Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-29 / 24. szám
1983. január 29., szombat o Általános iskolások rajzversenyének városi döntőjét rendezték meg tegnap délután Békéscsabán a 2-es számú általános iskolában. Három kategóriában 13 iskola diákjai versenyeztek. Az első kategóriában természet utáni tanulmányt, vetületi rajzot és szerkesztést, a másodikban pedig szabadon választott témáikat vethették papírra a gyerekek, míg a harmadik kategória versenyzői kis előadásban adhattak számot rajzzal, képzőművészettel kapcsolatos tudásukról. A megyei döntőre továbbjutottak a kategóriák első helyezettjei: Wagner Csaba (2. sz. isk.) 8. o., Hajtman Zoltán (10. sz. isk.) 5. o., Fazekas Csilla (1. sz. isk.) 8. o. Fotó: Veress Erzsi Szakosztályi alakuló ülés A Magyar Politikatudományi Társaság gazdaságpolitikai szakosztálya tegnap a Társadalomtudományi Intézetben alakuló ülést tartott. A rövid ideje tevékenykedő társaság újabb szakosztályának célja, hogy tömörítse a gazdaság és a politika ösz- szefüggéseivel foglalkozó, a társadalmi élet különféle területein dolgozó elméleti és gyakorlati szakembereket. Feladatuknak vállalták, hogy a tudomány eszközeivel ösztönzik -a gazdaságpolitikai kutatásokat. Az alakuló ülésen ifj. Marosán György, a szakosztály titkára előadást tartott Az európai szocialista országok gazdasági fejlődését befolyásoló néhány tényező történelmünk jelenlegi szakaszában címmel. Zárszámadásokról — röviden (Folytatás az l. oldalról) között — a tavalyi kétmillió forintnyi — az állatelhullás három-négyszázalékos csökkentésével is mérsékelni akarják. A CSORVÁSI LENIN TSZ tagsága előtt a vezetőség január 28-án elemezte az elmúlt év főbb mutatóit. Kiszámolták az egy főre jutó termelési értéket, a nyereséget. Az elmúlt időszak — 1979—81-es — átlagához képest több mint 20 százalékos a növekedés. A tagság személyi jövedelme is 49 ezer 500 forintról csaknem 56 ezer forintra emelkedett. A termésátlagok is alátámasztják mindezt, hiszen kukoricából hektáronként kiemelkedő átlagtermést takarított be, s cukorrépából is többet a tervezettnél. Figyelemre méltóak az állattenyésztés eredményei, s az, hogy a háztájiban csaknem ezer tonna húst állítottak elő. a dévavAnyai aranykalász tsz-ben ugyancsak pénteken gyűlt össze a szövetkezeti tagság. Az év elején elhatározotta- kat, a 9,5 millió forintos árbevételi tervet 11,1 millió forintra teljesítették. Immár három éve sikerül hasonlóan jó eredményt elérniük a termelésben. A növénytermesztésben a vízkár és napraforgó-betegségek miatt hárommillió forint veszteség keletkezett, ezt valamelyest pótolta a liba- és sertéstartás. Jelentős viszont az árbevétele a melléküzemágaknak, ahol a tervezett hatmillió forinttal szemben kilencmillió forintos eredménnyel zárták az elmúlt évet. Ebben az évben számítanak arra, hogy a most szépen fejlődő búza hamarosan esőt kap, s a gazdasági év végén hasonlóan jó eredményekkel büszkélkedhetnek majd. Az idén is 8,2 millió forint árbevételt terveztek, de szorosabb gazdálkodással szeretnék a 11 millió forintos árbevételt el^lni' — Számadó — B MŰT sikeres üzletkötése Az Alumíniumipari Kereskedelmi Vállalat, a MÁT (Magyar Alumíniumipari Tröszt) külkereskedelmi jogi vállalata megállapodást kötött egy londoni kereskedő céggel 1,6 millió dollár értékű alumínium öntvehengerelt huzal 1983 első félévi szállítására. Ugyanez a külkereskedelmi vállalat kötött szerződést a dán Velux céggel is, 4,3 millió nyugatnémet márka