Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-03 / 1. szám
1983. január 3., hétfő o Új jogszabályok január 1-töl Előtérben álló társadalompolitikai és népgazdasági törekvéseket tükröznek, a soron levő feladatok megoldását szolgálják azok a felsőbb szintű jogszabályok, amelyeket az elmúlt esztendőben alkotott meg az Elnöki Tanács és a kormány, s hatályba lépésük időpontjaként 1983. január 1-ét jelölték meg. Az új rendelkezések sorában főként a legtöbb állampolgárt közvetlenül érintő paragrafusokat emelte ki összeállításában — sorrendben az Elnöki Tanács, majd a kormány által alkotott jogszabályokat tekintve át — Tóth Ferenc, az MTI főmunkatársa. A társadalombiztosítást újabb rétegekre terjesztették ki, illetve jogszabállyal ösztönözték a nyugdíjasok szélesebb körű foglalkoztatását. Ami az érdekeltek körének bővülését illeti: rendeződött az egyéni gazdálkodók és az eseti megbízás alapján dolgozók társadalombiztosítási helyzete. Az egyéni gazdálkodók például jogot szerezhetnek családi pótlékra, nyugellátásra, baleseti ellátásra. Az ügyvédek és a munkaviszonyban nem álló előadóművészek is jogosulttá váltak táppénzre, terhességigyermekágyi segélyre és családi pótlékra. A nyugdíjasoknak az elmúlt esztendő végéig egy naptári évre szóló 840 órás foglalkoztatási időkeretét felemelték 1260 órára. Emelkedett az egy év alatt kereshető összeg is: 30 ezer forint helyett ezután 60 ezer forint; s ugyanakkor megszűnt a nyugdíj és a kereset együttes összegéből korábban számított havi 10 ezer forintos korlát. A változások a fizikai és a nem fizikai munkaköröket egyaránt érintik. A szövetkezetekkel kapcsolatos új szabályokkal elsősorban a szövetkezeti demokrácia alsó fórumrendszerét erősítik, növelve különösen a munkahelyi, s a területi tanácskozások szerepét, hatókörét. A küldöttgyűlésnek például nagyobb hatásköre lesz ezután az éves terv, nemkülönben a zárszámadás jóváhagyása tekintetében; s érdemibb lehetőségeket biztosítanak a felügyelő bizottságok működéséhez. Törvényerejű rendelet született — a Minisztertanács előterjesztése alapján — a kötvénykibocsátásról, amely lehetővé teszi a népgazdaságban megtakarított pénzeszközök rugalmas és hatékony felhasználását, szabad áramlását, kiegészítését. A kötvény olyan — átruházható, bemutatóra vagy névre szóló — értékpapír, amely tartalmazza a kibocsátó adósságait, kötelezettségeit, a hitelezőnek járó törlesztést, a kamatot és egyéb járulékokat. Kötvényt — az államon kívül — a tanácsok, a bankok, a pénzintézetek, a biztosító intézmények, a takarékszövetkezetek, valamint a gazdálkodó szervezetek bocsáthatnak ki. A tanácsok kötvénykibocsátása általában a lakosságot érintő fejlesztések vagy lakásépítés céljára történhet. Az alkoholizmus elleni fokozottabb küzdelem társadalmi érdekből fakad, ugyanakkor a mértéktelenül italozók egyéni védelmét is szolgálja, egészségpusztításuk megakadályozásával: e törekvésekből fogantak azok a rendelkezések, amelyeket az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szóló új törvényerejű rendelet tartalmaz. Az intézeti kezelés elrendelése iránt az eljárást az alkoholista lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes tanács egészségügyi szak- igazgatási szervénél bármely állami szerv, szövetkezet, társadalmi szervezet, illetőleg az alkoholista által veszélyeztetett személy kezdeményezheti. Alapvetően állampolgári, közelebbről személyiségi jogokat is érint, s érvényesítésüket gyorsabbá és egyszerűbbé teszi az a törvényerejű rendelet, amely az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szól. Újdonság