Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-05 / 3. szám

1983. január 5-, szerda fl legkritikusabb a zöldborsó A helyzet tovább nem romolhat Beszélgetés Szabó András megyei lökertésszel Egyre több termelőszövet­kezeti szakembertől halljuk, hogy csökkentik a zöldség- termő-teriiletet. Nemrég pe­dig valósággá vált egy kó­sza hír: megszűnt a Békés­csabai Zöldborsótermesztési Rendszer. Ennek kapcsán beszélgettünk megyénk zöld­ségtermesztésének helyzeté­ről Szabó András megyei főkertésszel. — Mennyire jelentős a zöldségtermő-terület csök­kenése? — Nagyon jelentős. A ter­melési csúcs 1979-ben volt, amikor a háztájit és a kis­kerteket is beleértve — több mint 12 ezer hektáron ter­mett zöldség, az idén már csak hétezer hektár a vár­ható vetésterület. Hangsú­lyozom, hogy ez nem érinti a közvetlen lakossági fogyasz­tást. Három nagy megyei felvásárló, a konzervgyár, a hűtőház és a ZÖLDÉRT áru­alapja csökken. — Mennyivel? — Az idei terv szerint az árualap 20 százalékát, 16 ezer tonna árut hoznak a már említett felvásárlók me­gyén kívülről; Csongrádból, Szolnokból és Hajdú-Bihar- ból. Ez azt jelenti, hogy a szállítási költségek miatt je­lentősen megemelkednek a nyersanyagárak, csökken a feldolgozók jövedelme. — Érzik már a felvásárlók ennek a hatását? — Még nem, nagyon. A konzervgyár bővítheti a tésztagyártást, az jól jöve­delmez. A hűtőház még talán jobban is jár, ha hústermé­kek fagyasztásával foglalko­zik. A ZÖLDÉRT-nek okoz talán legtöbb gondot, hogy kevesebb hagymát exportál­hat, mint amennyit a vevői kémek. — Hogyan jutottak idáig a megye nagy termelői, és mi­ért mondanak le egyre töb­ben a zöldségtermesztésről? — A leglényegesebb ta­lán, hogy a zöldség többsé­güknél nem volt fő növény, még az ágazati méreteket sem érte el. Épp ezért nem is nagyon törődtek vele. A zöldségprogram meghirdeté­sekor — 1976-ban — kedvező lehetőségeket teremtett a kormányzat, mert rendelet­ben írta elő, hogy az az üzem, amely növeli a zöld- ségtermő-területét, az árbe­vétel tíz százalékát vissza­kaphatja fejlesztési támoga­tás formájában. Megyénk­be az utóbbi öt évben így több mint százmillió forint került. Az üzemek azonban nem speciális zöldségter­mesztési gépeket vásároltak a pénzből, hanem a szántó­földi növénytermesztésüket fejlesztették. Hozzájárult eh­hez, hogy senki nem ellen­őrizte, mire fordítják a pénzt. — Sokan inkább a gazda­ságosság romlásában látják a zöldségtermesztők elked- vetlenedésének az okát... — Nem is tévednek, mert többek között az alacsony felvásárlási árak. a szerve­zetlen felvásárlás és a gya­korta eladatlan készletek is hozzájárultak a területcsök­kenéshez. És sok más ténye­ző, ami az ágazatra jellem­ző. Hogy nehéz a munkák megszervezése, nagy a beta­karítás kézimunkaigénye... Röviden: hogy az árakban nem térül meg az a sok törő­dés, amit a zöldség igényel. Szemben például a búzával, ami jól jövedelmez, és szin­te emberi kéz érintése nél­kül termesztik. Két éve, 1981 végén megszűnt az említett állami támogatás, ezzel to­vább romlott a zöldségágazat műszaki háttere, romlottak a termesztés feltételei., — Melyik növény helyzete a legkritikusabb? — A zöldborsó területe négy éve több mint négy­ezer hektár volt, az idén két és fél ezer várható. Ennek a növénynek nemcsak az ára alacsony. Nagyon ingadozó a termése, a hozamok szoros összefüggést mutatnak a víz­ellátással. Itt jegyzem meg, hogy megyénkben csak a ve­tésterület 25 százalékát öntö­zik a