értékű alumínium szalag és sajtolt profil idei szállítására. A MÁT ezzel az exportjával a magyar Lignimpex nevű külkereskedelmi vállalat dániai ablakimportját viszonozza. Értékelte munkáját a Vöröskereszt Békéscsabán A Vöröskereszt városi vezetősége január 28-án, pénteken ülésezett Békéscsabán a városi tanács egészségügyi osztálya vezetőjének, dr. Juhász Istvánnak az elnökletével. Az év első tanácskozásán a Vöröskereszt városi titkára, Fodor Sándor, számolt be az előző évi munkáról. Elmondotta, hogy a 103 alapszervezeti küldöttválasztó értekezleten az aktívákat leginkább a véradómozgalom kérdései foglalkoztatták, de részletesen megvitatták a Vöröskereszt más munkaterületeit is. Javasolták, hogy a tervkészítéskor az alapszervezetek konkrétabban határozzák meg feladataikat. Békéscsabán és a város környékén a 93 felnőtt alapszervezetben 9028 tagot számlálnak, míg az ifjúsági szervezetben 500-nál több középiskolás vallja magát vöröskeresztesnek. A jövőben, különösen a fiatalok körében növelni kell az egészségnevelő munka hatékonyságát. Szívesen vállalják a felnőttek és a fiatalok az idősek patronálását. Munkájukra nagy szükség van, hiszen egyre több a magányos idős ember. A városi vezetőség tagjai hozzászólásaikban főként a káros szenvedélyek elleni küzdelem fontosságáról, az alkoholizmus terjedéséről, a Vöröskereszt sajátos feladatairól beszéltek. Dr. Juhász István felhívta arra is a figyelmet, hogy a jelenleginél több fiatalt lehetne és kellene a mozgalomban aktivizálni. A vezetőség elfogadta 1983. évi munkatervét. A bejelentések sorában ismertette a városi titkár, hogy az általános iskolákban elkezdődött a Ki tud többet a Vöröskeresztről? vetélkedők szervezése. B. Zs. Tanácsülés Vésztőn Napirenden a lakossági szolgáltatás A vésztői tanács testületi ülésén legutóbb 1980 szeptemberében foglalkozott a lakossági szolgáltatás helyzetével, határozta meg a tennivalókat. Tegnap, január 28- án délután azt vette górcső alá a nagyközségi tanács: mi valósult meg az akkor elha- tározottakból. A testület elé terjesztett írásos anyag megállapítja, hogy nem teljesültek teljesen az igények. A propán-bután gázpalackok házhoz szállítása nem oldódott meg ma sem. Nincs alkalmas üzlet- helyiség a használt ruhák, műszaki cikkek felvásárlására. Nem létesült OFO- TÉRT-szaküzlet a fekete-fehér és színes filmek előhívására, szemüvegek javítására Megépült viszont a több fejes ÁFOR-kút, s a tanács környezetvédelmi rendelete szabályozza a szemétszállítás módját és helyét. A hulladékok elszállítását ebben az évben kívánja megoldani a nagyközségi tanács. A szolgáltatások jelenlegi helyzetét jól értékelte a tanácsülésre készített grafikon. Csökken az ipari, az építőipari, különösen a személyi és gazdasági szolgáltatásokat folytatók száma, ellenben növekszik a szállítási szolgáltatást kínálók száma. Az ipari, kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtó állami, szövetkezeti szektor mellett, a nagyközségben ötven fő-, negyven mellékfoglalkozású és 12 nyugdíjas kisiparos látja el a szolgáltatásokat. Korábbi tanácsüléseken már felvetődött, és most ismét napirendre került, hogy nagyban függ a fuvarosoktól, hogy milyen a lakosok szénellátása. Ennek az az oka, hogy a sáros, távol eső utcákban lakók a fuvarosok listáján csak az alsó sorokban szerepelnek. A jövőben szállítási szerződéseket kötnek a fuvarosokkal, amelyek alapján irányítani és ellenőrizni lehet a szállító kisiparosok tevékenységét. A határozati