Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-05 / 3. szám
1983. január 5-, szerda fl legkritikusabb a zöldborsó A helyzet tovább nem romolhat Beszélgetés Szabó András megyei lökertésszel Egyre több termelőszövetkezeti szakembertől halljuk, hogy csökkentik a zöldség- termő-teriiletet. Nemrég pedig valósággá vált egy kósza hír: megszűnt a Békéscsabai Zöldborsótermesztési Rendszer. Ennek kapcsán beszélgettünk megyénk zöldségtermesztésének helyzetéről Szabó András megyei főkertésszel. — Mennyire jelentős a zöldségtermő-terület csökkenése? — Nagyon jelentős. A termelési csúcs 1979-ben volt, amikor a háztájit és a kiskerteket is beleértve — több mint 12 ezer hektáron termett zöldség, az idén már csak hétezer hektár a várható vetésterület. Hangsúlyozom, hogy ez nem érinti a közvetlen lakossági fogyasztást. Három nagy megyei felvásárló, a konzervgyár, a hűtőház és a ZÖLDÉRT árualapja csökken. — Mennyivel? — Az idei terv szerint az árualap 20 százalékát, 16 ezer tonna árut hoznak a már említett felvásárlók megyén kívülről; Csongrádból, Szolnokból és Hajdú-Bihar- ból. Ez azt jelenti, hogy a szállítási költségek miatt jelentősen megemelkednek a nyersanyagárak, csökken a feldolgozók jövedelme. — Érzik már a felvásárlók ennek a hatását? — Még nem, nagyon. A konzervgyár bővítheti a tésztagyártást, az jól jövedelmez. A hűtőház még talán jobban is jár, ha hústermékek fagyasztásával foglalkozik. A ZÖLDÉRT-nek okoz talán legtöbb gondot, hogy kevesebb hagymát exportálhat, mint amennyit a vevői kémek. — Hogyan jutottak idáig a megye nagy termelői, és miért mondanak le egyre többen a zöldségtermesztésről? — A leglényegesebb talán, hogy a zöldség többségüknél nem volt fő növény, még az ágazati méreteket sem érte el. Épp ezért nem is nagyon törődtek vele. A zöldségprogram meghirdetésekor — 1976-ban — kedvező lehetőségeket teremtett a kormányzat, mert rendeletben írta elő, hogy az az üzem, amely növeli a zöld- ségtermő-területét, az árbevétel tíz százalékát visszakaphatja fejlesztési támogatás formájában. Megyénkbe az utóbbi öt évben így több mint százmillió forint került. Az üzemek azonban nem speciális zöldségtermesztési gépeket vásároltak a pénzből, hanem a szántóföldi növénytermesztésüket fejlesztették. Hozzájárult ehhez, hogy senki nem ellenőrizte, mire fordítják a pénzt. — Sokan inkább a gazdaságosság romlásában látják a zöldségtermesztők elked- vetlenedésének az okát... — Nem is tévednek, mert többek között az alacsony felvásárlási árak. a szervezetlen felvásárlás és a gyakorta eladatlan készletek is hozzájárultak a területcsökkenéshez. És sok más tényező, ami az ágazatra jellemző. Hogy nehéz a munkák megszervezése, nagy a betakarítás kézimunkaigénye... Röviden: hogy az árakban nem térül meg az a sok törődés, amit a zöldség igényel. Szemben például a búzával, ami jól jövedelmez, és szinte emberi kéz érintése nélkül termesztik. Két éve, 1981 végén megszűnt az említett állami támogatás, ezzel tovább romlott a zöldségágazat műszaki háttere, romlottak a termesztés feltételei., — Melyik növény helyzete a legkritikusabb? — A zöldborsó területe négy éve több mint négyezer hektár volt, az idén két és fél ezer várható. Ennek a növénynek nemcsak az ára alacsony. Nagyon ingadozó a termése, a hozamok szoros összefüggést mutatnak a vízellátással. Itt jegyzem meg, hogy megyénkben csak a vetésterület 25 százalékát öntözik a