zöldségtermesztők, ez meg is látszik az átlagokon. A Békéscsabai Állami Gaz­daság december 31-én meg­szüntette a zöldborsótermesz­tési rendszerét, mivel az nem tudta feladatait teljesíteni. Mind többen mondanak le a Évente fél milliárd forint megtakarítás Ötletböség az energiapályázatokon Nyersanyagokban ugyan viszonylag szegény ország vagyunk, ám ötletekben meglehetősen gazdagok — ezt mutatja az MTESZ energiatakarékossági pályázata, amelynek már az ötödik fordulója zajlott le az elmúlt napokban. A társadalmi szervezet pályázata nagy ér­deklődést váltott ki a műszaki, gazdasági szakemberek körében — az öt fordulóban 543 javaslatot dolgoztak ki az energiafogyasztás csökkentésére. Ezek nagy többsége megvalósíthatónak ígérkezik —, s óvatos becslések sze­rint is több milliárd forintot nyerhet így aránylag rö- vid idő alatt az államháztartás. Idézzünk fel csak néhányat a legutóbbi forduló pályáza­tai közül. A cukorgyárakban felhasznált igen drága koksz helyettesítésére két megoldás is született: az egyik föld­gázzal, a másik nagy inert- tartalmú, azaz alacsony kaló- riájú földgázzal kívánja a kokszot helyettesíteni. A módszer valamennyi cukor­gyárban alkalmazható, s így népgazdasági szinten is je­lentős megtakarítást ered­ményezhet. Egy másik pá­lyamunka lényege egy ötle­tes készülék, amely az arató­cséplőgépekre felszerelve már aratás közben szárítja a ter­ményt. A körülbelül 12 ezer forintos készülék segítségé­vel a termények 5 százalék­kal szárazabban kerülhetnek a tárolókba. És végezetül még egy ötlet, amely a fény­csövek energiaveszteségét csökkenti. Bár a módszer vi­szonylag költséges, olyan he­lyeken, ahol állandó a vilá­gítás, például az áruházak­ban, vagy a metró állomása­in, viszonylag gyorsan meg­térül. Jó ötletek tehát bőséggel vannak, s a sorsuk is ked­vezőbb a szokásosnál: a pá­lyázatok nagy része vagy megvalósult, vagy a megva­lósítás útján van. Eredmé­nyeik sem csekélyek — csu­pán az eddig alkalmazott megoldások évente több mint félmilliárd forint ener­giamegtakarítást eredmé­nyeznek. A takarékosságra pedig igen nagy szükségünk van — még akkor is, ha energia­helyzetünk pillanatnyilag kedvező. A lakosság ugyan több energiát használt fel az elmúlt évben, mint a ko­rábbiakban — a háztartások korszerűsödésével különösen a villamosenergia-fogyasztás bővült —, ám az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés mérsékelte a fogyasztását. Végső soron tehát 1982-ben is körülbelül annyi energiát használtunk fel, mint egy év­vel korábban. Nyugodtan nézhetünk a tél elé is — energiaellátásunk kiegyensúlyozottnak ígérke­zik, készleteink lehetővé te­szik, hogy összességében za­vartalanul, fennakadás nél­kül elégíthessük ki a fogyasz­tók igényeit. Mindez azonban nagy erő­feszítéseket kívánt a hazai energiatermelő ágazatoktól. Különösen a szénbányászat került igen nehéz helyzetbe — az év során ugyanis több bányában a vártnál kedve­zőtlenebb geológiai viszo­nyok, váratlan víz- és iszap­betörések nehezítették a munkát, vetették vissza a termelést. A tervtől való el­maradás a lakosság ellátásá­ban is zavarokat okozott. A bányászok éppen ezért szám­talan túlműszakot vállaltak, s igen nagy erőfeszítések árán az év végéig teljesítik a termelési tervüket. Hasonló­képpen elismerésre méltó a földgázbányászok teljesítmé­nye is — termelési tervüket félmilliárd köbméterrel telje­sítették túl, s ezzel nem cse­kély olajmegtakarítást tettek lehetővé. A biztonságos ellátás