javaslat megszületése után a tanács és intézményei ez évi pénzügyi tervének jóváhagyására, majd a tanács idei munkatervének megtárgyalására került sor. A tanácsülés bejelentésekkel ért véget, amelyek között a nagyközségi tanács környezetvédelemről és köztisztaságról hozott rendeletét ismertették. Sz. J A Békés megyei Jókai Színház előcsarnokában a békési alkotóközösség tagjai közül heten mutatják be alkotásaikat. A tárlatot tegnap este a premier előtt Bede László, a békési városi művelődési központ igazgatója nyitotta meg Fotó: Veress Erzsi Szakértők a bíróság előtt A bírák bölcsességéről, tévedhetetlenségéről már évszázadokkal ezelőtt legendák keringtek. S bár kétségtelenül született már az igazságszolgáltatás történetében néhány nevezetes ítélet, amit utólag meg kellett változtatni, a bírákat máig is megkülönböztetett társadalmi elismerés övezi. Joggal. Sokan felvetik azonban a kérdést: hogyan lehet az, hogy a bíró, a bíróság mindenhez ért, mindenféle ügyben képes igazságos ítéletet hirdetni? Hiszen a polihisztorok kora már régen lejárt, olyan mértékben fejlődtek, differenciálódtak a tudományok, hogy egy ember mindenhez egyszerűen nem érthet. Nos, ez az általános igazság természetesen a bírákra is vonatkozik. Nem véletlen, hogy az igazságszolgáltatás mindennapos munkájában egyre nagyobb szerephez jutnak a szakértők, egy-egy szakterület legkiválóbb ismerői. Gondoljunk csak arra, ha a bíróságnak például egy üzemi baleseti kártérítés ügyében kell döntenie, ez szinte elképzelhetetlen az igazságügyi orvosszakértő meghallgatása nélkül, aki pontos képet adhat a sérült egészségi állapotáról, esetleges rokkantságának fokáról. Vagy egy büntetőügyben perdöntő lehet a vegyészszakértő véleménye, amely adott esetben fontos bizonyítékokat sorakoztathat fel az elkövető kilétére vonatkozóan. Ma már a tett helyszínén maradt hajszál, vagy a gázoló gépkocsin kimutatott festéknyom is lényeges adalék lehet az ítélkezéshez, s ezek „vallatása” is a szakértők feladata. Ahogy fejlődik, differenciálódik az élet, a tudomány, úgy alakulnak ki az igazságügyi szakértés újabb meg újabb területei is. Egyre gyakrabban idéznek például a bíróságok elé műszaki szakértőket, akik tudományos megalapozottságú véleményt adhatnak mondjuk egy épület tervezési, kivitelezési hibáiról vagy egy baleset műszaki okáról. A társadalmi tulajdont megkárosító cselekményeknél — így a sikkasztásoknál, csalásoknál, hűtlen és hanyag kezeléseknél — gyakran nélkülözhetetlen a könyvszakértő véleménye, amely képes eligazodni a különböző könyvelési, elszámolási manőverek között. De említhetnénk példaként az igazságügyi számítástechnikai szakértőket is. Bár még ritkaságszámba mennek, de előfordulnak már a bíróságokon számító- gépes perek is. Legutóbb az egyik vállalat a raktárosát perelte be, mert a számító- gépes nyilvántartás szerint egy sor áru hiányzott a raktárból. A dolgozó arra hivatkozott, hogy a keresett termékek csak a komputer „agyából” hiányzanak, valójában a raktárban megvannak. Az ellentmondásokat csak szakember bevonásával lehetett tisztázni. Az igazságügyi szakértők igénybevételével kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés: helyes-e nekik ilyen fontos szerepet biztosítani az ítélkezésben, ami sokszor emberek sorsát dönti el, befolyásolja. Ezért is fontos hangsúlyozni, hogy az igazságügyi szakértő véleménye — a bíróság szemében — csak egy a bizonyítékok sorában, amit vagy elfogad, vagy nem. Nyilvánvaló, hogy a megalapozott, sokoldalúan megindokolt szakértői véleményeket a bíróságok rendre elfogadják, de ez csak a ténykérdésekre, a valóban különleges szakértelmet igénylő témákra vonatkozik. A szakértő a perben nem dönt, nem ítélkezik, csak véleményt nyilvánít. Ha ez ellentétes az egyéb bizonyítékokkal — például más tanúk vallomásával —, ha nem il- i..