Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-29 / 24. szám
1983, január 29-, szombat o i\ci Újítók a húskombinátban Bronz előtt Sárrét eredményeiről és godjairól Beszélgetés a járási pártbizottság első titkárával Megyénk január első napjaiban — a békéscsabai és a gyulai aktívaértekezleten — megvonta az ipari és a mezőgazdasági termelés mérlegét, összegezte az ez évi feladatokat. Ezt követően kerestük föl Szeghalomban Varga Istvánt, a szeghalmi járási pártbizottság első titkárát, hogy immár a megyei számvetés ismeretében e kisebb tájegységünk, a Sárrét gazdaságának eredményeiről, gondjairól beszélgessünk. A hatalmas hűtőszekrényt gyakran nyitják, zárják. Az ajtó egyszer csak „meggondolja” magát, és nyitójára zuhan. Nem kellemes érzés, főként ha sérülést okoz a hatalmas tárgy. S hogy miért esik le az ajtó? A tartópántok egyike a párás levegőben korrodált), anyaga meggyengült. Rozsdamentes öntvényből készült tartópánttal elkerülhető a baleset. Elkerülhető, csak nagyon drágán. Van másik megoldás: perselyezéssel készítik az alumíniumpántot. Egyszerű és olcsó, csak ki kell találni. S hogy ki találja ki? Az újító. ♦ Amikor a Gyulai Húskombinát legeredményesebb újítóját kerestem, idős, testes húsipari szakemberre gondoltam, aki élvezettel ecseteli az egyes kolbászok készítésének módját. Kicsit meglepődtem, amikor a találkozó helyén, az irodaépület kis szobájában két fiatalembert találtam, Megyeri Sándort,, a tmk egyik művezetőjét és Szabó János újítási felelőst. Megértve fogadták elképzelésemet, és rögtön megmagyarázták, miért ők jöttek a beszélgetésre. A kombinát termékszerkezete adott, szerződések kötik ki, milyen árut termeljenek exportra. Azon változtatni nem nagyon lehet, inkább a technológiai háttér biztosítása, megújítása az újítók feladata. Megyeri Sándor például a fent ismertetett perselyes hűtőajtópántok egyik kiötlője. Üjítása 330 ezer forint hasznot hozott a nagyüzemnek, hiszen több mint száz hűtőszekrénynél alkalmazták az eljárást. Másik újítását Zöld István és Zemen- csik József lakatossal alkotta meg. A korábban svájci importból származó műanyag, Sigerist-lengőajtókat tették ellenállóbbá úgy;, hogy átpántolással megerősítették Megyeri Sándor Üj autóbusz prototípusa készült el az Ikarus székes- fehérvári gyárában. A városi forgalomra szánt járművet kuvaiti megrendelésre szerelték össze nyolc méter hosszú Volkswagen-man alvázra, s a Renault gyárral közösen kifejlesztett, 543-as típuscsalád formaelemeit felhasználva, továbbfejlesztett karosszériával. Motorja száz kilowatt teljesítményű, sebességváltója öt fokozatú, a töréspontokat. A haszon ezúttal 245 ezer forintra rúgott. ♦ Megyeri Sándor mindösz- sze harminc éves. Az újító- rhozgalomban 1979 óta vesz részt. Mint mondja, először kisebb, eszmei díjazású ötletekkel rukkolt elő. A nyíregyházi mezőgazdasági főiskolán végzett. Igaz, gépész szakon, de nem élelmi- szeripari gépekkel ismerkedett főiskolai tanulmányai során. Mégis itt lett újító. Nincs ebben semmi különös — vallja. A főiskola ad egy általános műszaki kultúrát. Aki elvégezte, az könnyen eligazodik a különböző élelmiszeripari gépeken, berendezéseken is. Különösen, ha hajlandó tanulni és utánajárni a dolgoknak. És miért ne tenné ezt, hiszen napi munkájához elengedhetetlen az állandó önképzés. Perszal, az újítások kigondolására, az elképzelések kidolgozásához idő.