelési, az üdülési és sportolási lehetőségeinek biztosítása sem. Ma már azonban a fejlesztések mellett egyre inkább fokozódik a jelentősége a vízigények befojyásolásának (a víztakarékos üzemelési technológiák és öntözési módok kialakítására, a vízgazdálkodást figyelembe vevő telepítéspolitikára stb.). A vízigények indokoltságának elbírálására és ellenőrzésére fokozott figyelmet kell fordítani. Vízszennyezés A felszíni és felszín alatti vizeket rendkívüli szennyezések is érik. Ilyen volt például a dunaújvárosi pakuraszennyezés, a szombathelyi vasútállomás hibás üzemanyag-tárolója következtében előállított vagy a váci felszín alatti vízszennyezés. Ez utóbbi tavaly februárban komoly erőpróba elé állította a vízügyi szolgálatot. A szeny- nyezés következtében ugyanis a vízműnél napi 18 ezer köbméter kapacitású déli vízbázis esett ki a termelésből, ami a vízmű kapacitásának 40 százalékát tette ki. Átmeneti intézkedésként a gödi vízműtelepet gyorsított munkával üzembe kellett helyezni, vízkorlátozást kellett bevezetni, meg kellett kezdeni a városi vízmű összekötését a főváros vízellátását biztosító Szentendre-szigeti vízbázissal, Duna alatti átvezetéssel. Meg kellett természetesen a szennyező góc pontos helyét is állapítani. A sokirányú vizsgálatok kiderítették, hogy a szennyezést közvetetten a Chinoin hulladéktároló telepe idézte elő. A vízszennyezés megszüntetésében közreműködő szervek között a Chinoin is jelentős erőfeszítéseket tett. A hulladéktelepről a veszélyes anyagokat elszállították,, amelyek pedig nem voltak szállíthatók!, a helyszínen megsemmisítették, elégették, és mintegy 50 ezer köbméter elszennyezett földet kicseréltek. A vízmű kútjainak minőségét a közegészségügyi és a vízügyi szervek folyamatosan ellenőrzik. A jelenlegi minőség miatt 1983. év végéig a kutak vizét az ipari üzemek technológiai vízigényének kielégítésére használják. A felmerült költségek tetemesek. A váci vízszennyezés elsőrendű tanulsága az, hogy a vízbázisok védelmére minden területen fokozott figyelmet kell fordítani. Polgári védelmi feladatok a minőségért A polgári védelemről szóló hatályos minisztertanácsi határozat rögzíth, az ágazatok polgári védelmi feladatait. A vízgazdálkodás területén az Országos Vízügyi Hivatal ágazati és felügyeleti jogkörében szervezi a megelőző rbv — radiológiai, biológiai és vegyi — védelmet, felel a szennyeződésmentességért, és a rendkívüli körülmények között az ivóvíz biztosításáért. A polgári védelem egyes ágazati feladatai a vízminőségvédelem központi és területi rendszerére épülnek fel. A központi és a vízügyi igazgatóságok laboratóriumai korszerű műszerellátottsággal felkészültek a radioaktív sugárzóanyagok, az olaj és oljaszármazékok; a szintetikus mosószerek, a gyomirtó és rovarirtó szerek okozta szennyvizek vizsgálatára és mérésére. A méréseket a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központban működő radiohid- rológiai szolgálat irányítja. Ä vízügyi igazgatóságokon szakszolgálati egységek, a tanácsi vállalatoknál (rendkívüli esetben) mérő- és ellenőrző állomások működnek. Az ágazat biztosítja rendkívüli körülmények között a lakosság, a mentés és mentesítési munkákban részt vevők vízellátását is. A rendkívüli körülmények közötti vízellátás napjainkban is előfordul. Példa rá a nitrá- tos vizek miatti úgynevezett közegészségügyileg veszélyeztetett települések. Ellátásukra a szolgáltató vállalatok több módszert is alkalmaznak. A legelterjedtebb a tartályos, a kannás, a palackos és a tasakos vízellátás. Ez főleg a csecsemők érdeke, mivel a nitrá- tos víz rájuk nézve a legveszélyesebb. A szükségvízellátás kapcsán kísérletek folynak a víz tartósítására is. Célja, hogy rendkívüli időszakban a lakosság hosszabb időtartamra tudja a szükségvizet tárolni. Közös összefogás A vizek védelme nem választható el a termelési folyamatoktól, az ágazati tevékenységtől. Akkor lesz a munka eredményes, ha mindenki felismeri, hogy hatékony környezetvédelem csak a társadalom aktív közreműködésével valósítható meg. A vízvédelem nem csupán a vízügyi dolgozók kizárólagos feladata, nem egy ágazat gondja és felelőssége. E munkában szükség van az ágazatok/, a lakosság együttgondolkodására és tudatos, közös cselekvésére. Csak ily módon tudjuk a „kölcsönbe kapott” vizeinket unokáink számára megfelelő mennyiségben és minőségben megőrizni. Dr. Csevár Antal Országos Vízügyi Hivatal Vigasság Benedeken „ ... A bíróság elrendeli, hogy Sértési Sarolta vére megsüttessék, teste szalma által megperzseltessék, majd kettévágassék. Húsából kolbász, belsőségeiből pedig hurka készíttessék, mely az ítélethirdetésre összegyűltek által nagy vigasság közepette elfogyasztassék!” Ezekkel a szavakkal indította mondandóját Marsi László, a gyulai Körös táncegyüttes volt táncosa a hét végén Gyulán, a Békéscsabai Állami Gazdaság Benedeki fogadójában, ahol a gyulai idegenforgalmi hivatal szervezésében a SZOT Szálló beutaltjai nézhették végig a népies disznóvágás mozzanatait. S hogy az ítéletet maradéktalanul végrehajtották, arra képeink ékes bizonyítékul szolgálnak. Veress Erzsi képriportja