í az „összképbe”, a bíróságnak joga van arra, hogy más szakértőt rendeljen ki, de megteheti azt is, hogy a szakvéleménynek csak egyes részleteit fogadja el, vagy azokat sem. A bíróságok és a szakértők között tehát tulajdonképpen egy sajátos munkamegosztás alakul ki, ami feltétlenül hozzájárul az ítélkezés törvényességének, színvonalának javításához. A szakértő kirendelését, meghallgatását sok perben éppen az teszi szükségessé, hogy a tanúvallomások, az egyéb bizonyítékok ellentmondásosak, ezek alapján a jogvitát megnyugtatóan lezárni, eldönteni nem lehetne. Egy épület erkélyének leszakadása esetén például a tervező rendszerint a kivitelezőre próbálja hárítani a felelősséget, a kivitelező pedig a rossz terveket hibáztatja. Ugyanez az egymásra mutogatás jellemzi az új épületek tetőbeázásával kapcsolatos pereket is. Ezekben az ügyekben a bíróság munkáját mindenképpen jelentősen megkönnyíti, ha egy kívülálló, érdektelen műszaki szakértő áttanulmányozza a különféle dokumentumokat, a helyszínen is megvizsgálja a történteket, s utána tudományosan megalapozott véleményt terjeszt elő. n z igazságügyi szakértő munkája persze nem merülhet ki abban, hogy terjedelmes jelentését a bíróság asztalára teszi. A vélemény áttanulmányozása után a bíráknak, a népi ülnököknek is lehetnek olyan kérdéseik a szakértőkhöz, amelyek számukra még nem elég világosak, amelyeket feltétlenül tisztázni kell. Ezért fontos a szakértő személyes részvétele és vallomástétele a tárgyalásokon, ahol olyan újabb ellentmondások is kiderülhetnek, amelyekre az ítélkező tanács szintén tőle vár választ. A szakértőtől, aki immár mindennapos vendége a bírósági tárgyalótermeknek. Deák András BÜGE: növényvédelem A Békéscsabai Agráripari Egyesülés növényvédelmi szakemberei január 28-án, pénteken délelőtt az elkövetkező évek légi növényvédelmi technológiájáról, és az új típusú készítmények alkalmazásáról, valamint a műtrágya és növényvédő szer forgalmazásáról tartottak tanácskozást. A BAGE öt éve folytat taggazdaságai és más partnergazdaságok számára repülőgépes növényvédelmi munkát. A közeljövőben a BAGE az AN—2-es repülő helyett egy M—18-as repülőgépet ^üzemeltet majd, amely nagyobb teljesítményű, energia- takarékos,. több növényvédő szer szállítására képes, mint a hagyományos gép. Várható, hogy a helikoptereket is modernebbekkel váltják fel. A tanácskozás többek között azzal is foglalkozott, hogy melyek azok a korszerű növényvédő szerek, amelyek alkalmasak szórásra és lehet azokat cseppfolyósítani. An. nál is inkább időszerű ez, mert várhatóan — az enyhe tél miatt — két héttel korábban, március 15—20. körül megkezdődik a védőszerek kiszórása. Arról is szó esett, hogy a műtrágyázásra készülnek a BAGE gépei, és nemsokára megkezdődik a műtrágyázás. A taggazdaságokat a BAGE önállóan látja el, és a forgalmazásból létrejött nyereséget visszaosztják év végén az üzemeknek. Ennek a megoldásnak az a lényege, hogy minden szükséges műtrágyát és növényvédő szert a BAGE raktároz, ugyanakkor az egyéni gazdaságoknak nem önállóan kell az egyes növényvédő szerek beszerzéséről gondoskodni. Sz. J.