zöldségtermesztők, ez meg is látszik az átlagokon. A Békéscsabai Állami Gazdaság december 31-én megszüntette a zöldborsótermesztési rendszerét, mivel az nem tudta feladatait teljesíteni. Mind többen mondanak le a Évente fél milliárd forint megtakarítás Ötletböség az energiapályázatokon Nyersanyagokban ugyan viszonylag szegény ország vagyunk, ám ötletekben meglehetősen gazdagok — ezt mutatja az MTESZ energiatakarékossági pályázata, amelynek már az ötödik fordulója zajlott le az elmúlt napokban. A társadalmi szervezet pályázata nagy érdeklődést váltott ki a műszaki, gazdasági szakemberek körében — az öt fordulóban 543 javaslatot dolgoztak ki az energiafogyasztás csökkentésére. Ezek nagy többsége megvalósíthatónak ígérkezik —, s óvatos becslések szerint is több milliárd forintot nyerhet így aránylag rö- vid idő alatt az államháztartás. Idézzünk fel csak néhányat a legutóbbi forduló pályázatai közül. A cukorgyárakban felhasznált igen drága koksz helyettesítésére két megoldás is született: az egyik földgázzal, a másik nagy inert- tartalmú, azaz alacsony kaló- riájú földgázzal kívánja a kokszot helyettesíteni. A módszer valamennyi cukorgyárban alkalmazható, s így népgazdasági szinten is jelentős megtakarítást eredményezhet. Egy másik pályamunka lényege egy ötletes készülék, amely az aratócséplőgépekre felszerelve már aratás közben szárítja a terményt. A körülbelül 12 ezer forintos készülék segítségével a termények 5 százalékkal szárazabban kerülhetnek a tárolókba. És végezetül még egy ötlet, amely a fénycsövek energiaveszteségét csökkenti. Bár a módszer viszonylag költséges, olyan helyeken, ahol állandó a világítás, például az áruházakban, vagy a metró állomásain, viszonylag gyorsan megtérül. Jó ötletek tehát bőséggel vannak, s a sorsuk is kedvezőbb a szokásosnál: a pályázatok nagy része vagy megvalósult, vagy a megvalósítás útján van. Eredményeik sem csekélyek — csupán az eddig alkalmazott megoldások évente több mint félmilliárd forint energiamegtakarítást eredményeznek. A takarékosságra pedig igen nagy szükségünk van — még akkor is, ha energiahelyzetünk pillanatnyilag kedvező. A lakosság ugyan több energiát használt fel az elmúlt évben, mint a korábbiakban — a háztartások korszerűsödésével különösen a villamosenergia-fogyasztás bővült —, ám az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés mérsékelte a fogyasztását. Végső soron tehát 1982-ben is körülbelül annyi energiát használtunk fel, mint egy évvel korábban. Nyugodtan nézhetünk a tél elé is — energiaellátásunk kiegyensúlyozottnak ígérkezik, készleteink lehetővé teszik, hogy összességében zavartalanul, fennakadás nélkül elégíthessük ki a fogyasztók igényeit. Mindez azonban nagy erőfeszítéseket kívánt a hazai energiatermelő ágazatoktól. Különösen a szénbányászat került igen nehéz helyzetbe — az év során ugyanis több bányában a vártnál kedvezőtlenebb geológiai viszonyok, váratlan víz- és iszapbetörések nehezítették a munkát, vetették vissza a termelést. A tervtől való elmaradás a lakosság ellátásában is zavarokat okozott. A bányászok éppen ezért számtalan túlműszakot vállaltak, s igen nagy erőfeszítések árán az év végéig teljesítik a termelési tervüket. Hasonlóképpen elismerésre méltó a földgázbányászok teljesítménye is — termelési tervüket félmilliárd köbméterrel teljesítették túl, s ezzel nem csekély olajmegtakarítást tettek lehetővé. A biztonságos ellátás azonban az emberi erőfeszítések mellett jelentős anyagi terheket is jelent. Ezek ellen- súlyozása csakis akkor lehetséges, ha még gondosabban, okosabban bánunk az energiával, s meggyorsítjuk az energiagazdálkodás ésszerűsítését. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy támogatunk és felhasználunk minden olyan ötletet, ami energiamegtakarítást eredményez. Például azokat a pályamunkákat, amelyeket az MTESZ felhívására dolgoztak ki a szakemberek. De azért az is fontos, hogy ne csak azoknak a javaslatoknak legyen becsülete a vállalatoknál, amelyek egyszerre hoznak jelentős megtakarítást. Az apró, önmagukban talán csekélynek tűnő — de éppen ezért olcsón is megvalósítható — ötletek ugyanis összességükben sokra mehetnek. S a vállalati energetikusok a megmondhatói, hogy ilyen ötletekben is bőviben vagyunk. Kozma Judit Építőipar — 1982 Több szintes társasházat épít a Mezőberényi Építőipari Szövetkezet a nagyközségben Fotó: Lónyai László paradicsomról is: úgy érzem, elértünk ahhoz a ponthoz, amikor ki kell mondani, nem csökkenhet tovább a zöldségterület. — Mi a megoldás? — Meggyőzéssel, rábeszéléssel, utasításokkal ma már semmire sem megyünk. Azt mondják, ahhoz, hogy egy üzem lemondjon egy növényről, nem sok érv kell, de hogy ismét termelje, ahhoz tízszer annyi. A helyzet megváltoztatása alapvetően állami feladat: az érdekeltség fokozása, a kedvező közgazdasági feltételek megteremtése. Ehhez megyénkben a kormányzat megtette az első lépést, az NK XlV-es csatorna főműveinek kiépítésével. A csatornában már van víz segítségével hatezer hektár lesz öntözhető. A kondorosi Egyesült Tsz benyújtotta pályázatát a további kiépítés pénzügyi fedezetéért. Ha a térség üzemeinek biztosítják az öntözési lehetőséget, kisebb területen is megterem a szükséges megyei árualap. Igaz, hogy öntözéssel drágább a termelés, de a költségeket a többlethozamok fedezik majd. A távlati cél is az, hogy a térség öt téesze és egy állami gazdasága öntözéssel termelje meg a megye feldolgozói által igényelt zöldséget. Már csak azért is fontos ez, mert országosan sem jobb a helyzet, s ha tovább romlik, nem tudunk exportkötelezettségeinknek eleget tenni. Hangsúlyozom, elsősorban a gépesített technológiájú zöldségek megtermelése a nagyüzem feladata, a munkaigényes növényeknél továbbra is a kiskerttulajdonosok, háztájik szervezése a legjobb megoldás. M. Szabó Zsuzsa Kertészet, szőlészet A nyugat-európai országokban 120—130 kiló zöldséget fogyasztanak fejenként, évente 70—80- | féle zöldségből. A mi zöldségfo- ; gyasztásunk ennél lényegesen alacsonyabb, és a választék is jóval szerényebb. Természetesen van mód a választék bővítésére, írja- a Kertészet és Szőlészet idei első száma. Az ikebana szó jelentése: vízben virág. A japán virágkötészetről Jámborné Benczúr Erzsébet írt érdekes cikket a hetilapban. Magyarországon az ezredforduló előtt 17 esztendővei aligha beszélhettünk tudatos környezetformálásról, tájépítésről. Énnek oka a rossz szemlélet mellett a kerttervezők nem kellő megbecsülése. Erről az érdekes problémáról szól Tamás Enikő interjúja. Mi az oka a kajszi termesztés hanyatlásának? Mit ér a jó termőhely és a későn fakadó fajták telepítése? Megtudhatják Gergely Istvántól. (Folytatás az 1. oldalrólJ A MEZŐBERÉNYI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET a nagyközség beruházásainak, épületfelújítási, karbantartásainak legfőbb kivitelezője, a lakásprogram megvalósításának helyi bázisa. Az 1982-es termelési terve 36 millió forint, ezt várhatóan 35 millió forintra teljesítik. A lemaradás oka, hogy a bitumoperlit üzem gyártmánykibocsátása különféle alapanyag-szállítási gondok miatt akadozott. Az építőipari kivitelező tevékenység viszont meghaladja az előző évi szintet. 