az anyakönyveknél, hogy ezután nem jegyzik bele a foglalkozást, a személyi számot viszont igen. A legfontosabb változás, hogy ezentúl a házasság megkötésére a házasulok egyikének lakóhelye szerinti anyakönyvvezető helyett az lesz illetékes, akinél a házasuló két személy — vagy bármelyikük — a házassági szándékot bejelenti. A menyasszonynak legkésőbb a házasságkötés időpontjáig nyilatkoznia kell arról, hogy feleségként milyen nevet kíván viselni (egyébként ennek négyféle lehetőségét szabályozza a családjogi törvény). A név- változtatás körében az állampolgárok és a közigazgatás számára egyaránt köny- nyítést jelentő két szabály született: az egyik az, hőgy a volt feleség a házasság megszűnése után egy ízben bármikor bejelentheti név= változtatási igényét az anyakönyvvezetőnek. A másik könnyítő szabály szerint a 14 éven aluli kiskorúak utóneve egy alkalommal — belügyminisztériumi névváltoztatási eljárás nélkül — megváltoztatható; így a szülők, esetleg a gyermek véleményét megismerve, módosíthatják a születéskori névadást. A lakáselosztás, valamint a lakásépítés állami támogatásának rendszere a kormány rendelete alapján módosul január 1-től. összegszerű előírások például: lakáscseréknél az átírási illeték 12-ről 7 százalékra mérséklődött; ezután a családi házat építők is kapnak gyermekenként 30 ezer forint, nagykorú eltartottakra pedig 20 ezer forint vissza nem fizetendő támogatást. Több más rendelkezés — így a lakbérek emelése — július 1-től lép életbe. Valamennyi változtatás — közük a kormányhatározathoz kapcsolódó egyéb jogszabályok, rendelkezések egész sora — azt szolgálja, hogy a társadalom különböző rétegeinek, elsősorban a fiataloknak, javuljanak az esélyei a lakáshoz jutáshoz, arányosabb legyen a lakosság teherviselése az önálló otthon megteremtésében, fenntartásában, az érintettek érdekeltebbé váljanak abban, hogy saját erejükből építsenek lakást, s ezzel összefüggésben mérséklődjenek az állam ez irányú kiadásai. Kormányhatározat rendelkezik a vállalati irányítás és szervezeti rendszer továbbfejlesztése érdekében a vállalati felügyelő bizottságok tevékenységének, a vállalati igazgatótanácsok jogkörének bővítéséről. A felügyeleti szervek által szervezendő bizottságok veszik át a minisztériumoktól és más alapító szervektől az átfogó felügyeleti ellenőrzést, értékelik a vállalat gazdálkodását, a vezetők tevékenységét; egyes trösztök és vállalatok igazgatótanácsainak jogköre pedig azzal bővül, hogy rájuk bízták a vállalati stratégiai kérdések eldöntését. Mód van ezután a vállalati vezetők pályázat útján történő kiválasztására. Korszerűsítette rendeletével a kormány a bér- és keresetszabályozást. Két fő formája közül az egyik a vállalati jövedelmezőség színvonalától függ. a másikat, a központi bérszabályozást ott alkalmazzák, ahol az előbbi forma nem indokolt. Következetesebbé teszi az új rendszer az ösztönzést, mivel a bérfejlesztési lehetőséget a teljesítmények színvonalához és nem a teljesítménynövekményhez kapcsolja. A mezőgazdaságban is jelentkező anyag, energia stb. áremelések, valamint a támogatások mérséklésének következményeként vált szükségessé az a kormány- rendelet, amely a felvásárlási árak kisebb mértékű — átlagosan 3,7 százalékos — emelését írta elő. Az árváltozások az egyes ágazatokban eltérő mértékűek. Egy részük központi hatósági intézkedések formájában, más részük a terméshelyzet, a piaci helyzet, a kereslet-kínálat alapján, a vevők-el- adók megállapodása szerint valósul meg. Növelték például az étkezési búza, a kukorica, a vágómarha, a vágósertés, a