-kell. Munka után, fél három után a fiatalember gyakran leül kis irodájában. Töpreng, rajzol- gat. Otthon nem teheti, a két kis gyerek és a szűkös lakás megakadályozza ebben. De rövidesen új otthonuk lesz, a kombinát segítségével. Akkor könnyebb lesz otthon is elővenni a rajzokat, jegyzeteket. Az újításhoz természetesen segítőkre is szükség van. Olyan, gyakorlatban jártas szakemberekre, akik megcsinálják azt, amit az elméletileg képzettebb kollégájuk kigondol. Ebben sincs hiány, a tmk-sok tudása, gyakorlati képzettsége már eddig is nagy segítségnek bizonyult. S hogy érdemes-e újítani a húskombinátban? Megyeri Sándor szerint feltétlenül. Érdemes, és kell. Mint mondja, a nagyüzem tervezői megálmodták a különböző technológiai folyamatokat, gépeket. Használatuk közben derül ki, hogy lehetnének egy kicsit mások is. A húsipari rész dolgozói is gyakorta megkeresik a gépészetben jártasakat, és elmondják javaslatukat. Megindul a töprengés, megszületik az újítás. Megyeri Sándor nemrégiben érte el azt a szintet — újításainak összege több mint 350 ezer forint tiszta hasznot hozott a kombinátnak —, hogy a vállalat vezetése felterjeszthesse a MÉM által adható „Kiváló Üjító” cím bronz fokozatára. ♦ De nemcsak ő, összesen hatan várományosai a kitüntetésnek. Erről már Szabó János beszél, aki felváablakai pedig a kuvaiti követelményeknek megfelelően hő- és fényelnyelő üvegből készültek. Az utasok biztonságát gyorsan nyitható vészkijárat! ablakok, műanyag habbal borított kapaszkodójú ülések szolgálják, a jegykiadással is foglalkozó gépkocsivezető munkáját 25 fokkal elfordítható vezetőülés könnyíti meg. A kényelmet igen jó hatásfokkal működő Szabó János zolja a húskombinát újítómozgalmának képét. Eszerint a fiatal nagyüzemben a magas technológiai színvonal adott nagy lökést a mozgalomnak. Könnyen érthető: sok gép, sok módosítani való. Az újításokról vezetett napló tanúsága szerint 1980-ban 48, egy év múlva 53, tavaly pedig már 67 újítást nyújtottak be a dolgozók. Ez utóbbiak közül harmincnégyet fogadtak el. Egy híján, amit most vezetnek be, már ■ valamennyit a termelés szolgálatába állították. Az újítók többsége fizikai dolgozó, akik igénybe veszik a' műszakiak segítségét is. És egy érdekesség: tavaly egy hölgy is a megújítok sorába lépett. A húskombinátban évente kétmillió forint körüli az az összeg, amelyet az újítások révén megtakarítanak. A több száz milliós termeléshez képest ez ugyan eltörpül, de különösen a jelen gazdasági helyzetben minden megtakarított fillért meg kell becsülni. Igaz, hogy főként a műszaki vonalon jelentkeznek új megoldások, de azért akad olyan is, aki egy-egy termék bevezetésén fáradozik. A napokban mérik fel két új kolbász, a „Körös” és a „Paraszt” elnevezésű gyártásának múlt évi hasznát. Újításokról szólva nem hagyhatjuk el, hogyan terjesztik megoldásaikat az újdondászok, mi jut el más üzemekbe a Gyulán kiötlöt- tekből? Nos, ezen a téren is van némi javulás. A szintén Megyeri Sándor által megalkotott rozsdamentes fertőtlenítő tartály gyártási eljárását megvásárolta az ÁHT borsodi és nyíregyházi gyára. Nemcsak eladták a rajzokat a gyulai szakemberek, hanem összehozták az érdeklődőt a gyártásra vállalkozóval. Elterjesztés előtt áll a perselyes hűtőajtópánt és a lengőajtó megerősítését szolgáló eljárás. A két szakember azt is elmndta, hogy sokat várnak a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által tavasszal megrendezésre kerülő újítási kiállítástól. Modellek, raj- zokk táblázatok segítségével mutatják be újdonságaikat a kiállításon. Ügy vélik, hogy sok megyei és megyén kívüli üzem is hasznát veheti annak, amit náluk már kitaláltak. M. Szabó Zsuzsa Fotó: Fazekas László légkondicionáló berendezés szolgálja. Az autóbuszban harminc ülő és huszonhárom álló utasnak van hely. Az Ikarus gyár legújabb termékét előbb az üzemi zsűri vizsgálta meg, ezután pedig kipróbálják a jármű menettulajdonságait. Amennyiben a prototípus megnyeri a megrendelők tetszését, újabb termékkel törhet be az Ikarus az olajország piacára. — Járásunkról a közvélemény sok mindent tud már, általános jellemzőit ezért talán nem is kell külön részleteznünk — kezdte a beszélgetést az első titkár, majd így folytatta: — Csak annyit talán felelevenítésképpen, hogy másfél-két évtizeddel ezelőtt még ez a vidék számított a megye egyik legtöbb nehézséggel küzdő tájának. A hatvanas években mintegy tízezren kerekedtek fel innen könnyebb megélhetés után indulva, mert az való igaz, hogy errefelé még mindig nagyobb erőfeszítésre van szükség ugyanazon eredmény eléréséhez, mint másutt. Mindezt nem panaszképpen mondom, ezek a tények. A hetvenes évek ipartelepítéseit követően ma már elmondhatjuk, hogy 28 ezer munkavállalónkból 11 ezer az iparban dolgozik, úgy, hogy közülük háromezren olyan nagyobb termelőegységekben találtak munkát, mint amilyen az 1300 embert foglalkoztató Csepel- Autó szeghalmi gyára, a harisnyagyár meg a Fővárosi Ruhaipari Vállalat helyi telepe, vagy éppen a körösla- dányi METAKÉMIA, illetve a füzesgyarmati Univerzál Ipari Szövetkezetek. Az ipari telepek száma még azzal együtt is nagy — eléri a hatvanat —, hogy van olyan nagyobb létszámú, a járás területén dolgozó egységünk is, amilyen a 700 fős MÁV, vagy a több mint ezer embernek munkát adó kereskedelem. — A Csepel-Autó szeghalmi gyára napjainkra valóban jól szervezett, ütőképes ipari üzemmé vált, a 11 ezer ipari foglalkoztatott is impozáns arányt képvisel, a Sárrét azonban mégiscsak mezőgazdasági táj maradt... — Igen, és ebben a szerepkörben is nagyot fejlődött. Az utóbbi években a korábbiaknál sikeresebben alkalmazkodtak üzemeink a természeti adottságaikhoz, ami egyben a közgazdasági feltételekhez való hatékonyabb igazodást is elősegítette. — Tetten érhető ez az eredményekben is? • — Járásunkat a kalászos növények termesztésének, a kérődző állatok tenyésztésének olyan biázisaként szokták emlegetni, amelyet erre a két tevékenységre adottságai a legalkalmasabbá teszik. Nos a helyzet az, hogy a 80 ezer hektár szántón gazdálkodó 12 tsz-ünk és egy állami gazdaságunk valóban csaknem a vetésterület felén termeszti az őszi vetésű növényeket, köztük első helyen — csaknem 30 ezer hektáron — az őszi búzát. E kultúra termésátlaga a hektáronkénti négy tonnához közelít, ami itt, az átlagosnál gyengébb minőségű földeken jó eredménynek számít. S ha már az őszi kalászosoknál tartunk: a szeghalmi Sárréti Tsz országos rekorddal dicsekedhet a rizs átlagtermésével. De itt említhetjük meg a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz 9500 tonnás almatermesztését, vártnál jobb kukoricatermesztését, a bihar- ugrai cukorrépa-termesztési sikert, amelyek mind-mind azt bizonyítják, hogy igenis a Sárréten is vannak még tartalékok. Hiszen a régóta várt és áhított melioráció még csak Körösladányban, meg Szeghalomban kamatozik, pedig Zsadány, Okány, Vésztő, Biharugra térségeiben is égetővé vált a vízrendezés — ennek ellenére a járás mezőgazdaságának egésze jó évet zárt. Ezt alapvetően a hozzáértőbb gazdálkodásnak, a céltudatosabb szervező és irányító munkának köszönhetjük. Eredménynek tartjuk azt is, hogy három, hosszabb idő óta veszteséges gazdaságunk a korábbiaknál jóval kisebb hiánnyal zárja 1982-t. — Eddig a növénytermesztésről volt csak szó, vajon az állattartás is fölzárkózik produktumaival a növénytermesztéshez? — A járás területén 17 ezer hektár ősgyep, legelő terül el, ebből egyre több a felújított rét, amely ma az évekkel ezelőtti szénatermések tízszeresét hozza, Bucsán, Vésztőn, Körösladányban, Dévaványán, vagy Ecsegfal- ván. A kiterjedt legelők valóban a szarvasmarha- és juhtartásra ösztökélik a mezőgazdasági üzemeket, de hadd tegyem hozzá gyorsan: az 1968-as 35 ezerrel szemben tavaly 93 ezer hízót adott át ez a terület a feldolgozónak, s ebből mintegy 65 ezret a portákon hizlaltak meg. Szarvasmarhatartásunkban — amely tavaly 6100 hízómarhát produkált — fontos kezdeményezésnek tartjuk a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombináttal kialakult együttműködést, amelynek keretében az itteni legelőkön természetes körülmények között folyik a tenyésztői munka a kombinátból ide átcsoportosított szarvasmarha-állománynál, míg az itteni hízóalapanyag a Mezőhegyesi Cukorgyár közelségében talál megfelelő hízótakarmányra a répaszelet révén. Hozott természetesen fejfájást is a tavalyi év: miután a megye juhállományának negyede itt található, a bárányértékesítés gondjai legjobban bennünket sújtottak, ezért most arra ösztönözzük gazdaságainkat, hogy a tenyészállatok szaporítására álljanak rá. Mindemellett a háztáji sértéstartás jó tapasztalatai alapján keresnünk kell a tehénkihelyezési akció és a háztáji juhtartás meghonosításának lehetőségeit, új formáit is. t— A Sárrét mezőgazdasági üzemeinek gazdálkodási színvonalával tehát elégedettek lehetünk? — Erre azt kell mondanom, hogy pártbizottságunk állásfoglalása szerint ez a színvonal 1982-ben tovább emelkedett, nem mindenben döntöttünk rekordot, de a terület szokásos termésátlagait rendre felülmúltuk. Nálunk mindig akkor van baj, ha egy-egy őszön nem tudunk felszántani, magágyat készíteni egészében. Ezen a korszakon már túljutottunk. Növekszik az üzemek szakember-ellátottsága, s szaporodnak a foglalkoztatást megoldó, a bevételeket, nyereséget növelő kiegészítő üzemek: a dévaványai téeszek a Metakémiával kooperálnak. Ecsegfalván targoncát javítanak, Bucsán villanymotort tekercselnek, a Sárréti Tsz faipari megmunkálásba kezd, a vésztői Körösmenti a konzervgyárnak dolgozik. — Az elmondottakon kívül milyen feladatok várnak még az idén a járás mező- gazdaságára? — Alapvetően a kibontakozásban levő kedvező folyamatok erősítése. így a jó előkészítés a demokratikus fórumok aktivizálásával, bevonásával, a szakmai munka erősítése, amely már tavaly is lehetővé tette, hogy a vegyszert, a műtrágyát a különböző tápanyagokat ne az agrotechnikai hiányosságok csökkentésére, hanem célirányosan használják fel. A személyes érdekeltség fokozását is fontosnak tartjuk, ami már eddig is elősegítette a fegyelem, a figyelem és az akarat növekedését. Az általános teendők mellett természetesen vannak olyan konkrét feladatok is, mint amilyen a napraforgó-termesztés új alapokra helyezése. Nálunk a tavalyi növényegészségügyi problémák miatt 10 ezer hektárról 6—7 ezerre csökken összességében e kultúra vetésterülete. Vagy itt van az energiagazdálkodás kérdése: a helyi gázlelőhelyeket közös erővel kellene hasznosítani. — Ha nem is a térség jellemző népgazdasági ága, hallhatunk azért valamit az ipar eredményeiről is? — A Csepel-Autó 22 százalékkal növelte termelését egyetlen év alatt. A könnyűipar év elején nehézségekkel küzdött, de év végére teljesítette a terveit — köztük még exportterveket is. Jelentős kooperációt mondhat magáénak a tőkés FELI- NA céggel ez az ágazat, amelynek végül is nemcsak megtartani, hanem bővítenie Is sikerült partneri körét. Ezen az úton lenne jó továbbhaladni a szűkülő lehetőségek jobb kihasználásával. Egy újdonságról is hadd szóljak: most január 1-től a Szövépítő a Békés megyei ÁÉV leányvállalataként működik tovább. — A szeghalmi járás tehát az átlagosnál nehezebb, de egyben sikeresebb, eredményesebb gazdasági évet zárt és a feladatok, a terhek szaporodása ellenére is megalapozottan bízik az 1982-es teljesítmény megismétlésében, esetleg fokozásában? — Igen, de még egyszer hangsúlyozom, ezekkel az eredményekkel dicsekedni sem akarunk, és az sem lenne jó, ha megelégedettséggel töltene el bennünket a kétségkívül megfelelő teljesítmény. Egy dolog van csak, ami ösztönözhet bennünket: eleget tettünk a ránk szabott feladatoknak, és ennél 1983- ban sem szeretnénk alább adni — fejezte be a beszélgetést Varga István. Kőváry E. Péter Fotó: Fazekas László Új autóbusz a székesfehérvári Ikarusból .