1982 januárjában átadták az 1. számú általános iskola tornatermét, elkészült az OTP beruházásában épülő 31 lakás egy része, befejezték a 16 lakásos több szintes társasházat. Néhány vidéki vállalatnak, szövetkezetnek és intézménynek is végeztek javító, karbantartó, felújító és korszerűsítő szakipari munkát. A szövetkezet jelenleg két fontos beruházáson dolgozik. Az egyik áthúzódó munkájuk a mezőberényi egészség- ügyi központ építése, a másik egy 15 lakásos társasház befejezése. Mindkét építkezés téliesített, így nem okoz gondot a téli foglalkoztatás. A BÉKÉS MEGYEI ÁÉV tavalyi építési-szerelési terve 810 millió forint volt, 34 millióval több, mint az előző évben. Az előzetes számítások szerint a tervet a jelentkező létszámcsökkenés ellenére is teljesítették. 1982- ben 791 lakás építése szerepelt a programban, ebből 198-at a fővárosban adtak át, a többit a megyében építette a vállalat. A leg jelen-, tősebb befejezett beruházások: a gyulai SZOT-szálló új szárnya és a megyeszékhelyen a posta műszaki épülete. Nagy feladatokat ad évente az iskolaprogram teljesítése. Elkészült Békéscsabán a 611-es számú Szakmunkás- képző Intézet új épületrésze, a 2. számú általános iskolában a nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas tornaterem, új tanműhelyt kapott a Békéscsabai Kötöttárugyár, és 10 hónappal a határidő előtt birtokukba vehették a diákok és a tanárok Nagyszénáson a nyolctantermes iskolát. Ahol függetleníteni lehet a munkát az időjárástól — így a megyeszékhelyen épülő könyvtárnál, a Petőfi és Wlassics utcai lakásoknál, Orosházán a Belinszkij lakótelepen és Gyulán a törökzugi lakótelepen — télen is folytatódik a munka. A jelenlegi időszakban egyre nagyobb szerepet kapnak a vállalat tevékenységében az átalakítások, felújítások. Így az MSZMP megyei bizottságának székházánál, az MNB megyei igazgatóságánál, valamint a hűtőházban végeznek rekonstrukciót. Az idén a BAÉV mintegy 640 lakást épít megyénkben, 50-nel többet, mint tavaly, mivel 1983-tól mentesülnek a fővárosi lakásépítési program segítése alól. Programjukban szerepel a megyei könyvtár építésének ütemszerű továbbvitele, az új közművelődési létesítmény várhatóan 1984- ben kerül átadásra. A felújítási munkák közül jelentősebb a békéscsabai kórház régi szárnyának és a Jókai Színháznak a rekonstrukciója. Az összeállítást készítette: Lónyai László, Medgyesi Lászlóné, Barna Mihály, Verasztó Lajos Miskolcon a nehézipari műszaki egyetem fémtani tanszékén az oktatás mellett intenzív kutatómunka is folyik. Ezek a kutatások a hazai gyártású fémek és ötvözetek jobb kihasználására irányulnak, s amelyek eredményeként hazánkban gyártott járművek alváza könnyebb lehet, vagy például tartósabb kovácsolószerszámokat gyárthatnak. Szabadalmuk alapján nagy teljesítményű mágneseket is készítenek. A tanszéken vizsgálják a Szaljut —6 fedélzetén — az űrben — öntött ötvözeteket is. Képünkön az alumíniumötvözetben megjelenő kiválásokat vizsgálják röntgensugár segítségével (MTIrfotó: Kozma István felvétele — KS)