tehéntej, a zsírosgyapjú felvásárlási árát; s hasonlóképpen a termelésben felhasznált egyes munkaeszközök és anyagok beszerzési árát. Hz év első munkanapján (Folytatás az 1. oldalról1 forgácsolóüzem művezetője. Így vélekedik: — Nálunk nincs munkahiány, ez megnyugtató, létbiztonságot jelent valamennyiünknek. Jó lenne, ha fiatalodna a szövetkezet, több fiatal szakmunkásra lenne szükség. Véleményem szerint az idén kevés lesz az, amit 1982-ben nyújtottunk — fejezte be a fiatal szakember. BÉKÉSCSABAI KÖTÖTTÁRUGYÁR A BÉKÖT központi üzemében az első munkanapot ott kezdték, ahol tavaly befejezték: előkészített anyaggal láttak munkához. Mint Lovas Imrétől, a gazdasági igazgatóhelyettestől megtudtuk, a vállalat tavalyi célkitűzései nem teljesen valósultak meg. Termelésük a tervezett szinten alakult, az export viszont valamivel kevesebb volt a tervezettnél. Az elmúlt évben a vállalatnál a gazdálkodás színvonalában a korábbi időszakhoz képestértek el eredményeket, több új termékkel, termékcsaláddal lepték meg a vásárlókat, egyes cikkeik még mindig az élvonalba tartoznak, termékeik állják a versenyt. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a gyártmányfejlesztés nyomán a vállalat a BNV-n nagydíjat nyert. Persze az elmúlt évnek is voltak tanulságai. Bebizonyosodott: a nehéz piaci gondok ellenére pontosabb szállítással, jobb minőséggel, a belső lehetőségek feltárásával talpon lehet maradni. A vállalat vezetői ez évben mintegy 650 millió forintos termelési érték elérését tűzték ki célul, s ennek megvalósításához rugalmas terv készül. A gyártmányfejlesztés nyomán a jobb, a divatosabb, de nem a drágább termékek előállítására törekszenek. A növekvő konkurren- cia miatt nehezebbnek tűnik piaci helyzetük, éppen ezért több újdonsággal kopogtatnak, s bizony szeretnének egy-két meglepetéssel is előrukkolni. A Békéscsabai Kötöttáru- gyár 1982. június elsejétől — a megyében elsőnek — megkapta az önálló exportjogot, így a jövőben áttételezés nélkül, közvetlenül tartják partnereikkel a kapcsolatot, saját maguk irányítják értékesítésüket. A költséggazdálkodásban szeretnének előrébb lépni, fokozzák a ke- reslethez-kínálathoz fűződő alkalmazkodókészségüket, részletes intézkedési terv készül, illetve készült a belső tartalékok további feltárására, ami több millió forint. Az összeállítást készítette: Béla Ottó, Lónyai László, Verasztó Lajos, Szekeres András Szilveszteri mozaik Szilveszteren megtréfált minket az időjárás: alig esett a hó, s ami volt is, nem sokáig maradt meg. Ennek ellenére a legtöbben vidáman búcsúztatták az óévet. Voltak, akik otthon vagy baráti körükben, s voltak akik szórakozóhelyen köszöntötték 1983-at. Békéscsabán a Körös étteremben jó hangulatban telt el a szilveszter. A vendégeknek, köztük egy Budapestről és -két Romániából érkezett csoportnak nagyon ízlettek a változatos ételek: a sonkahab, a betyáros sült csirke és a rétes. A jó hangulathoz hozzájárult a jó zene is, igy az idén 50 ezer forinttal több, mintegy 200 ezer forint volt az étterem bevétele. Első ízben rendeztek szilveszteri mulatságot a békéscsabai Korzó étteremben. Hasonlóan a Köröshöz, itt is vidáman telt az idő. Telt ház fogadta a Jókai Színház művészeinek kabaréműsorát, majd hajnal 4 óráig zene, tombola szórakoztatta a vendégeket. Gyulán többek között két étteremben — a Parkban és a Komlóban — is műsoros est várta az óévet búcsúztatókat. Mindkét helyen telt ház volt, és érkezett egy-egy lengyel és román csoport is, A Parkban az idén először rendeztek videodiszkót, mely nagy sikert aratott. A négyféle menü közül a