azon­ban az emberi erőfeszítések mellett jelentős anyagi ter­heket is jelent. Ezek ellen- súlyozása csakis akkor lehet­séges, ha még gondosabban, okosabban bánunk az ener­giával, s meggyorsítjuk az energiagazdálkodás ésszerűsí­tését. Ami egyúttal azt is je­lenti, hogy támogatunk és felhasználunk minden olyan ötletet, ami energiamegtaka­rítást eredményez. Például azokat a pályamunkákat, amelyeket az MTESZ felhí­vására dolgoztak ki a szak­emberek. De azért az is fon­tos, hogy ne csak azoknak a javaslatoknak legyen becsü­lete a vállalatoknál, amelyek egyszerre hoznak jelentős megtakarítást. Az apró, ön­magukban talán csekélynek tűnő — de éppen ezért ol­csón is megvalósítható — öt­letek ugyanis összességükben sokra mehetnek. S a vállalati energetikusok a megmond­hatói, hogy ilyen ötletekben is bőviben vagyunk. Kozma Judit Építőipar — 1982 Több szintes társasházat épít a Mezőberényi Építőipari Szövetkezet a nagyközségben Fotó: Lónyai László paradicsomról is: úgy ér­zem, elértünk ahhoz a pont­hoz, amikor ki kell monda­ni, nem csökkenhet tovább a zöldségterület. — Mi a megoldás? — Meggyőzéssel, rábeszé­léssel, utasításokkal ma már semmire sem megyünk. Azt mondják, ahhoz, hogy egy üzem lemondjon egy nö­vényről, nem sok érv kell, de hogy ismét termelje, ah­hoz tízszer annyi. A helyzet megváltoztatása alapvetően állami feladat: az érdekeltség fokozása, a kedvező közgaz­dasági feltételek megteremté­se. Ehhez megyénkben a kormányzat megtette az első lépést, az NK XlV-es csa­torna főműveinek kiépítésé­vel. A csatornában már van víz segítségével hatezer hektár lesz öntözhető. A kondorosi Egyesült Tsz be­nyújtotta pályázatát a to­vábbi kiépítés pénzügyi fe­dezetéért. Ha a térség üze­meinek biztosítják az öntö­zési lehetőséget, kisebb terü­leten is megterem a szüksé­ges megyei árualap. Igaz, hogy öntözéssel drá­gább a termelés, de a költsé­geket a többlethozamok fe­dezik majd. A távlati cél is az, hogy a térség öt téesze és egy állami gazdasága öntö­zéssel termelje meg a me­gye feldolgozói által igé­nyelt zöldséget. Már csak azért is fontos ez, mert or­szágosan sem jobb a helyzet, s ha tovább romlik, nem tudunk exportkötelezettsé­geinknek eleget tenni. Hang­súlyozom, elsősorban a gépe­sített technológiájú zöldségek megtermelése a nagyüzem feladata, a munkaigényes nö­vényeknél továbbra is a kis­kerttulajdonosok, háztájik szervezése a legjobb megol­dás. M. Szabó Zsuzsa Kertészet, szőlészet A nyugat-európai országokban 120—130 kiló zöldséget fogyasz­tanak fejenként, évente 70—80- | féle zöldségből. A mi zöldségfo- ; gyasztásunk ennél lényegesen alacsonyabb, és a választék is jóval szerényebb. Természete­sen van mód a választék bőví­tésére, írja- a Kertészet és Sző­lészet idei első száma. Az ikebana szó jelentése: víz­ben virág. A japán virágköté­szetről Jámborné Benczúr Er­zsébet írt érdekes cikket a he­tilapban. Magyarországon az ezredfor­duló előtt 17 esztendővei aligha beszélhettünk tudatos környe­zetformálásról, tájépítésről. Én­nek oka a rossz szemlélet mel­lett a kerttervezők nem kellő megbecsülése. Erről az érdekes problémáról szól Tamás Enikő interjúja. Mi az oka a kajszi termesztés hanyatlásának? Mit ér a jó ter­mőhely és a későn fakadó faj­ták telepítése? Megtudhatják Gergely Istvántól. (Folytatás az 1. oldalrólJ A MEZŐBERÉNYI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET a nagyközség beruházásai­nak, épületfelújítási, kar­bantartásainak legfőbb kivi­telezője, a lakásprogram megvalósításának helyi bá­zisa. Az 1982-es termelési terve 36 millió forint, ezt várhatóan 35 millió forintra teljesítik. A lemaradás oka, hogy a bitumoperlit üzem gyártmánykibocsátása kü­lönféle alapanyag-szállítási gondok miatt akadozott. Az építőipari kivitelező tevékenység viszont megha­ladja az előző évi szintet. 