legtöbben a Park-tálat részesítették előnyben. Békésen, a Dübögő étteremben 300-an köszöntötték az újévet. A Jókai Színház művészeinek szilveszteri műsorát vidám hangulatú tánc követte. AVendégeknek — köztük egy budapesti csoportnak — nagyon ízlettek az ételkülönlegességek: a libamájjal töltött sonkatekercs és a köröstáji villáspecsenye. Az est folyamán tombolát is rendeztek, melyen malacot, pezsgőt és hidegtálat is lehetett nyerni. Szarvason, az Árpád étteremben szintén 300-an töltötték a szilvesztert. A vendégeknek különösen tetszett a szarvasi betyárszelet, az étterem specialitása. A vidám hangulatot fokozta a jó zene is, melyet a gyulai Orient és a szarvasi Finish szolgáltatott. A tombola főnyereményeként pedig két élő malac talált gazdára. b. á. Szilveszter éjszakáján nagy költőnk, Petőfi Sándor születése évfordulóján a Magyar Nemzeti Bank gyulai fiókjának dolgozói éjfélkor megkoszorúzták a Petőfi-szobrot Fotó: Béla Ottó Ráncos kezek |oldog új évet! — mondta az öregember, és kortyolt a vörös borból. Ült a falusi kocsma kopott asztalánál, görbe botját posztócipője mellé csúsztatta. Az arca pirospozsgás volt, a szeme élénken villant. Csak a keze! Nem, nem remegett, feszesen tartotta a poharat. Keze fején megbámult a bőr, és sűrű ráncok tarkították. A kezét figyeltem, míg 87 év távlatából, a dolgos hétköznapok eseményeit elevenítette fel. Derűsen mesélt, csak néha csuklott el a hangja az emlékektől. Semmi baja a világgal, kevéssel is beéri, csupán a megbecsülést hiányolja. Bortól nedves bajuszát törölgette, miközben dohogott. Mennyit, de mennyit küszködött a tsz- ben, mióta nem dolgozik, rá se nyitják az ajtót. Évente egyszer meghívják nyügdí- jastalálkozóra, ahol nehéz, zsíros birkapörkölttel kínálják. Az idősek már nem erre vágynak, hiszen az ünneplés is a fiatalabbaknak jó. Teletömik magukat hússal, isszák az erős pálinkát, és danolásznak. Nem megy ő már oda soha! Felállt, az ajtóhoz csoszogott, nemsokára jön a postás a nyugdíjjal. Az országgyűlés téli ülésszakán csak úgy röpködtek a számok. Nem csoda, mert az ez évi költségvetésről volt szó. Hallgattam a pénzügyminiszter expozéját, és a sok százezer ráncos kézre, a nagy- családosokra, az egyedülállókra gondoltam. Nyílt, őszinte hangulat uralkodott a Képviselőházban. Reális számvetés közepette beszéltek az eredményekről, a gondokról. Az 1982-es esztendő nem kényeztetett el bennünket. Nagy erőfeszítések órán, olykor reménytelennek látszó helyzetben tudtunk talpon maradni, megvalósítani alapvető tervfeladatainkat. Ezt fejtegette a gumigyári munkásnő, a borsodi bányász, a megyei első titkár, a tanácselnök és a múzeumi igazgató. A szónokok és a képviselők kendőzetlenül, pátosztól és kétségbeeséstől mentesen, világosan fogalmaztak. Nincs értelme tagadni, hogy a belföldi felhasználás a teljesítményekhez képest a tervezettnél jobban növekedett. Még így is sikerült megőrizni az ország fizetőképességét, ami mostanában nem is akármilyen teljesítmény. Ugyanakkor azt is látni kell: 1983-ban a lakosság fogyasztása a tavalyihoz képest mérséklődik. A fogyasztói árak színvonala jobban nő, mint az átlagbérek. Azt hiszem, nem nehéz belátni, hogy így az országos összefüggések alapján szabad elgondolkozni közeli jövőnk- ről, hiszen ha akarjuk, ha nem, ezek befolyásolják a családok költségvetését is. Boldog új évet! — emelte poharát a volt tsz-tag. Anek- dotázott, elérzékenyült, de amit mondott, komolyan gondolta. így, majdnem 90 évesen is az életre szavazott, amely bizony megtépázta, elnyűtte, a hite azonban soha nem hagyta el. Ünnep az a nap, amikor a postás leszámolja a valamivel több mint 2 ezer forintot. _Persze, hogy nem sok, aligha telik belőle színes tévére, talán még narancsra sem. Valamit azonban nem szabad elfelejteni. Aki olvasta, hallgatta a parlamenti beszámolót, emlékezhet rá, hogy az egészségügyi, az oktatási és a kulturális kiadások ebben az évben az átlagosnál jobban nőnek. Mit jelent ez? Azt, hogy több lesz a kórházi ágy, a bölcsődei, az óvodai hely, az iskolai tanterem. Nagyon lényeges: ma már az intézményi kiadások kétharmadával a tanácsok gazdálkodnak. Nem szeretem a számokat, mégis leírom: az idén nyugdíjakra és egyéb társadalombiztosítási célokra 106,5 milliárd forintot fordítunk, 9 százalékkal többet, mint 1982-ben. Mi van a száraz adatok mögött? Többek között az, hogy az év derekától emelik a kétgyermekesek és az eddig jogosult egygyermekesek családi pótlékát, szeptember elsejétől pedig többet kapnak a kisnyugdíjasok. Ezzel párhuzamosan felemelik a helyi tanácsok szociális segélykeretét, amelyből mindenekelőtt az idős, beteg és egyedülálló emberek kapnak. Nem könnyű a rendelkezésre álló pénz igazságos elosztása. Valószínűleg tisztában vannak ezzel a hivatalok ügyintézői is. Mert nem mindegy az, ha valaki kér, vagy követel. Miért mondom ezt? Csupán azért, mert sok gyereket vállalni olykor felelőtlenség is. Közülük többen verik az asztalt: én hat gyereket nevelek az államnak, segítsenek! És az állam ad. Csakhogy nem mindig arra használják a pénzt, amire kapják. Soksok forint elgurul a kocsmák pultján, a gyerek, az idős néni meg meleg ételért kuncsorog a szomszédban. Mondom, a kisebb jövedelmű, a nehezebb körülmények között élő családok külön figyelmet érdemelnek, pedig jól jönne az ingyenes étkezés a napköziben, az új ruha, cipő, tanszer az iskolás gyereknek. A különböző rendszeres és rendkívüli, valamint szociális segélyek folyósításának megvannak a pontosan körülhatárolt feltételei. Ezek megtartása, a pénz felelősségteljes elosztása fontos tennivaló. Segélyt kérni nem megalázó, hanem természetes azoknak, akik önhibájukon kívül a jövedelemszerzés perifériájára szorultak. Új, nehéz év elé nézünk. De tudjuk: mire kell felkészülnünk, mit és miért kell tennünk. Ahhoz, hogy elképzeléseinket, közötte szociális terveinket megvalósítsuk együtt, közösen kell munkálkodnunk. Gyakran hangoztatjuk: bajaink egyik oka a kedvezőtlen külső hatás a politikában, a gazdaságban. Ez igaz. A Parlamentben viszont nagy hangsúlyt kaptak a belső hibák, amelyeket fegyelmezettebb, lelkiismeretesebb munkával megszüntethetünk. Most már kevés a szólam, a kinyilatkoztatás. Vérünkké kell, hogy váljon a jobbra való törekvés. Mindenkinek megvan a feladata. Az államtitkárnak, a vállalati igazgatónak, a marósnak a munkapad mellett. Csakhogy nem mindenütt teremtették meg a nyugodt, alkotó munka feltételeit. Tudom, nehéz a dolga a vezetőnek, a párt- és a szakszervezeti tisztség- viselőnek. Mindenkinek. A dolgozók elvárják a munka örömét, hogy apró dolgokban is figyeljenek rájuk. Sok manapság a lehangoló, a nehézségeinket elemző írás és beszéd. Nem véletlenül. De merjünk végre örülni, lelkesedni nem kevés történelmi jelentőségű eredményeinknek is. Havasi Ferenc parlamenti felszólalásában hangsúlyozta: „Nemzeti méretű az egyetértés haladásunk alapvető irányaival, a társadalmunk előtt álló feladatokkal, és azok megvalósításának mikéntjével." |rre emelte poharát a ráncos kezű parasztember is, csak ő így fogalmazott: Boldog új évet! Ez vezéreljen bennünket, fiatalabbakat is, a mindennapok szürke, de jövőt formáló küzdelmében. Seres Sándor