1982 januárjában átadták az 1. számú általános iskola tornatermét, elkészült az OTP beruházásában épülő 31 lakás egy része, befejez­ték a 16 lakásos több szin­tes társasházat. Néhány vi­déki vállalatnak, szövetke­zetnek és intézménynek is végeztek javító, karbantartó, felújító és korszerűsítő szak­ipari munkát. A szövetkezet jelenleg két fontos beruházáson dolgozik. Az egyik áthúzódó munká­juk a mezőberényi egészség- ügyi központ építése, a má­sik egy 15 lakásos társasház befejezése. Mindkét építke­zés téliesített, így nem okoz gondot a téli foglalkoztatás. A BÉKÉS MEGYEI ÁÉV tavalyi építési-szerelési ter­ve 810 millió forint volt, 34 millióval több, mint az elő­ző évben. Az előzetes számí­tások szerint a tervet a je­lentkező létszámcsökkenés ellenére is teljesítették. 1982- ben 791 lakás építése szere­pelt a programban, ebből 198-at a fővárosban adtak át, a többit a megyében épí­tette a vállalat. A leg jelen-, tősebb befejezett beruházá­sok: a gyulai SZOT-szálló új szárnya és a megyeszékhe­lyen a posta műszaki épüle­te. Nagy feladatokat ad éven­te az iskolaprogram teljesí­tése. Elkészült Békéscsabán a 611-es számú Szakmunkás- képző Intézet új épületrésze, a 2. számú általános iskolá­ban a nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas tornaterem, új tanműhelyt kapott a Békéscsabai Kö­töttárugyár, és 10 hónappal a határidő előtt birtokuk­ba vehették a diákok és a tanárok Nagyszénáson a nyolctantermes iskolát. Ahol függetleníteni lehet a munkát az időjárástól — így a megyeszékhelyen épü­lő könyvtárnál, a Petőfi és Wlassics utcai lakásoknál, Orosházán a Belinszkij lakó­telepen és Gyulán a török­zugi lakótelepen — télen is folytatódik a munka. A jelenlegi időszakban egyre nagyobb szerepet kap­nak a vállalat tevékenysé­gében az átalakítások, felújí­tások. Így az MSZMP me­gyei bizottságának székházá­nál, az MNB megyei igaz­gatóságánál, valamint a hű­tőházban végeznek rekonst­rukciót. Az idén a BAÉV mintegy 640 lakást épít me­gyénkben, 50-nel többet, mint tavaly, mivel 1983-tól mentesülnek a fővárosi la­kásépítési program segítése alól. Programjukban szere­pel a megyei könyvtár épí­tésének ütemszerű továbbvi­tele, az új közművelődési létesítmény várhatóan 1984- ben kerül átadásra. A fel­újítási munkák közül jelen­tősebb a békéscsabai kórház régi szárnyának és a Jókai Színháznak a rekonstrukció­ja. Az összeállítást készítette: Lónyai László, Medgyesi Lászlóné, Barna Mihály, Verasztó Lajos Miskolcon a nehézipari műszaki egyetem fémtani tanszékén az oktatás mellett intenzív kutatómunka is folyik. Ezek a kutatások a hazai gyártású fémek és ötvözetek jobb ki­használására irányulnak, s amelyek eredményeként hazánkban gyártott járművek alváza könnyebb lehet, vagy például tartósabb kovácsolószerszámokat gyárthatnak. Szabadalmuk alapján nagy teljesítményű mágneseket is készítenek. A tanszéken vizsgálják a Szaljut —6 fedélzetén — az űrben — öntött ötvözeteket is. Képünkön az alumíniumötvözetben megjelenő kiválásokat vizsgálják röntgensugár segítségével (MTIrfotó: Kozma István felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents